Vasárnapi Ujság – 1882

1882-09-24 / 39. szám - A rendőr. –jd– 623. oldal / Elmélkedések, Értekezések, fejtegetések

624 VASÁRNAPI ÚJSÁG, latja, hogyan jöttek be a magyarok, hogyan foglal­tak hazát, hogyan lettek nomád népből fél-nomád néppé, aztán pedig letelepült néppé. Legvégül «Mellékletek» czim alatt illusztrálja és szótárilag a mondottakat, külön-külön nyelvészileg csoportba foglalva birálja a finn-ugor szavakat: azokat, melyek csakugyan ily eredetűek, azokat, melyek közelebb eső alakban föltalálhatók a török nyelvben, s azokat, melyeket hibásan állítanak finn-ugor szavaknak, s végre mintegy ötszáz oly szót sorol elő, melyek török nyelvben is ott vannak, s melyek leginkább a a primitív kultúrára vonatkozván, eredetük bizonyítják. Az érdekes és nagy tudományos régiségét appa­rátussal irt munka bizonyára sokat foglalkoztatja a tudós világot. «A magyar polgári bíráskodás teljes tan-és kézikönyve», irta Révfy László pozsonyi aka­démiai tanár, ki e munkát az érvényben levő tör­vények és rendeletek szövegéből állította össze, a hazai törvénykezés fejlődésének és az egyes perjogi intézmények elméletének rövid ismertetésével. Ugy a jogakadémiák hallgatói, mint mindazok, kik a bíráskodást illetőleg 1868 óta megalkotott törvé­nyeinket, rendeleteket együtt kívánják bírni, e könyvből áttekintést nyerhetnek azokra. Kiadta Pozsonyban Heckenast Gusztáv utódja, (Drodtleff Rezső), s a 30 ívre terjedő munka ára 3 frt 60 kr, de most még első része (18 ív) jelent meg. A máso­dik rész októberben hagyja el a sajtót a végrehajtási eljárásra vonatkozó tartalommal. «A nagy kállói ev. ref. egyház története,» irta Görömbei Péter ref. lelkész. Nem csak magáról az egyház történetéről, de Nagy-Kálló város múlt­járól is szól, s nem csak a kállói ref. egyházról, hanem Szabolcs megye reformácziójának eseményei­ről is. A történeti részen kívül tárgyalja a vallás­erkölcsi életet, az iskolaügyet, közli röviden készek életrajzát, a felső-szabolcsi esperesek a­lel­név­sorát, s végül kimutatást közöl az egyházi vagyonról és alapítványokról. A 189 lapra terjedő könyv Sárospatakon jelent meg s ára 1 írt. Két füzet a műegyetemről. Az iskolai uj év alkalmából, mely az építkezések miatt a műegye­temen csak később kezdődik, két füzet jelent meg. Egyik: «A. m. k. József-műegyetem szervezeti sza­bályzata», mely a fölvételi, tanulmányi, tandiji, fegyelmi, szigorlati szabályokat, a tanrendet stb. tartalmazza. A másik: «A műegyetem programmja az 1882—83-iki tanévre», a tanári kar névsorával, a tantárgyak feltüntetésével, s a tavalyi tanulók név­sorával. A «Magyar könyvszemle,» a nemzeti mú­zeum könyvtárának évnegyedes folyóiratából nagy kötetben jelentek meg a január-augusztusra szóló fü­zetek, sokféle tartalommal. Dr. Röszler a kassai jogakadémia könyvtárát ismerteti, Szilágyi Sándor a közelebbi könyvkiállítás német bibliográfiai rit­kaságait, Jakab Elek a régibb imádságos könyvek és a XIX századbeli erdélyi halotti beszédek biblio­gráfiáját adja, Csontosi János az országos könyv­kiállitásról, a bars-szentkereszti püspöki könytár kéziratairól, és a müncheni könyvtár magyar vo­natkozású kéziratairól irt közleményeket; Fraknói Vilmos magyar szent Erzsébetnek Cividaleban levő két imádságos könyvéről, stb. Horváth Ignácz pedig összeállította az 1882-ben eddig megjelent magyar könyvek jegyzékét. A folyóirat most he­tedik