Vasárnapi Ujság – 1882

1882-01-15 / 3. szám - A Petőfi-társaság közgyülése 44. oldal / Tárczaczikkek, napi érdekü közlemények, vegyesek - Egy irodalmi tévedés helyreigazitása. Thuri Etele 44. oldal / Történelem, régészet és rokontárgyak

j*2 VASÁRNAPI ÚJSÁG, h­ogy fölolvasást tartson. Vámbéry valószínűleg máj­ hóban tesz eleget a megtisztelő fölszólításnak. Munkácsy itthoni fogadtatására a művészi és írói körökben megindultak az előkészületek. Az át­nyújtandó ezüst koszorúhoz Muderlak szobrász készíti a mintát. Az írók­ és művészek társasága is készül ünnepet rendezni. A művészek által a mű­csarnokban rendezendő jelmezes estélyre csak 150 meghívót osztanak ki, miután a helyiség szűk. A műsor első pontja az 1881. év nevezetesebb mozza­natainak néma képletekben való feltüntetése lesz. A második pontot «a sugár­ut amint van» czimü ko­mikus képlet, mely a sugárút minden különleges­ségét, közönségét, bódéit, architektonikus hibáit stb. fogja humorisztikus alakban bemutatni. A harmadik pont komikus zongora hangverseny, továbbá árny­képek és végre humorisztikus előadások. A szünete­ket táncz és Rácz Pali zenéje fogja kitölteni. Felolvasás: ,,A magyar elem Budapesten" czim alatt nagyérdekű­ felolvasást tartott György Aladár e hó 12-én az iparos körben. Kimutatta, hogy Buda­pest lakosságának felénél jóval több a magyar, még a Lipótvárosban is sokkal több a magyar, mint a német. A magyarság a város külső jellegében is mindinkább nyilvánul és ez még nagyobb előhala­dást tenne, ha állandó lesz a magyarság ama buz­galma, melyet újabb időkben tapasztalhatunk. Új színház Budán. A Krisztinavárosban levő rozzant színkör lebontását ajánlván a városi tanács, ezzel kapcsolatban megpendité az eszmét, hogy a 80,000 lakosságú Buda részére új színház volna emelendő, mert a várbeli színház igen kicsiny s fekvése messze esik a lakosság legtöbb részétől. Az új színház társadalmi úton létesülne, de a fővá­rosi hatóság támogatása mellett, oly helyen, mely a Buda-részi területnek lehetőleg központját képezze. Ezen ügyben a közelebbi indítványozást a tanács a közoktatási bizottságra bizta. A tanács körében már a hely is szóba jött s a dunaparti fazekas-tért emle­gették. Budán azonban bizalmatlanul fogadják az eszmét, s egy polgári gyűlésen Ország képviselő kifejezést is adott ennek, azt mondván, hogy a terv «nesze semmi, fogd meg jól», s arra irányul, hogy a színkör lebontását ne ellenezzék. Budapest közgyű­lése egyébiránt nem is fogadta el a színkör lebon­tására vonatkozó ajánlatot, kimondván, hogy a színkör fentartását óhajtja, de részletes költségvetést kért. A budai színház ügyének előkészítésével pedig a közoktatási bizottság bízatott meg. A zombori állandó színházra benyújtott építési tervek közül a Vajta Adolf budapesti építészét fogadták el. E terv szerint 148 ülőhely lesz a föld­szinten, továbbá tíz páholy és ezenkívül a karzat. Az egész költségek 32,000 frtra számítjak, mely összeget a részvénytőke és ennek kamatai bőven fedezik. A színházi ijedős állapotokat jellemzi, hogy Bécsben a S­arl-szinházban a «Honatyák otthon» czimü franczia bohózatból ezt a