Vasárnapi Ujság – 1881
1881-02-27 / 9. szám - Nyoma veszett! Angol regény. (19 képpel) 135. oldal / Elbeszélések; genreképek
•136 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 9. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM. — önnek fogalma sincs róla, mily szegények; igazán el sem tudom képzelni, hogy élhetne meg nélkülem. Nem szeretetét vagy hozzám való ragaszkodását értem,— nem, ámbár jobban szeret, mint bárki mást, István bátyám halála óta; hanem azt, hogy nélkülem sokban fogyatékot szenvedne — de oly nehéz kimagyarázni magamat. — Valóban nehéz volna kimagyarázni, hogy lehetne miss Langtreynak hátrányára oly házasság, mely mindkettőnknek jogot és alkalmat adna, segitni rajta. — Segitni rajta ? Segitni Eszter nénin ? Mily kevéssé ismeri őt! 0 oly büszke, amily szegény. Segélyt nem fogadna el, tőlem sem! — Kedves Winifred, ez képtelenség. — Lehet képtelenség, de úgy van. S végre is, az az ön pénze volna; s ámbár a régi viszálynak vége : ő most sem feledte el. — Oly sok, sok évig tartott az, tönkre tette és sírba vitte István bátyámat; s ámbár Eszter néni, a maga módja szerint, szereti önt, de — — Én azt hiszem, miss Langtrey ép ugy óhajtotta e házasságot, mint atyám. — Ugy van, óhajtja. — S ön mégis elhalasztást kiván, mig ő él! Ez rossz logika, Winifred. — Lehet, hogy rossz logika. De ha ön tudná mily koldusok vagyunk. Koldusok — ez az igazi szó. Ugy van. Én varrom minden ruhánkat; segítek Buthnak a fejesben; főzök ; mosogatok; szolgáló és, szobaleány vagyok. No, most már átláthatja, hogy Eszter néni nem lehet el nélkülem. Ön megütközik, bosszankodik. Kérem ne tegye, higyje el, én oly boldog, oly elégült vagyok! Nem is lehetnék boldogabb. Hangja megtört. Sirt és nevetett egyszerre, lord Brackenburg még soha sem látta őt ilyennek.— Kedves gyermek, hagyja el! Ne sirjon. Igazán nem is képzeltem — hogy ön — vagyis miss Langtrey — igazán nem is tudom mit mondjak. — Sajnálom, szégyenlem is, hogy mindezt elmondtam; önnek rossz kedvet, talán szégyent okoztam. Kérem, bocsásson meg. — Nincs mit megbocsátnom; ellenkezőleg örülök, hogy megtudtam az igazat. Ebből azt is megtudtam, hogy semmi könnyebb, mint a kegyed helyét a majorban kipótolni s az Eszter néni szükségeiről gondoskodni a nélkül, hogy büszkesége sérelmet szenvedne. Csak bizza reám. Addig is, mivel látom — Élesen szemébe nézett s kis szünet után folytatá : — Mivel látom, hogy kegyed jelen helyzetében elégült s talán mondhatom, abban megmaradni óhajt. — helyesen mondtam ? — Ugy van, egészen helyesen. —Igen. Ezt látva, mondom, jobb lesz, ha még várunk. Meddig várjunk, Winifred? Miss Savage hallgatott. — Mondjuk talán — egy évig? — Miért tűzzünk ki határidőt egyátalán ? — monda alig hallhatólag a leány. — Miért ne várjunk — s majd meglássuk? — Meglássuk, mit ? Édes Winifred, határtalanul ily fontos ügyet nem lehet elnapolni. Mondjon hosszabb határidőt s én elfogadom, csak legyen meghatározva. Elég lesz egy év ? Komolyan nézett rá, de harag nélkül. A leány elfordította fejét e tekintet benyomásától. Elpirult — aztán meg elsápadt. — Ha lehetne — két évig, suttogá. — Jó, legyen két év, sok idő, de kegyed úgy akarja, elfogadom. Szerette volna mondani, hogy köszöni, hogy örvend, hogy sajnálja, — de egyiket sem bírta kihozni. — Hagyja