évfolyamába lép, egy évben 30 iv jelenik meg belőle s előfizetési ára 3 frt. Uj lapok. «Halasi ÚJjság» czim alatt Korda Imre tanár, ki hosszú ideig a «Hon» és «Egyetértés» szerkesztőségi tagja volt, hetilapot indit meg Hala­son, e 15,000 lakoságu városban. Előfizetési ár egész évre 4 frt. — A «Kolozsvári Sajtó», mely eddig heti­lap volt, e hó közepétől naponkint megjelenik, Magyary Mihály szerkesztésében; előfizetési díja egész évre 10 frt. A nemzeti színházban e hó 17-én Scribenek egy régibb színműve «­4 rágalom» került előadásra. Mint Scribe valamennyi darabjában, a jellem­zés ebben is vázlatos, de a színpadi technika töké­letes. A mese bonyolódása kevésbbé érdekes, mint egyes részletei. A darab hősnője egy fiatal lány, Cecile, kit egy egész város rágalmaz, tódítva egy fiatal ember könnyedén elejtett szavait. Vőlegénye is visszavonul tőle, de a rágalom csak megtisztítja a helyzetet, mert Raymond miniszter, ki már nem fiatal ember s kinek a rágalmazott Cecile gyám­leánya, közeledni mer a lányhoz, és Cecil szive előtt se áll többé léha vőlegény. Ők tehát boldogok lesz­nek. Csillag Teréz k. a. játszta a rágalmazott leányt, keresve sokszor az önérzetes hangot, melyet azon­ban nem mindig sikerült eltalálnia. Halmi, Vízvári, Náday, Felekiné, Molnárné s a többi szereplők jeles játéka biztosítják a darab fenmaradását. Az operának érdekes vendégei vannak: Risley Lella kisasszony és Szigetiné- Hum­ann Erzsi. Bistey kiasszony, egy fiatal amerikai leány, a «Sevillai bor­bély» Rozinájában mutatta be magát, és a szó szoros értelmében meghódította a közönséget és az igaz­gatóságot, ugy hogy e föllépés után a még kezdő énekesnőt azonnal szerződtették, az első évre 6000 frttal. Risley k. a. mint templomi énekes kezdte pályáját, s Bécsben képezte magát Marchesiné asszonynál. Színpadon még alig szerepelt, mert tanulmányainak tökéletes befejezését megvárta. Erős mezzo-sopran hangja van s nagy iskolázott­sága. A közönség nagy érdekkel várja második föl­léptét a «Próféta» Fides szerepében, mely oly ellen­téte Rozina játszi vidámságának. — Szigetiné «Hugenották»-ban mint Valentine, s a «Troubadur»-­ ban mint Leonora lépett te­ eddig, s az eredmény után valószínű, hogy szerződtetni fogják, és a régen égető drámai primadonnai kérdés ezzel megenyhül. A budai színkörben a bohózati pályaművek elő­adását az igazgató abba­hagyta, mindjárt az első darab után, látva, hogy a szavazati joggal összekötött belépti jegyek így sem kelnek. Sőt Bogyó Alajos igazgató ki is jelenti, hogy az 50 darab aranyat sem adja ki, mert a pályázó darabok közül úgy is az előadott «Furcsa parasztok» volt a legjobb s az is igen rossznak bizonyult. Csakhogy a pályázati föl­tételekben az állt, hogy a jutalmat az előadásra bo­csátott darabok közül az aránylag legjobb megkapja. De a színkörben egyéb furcsaságok is történnek. E színtársulatot is ugyanaz a sors sújtotta, mint a többit szokta, mely nyaranta ez áldatlan vidékre vetődik. A tengődés megpróbáltatásai közepette az igazgató fűhöz-fához kapaszkodik. «Eszter és Mó­riczka» czim alatt e hó 20 án végtelen silányságot adatott elő, melynek közönséggyűjtő ereje az lett volna, hogy a tisza­eszlári esetről szól. Hőse Scharf Móricz, a­ki szerelmes Solymosi Eszterbe. A lány elveszíti a rábízott tíz forintost, nem mer haza menni, és Móricz elrejti. Mikor aztán az Eszter fel­találására kitűzött 