Vasárnapi Ujság – 1881
1881-08-07 / 32. szám - Kalakaua király (arczképpel) 508. oldal / Élet- és jellemrajzok
31. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM. A VASÁRNAPI ÚJSÁG. 511 személyesen ügyel föl. Szintoly buzgalom foly Miskolczon is, hol Tisza Kálmán és Szende Béla miniszterek is jelen lesznek a királylyal. A trónörökösné neve napja. E hó 3-án volt István vértanú napja, és a bécsi hivatalos lap épen e napon közölt figyelmeztetést, hogy Stefánia főherczegnő nem ekkor, hanem augusztus 20 án, az első magyar király ünnepén tartja névnapját. A trónörökös asszony nevenapjára máris elkészült egy ajándék. Ez az Erzsébet árvaleányház növendékeinek ajándéka egy gyönyörű asztalterítő, melyet a kis leánykák a sorsuk iránt oly meleg érdeklődést tanúsított fiatal főherczegnő számára a legnagyobb örömmel és buzgalommal készítettek Zadra Mária kisasszony vezetése alatt. Tisza miniszterelnök e hó 10-én Ostendebe utazik s három hétig marad ott. — Gr. Andrássy Gyulát pedig családjával együtt Erdélybe várják, mikor hosszabb időt tölt Ó Fenesen. A hesdadi havasokban ez alkalommal vadászatok lesznek. A fiumeiek Budapesten. A fiumei látogatók augusztus 13-án indulnak, Zágráb elkerülésével Pragerhofon keresztül a déli vaspályán s 14-én délelőtt 11 órakor érkeznek a budai pályafőhöz s 16-án délután utaznak vissza. A látogatók száma 350, kik közül 76 nő. A főváros az elsőrendű fogadókban gondoskodik számukra lakásról. Az első napon a Margitszigetet látogatják meg s onnan visszatérőben vacsora lesz a gőzhajón, mely a társaságot Újpestig s onnan a vasúti hídig viszi, hogy kivilágítás mellett gyönyörködhessenek a fővárosban. Másnap díszebéd lesz a Hungáriában, este pedig a népszínházát tekintik meg, harmadik nap a gyűjteményeket. A fogadtatás költségei 8000 frtra számitják. A Margitszigeten a jövő évben díszesen fölszerelt és kényelmesen berendezett nagy ivótermet építtet József főherczeg, az eddigi szűk ivószoba helyett. Négy külföldi tudós levele. A magyar akadémia legutóbbi nagygyűlésén megválasztott külföldi tagok közül e napokban négy hírneves tudós intézett köszönő levelet gr. Lónyay Menyhért akadémiai elnökhöz. Egyikök : Butler Dundas Ede, a british muzeum tisztviselője, ki már több magyar munkát fordított angolra, magyarul írta levelét; Pasteur, a nagy vegyész, Reclus, a hírneves földrajzi tudós, kinek a «A föld» czimü nagyszerű művét immár magyar nyelven is leirjuk és Hermit, a kitűnő mathematikus szintén melegen mondanak köszönetet a kitüntetésért. Vörösmarty egyik költeményének története. Régibb és ujabb időkben többször fölmerült az óhajtás, hogy a Magyarországon nem népszerű «Gott erhalte» helyett ünnepi himnuszról kellene gondoskodni. A közelebbi pozsonyi esküdtszéki tárgyalás alkalmából újra fölmerült ez, s Toldy László, néhai Toldy Ferencz fia, a «Budapesti Hirlap»-ban, atyja elbeszélése után azt mondja el, hogy Vörösmartynak «Isten segíts, királyok istene» ily czélból készült, még a negyvenes években. Ugyanis Toldy Ferencz a Kisfaludy-társaság egyik ülésén indítványt tett, hogy tiz arany tűzessék ki nemzeti himnuszra s annak megírására Vörösmarty keressék fel. A költő először vonakodott, mert — úgymond — nem tud mondva csinálni verset, de hosszabb idő múlva mégis megírta. A Kisfaludy társaság egyik ülésén bemutatták a költeményt, melyet a társaság nagy örömmel fogadott, rögtön utalványozta a felajánlott tíz aranyat is. A költemény azonban mégsem vált nemzeti himnusszá, aminek szánva volt. Az aradi vértanúk szobra ügyében a bizottság hosszas szünet után ülést tartott Salatz Gyula aradi polgármester elnöklete alatt. Az alaptőke jelenleg 66,911 frt, pedig a Huszár-féle pályanyertes szobormű százezer frtba kerül, s ezenkívül még vagy 20,000 frtra volna szükség az impozáns talapzatra. Elhatározták tehát, hogy a haza összes törvényhatósági testületéhez felhívást intéznek adományok gyűjtése végett; később a pénzintézeteket, egyleteket is fölszólítják. A fölhívásokhoz egy frtra szóló nyugtákat, az