el, édesem. Ha megnyugszik benne, nekem az elég. Megértettük egymást s ez a fődolog. S most mielőtt elválunk, egy kérésem van. Én még nem adtam kegyednek jegygyűrűt, pedig az múlhatatlan; már rég kellett volna, hogy adjak, hiszen jegyesek voltunk. Remélhetem-e, hogy viselni fogja kedvemért? S ezt mondva, zsebéből egy kis marokkobőrtokot vont elő, melyben egy nagy solitairrel ragyogó arany gyürü volt. — Nagyon szép. — mondá miss Savage, visszahúzódva. — Igen is szép nekem. — Azt tagadom. — Ie én nem viselek gyürüt. Nem is volt gyürüm soha. — Egygyel több ok, hogy legyen. Lássuk, talál-e az ujjára? Engedje fölpróbálnom. Nem erre a másik kezére. Ha miss Savagenek sohasem volt gyűrűje, bizony lord Brackenburg sem adott még soha senkinek. Kissé zavarban érezte magát, amint egyik kezében egy kis női kezet, másikban egy gyűrűt tartott. De azért a legjobb magatartással végezte a csöndes kis szertartást, azt mondta : nagyon jól áll, s ez nap már másodszormegcsókolta a kezében nyugvó kis kezet, így az eljegyzés megtörtént, az egybekelés pedig, mindkettejük megnyugvásával további két évre elhalasztatott. A szabadság oly édes! — L lord Brackenburg, ámbár kitett magáért mint türelmetlen szerelmes, csöppet sem bánta, hogy módjában lesz egy nagyobb kirándulást tenni yachtjával a norvég-parti fjordokhoz s gondolkodott, vajjon nem lesz-e kedve Lancelotnak is a jövő tavasszal elkísérni őt a jóniai szigetekre ? (Folytatása következik.) EGYVELEG. : Az amerikai és britt lapok között egy amerikai író a következő összehasonlítást teszi: «Állítsunk egymás mellé tíz londoni «Times»-t és tíz példányt a «New York Herald»-ból s a következő eredményeket találjuk: 1. Hirdetések tekintetében mindkét világlap körülbelül egyenlő. 2. Helyi újdonságokra nézve a Heraldban két oldal van, a Timesben egy. A különbség lényege azonban abban áll, hogy a Timesben a részvénytársulatok üléseiről részletes tudósítás van s a képviselők beszámoló beszédei is szóról szóra vannak közölve: a Herald e dolgokat csak röviden üti el, míg másrészről oly baleset, mint a Tay-hídnál történt szerencsétlenség, legalább tíz oldalt venne itt igénybe, míg a Timesben csak ötöt. A Times szerkesztősége a helyszínére két tudósítót küldene oly utasítással, hogy a lényeges dolgot távírják meg, a többit postán küldjék ; az amerikai lap ellenben elküldene öt tudósítót, talán külön vonaton s még ötöt, hogy mindazokat meginterviewálják, kik az esetről valamit tudnak. Az angol lap 6—10 oldalt szentel a parlamentnek, azz amerikai lap alig hármat. Nagy szerencsétlenségnél, rendkívüli tudományos fölfedezésnél, egy nevezetes ember halála esetén az amerikai lap rögtön kimerítő tudósítást közöl, az angol lap talán csal harmadnapra, így a Times a színi és zenei előadásokhoz sem szól rögtön, az amerikai lap ellenben azonnal. 3. Külföldi hírek tekintetében az amerikai lap páratlan, táviratai özönnel vannak, az angol parlamentről szószerinti tudósításokat s pikáns szemléket közöl ; a Times a külföldi parlamentekről röviden emlékszik meg s külföldi táviratainak száma igen csekély. 