Vasárnapi Ujság – 1882
1882-09-24 / 39. szám - A rendőr. –jd– 623. oldal / Elmélkedések, Értekezések, fejtegetések
624 VASÁRNAPI ÚJSÁG, latja, hogyan jöttek be a magyarok, hogyan foglaltak hazát, hogyan lettek nomád népből fél-nomád néppé, aztán pedig letelepült néppé. Legvégül «Mellékletek» czim alatt illusztrálja és szótárilag a mondottakat, külön-külön nyelvészileg csoportba foglalva birálja a finn-ugor szavakat: azokat, melyek csakugyan ily eredetűek, azokat, melyek közelebb eső alakban föltalálhatók a török nyelvben, s azokat, melyeket hibásan állítanak finn-ugor szavaknak, s végre mintegy ötszáz oly szót sorol elő, melyek török nyelvben is ott vannak, s melyek leginkább a a primitív kultúrára vonatkozván, eredetük bizonyítják. Az érdekes és nagy tudományos régiségét apparátussal irt munka bizonyára sokat foglalkoztatja a tudós világot. «A magyar polgári bíráskodás teljes tan-és kézikönyve», irta Révfy László pozsonyi akadémiai tanár, ki e munkát az érvényben levő törvények és rendeletek szövegéből állította össze, a hazai törvénykezés fejlődésének és az egyes perjogi intézmények elméletének rövid ismertetésével. Ugy a jogakadémiák hallgatói, mint mindazok, kik a bíráskodást illetőleg 1868 óta megalkotott törvényeinket, rendeleteket együtt kívánják bírni, e könyvből áttekintést nyerhetnek azokra. Kiadta Pozsonyban Heckenast Gusztáv utódja, (Drodtleff Rezső), s a 30 ívre terjedő munka ára 3 frt 60 kr, de most még első része (18 ív) jelent meg. A második rész októberben hagyja el a sajtót a végrehajtási eljárásra vonatkozó tartalommal. «A nagy kállói ev. ref. egyház története,» irta Görömbei Péter ref. lelkész. Nem csak magáról az egyház történetéről, de Nagy-Kálló város múltjáról is szól, s nem csak a kállói ref. egyházról, hanem Szabolcs megye reformácziójának eseményeiről is. A történeti részen kívül tárgyalja a valláserkölcsi életet, az iskolaügyet, közli röviden készek életrajzát, a felső-szabolcsi esperesek alelnévsorát, s végül kimutatást közöl az egyházi vagyonról és alapítványokról. A 189 lapra terjedő könyv Sárospatakon jelent meg s ára 1 írt. Két füzet a műegyetemről. Az iskolai uj év alkalmából, mely az építkezések miatt a műegyetemen csak később kezdődik, két füzet jelent meg. Egyik: «A. m. k. József-műegyetem szervezeti szabályzata», mely a fölvételi, tanulmányi, tandiji, fegyelmi, szigorlati szabályokat, a tanrendet stb. tartalmazza. A másik: «A műegyetem programmja az 1882—83-iki tanévre», a tanári kar névsorával, a tantárgyak feltüntetésével, s a tavalyi tanulók névsorával. A «Magyar könyvszemle,» a nemzeti múzeum könyvtárának évnegyedes folyóiratából nagy kötetben jelentek meg a január-augusztusra szóló füzetek, sokféle tartalommal. Dr. Röszler a kassai jogakadémia könyvtárát ismerteti, Szilágyi Sándor a közelebbi könyvkiállítás német bibliográfiai ritkaságait, Jakab Elek a régibb imádságos könyvek és a XIX századbeli erdélyi halotti beszédek bibliográfiáját adja, Csontosi János az országos könyvkiállitásról, a bars-szentkereszti püspöki könytár kéziratairól, és a müncheni könyvtár magyar vonatkozású kéziratairól irt közleményeket; Fraknói Vilmos magyar szent Erzsébetnek Cividaleban levő két imádságos könyvéről, stb. Horváth Ignácz pedig összeállította az 1882-ben eddig megjelent magyar könyvek jegyzékét. A folyóirat most hetedik