elfogadott szobortervnek fényképét s annak részletes leírását fogják mellékelni. A debreczeni csata évfordulóját e hó 2-án megülték Debreczenben. A főiskola előtti honvédemléktől zászlók alatt indultak el az elesettek sírjához. A sírok előtt díszes diadalkaput emeltek, melyen következő fölírat olvasható: «Az élő halandók az elhunyt halhatatlanoknak továbbá a szózat és Bajza Apotheozisának egy versszaka. Minden sirra a régi hadi szokás szerint lobogó kopját tűztek. Midőn a menet a sirhoz ért, a szózatot énekelték, ezután pedig Kovács Gábor szavalta Szász Károlynak «Az elesettek álmait virrasztom» czimű költeményét, erre a dalárda énekelte a Szabadság dalt, melyet Benedek János emlékbeszéde követett, amit Kelemen András olvasott föl. Az ünnepély itt véget érvén, a menet az emlékkertbe indult vissza, hol Medgyaszai Gyula szavalt s a dalárda a Csatadalt és Himnuszt énekelte. A magyar zarándokok Lourdesban. A csodatevő bucsujáróhelyre, Lourdesba e hó 4-én érkeztek meg a magyarországi zarándokok, kik zászlót vittek ezen kegyhelyre. Majd kétszázan vannak, s a pályaudvarból ünnepi menetben, elől két nemzeti zászlóval vonultak Lourdesba. A női zarándokok közt volt gr. Szapáry Béláné, ki piros vánkoson fogadalmi ezüst szivet vitt. A nagy zászlót négyen emelték, de a szél miatt ki nem bonthatták. A zászló után lépdeltek fényes magyar diszöltözetben gróf Apponyi György és gróf Cziráky János, őket követték az egyháziak karingben, majd a zarándoklat vezére Xoyáll püspök teljes ornátusban és számos segédlettel ; a menetet a világi zarándokok másik fele zárta be égő gyertyával kezükben. A bazilika bejáratánál az odavaló papság fogadta és vezette a főoltárhoz a zarándoklatot. A fogadalmi zászló és szív ideiglenesen a bazilika sekrestyéjében helyeztetett el. A francziák nagy rokonszenvet tanúsítanak a magyar zarándoklat iránt, és bevonulásukat nagy tömeg kísérte, csodálván a nagyszerű zászlót, melynél szebb aligha van az itt fölfüggesztett 250 zászló közt. Másnap délelőtt volt az ünnepélyes nagy mise, és délután körmenet a csodatévő forráshoz, a massabielli sziklabarlangba. Török zarándokok érkeztek ismét a fővárosba, Gül-Baba sírjához. Az utóbbi években már a ritkább jövevények közé tartoznak az áhítatos zarándokok, mert egy belügyminiszteri tilalom most nem engedi meg, hogy kéregetve barangoljanak. A most jöttek Skutariból valók, s megérkezve a török főkonzulátushoz mentek, hol kalauzt adtak melléjük, ki őket nyomban elvezette a szent sírjához. E zarándokok állítása szerint a jövő hóban igen sok török fog Budapestre érkezni. Kalakaua királyról az a hír, hogy Budapestet is meg fogja látogatni, de ez nem bizonyos. Ő felsége Berlinben időzése alatt nagy élvezettel hallgatta a czigányzenét, s a prímást magához hivatván, megkínálta egy pohár sörrel, Paristól Budapestig. Zmertych Iván nagy gyalogló útjában e hó 2-án délelőtt 11 órakor ért Bécsbe, s a gumpendorfi vámnál több magyar ismerőse várta. E napot pihenőre szánta, s másnap folytatta útját Budapest felé, hová legkésőbb e hó 7-ikére remél megérkezhetni, tehát a kitűzött 30 napnál előbb, mert 10-én indult el Párisból. Mikor Bécsbe ért, 75 kiló testsúlyából a huszonhárom napnyi utazásban lefogyott 5 kilót. Földrengés megint volt Zágrábban e hó 3-án hajnalban, még pedig két izben, földalatti morajtól kisértetve. Elfeledt végrendelet. Az akadémiának és Kisfaludy-társaságnak egy Székesfehérváron 1862-ben elhunyt irodalombarát jelentékenyebb összeget hagyott végrendeletében ; de e hagyatékról a két intézetet elfeledték tudósítani, s az egészről megfeledkezett mindenki, egész a mostani napokig, mikor valaki fölelevenítette e hagyaték ügyét. A dolog története az, hogy a végrendelet végrehajtója nőül vette a hagyományozó özvegyét, vele a szép vagyont, s azt már el is költötte. A két intézet minden bizonnyal megteszi a kellő lépéseket, de hogy mily eredménnyel, az már kétséges. Az uj üstököst, melyet Amerikából jeleztek, dr. Meyer M. W. a genfi csillagvizsgáló intézet segéde