Vasárnapi Ujság – 1883
1883-09-30 / 39. szám - A haldokló honvéd-zászlótartó (képpel) 631. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Székely József. Kossuth Lajosnak.(A «Haldokló zászlótartó» szobormű átadása alkalmából) 631. oldal / Költemények
632 VASARNAPI UJSAG. 39 SZÁM. 1883. xxx. ÉVFOLYAM. Megifjodom e régi emlékektől, Deres fejem hópelyhét rázza le, Paripám a sor előtt kényesen lép, A kürtszó oly szépen hangzik ide. Hadoszlopok, pergő dob, büszke zászló, Dal, zene, ének harsog ez után, A piski hid, Isaszegh, Vácz, Nagy-Sarló, Egy-egy csillag a hírnév templomán. Neved éltettük e dicső mezőkön, Hol zászlóvivőnk hordó lobogónk; Tavasz volt, de futalma nem oly édes Fülében, mint a mi győzelmi szónk . . . Hogy elesett, vérdijat vettünk érte, Halált megvetve szuronyt szegezénk . . . Rohamra a hogy mentünk, vigabb kedvvel Menyasszonyához nem megy vőlegény. Magas pyramist raktunk testhalomból, Ugy ünneplők a jó vitéz torát, Nevét kiáltók őserdők mélyébe, Hogy viszhangozzék örökléten át! Mig egy szabad nép, a mig egy magyar lesz, Néma, siket e viszhang nem marad. . . Azért is adjuk ezt a szent emléket, Mert szabadságunk zászlója Te vagy! Mindent ragad a bus feledség árja, A régi szellem aluvóban — holt, Egy uj Szent-Ilonán számkivetett rab, Nagy alakodban látunk csak valót. Eredj reménység, vedd le szívem terhét, A könyem megfojt, tizem ela paszt. . . «Szabadságában a világ megujul»* Magyar hazám, megéred még te azt! Említettük, hogy ez emlék anyagánál fogva is kedves meglepetés lehetett Kossuth előtt. Körtefából készült és pedig egy olyan körtefából, melyet a 40-es években Kossuth Lajos sajátkezüleg ültetett tinnyei birtokán. A körtefa identitásának bizonyítására íme idézzük Szokoly Viktor írótársunknak és tinnyei birtokosnak Simonffy Kálmánhoz irt leveléből a következő adatokat: «Habár az emléktárgyat egy előre törekvő tehetséges fiatal magyar művész készité, értékét előttünk az anyaghoz kötött emlékek hatványozzák. A körtefa Kossuth tinnyei kertjéből való, saját ültetése ; itteni hagyomány szerint József nádor piliscsabai, vagy alcsuthi kertjéből került csemetéből vagy oltványból. * E sor , Berangerból van véve, Petőfi fordítása szerint. — Sz. J. «Kossuth nagy hazánkfia 1843—46-diki tinnyei közbirtokos társai egytől-egyig kihaltak, de én még legnagyobb részüket személyesen ismertem s a tradicziókat szájukból vettem át. E szerint a Kossuthkuria, mely most egy éve elhunyt feleségemnek nagyanyja: Miskey-Zámory Karolina után öröklött kúriája tőszomszédságában van, vétel utján Sántha István táblaíró és tinnyei közbirtokos kezébe, ennek 1853-ban történt elhunyta után öccse, Sántha Péter, 1849. végén Péterváradon kapitulált honvédszázados, tinnyei közbirtokos és később pestmegyei főpénztárnok tulajdonába jutott. Sántha Péter nőtlen és gyermektelen volt s a házat kötelezettségeivel együtt testvéröcscsére , Sántha Ágoston báthi, hontmegyei r. kath. esperes plébánosra hagyta. A nem jövedelmező házat és kertjeit az egymásra következő Sánthák, kik mindig saját másikuki házukban laktak, mindekkorig, mint nemzeti emlékkincset, a legjobb karban tartották fenn, s ezen hagyományos kötelességének az utolsó örökös Sántha Ágoston esp. plébános is hiven megfelel. Üres ház, bármit költsenek is reá, mégis pusztul, s ezért az időközi tulajdonosok a fentartásnál sokkal kevesebb aequivalensért bérbeadják azt oly honoráczioroknak, kik nagy hazánkfia iránt rajongva lelkesülnek, s önként házgondnokká lesznek. így jelenleg a Kossuth házban dr. Nagy János járási és községi orvos lakik családjával; igy 1869. tavaszától őszéig én is laktam benne, mig a Csehfalvay örökösöktől vett házamat javíttattam. Mint a ház lakója, ismerem annak minden bokrát, fáját, zegét-zugát. A