Vasárnapi Ujság – 1881
1881-11-20 / 47. szám - Sarah Bernhardt Budapesten 749. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
VASÁRNAPI UJSÁG. 47. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM Roskovicstól egy-egy szentháromság, továbbá Gíron, Cleynhens és Garl képeinek vázlata. A Franklintársulat az előbbi füzethez hasonló diszszel állította ki ezt is, ára 80 kr. Egyik csinos metszetét, mely Vágó Pál «Jár a baba» czimű festményét ábrázolja, mutatványul itt közöljük. A tehetséges fiatal művész egy magyar parasztcsalád örömét festette le, amint megindul a baba, s e jelenet körül a család nagyja-apraja összegyűlt, gyönyörködve és boldogan. Nem új tárgy, a német életképfestők sokat használták, de Vágó bensőséggel használta föl újra, s annyi életet tudott festeni, mely e kezdő festő iránt élénk érdeklődést kelt. Ugyane művével a müncheni festészeti akadémia első díját is elnyerte. Folyóiratok: A „Századok" novemberi füzetének nagyobb részét Salamon Ferencz «A rómaiság elenyészte Pannoniában s különösen Aquincum vidékén« czimü értekezése foglalja el, tanulságos és uj eszmékben gazdag tanulmány, melyet az érdemes iró a történelmi társulat októberi ülésén adott elő. A második értekezésben Sinkay György, erdélyi román iró életiratához nyújt adatokat Jakab Elek. Ez értekezésnek még folytatása lesz. — A „Természettudományi Közlöny" novemberi füzetében nagyobb értekezések: «A váltóláz okairól», dr. Rózsay Aladártól. «A természettudományok haladása az utolsó ötven év alatt.» (Lubock beszédének vége.) «A forró éghajlat növényzete», öt képpel, mint mutatvány Emery «La vie végétale művéből, mely közelebb jelenik meg a természettudományi társulat kiadásában. — A ,,Philologiai Közlöny" novemberi füzetének tartalma : «Euripides prológusairól», Kont Ignácztól. «Heinsius Miklós emlékezete,» Fináczy Ernőtől. A «pedig» fel kapcsolt mondatok, Simonyi Zsigmondtól; ezenkivül anakreoni dalok fordítása Thewrewk Emiltől; a philologiai társaság közgyűléséről szóló jelentés; irodalmi ismertetések. Előfizetési fölhívások. Márkus József fiatal költő előfizetést hirdet ,, Babám könyve" czimü kötet költeményre 1 írtjával. A könyv újévre jelenik meg, s az előfizetési összeg szerzőhöz: nagymező-utcza 24. sz. intézendő. — „Őszi hangok" czim alatt Pongrácz Béla is egy kötet költeményt ad ki Székesfehérváron 1 frtnyi előfizetés mellett. ,,Magyar katonai jegyzék naptár"-ra hirdetnek előfizetést Aradról Vörös Sándor és Deák Zsigmond honvéd főhadnagyok egy forintjával. Tartalma lesz : a honvéd tisztek és honvédségi tisztviselők rangfokozati táblázata, a honvédség hatóságai, parancsnokságai, a zászlóaljak és lovas osztályok, a székhelyek megnevezése mellett, stb. A nemzeti színházban e hó 11 -én Katona József születésnapjának évfordulóját «Bánk bán» előadásával ünnepelték meg. A nézőtér teljesen megtelt, s az előadásban meg volt az a figyelem és tanulmány, mely a tragikai előadásokban elsimítja a hézagokat.Nagy Imre (Bánk), Kovács (Petur), Bercsényi (Biberach), Felekiné (Gertrud), Márkus Emília (Melinda) játékát nagy elismeréssel kísérte a közönség. Tiborczot Újházi játszta, ezúttal először és pedig kitűnő sikerrel. Uj szinmű: Szigeti József uj társadalmi színművet fejezett be a nemzeti szinház részére; czime: „A bácsi", tartalmát a hivatalnoki fenhéjázás képezi ; a méltóságos czimből eredő méltóság nélküli állapot festése. A népszínműi pályázat. A népszínház bizottsága által kitűzött 100 darab aranyból álló pályadíjra e hó 15-én telt le a beküldés határideje. Érkezett 122 pályamű. