Vasárnapi Ujság – 1878
1878-09-08 / 36. szám - Az osztrák zászló kitüzése Török-Gradiskánál 36. szám / Időszaki illusztrácziók - Bosnyák élelemszállitó csapat 36. szám / Időszaki illusztrácziók - Népcsoportosulás Grahovóban 36. szám / Időszaki illusztrácziók - Török családok menekülése Szerajevóból 36. szám / Időszaki illusztrácziók - Bem szobra. (Huszár Adolf nagy mintája után rajzolta Boross Gyula) 36. szám / Műtárgyak - Séta a csatorna-tengeren 36. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - A marosvásárhelyi Bem-szobor (képpel). 565. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyak - Tizenötéves kapitány (50 kép) 36. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
Előfizetési föltételek: VASARi NAPI UJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK 1 egész évre .. 12 frt együtt: félévre 6 « Csupán a VASÁRNAPI UJSAG / 1 félévre évre. .. 8 frt 4 Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: / félévre évre .... 6 frt 3 « 36-dik szám. 1878. BUDAPEST, SZEPTEMBER 8. XXV. évfolyam. A MAROSVÁSÁRHELYI BEM-SZOBOR. FORRADALMI harczunknak egyetlen alakja sincs, melyre a dicsőség fénye oly árnytalanul esnék, mint Bemre. A ,,kis szürke lengyel", a Petőfi „Vitéz vezére, dicső tábornoka", a kit a székelyek babonás hite szerint nem járt a golyó, a ki lovagostorral kezében egy szakasz ellenséget elűzött, szitkozódva kiáltván reájuk, hogy ne bántsák azt az ágyút, az az övé, a ki maroknyi sereggel visszaszerezte az elvesztett Erdélyt, s mindig túlnyomó erő ellen harczolva, különösen az ágyuk s a tüzérség szerencsés, vagyis lángeszű felállítása által vivta ki hihetetlen diadalait; a ki még visszavonulásaiban is, mikor „négy nap dörgött az ágyú Vizakna s Déva közt", meg-megverte — visszavisszafordulva, az őt űző ellenséget s legszebb diadalai egyikét, a piski-i hid mellett épen visszavonulóban vivta ki; Bem, a ki Lengyelországban született, s hazája forradalmi harczaiban alapitotta meg dicsőségét — és Törökországban, mint török alattvaló halt meg s Aleppoban temettetett el, hazánk egén pedig csak mint villámgyors meteor röppent át, de a kit mégis olyan egészen magunkénak érzünk, mintha vérünkből való vér s csontunkból való csont volna, a ki idegen létére jobban szeretett minket, mint véreink legtöbbje s többet tett hazánkért, mint saját fiai nagy része : méltán megkívánhatja, hogy hálánk, tiszteletünk s emlékünk kifejezését adjuk, ha nem is távoli sirja s porai fölött, de azon pontok valamelyikén, melyekhez itt működésének emlékei kötve vannak. Már 1861-ben, mikor a tizenkét évi elnyomatás után a szabadság első szellője megmozdult, megpendittetett a Bem-szobor eszméje s mindjárt meg is alakult e végből az egyesület, mely az adakozások gyűjtését megkezdette s czélul tűzte ki, hogy mivel más városok is, jelesen Kolozsvár, Szilágy-Somlyó stb. kívánták kebelükbe helyezni a Bem-szobort, annak felállítása helyéül mégis Maros-Vásárhely tűzessék ki. Valóban nem is lehetett volna erre illetékesebb helyet választani. Maros-Vásárhely a székelység fő helye, pedig Bem a székelyeket szerette valamennyi katonája közt legjobban s velők vivta ki legdicsőbb diadalait. Maros-Vásárhely volt utolsó hadműveletének középpontja s itt töltötte legutolsó idejét a szeren- BEM SZOBRA. Huszár Adolf nagy mintája után rajzolta Boross Gyula.