4. A közlemények alapossága és a nyelv korrekt volta tekintetében a «Times» még pár évvel ezelőtt is nagyon fölötte állott az amerikai Heraldnak, ma már körülbelül egyenlők. — Eddig tart az összehasonlítás s az amerikai iró pótlékul még fölemlíti a Herald nagy tetteit a Stanley-féle expedicziónál. Végül azonban maga is kénytelen fölkiáltani : «Mi az oka mégis, hogy a Timesnak oly rendkívüli tekintélye van, mig a Heraldnak sokkal kevesebb ?» * A legkisebb hajó, mely az atlanti óczeánon átkelt, a «Leone di Caprera» volt. 1880 október 3-án indult el Montevideóból s január 23-án ért Gibraltárhoz. A hajó 27 láb hosszú, 7/a láb széles s 3 láb mély, kenyérfából és czédrusból van készítve, rézboritéka kettős és ékítményei bronzok. Csak egy kis kabin van rajta s utasai három olasz : Fondacaro Vincent Nápolyból, 36 éves, a kapitány, továbbá Grapini Orlando Ankonából s Troccoli Péter Nápolyból. 113 napig tartó utjuk alatt csak három gőzössel találkoztak s egy nagy vihart állottak ki, melynek következtében Lay-Palma kikötőben három napig tartózkodtak. Nápolyba érve Margit királynénak és Garibaldinak ajándékokat vittek s az érdekes hajót a múzeumnak ajándékozták. A fókabőröket az Egyesült Államokban a szűcsök annyira divatba hozták, hogy ez állatokat komoly veszély fenyegeti. Nemrég egyetlen szállítmányban New Yorkból Londonba 92,000 fóka bőr volt, öt millió frank értékben. A kikészített bőröket ismét Amerikába küldik. * A franczia kristálypalota, melyet a saint-cloudi parkban akarnak fölállitani Nicole terve szerint, a nagy hajón kivül két oldalhajóval, két galériával s hátul óriási rotundával volna ellátva. A főbejárás a volt palota romjainál lenne, mely muzeummá alakíttatnék át. Az egész épület 700 hektár területet venne igénybe s így harmadfélszer oly nagy volna, mint a Palais de l'Industrie a Champs Elyséen. Az épület főhajója 500 méter hosszú s 24 méter széles volna. A kupola 100 méter magas s így 32 méterrel nagyobb, mint a Notre-Dame tornya. Az egész épület vasból a üvegből fog állani. A tervezet most van a franczia parlament elé benyújtva. A bélpoklosság már századok óta eltűnt Európából s látszólag csak a mongol falnál mutatkozott. Közelebb San-Franciskoban e betegség nemcsak a khinaiaknál, de a fehér fajú embereknél is észleltetett s állítólag igen gyorsan terjed. Félnek, hogy a rettenetes baj Európába is átjő. * Éjjel világítás nélkül is lehet olvasni — a «Parisian» hire szerint. Egy turini ember ugyanis feltalálta, miként lehet a nyomdatintát bizonyos anyaggal úgy összekeverni, hogy sötétben világítson. Az igy nyomott könyvet — írja a nevezett lap — utazásnál vagy ágyban mesterséges világítás nélkül is lehet olvasni. Turinban már a napokban fog egy igy készített lap megjelenni. * Nagy fényűzést űznek az amerikai nők a legyezőkkel. Aranyfiligrán név alatt ismeretes az új készítmény, külön meg van rakva gyémántokkal, melyek a legyező keskenyebb részétől fölfelé nagyságban mindig növekednek, az egyes lemezeket pedig rubin szemek kötik össze. * Állatneveket részint alakjuk, részint sajátságaik következtében több növénynek adtak eddig is. Egy angol számítása szerint a növényvilágban van 2 medve, 3 ökör, 2 macska, 4 kakas, 2 kacsa, 2 elefánt, 2 bika, 3 lud, 5 nyúl, 8 ló, 2 leopárd, 3 oroszlán, 2 gyík, 2 majom, 3 kígyó s 4 farkas. A madár-és rovarnevekről e kimutatásban szó sincs, holott ezek is nagy számmal vannak. NYOMA VESZETT EGYIK KEZÉBEN EGY KIS NŐI KEZET, A MÁSIKBAN EGY GYŰRÜT TARTOTT