kiáltást «Segítség, tűz van», kihagyják és Cziril e helyett azzal rohan a színpadra, hogy: «itt az árviz», s a bérlő elpana­szolja, hogy egész majorja víz alatt áll. De már a harmadik felvonásban rég­ megfeledkezett a rendező a változtatásról és Cziril az eredetihez képest, mint «tűzkárosult» kéreget. A zágrábi csendélet. Zágrábban a finom modorú ifjúság naponkint gúnyos és sértő kifejezé­sekkel támadja meg az utczán a magyarul és néme­tül beszélő hölgyeket. Több előkelő tisztviselő csa­ládjának tagjai részesültek már ebben, valamint Scotti tábornok leányai is. Dianiska zágrábi evan­gélikus lelkész pedig, kit az ottani egyetemen a ma­gyar nyelv és irodalom ujonan fölállított tanszé­kére neveztek ki, a tanulók tömeges és durva fenyegetései folytán tanszékéről lemondott. Teljes napfogyatkozás lesz ez évben május 17-én, mely nálunk is látható. A nap elsötétü­lése reggel 5 órakor kezdődik, nyolcz órakor éri tető­pontját és tíz óra után végződik. Egy száz éves székely huszár halála. Radácsi Dániel nyugalmazott százados, a legutolsó huszár a lófő székelyek ama gárdájából, mely Napoleon ellen harczolt, meghalt Kolozsvártt 102 éves korában. Az agg férfiút, ki a régi idők eleven krónikája volt, nagyon sokan ismerték Erdélyben. Mint hadnagy vett részt a Napoleon elleni harczokban, ott volt a Wagrainnál is, s h­armincz évi szolgálat után, 1820-ban vonult nyugalomba, Homoród-Almásra. Katona korában Olaszországban is hosszabb időket töltött, s megismerkedett IX. Pius pápával, ki fiatal éveiben katona volt. Radácsi mindig azt mondta róla, hogy nagyon szelid volt, nem katonának való. Kadácsi tagja volt annak a hadi kiséretnek is, mely Napoleont Elba szigetére vitte. A vén katona sok apróságot tudott beszélni Napoleonról. Temetése fényes katonai ünnepél­lyel ment végbe Kolozsvá­rott. Legyen nyugodt pihenése egy százados élet után! HALALOZASOK. SZENTKIRÁLYI MÓR eltemetése e hó 11-én történt meg Tápió-Szent-Mártonban, a családi sírboltban. Az elhunyt végkivánsága volt, hogy minél egysze­rűbben temessék el, s ezt övéi meg is tartották. A ravatalhoz is csak a család tagjai mehettek be. De az egyszerű érczkoporsót a koszorúk egészen elborí­tották. Két fia családjain és a rokonokon kívül a főváros, Pestmegye, a mérsékelt ellenzék, stb. küld­tek koszorúkat. A halotti gyülekezetben ott voltak a főváros polgármesterei, bizottsági tagjai, Pest megye főbb tisztviselői, az akadémia számos tagja és elnöke­i gr. Lónyay Menyhért, a királyi kúria tagjai, képvi­selők, egyetemi tanárok, polgárok, orvosok stb. A beszentelést az elhunyt jó barátja, Déry Mihály rókus-kórh­ázi lelkész egymaga végezte, két minisz­tránssal, a legegyszerűbb segédlet a katholikus szer­tartás szerint. Szilágyi Dezső a Józsefváros képvise­lője mondott búcsúbeszédet, kiemelve a halott ér­demeit. SZAKÁCSI DÁNIEL, az olasz­liszkai­ kerületnek volt országgyűlési képviselője, meghalt Sárospatakon 68 éves korában. Rendkívü­l szorgalmas, munkás férfiú volt, mint képviselő és mint ügyvéd. A városnak is ügyvéde volt. NYIZSLYAY GUSZTÁV, járásbírósági volt hivatal­nok, jeles zeneszerző, meghalt Hódmező-Vásárhe­lyen 52 éves korában. Gyönyörű dalai közül nem egy átment a nép ajkára is, s egyéb zeneműveit is játszák országszerte. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: SCHREI­BEIT KÁROLY,nyugalmazott pénzügyi tanácsos, 65 éves korában Budapesten. — BAKÓ GIULA,jász-p.-monos­tori r. kath. lelkész, honvédségi segédlelkész, 35 éves korában. — FÁBRI JÓZSEF, a boldogfalvi ref. lelkész, ki h­arminczhárom évig lelkipásztorkodott, 57 éves korában. — SZILÁGYI KÁROLY, 4­5 éves korában; GILÉN JÁNOS, kőrösfői ősz lelkész, CSÍKI LÁSZLÓ, tancsi lelkész. 69 éves korában, mindenik az erdélyi ref. egyház derék lelkésze. — KÁTAY GÁBOR, az el­hunyt jeles orvos dr. Kátay Gábor édes atyja, Kar­czagon. •—Dr. LEDECZKY GYULA, Kisbér fiatal orvosa, 33 éves korában, Meránban. — KÁSA ENDRE, nagy­kaposi ref. lelkész 38 éves korában. — NÉVI JÓZSEF, ed­vei néptanító, Névy László ismert író édes atyja, 65 éves korában. — FEHÉR KÁLMÁN, volt honvéd főhadnagy, Gyöngyös városnak több éven át béke­birája, 53 éves korában, saját kezével oltván ki éle­tét. —­ DRAGOTA MIKLÓS, debreczeni tekintélyes föld­birtokos, a macsi pusztán. — OTT PÁL, ki 1847-től tagja volt a főváros területén különböző időkben alakult tűzoltó testületeknek, 61 éves korában. — Fóthi KOVÁCS BÉLA, a «Gömör-Kishont» czimű lap társszerkesztője, 24 éves korában, Jánosiban.­­—­FLEISHACKER KÁROLY, a petőházi czukorgyár pénz­tárnoka, 31 éves korában Sopronban. —­ TIBOLTH GYULA, a mezőhegyesi ménes­intézethez beosztott miniszteri számtiszt, 46 éves korában. — KÖBI JÓZSEF, vági tanító. — LÁSZLÓ MÁRTON, divatáru kereskedő Brassóban.­­— DEÁK FERENCZ, takarék­pénztári segédkönyvvezető Kecskeméten, 25 éves korában. — STENGER KÁROLY, városi adópénztári ellenőr, 72 éves korában Veszprémben. — SEBESTYÉN­Y JÓZSEF, 74 éves korában Nagy-Váradon. — CSUPOR KÁROLY, budapesti polgár, 43 éves korában. — VÉGES GUSZTÁV, honvédtiszt-helyettes, egy időben dus föld­birtokos, 28 éves korában a jászberényi kórházban. — CSUZY PÁLNÉ, szü­l. Eichelberg Dóra, cs. k. kamarás neje, Pozsonyban. — SCHNEIDER ALAJOSNÉ, szül. Suttrell Paulina, orsz. középitészeti felügyelő és fővárosi bizottsági tag neje, 38 éves korában. — özv. NEMESSÁNYI KÁROLYNÉ, szül. Dózsa Mária, 70 éves korában Kolozsvártt. — özv. SZERENCS JÁNOSNÉ, szül. Bárány Katalin, a főrendiház titkárának édes­anyja, 82 éves korában. — Ozv. LENYEK ANNA asszony, 92 éves korában Pécsett. — ZUBRICZKY GYÖRGYNÉ, budapesti főpostatiszt neje, 59 éves korában. —­Ozv. MARSCH ZSUZSÁNNA, Engelszer Mátyás budapesti zenetanár anyósa.—Ozv. ENGELMANN KÁROLYNÉ, szül. Krammer Anna 72 éves korában Pécsett. — Dálnoki GAÁL ELEKNÉ szül. makfalvi Dózsa Ilka, 29 éves ko­rában M.­Kályán. — RÁCZ GYÖRGYNÉ, szül. Szilágyi Mária, 49 éves korában Debreczenben. — özv. SZABÓ FERENCZNÉ, szül Legedits Anna, 78 éves korában Körmenden. — Ozv. báró MIKES EDÉNÉ, szül. Glu­dovácz Terézia, Bécsben. — SZILVÁSSY TÓBIÁSNÉ, szül. Országh-Gazda Karolina, Sátoralja Ujhelyen. 