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia nov. 14-iki ülésén szakszerű tárgyak fordultak elő. Hunyady Jenő bemutatta Hermite Károlynak, a párisi Institut tagjának beküldött mathematikai értekezését «egy határozott integral»-ról, mellyel a tudós férfiú megválasztása iránt nyilvánított szives figyelmet. König Gyula «Az algebrai egyenletek általános elméletéhez» czim alatt tartott felolvasást. Dr. Szabó József Tokaj-Hegyalja geologiai viszonyainak ujabb alakításáról szólott. Tizenöt évvel ezelőtt már ismertette e tárgyat, sőt ahhoz részletesebb geologiai térképet is készített. Azóta azonban épen a trachytok tana tetemes változáson ment keresztül. Megszülemlett a petrografia s ennek alkalmazása a vulkáni kőzetekre határozottabb módon engedi kitüntetni a viszonyokat. Jendrassik Jenő két értekezést tartott: az egyiket, mely a rugalmasság hatásáról szól nyújtás alatt, csak főbb vonásaiban adta elő ; annál részletesb volt a másik értekezése .Helyreigazító észrevételek Thanhoffer «Adatatok a harántcsikó izmok szerkezete és idegvégződése» értekezéséhez» czim alatt, mely Thanhoffernek május havi felolvasására vonatkozott, s mely Thanhoffer és Jendrassik közt most vitatkozásra adott alkalmat. Thanhoffer egy közelebbi ülésben fog még tüzetesen válaszolni. A természettudományi társulat e hó 16-iki szakülésén dr. Babos Viktor tartott felolvasást a «véres verejtékről». Már a legrégibb időben sokat foglalkoztak a tudósok a vörös verejték jelenségének megfejtésével. E jelenség előfordult a kenyéren s egyéb szerves testeken ép ugy, mint az emberi kéz vagy lábfejen s sok tápanyagot nyújtott a babonának. Értekező látott Bécsben egy fiatal embert, kinek homlokáról, szeméből, orrából a legcsekélyebb izgatásnál véres cseppek hullottak, mely körülmény az illetőnek gyenge véredény-rendszeréből magyarázható meg. Ily véres izzadásra vezethető vissza a lourdesi eset is. A jelen század elején Ehrenberg vizsgálta először ezen véres cseppek természetét s azt találta, hogy azok számos apró, mozgó testecsekből állanak, melyeket monas prodigosá-nak nevezett el. Később, midőn a baktériumokat kezdték tanulmányozni, a véres cseppeket az u. n. festő baktériumokhoz számították. Értekezésének második része a bőrön talált penészgombákkal foglalkozott. Dr. Fuchs Dávid a lakások nyári klímájáról értekezett. Ajánlja hogy a lakásokat nyáron éjjel szellőztessék, s megczáfolja azután azon bajhitet, mintha az éjjeli levegő az egészségre nézve ártalmas volna. Dr. Orody D. Adolf értekezése e czimet viselte : «Az idegek szabálytól eltérő alakjainak jelentőségéről, egy idegvarietás bemutatásával». A szakülés után választmányi ülés volt, melyen a titkár jelenté, hogy a Bugáth-féle alapból kitűzött zárt pályázatra a geológia köréből egy pályamunka érkezett, melynek jeligéje «Hajdan és most». A könyvkiadó vállalatban Czógler «A fizika története» és Emery «A növények élete» czimü munkája sajtó alatt van. Bejelentetett 21 uj tag, kikkel a társulat tagjainak száma 5492-re emelkedett. A Petőfi-társaság e hó 13-án havi ülést tartott. Bodnár Zsigmond a Jancsó Benedek értekezését olvasta föl a magyar nemzet eredetéről, mely a Hunfalvyt megelőző ethnologusok elméleteit, s nézeteit, majd magának Hunfalvy Pálnak a magyar nemzet eredetére vonatkozó tanát ismerteti s azt találja, hogy ez utóbbié a valóhoz legközelebb áll. Utána Bartók Lajos «Kárpáti emlékek» czim alatt olvasott fel három kisebb költeményt, melyeket a közönség tetszéssel fogadott. Komócsy József «A rab madár» czimü költeményét adta elő, melyet szintén megtapsoltak. Végül Margittay Dezső olvasta fel Tolnay Lajosnak «A szép asszony kocsisa» czimü rajzát. A felolvasásokat zárt ülés követte, melyben folyó ügyeket