évfolyamába lép, egy évben 30 iv jelenik meg belőle s előfizetési ára 3 frt. Uj lapok. «Halasi ÚJjság» czim alatt Korda Imre tanár, ki hosszú ideig a «Hon» és «Egyetértés» szerkesztőségi tagja volt, hetilapot indit meg Halason, e 15,000 lakoságu városban. Előfizetési ár egész évre 4 frt. — A «Kolozsvári Sajtó», mely eddig hetilap volt, e hó közepétől naponkint megjelenik, Magyary Mihály szerkesztésében; előfizetési díja egész évre 10 frt. A nemzeti színházban e hó 17-én Scribenek egy régibb színműve «4 rágalom» került előadásra. Mint Scribe valamennyi darabjában, a jellemzés ebben is vázlatos, de a színpadi technika tökéletes. A mese bonyolódása kevésbbé érdekes, mint egyes részletei. A darab hősnője egy fiatal lány, Cecile, kit egy egész város rágalmaz, tódítva egy fiatal ember könnyedén elejtett szavait. Vőlegénye is visszavonul tőle, de a rágalom csak megtisztítja a helyzetet, mert Raymond miniszter, ki már nem fiatal ember s kinek a rágalmazott Cecile gyámleánya, közeledni mer a lányhoz, és Cecil szive előtt se áll többé léha vőlegény. Ők tehát boldogok lesznek. Csillag Teréz k. a. játszta a rágalmazott leányt, keresve sokszor az önérzetes hangot, melyet azonban nem mindig sikerült eltalálnia. Halmi, Vízvári, Náday, Felekiné, Molnárné s a többi szereplők jeles játéka biztosítják a darab fenmaradását. Az operának érdekes vendégei vannak: Risley Lella kisasszony és Szigetiné- Humann Erzsi. Bistey kiasszony, egy fiatal amerikai leány, a «Sevillai borbély» Rozinájában mutatta be magát, és a szó szoros értelmében meghódította a közönséget és az igazgatóságot, ugy hogy e föllépés után a még kezdő énekesnőt azonnal szerződtették, az első évre 6000 frttal. Risley k. a. mint templomi énekes kezdte pályáját, s Bécsben képezte magát Marchesiné asszonynál. Színpadon még alig szerepelt, mert tanulmányainak tökéletes befejezését megvárta. Erős mezzo-sopran hangja van s nagy iskolázottsága. A közönség nagy érdekkel várja második fölléptét a «Próféta» Fides szerepében, mely oly ellentéte Rozina játszi vidámságának. — Szigetiné «Hugenották»-ban mint Valentine, s a «Troubadur»- ban mint Leonora lépett te eddig, s az eredmény után valószínű, hogy szerződtetni fogják, és a régen égető drámai primadonnai kérdés ezzel megenyhül. A budai színkörben a bohózati pályaművek előadását az igazgató abbahagyta, mindjárt az első darab után, látva, hogy a szavazati joggal összekötött belépti jegyek így sem kelnek. Sőt Bogyó Alajos igazgató ki is jelenti, hogy az 50 darab aranyat sem adja ki, mert a pályázó darabok közül úgy is az előadott «Furcsa parasztok» volt a legjobb s az is igen rossznak bizonyult. Csakhogy a pályázati föltételekben az állt, hogy a jutalmat az előadásra bocsátott darabok közül az aránylag legjobb megkapja. De a színkörben egyéb furcsaságok is történnek. E színtársulatot is ugyanaz a sors sújtotta, mint a többit szokta, mely nyaranta ez áldatlan vidékre vetődik. A tengődés megpróbáltatásai közepette az igazgató fűhöz-fához kapaszkodik. «Eszter és Móriczka» czim alatt e hó 20 án végtelen silányságot adatott elő, melynek közönséggyűjtő ereje az lett volna, hogy a tiszaeszlári esetről szól. Hőse Scharf Móricz, aki szerelmes Solymosi Eszterbe. A lány elveszíti a rábízott tíz forintost, nem mer haza menni, és Móricz elrejti. Mikor aztán az Eszter feltalálására kitűzött 