5000 frtot megkapja, a lányt fele­ségül veszi. A boszantó silányság annyira fölharagi­totta a közönséget, hogy a darab végén hangos kife­jezést is adott nagy elégületlenségének s olyan f­ütyölés hangzott, minőt e színkör nem hallott.. Uj szinmű. A nemzeti színház drámabiráló bizottsága Rákosi Jenőtől «Ida» czimű társadalmi színművet fogadott el. Rákosi operette-szöveget is irt a népszínház számára. Zenéjét b. Bánffy György szerzi, kitől Kolozsvárit már adtak elő operetett «Gólyakirály» czimen. Üvegfestészet. Kratzmann Ede üvegfestőnket a kormány évenkint bizonyos támogatásban része­siti, h­ogy műtermében a műiparnak e hazánkban még nagyon kezdetleges fokon álló ágára magyar ifjakat képezzen. E feladatát már évek óta teljesiti kiváló sikerrel. Ujabban ismét két magyar ifjú talál fölvételt. Teljes ellátásban részesülnek, s a kiszabott 3 évi tanonczidő alatt az üvegfestészet minden ágá­ban oktatást és teljes kiképzést nyernek. A felveen­dők 15—16 évesek lehetnek, némi rajzolási ügyes­séggel kell birniok, s a magyaron kivü­l a német nyel­vet is beszélni. Művészeti ösztöndíjakra hirdet pályázatot a hivatalos lap. Három hely töltendő be a bécsi képző­művészeti akadémián s az ösztöndíj, melyet a ki­rály ő felsége 1857-ben magyar és erdélyországi ifjak számára alapított, három évre szól, évi 4-20 frttal. A festészetben, szobrászatban és építészetben ma­gukat kiképeztetni kívánók folyamodhatnak, bemu­tatva eddig elért művészi előhaladásukról tanús­kodó egy vagy több művet is. A kérvények október 31-ig az országos képzőművészeti tanácshoz nyúj­tandók be. «A rajzolás elemei» czímű füzetekből a 4-ik jelent meg. Ujabb módszertani elvek alapján elemi és felsőbb népiskolák, valamint magán­tanulók számára szerkeszté Feszt László, kiadja Rigler József Budapesten. Minden füzet 12 oldalból áll s akkép szerkesztve, hogy ugyan arra a lapra, melyen a minta van, rajzolni is lehet. E füzeteket a fővá­rosi reáliskolákban is használják. Egynek az ára 10 kr. mű közül a birálók egyhangúlag a 27-dik számú költeményt találták­ a legsikerültebbnek, mint mely a költőt találóan jellemzi, lelkesen magasztalja a s az ünnephez teljesen méltó lesz. A többi pálya­versek közt is van két-három csinos, de a nyertestől távol állanak. A jeligés levélből Endrődy Sándor neve tűnt elő. Megéljenezték. Bodnár ezután Endrő­dynek egy értekezését olvasta föl «A szerelem Petőfi lyrájában,» melyet Petőfi szerelmi dalait és fejlődését fejtegeti. Komócsy József élénk hatást tett egy költe­ményével, mely sajtó alatt levő gyűjteményéből mutatott be. Reviczky Gyula is két költeményt olva­sott föl. Végül Margitay Dezső olvasta fel Mikszáth Kálmánnak «A király ruhái» czimű szatirikus raj­zát. Az ülés legvégén Jókai tett jelentést a Petőfi­szobor leleplezésének programmjáról. Hugo Viktor és a Pető­fi-társaság. A Petőfi­társaság dísztagjai közé megválasztotta a nagy fran­czia költőt is. Hugo e figyelmet azzal fogja viszo­nozni, hogy február havában megjelenendő mun­kájából, a «Századok legendája» ötödik kötetéből előlegesen elküld egy részletet, azt, melyben épen Petőfit dicsőíti, ki a harcztéren esett el. E részletet fordításban előbb felolvassák a társaság ülésén, mint eredetiben ismeretessé lesz. KÖZINTÉZETEK­ ÉS EGYLETEK. A Pető­fi-társaság e hó 17-iki ülése nagy ér­deklődéssel találkozott. Ekkor olvasták föl Kossuth levelét, melyet a társulat titkárához, Szana Tamás­hoz intézett, s melyben irodalmunkról nyilatkozik. Oly nagy közönség jelent meg az akadémia kisebb termében, hogy alig fért el. A levelet, melyet egész terjedelmében közlünk, az elnöklő Komócsy József olvasta föl, s a felolvasás végén a taps és éljenzés alig tudott megszűnni. Az ülés többi tárgyai ezek voltak: Bodnár Zsigmond a Petőfi-ódára hirdetett pá­lyázat eredményéről tett jelentést. A negyvenkét 39. SZÁM. 1882. xxix. ÉVFOLYAM. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Az erdélyi püspököt, Lönhart Ferenczet hó 17-én igtatták be ünnepélyesen püspöki szé­­­kébe Gyula-Fehérvárott. Előtte való este a várat kivilágították. Erdély különböző részeiből sokan érkeztek az ünnepélyre. A templomi szertartáskor Barts Ferencz nagyprépost olvasta föl a pápai bullát s a királyi kinevező levelet, majd a püspök latin beszéddel üdvözölte a papságot. A tisztelgőket a püspöki lakban fogadta, hol lakoma is volt. Az ágostai egyház egyetemes felügyelő­­jére beadott szavazatokat e hó 19-én bontották föl. Az egyetemes főjegyzőhöz, Győry Elekhez beérke­zett összesen 616 szavazat, ebből alaki hiányok miatt mellőztek tizenhatot. A hatszáz szavazatból 278 esett lee Prónay Dezsőre, 183 Fabinyi Teofilra, 122 Péchy Tamásra, a többi megoszlott. E szerint abszolút többséget nem kapott senki, s így b. Pró­nay és Fabinyi közt új szavazás lesz. Debreczenben e hó 18-án volt a lelkészvá­lasztás, néhai Révész Imre helyére. A titkos szavazásban Kiss Albert bagaméri lelkész és or­szággyűlési képviselő nyerte meg a nagy többséget, 639 szavazatot 779 közül; ellenfele Tóth Sámuel 140 szavazatot kapott. Az egyetemi olvasókör még a múlt évben tiszteletbeli tagjául választotta Kautz Gyulát, mint a kör legelső alapító tagját. Most pedig küldöttség díszes albumot nyújtott át a nagyérdemű tanárnak. A küldöttség szónoka mint az ifjúság őszinte barát­ját üdvözölte Kautzot, ki megköszönve az ifjúság e ragaszkodását, megígérte, h­ogy továbbra is barátja lesz minden komoly törekvésnek. MI ÚJSÁG? A királyi család utazása. A királyi pár e hó 20-án délben érkezett meg Triesztből Gödöllőre. A trieszti időzés benyomásai — mint a politikai lapok vezérczikkekben is fejtegetik — nem lehettek kelle­mesek a királyi családra. A meghiúsított bomba­merényleten kívül sok apró jelenség merült föl, mely Trieszt lojalitását nem a legkedvezőbb színben tün­tette föl. Az apró véletlenségek közé tartozik, hogy több kiváló család a nyári időzésből nem tért vissza, s ablakaik sötéten maradtak a kivilágításon ; fekete­sárga zászlót nem tűztek ki; a legelterjedtebb nép­lap még csak meg sem említette az uralkodó Triesztbe érkezését; egy másik napilap igen rövid újdonságokban vett tudomást az osztrák császár ott időzéséről, stb. A királyi pár e hó 19-én hagyta el Triesztet. Nagy-Kanizsára reggeli 6 óra körül érkez­tek, de ő felségeik kívánsága szerint semmi ünne­pélyes fogadás nem volt. Innentől kezdve minden vasúti állomásnál nagy tömeg állt és zajosan éljen­zett. Székesfehérvárnál igen ünnepélyes volt fogadtatás, reggel 9 órakor. A király kiszállt, barát­a­ságosan beszélt Szögyény-Marich főispánnal, a városi főtisztviselőkkel, s tíz pereznyi időzés után a vonat tovább ment. Gödöllőn a környék egész intelli­gencziája megjelent az indóháznál. A királyt e hó 23-ikára várják Budapestre; a királyné hosszabb

Next