történelmi emlékű filagóriát én restauráltattam, s a billiárd-szoba, mely mostanig lomtár volt, ma már egészen helyre van állítva. «A már jobbára elhalt embereket, kik Kossuthnak és Kossuthtal házában és kertjeiben dolgoztak, személyesen ismertem és ismerem. Az öreg Krausz még él. Tállai kőmives és László kőfaragó ács apjával ott dolgozott. «De a ki nagy hazánkfia minden keze nyomára legjobban figyelt, az a derék Hegedűs Antal, mérnök, ügyvéd, táblabíró és birtokos volt. Ő 1865 vagy 1866-ban bekövetkezett haláláig magát mindig a Kossuth csőszének mondotta. Puszta-Jászfalun, még az Esztergomba vezető út szélén levő gátat képező eperfákra is ügyelt, hogy azokban kár ne essék, mert azok a Kossuth eperfái. (Ott most a faluból egészen le az állomásig Olaszországra emlékeztető pompás töltött út vezet le.)A kertbe vivő lépcsőtől s a filagóriához vezető úttól jobbra-balra két válfaja a tulipánfának és négy nemesebb körte volt ültetve. Azok már 1869-ben veszni kezdettek. Ezek tanúim szerint mind Kossuth ültetései voltak, valamint a levezető lépcsőtől balra is néhány körtefa. Ezek közül egy igen magas muskotály, mely 1876-ban kiszáradni kezdvén, kivágatott. Ebből szereztem Sántha Pétertől azon darab fát, melyből ezen műtárgy készült, s mely köztudat szerint nagy hazánkfia so;á</re«ií ültetése vala.» nyi különböző légmértékban órákig dolgoznak s a hajófűtők és mások még nagyobb légváltozás közt működnek. * A tonkingi istenekkel nincsenek megelégedve a benszülöttek a franczia hóditás miatt s igyekeznek is ellenszenvöknek kifejezést adni. Közelebb a francziák által elfoglalt Hanoi-erőd szomszédságában egy község papjai Buddha óriási bronzszobra alatt, melynek védelmére volt bízva az erőd, nagy isteni tiszteletet rendeztek s a bálványnak különféle szemrehányásokat téve, elhatározták, hogy hosszabb ideig nem hoznak neki áldozatokat. Ha ez idő alatt sem távoznak el a francziák, leteszik az istent s a bonezok már is gondolkoznak uj, alkalmas istenségről. * Beludsisztán khánja az indiai lapok szerint újabban elrendelte, hogy a hűtlenségen kapott nők az állampénztár, azaz a khán saját erszénye javára eladassanak s a csábító nagy bírságot fizessen. Az uralkodó különben fentartotta magának azt a jogot, hogy oly hűtlen nőket, kik neki kiválóan tetszenek, háremébe vehessen fel. * Kenelly Arabella, előkelő izlandi családból származott fiatal leány, ki közelebb szerzett fényes vizsgálat után orvosi diplomát, Egyiptomba ment, hogy a kholerában megbetegedett mohamedán nőknek, kik vallásos okokból a férfi orvosokat meg nem tűrik, segítséget nyújtson. A HALDOKLÓ HONVÉD ZÁSZLÓTARTÓ. — KISS GYÖRGY MŰFARAGVÁNYA. Biczó Géza rajza EGYVELEG. * Az emberi test, melynek melegsége bármely éghajlat alatt tudvalevőleg csak 37—38 fok Celsius, több mint száz fok hőmérsék-különbséget képes eltűrni. Jakutskban, Szibériában, januárban átlag — 42 ° hideg van , júliusban + 18 ° ; a különbség 60 fok. Ugyan e helyen már — 620 hideget s + 380 meleget is észleltek, ami épen 100 fok különbséget tesz. A meleg sok helyen hasonlíthatatlanul nagyobb is lehet. A Veres-tenger mellett például 1842 augusztus havában hat napon át 45—50 ° meleg volt. Murzuk oázisban két utazó, Ritchie és Lyon, árnyékban 56 fok meleget észleltek, Sturt utazó Ausztráliában Maguaire folyónál 54 fokot, Armend orvos Hed-Merdzsa mellett sátorban 63 fokot s a napon 72 fokot jegyzett fel. Kísérleteket is tettek egyesek annak megállapítására, hogy az emberi test mennyit bir el. Blaydes természetvizsgáló 126 fok meleget hét perczig állott ki s egy Martinez nevü ember, ha fejét befedte, 170 foknyi forróságban egy negyedórát tölthetett el. Ezek természetesen csak kivételek. De vannak oly gyárak, hol a munkások 40—50 fok-