5000 frtot megkapja, a lányt feleségül veszi. A boszantó silányság annyira fölharagitotta a közönséget, hogy a darab végén hangos kifejezést is adott nagy elégületlenségének s olyan fütyölés hangzott, minőt e színkör nem hallott.. Uj szinmű. A nemzeti színház drámabiráló bizottsága Rákosi Jenőtől «Ida» czimű társadalmi színművet fogadott el. Rákosi operette-szöveget is irt a népszínház számára. Zenéjét b. Bánffy György szerzi, kitől Kolozsvárit már adtak elő operetett «Gólyakirály» czimen. Üvegfestészet. Kratzmann Ede üvegfestőnket a kormány évenkint bizonyos támogatásban részesiti, hogy műtermében a műiparnak e hazánkban még nagyon kezdetleges fokon álló ágára magyar ifjakat képezzen. E feladatát már évek óta teljesiti kiváló sikerrel. Ujabban ismét két magyar ifjú talál fölvételt. Teljes ellátásban részesülnek, s a kiszabott 3 évi tanonczidő alatt az üvegfestészet minden ágában oktatást és teljes kiképzést nyernek. A felveendők 15—16 évesek lehetnek, némi rajzolási ügyességgel kell birniok, s a magyaron kivül a német nyelvet is beszélni. Művészeti ösztöndíjakra hirdet pályázatot a hivatalos lap. Három hely töltendő be a bécsi képzőművészeti akadémián s az ösztöndíj, melyet a király ő felsége 1857-ben magyar és erdélyországi ifjak számára alapított, három évre szól, évi 4-20 frttal. A festészetben, szobrászatban és építészetben magukat kiképeztetni kívánók folyamodhatnak, bemutatva eddig elért művészi előhaladásukról tanúskodó egy vagy több művet is. A kérvények október 31-ig az országos képzőművészeti tanácshoz nyújtandók be. «A rajzolás elemei» czímű füzetekből a 4-ik jelent meg. Ujabb módszertani elvek alapján elemi és felsőbb népiskolák, valamint magántanulók számára szerkeszté Feszt László, kiadja Rigler József Budapesten. Minden füzet 12 oldalból áll s akkép szerkesztve, hogy ugyan arra a lapra, melyen a minta van, rajzolni is lehet. E füzeteket a fővárosi reáliskolákban is használják. Egynek az ára 10 kr. mű közül a birálók egyhangúlag a 27-dik számú költeményt találták a legsikerültebbnek, mint mely a költőt találóan jellemzi, lelkesen magasztalja a s az ünnephez teljesen méltó lesz. A többi pályaversek közt is van két-három csinos, de a nyertestől távol állanak. A jeligés levélből Endrődy Sándor neve tűnt elő. Megéljenezték. Bodnár ezután Endrődynek egy értekezését olvasta föl «A szerelem Petőfi lyrájában,» melyet Petőfi szerelmi dalait és fejlődését fejtegeti. Komócsy József élénk hatást tett egy költeményével, mely sajtó alatt levő gyűjteményéből mutatott be. Reviczky Gyula is két költeményt olvasott föl. Végül Margitay Dezső olvasta fel Mikszáth Kálmánnak «A király ruhái» czimű szatirikus rajzát. Az ülés legvégén Jókai tett jelentést a Petőfiszobor leleplezésének programmjáról. Hugo Viktor és a Petőfi-társaság. A Petőfitársaság dísztagjai közé megválasztotta a nagy franczia költőt is. Hugo e figyelmet azzal fogja viszonozni, hogy február havában megjelenendő munkájából, a «Századok legendája» ötödik kötetéből előlegesen elküld egy részletet, azt, melyben épen Petőfit dicsőíti, ki a harcztéren esett el. E részletet fordításban előbb felolvassák a társaság ülésén, mint eredetiben ismeretessé lesz. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Petőfi-társaság e hó 17-iki ülése nagy érdeklődéssel találkozott. Ekkor olvasták föl Kossuth levelét, melyet a társulat titkárához, Szana Tamáshoz intézett, s melyben irodalmunkról nyilatkozik. Oly nagy közönség jelent meg az akadémia kisebb termében, hogy alig fért el. A levelet, melyet egész terjedelmében közlünk, az elnöklő Komócsy József olvasta föl, s a felolvasás végén a taps és éljenzés alig tudott megszűnni. Az ülés többi tárgyai ezek voltak: Bodnár Zsigmond a Petőfi-ódára hirdetett pályázat eredményéről tett jelentést. A negyvenkét 39. SZÁM. 1882. xxix. ÉVFOLYAM. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Az erdélyi püspököt, Lönhart Ferenczet hó 17-én igtatták be ünnepélyesen püspöki székébe Gyula-Fehérvárott. Előtte való este a várat kivilágították. Erdély különböző részeiből sokan érkeztek az ünnepélyre. A templomi szertartáskor Barts Ferencz nagyprépost olvasta föl a pápai bullát s a királyi kinevező levelet, majd a püspök latin beszéddel üdvözölte a papságot. A tisztelgőket a püspöki lakban fogadta, hol lakoma is volt. Az ágostai egyház egyetemes felügyelőjére beadott szavazatokat e hó 19-én bontották föl. Az egyetemes főjegyzőhöz, Győry Elekhez beérkezett összesen 616 szavazat, ebből alaki hiányok miatt mellőztek tizenhatot. A hatszáz szavazatból 278 esett lee Prónay Dezsőre, 183 Fabinyi Teofilra, 122 Péchy Tamásra, a többi megoszlott. E szerint abszolút többséget nem kapott senki, s így b. Prónay és Fabinyi közt új szavazás lesz. Debreczenben e hó 18-án volt a lelkészválasztás, néhai Révész Imre helyére. A titkos szavazásban Kiss Albert bagaméri lelkész és országgyűlési képviselő nyerte meg a nagy többséget, 639 szavazatot 779 közül; ellenfele Tóth Sámuel 140 szavazatot kapott. Az egyetemi olvasókör még a múlt évben tiszteletbeli tagjául választotta Kautz Gyulát, mint a kör legelső alapító tagját. Most pedig küldöttség díszes albumot nyújtott át a nagyérdemű tanárnak. A küldöttség szónoka mint az ifjúság őszinte barátját üdvözölte Kautzot, ki megköszönve az ifjúság e ragaszkodását, megígérte, hogy továbbra is barátja lesz minden komoly törekvésnek. MI ÚJSÁG? A királyi család utazása. A királyi pár e hó 20-án délben érkezett meg Triesztből Gödöllőre. A trieszti időzés benyomásai — mint a politikai lapok vezérczikkekben is fejtegetik — nem lehettek kellemesek a királyi családra. A meghiúsított bombamerényleten kívül sok apró jelenség merült föl, mely Trieszt lojalitását nem a legkedvezőbb színben tüntette föl. Az apró véletlenségek közé tartozik, hogy több kiváló család a nyári időzésből nem tért vissza, s ablakaik sötéten maradtak a kivilágításon ; feketesárga zászlót nem tűztek ki; a legelterjedtebb néplap még csak meg sem említette az uralkodó Triesztbe érkezését; egy másik napilap igen rövid újdonságokban vett tudomást az osztrák császár ott időzéséről, stb. A királyi pár e hó 19-én hagyta el Triesztet. Nagy-Kanizsára reggeli 6 óra körül érkeztek, de ő felségeik kívánsága szerint semmi ünnepélyes fogadás nem volt. Innentől kezdve minden vasúti állomásnál nagy tömeg állt és zajosan éljenzett. Székesfehérvárnál igen ünnepélyes volt fogadtatás, reggel 9 órakor. A király kiszállt, barátaságosan beszélt Szögyény-Marich főispánnal, a városi főtisztviselőkkel, s tíz pereznyi időzés után a vonat tovább ment. Gödöllőn a környék egész intelligencziája megjelent az indóháznál. A királyt e hó 23-ikára várják Budapestre; a királyné hosszabb