intéztek el. A Kárpát-egylet és a kárpáti muzeum. A Kárpát-egyletnek Iglón e hó 12-én tartott választmányi ülésén örvendetes adatokat jelentettek be. A pénztári jelentés szerint az egyesületnek van : 138 alapító és 2407 rendes tagja, vagyona pedig 4823 frt alapítói és 583 frt ingók összege, azonfelül pedig Tátrafüred gyógydijának egyharmada. Az évkönyv ügyében Róth Márton előadó jelentése alapján elhatározták, hogy a művet negyedfélezer példányban Iglón nyomatják s ezentúl negyedévi füzetekben küldik meg a tagoknak. Böller elnök aztán még több örvendetes bejelentést tett, melyek bizonyítják, hogy az egylet működése mindinkább megtermi gyümölcsét . Béla városa pl. négyszáz frtot szavazott meg a területén fölfedezett barlang gondozására; Máriássy Ferencz és Koburg herczeg menedékházat építettek. Legnevezetesebb tárgya volt az ülésnek a kárpáti muzeum ügye. Poprád város 2748 frt értékű ajánlatot tett arra az esetre, ha a muzeum ott állíttatik föl, s az egylet közgyűlése Felka város ellenében Poprádot is választotta; most tehát a várost a megajánlott segély befizetésére fölszólítja; a mérnök-egyletnek pedig köszönetet szavaz a muzeumi épület terveinek s az épités vezetésének ingyenes fölajánlásáért. Lépéseket tett a választmány az iránt is, hogy a kárpáti muzeum mint országos ügy karoltassék föl. A muzeum számára Husz Dávid (Vater Husz, mint a felvidéken nevezik) és neje oly alapitványt tettek, melylyel a muzeum létesítésénél maradandó emléket biztosítottak maguknak, s első alapitóivá lettek az intézetnek. A muzeum számára két hold földet ajándékoztak, 1882-től halálokig minden évre 200 frtot s kötelezték magukat, hogy összes ingatlanaik tizedrészét végrendeletileg az egyletnek hagyják. A választmány meleg éljenzéssel vette tudomásul e nemes adományt, s élénken kifejezte köszönetét az épen jelen volt Húsznak. Elhatározták , hogy a Husz házaspár arczképét a muzeum külön szobájában fölállítják és adományukról márványtáblát is helyeznek az épületbe. A muzeum tehát Poprádon a Husz-féle ismert vendégfogadó közelében fog épülni. A hirlapirók nyugdíjintézete javára Renz czirkuszának és a meiningeni színtársulatnak előadása 1100 frtot jövedelmezett. Az intézeti alap javára a nemzeti színház operai személyzete és a népszínház igazgatója, Evva Lajos tartanak közelebb előadást, a farsangon pedig a rebout összes termeiben lesz nagyobb éjjeli ünnepély. „JÁR A BABA". — VÁGÓ PÁLTÓL. MI ÚJSÁG? A trónörökös pár Erdélyben. A görgényi havasok közt egy hetet szándékozott tölteni a trónörökös pár. E hó 14-én érkeztek és 21-én akarnak elutazni. A medvevadászatokat másnap megkezdték, s már a három első nap alatt több eredmény mutatkozott, mint a tavalyi máramarosi vadászatokon, mert e hó 17-én két medvét vertek föl a Szemileja pataknál; az egyikre Koburg herczeg lőtt rá, de nem talált, s a másikra Wurmbrandt gróf, de mind a két medve elmenekült. A trónörökös párt Görgény-Szent-Imrére érkeztekor a szász papság is várta, s külön elfogadást kértek, de a trónörökös, ki inkognitó tartózkodik, nem fogadta őket. Mikor a főherczegi pár gr. Teleki Samu négyes fogatán hajtatott Maros-Vásárhelyről Szent-Imrére, egy székely legény jó fajta székely paripán csatlakozott a kísérethez, s négy óra hosszat folytonosan kisérte a Telekiféle hires ménesből való négyes fogatot. A trónörökös és neje kedvtelve nézték a lovas legényt, s a trónörökös a szentimrei kastélynál 10 frtos bankjegyet dobott ki a kocsiból a lovas legénynek. Mig a vadászatok tartanak, a főherczegnő kirándulásokat tesz a regényes vidéken ; komornája és egy udvari cseléd kíséretében a községet is bejárta, s a székely