2. SZÁM. 1882. XXIX. ÉVFOLYAM. SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. Emlékezés. Elég csinosan versel. De tartalma a költeménynek alig van. A mi van, százszor el lett mond­va ; a többi csak szószaporítás. Vr. H. A kis rajzzal, melyet nem közölhetünk, kivánata szerint tettünk. Rendelkezésére áll: A talmud mezejéről. Örvendetes jelenség, h­a a központi rabbiseminarium növendékei magyar iroda­lommal is foglalkoznak. S a Talmudban van is elég, költői feldolgozásra alkalmas részlet. De a beküldöttek alig tartoznak ezek közé. Legalább igy átdolgozásban nem válnak be költői irodalmunkba. Borsody: A népmonda nagyon kezdetlegesen van feldolgozva, vagy­is rímes prózába öntve. — A lyrai köl­temény talán még gyengébb. Kritikán alul. Népdal (Fönn az égen fényben úszói. — Sugár Marczi, néprománcz. — Bájdaloddal, s a többi a mi vele jött. SAKKJATEK. 1154-ik számú feladvány, Nielsen W.-töl. (Kopenhágában). (I. dijat nyert feladvány.) Sötét. Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond. Az 1149. sz. feladvány megfejtése. Ehrenstein M.-tól. Helyesen fejtették meg: Veszprémben Fülöp József. Sárospatakon Gérecz Károly. Debreczenben Zagyva Imre. Kolozsvártt Csipkés Árpád. Nagy-Dob­ronyban Németh Péter. Budapesten K. J. és F. H. Karczagon Bányai Lajos. A pesti sakk-kör. —Kerestetnek megvételre a «Berliner Schachzeitung» és a «Deutsche Schachzeitung» régibb évfolyamai, úgy a párisi, londoni vagy lipcsei sakk-kongressusok év­könyvei. A­ki jutányos áron e munkákat, vagy ezek közül bármelyiket átengedni hajlandó, tudassa nevét és az árat e lap szerkesztőségével. Egy sakkbarát. Vik­i? is. 1. Bel—dl ... ... 2. Fg3—el ... 3. Hd3—c5 ... ... . 4. d2—dt v. Hc5 mattot ad. Megfejtés: Sütét. Fg8—1. sz. F 1. sz. Kd4—c5 : v. t. sz. HJETIJVAJPTÁR. Jan. hó. Nap Katholikus és protestáns GitrBg-Orosz Izraelita 15 V A 2 Mór 16 H Marczel 17 K Rem. Antal 18 S Piroska 19 C Marius, Sára 20 P Fáb­, Sebest. sz 21 S Ágnes Hold változásai. A 2 Jél. sít. n. Marczel p. vt. l­emet. Ánt. ap. Piroska sz. Márius és Márt. . Fábián és Seb. Ágnes szűz vt. ) újhold 19-án 5 óra 15 perczk. délut. 3 C 1 Maiak. pr. 24 4­70 tanítvány 25 Habak. 5 Theopompt .26 6 Epiphania 27 Hebron 7 Iván 28 Szad. k. 8 Dom., György 29 Szandii. 9 Polieukt vt. I IS.II. S.V. Tartalom. Szöveg: Szentkirályi Móricz. — A kivándorlók. Költe­mény: Dalmady Győzőtől. — Peri lányok szép hajáról. Mikszáth Kálmántól. — Újév köszöntése telefon által a londoni Westminsterben. — Vasút a Néva folyó jegén — A magyar államiság ezer éves évfordulója. Höke Lajostól. — Két major regénye. Mikszáth Kálmántól. — A felcser — Egyveleg. — Magdun gúlája. — A «jó palóczok». — Horvát­országból. — Kutyakérdés. Vajda Jánostól. — Sarah­ Bern­hardt és az oroszok. — Egy irodalmi tévedés helyreigazítása. Thuri Etelétől. — A Petőfi-társaság közgyűlése. — Iroda­lom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár. Képek: Szentkirályi Móricz. — Péri lányok szép hajáról. (2 kép.) — Horvátországból. (6 kép.) — Újév köszöntése tele­fon által a Westminsterben. — Vasút a Néva folyó jegén. — Két major regénye. (2 kép) — A műtét. — Maydun gúlája. (Kinyittatott 1881. decz. 13-án.) — A «jó palóczok». (1 kép.) Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér. 6. sz.)

Next