már észlelte is s a «Tribune de Geneve» ben következőket közli róla : Nagyon homályosan ugyan, de már szabad szemmel látható. Bár lassan, de mindinkább közeledik felénk s így fénye is erősebbé válik; fényének legmagasabb fokát szeptember végén éri el, mikor is négyszer ötször oly fényes lesz, mint most, s így távcsövek nélkül is egész tisztán látható. Végül mindjobban közeledik az északi sarkhoz, de még nem annyira, mint a múltkori üstökös. Úgy látszik, lesz olyan fénye, mint ennek volt, sőt magja mindenesetre nagyobb, mint azé, csakhogy még majdnem két és félszer olyan távolságban van tőlünk, mint a nap, s legnagyobb közelségében is messzebb lesz tőlünk a napnál s ez megnyugtatásul szolgálhat az aggodalmaskodóknak, kiket a földdel való összeütköztetése talán nyugtalanít. Mindenesetre rendkívüli ritkaság két ily égitestet egyidejűleg szemlélni az égbolton. Ezt az uj üstököst hosszabb időn át fogjuk látni, mint az előbbit. Kócsag-vadászat. Nagyszerű eredménnyel vadászott junius hó végén a csongrádi réteken Kádár Henrik, két nap alatt 47 kócsagot ejtvén zsákmányul. A madarak tollaiból Ordódy miniszter számára már el is készített a Piller-féle kereskedő czég egy oly ékes föveg-diszt, aminőt egyhamarjában messze földön sem lehetne találni. Guiteau, a Garfield elleni merénylet elkövetője, mint naturalizált franczia tartózkodott az északamerikai Egyesült Államokban, s alkalmazása is volt a marseillei konzulátusnál. De már ekkor is az ivásra adta magát a különben is vad és durva természetű ember. Mind annak daczára igényt formílt a konzuli állásra s annak elnyerését ment sürgetni Washingtonba, hol azonban az általa igényelt állásra már mást neveztek ki. E miatti bosszújában követte el gonosztettét. Múltja és jelleme igen szennyes. Különben kanadai származású vézna, 40 éves ember, ki annak előtte Chicagóban is ügyvédeskedett s igen hányatott életet élt. Elég rátekinteni itt közlött arczképére, hogy az ember leolvashassa róla lelkületét. Hamis régi pénzek. A mult dicsőségének kifényesitésére sokan történeti emlékek, kéziratok, műtárgyak hamisítására ragadtatják magukat. A cseheknek koránkint nagy kedve telt ebben, s kiterjedt az még régi pénzek verésére is. Körülbelül husz évvel ezelőtt Michle mellett negyven darab pénzsajtót ástak ki a földből s kitudódott, hogy a régiségtárakban ritkaságok gyanánt őrzött érmek nagyrészét ezekkel készítették. A fölfedezés akkoriban nem igen volt inyekre a cseh búvároknak, s minden áron takargatni igyekezték. De most egyik cseh régészeti közlöny kideríti a turpisságot. Egy éremáruló, ki azóta elhalálozott, kiadott kathalógusában a valódi pénzek árát ritkaságukhoz mérten szabta meg, de az utánzottakat potom áron vesztegette. Ez által maga adott okot arra a gyanúra, hogy ő volt a hamisító. De nemcsak utánzatokat készített, hanem oly érmeket is, melyeknek soha híét sem hallották. Lovagló madarak. A madaraknak a Földközitengeren átvándorlásáról sokszor állították, hogy több apró madárfaj sokkal gyengébb, hogysem a tengeren való átrepülést megtehessék, s mivel ezek mégis megérkeztek Afrikába, a dolog rejtélyesnek tetszett. Újabb időben mind gyakrabban fölmerül az az állítás, hogy az apróbb madarak a nagyobbaknak, főleg a darvaknak hátán költöznek át. Erre vonatkozólag egy tudós a következő észleleteit teszi közzé : 1878. őszén több hetet Kréta szigetén töltöttem. A falusi lelkész, kivel jó barátságban állottam, többször fölhívta figyelmemet az apró madarak csicsergő énekére, mely világosan hallható volt, ha egy daru sereg fölöttünk délre átröpült. Mondtam neki, hogy nem látok apró madarat, s a zaj talán a darvak szárnyától ered. «Nem, nem, — mondá a pap, — ez az aprók csicsergése; ott ülnek ezek a darvak hátán ; láttam őket sokszor, midőn leszálltak és ismét fölültek». Egyszer mintegy 24 kilométernyire halásztunk a tengerparttól, midőn a yacht fölött egész alant egy sereg daru repült el. A halászok hallották az apró madarakat, s figyelmeztettek azok csicsergő Guiteau J. Károly.