Vasárnapi Ujság – 1886
1886-05-09 / 19. szám - Az eppelborni császártölgy (képpel) 300. oldal / Általános nép- és országisme - Stryj város leégése (képpel) 300. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
550 törököknek madár, mégpedig sólyom, vagy sas volt nemzeti jelvényük és fejedelmi czimerük és ezt mind a két nép turul-, illetőleg turul-nak nevezte. Ez a tényállás, a következtetést mindenki egész helyesen levonhatja belőle; én a magam részéről csak annyit mondok, hogy e történeti momentum igen nagy fontossági őstörténetünkre és eredetünkre nézve s hogy a magyar nemzet bizonyára nem jogtalanul és nem ok nélkül viselte a turult czímere gyanánt. THÚRY JÓZSEF. VASÁRNAPI ÚJSÁG, 16. SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM. AZ EPPELBORN CSÁSZÁRTÖLGY. Németországon ősi szokás volt mindig a hatalmas növésű fák olynemü kultusza, hogy koronáikba padokat s asztalokat állítottak be s itt a szabad levegőn élvezték az asztal és a társaság örömeit. Népünnepélyeknél ilyen hársakon és tölgyeken trónolt a zene s innen kisérte rythmikus ütemekkel a tánczolók lépéseit s még most sem ment ki e szokás egészen a divatból, mutatja a Trier vidékebeli eppelborni tölgy példája, melynek vázlatát itt veszi az olvasó. E nevezetes tölgyfa magassága 15,6 méter, s koronájában 1870-ig csak egy asztal és pad volt elhelyezve, 1882-ben azonban az eppelborni polgármester még több újabb építkezéssel látta el, s ma már tömör falépcső vezet fel a koronáig, körültekerődve a törzsön, melyen két erkélyemelet van alkalmazva rácsos korlátokkal. De a legnagyobbszerű részlet egy, az ágak czélirányos kötözése és metszése utján nyert, tíz négyszög méter tágas és há A CSÁSZÁRTÖLGY EPPELBORNEN.rom méter magas térség, melyben asztal, kávésszekrény, tükör és pad van felállítva. Dísz gyanánt különböző borszeszbe helyezett állatok s egy teljes laffettákkal ellátott ágyú szolgálnak, míg ellenben egy hordó, melyből négy különféle italt lehet csapolni, gyakorlatibb czéloknak felel meg. A csodálatos fa tarka kiállítását galambbúg, kalitok, nemes sólymokkal, s más szárnyasokkal, mókus-ketrecz s időjelző készülékek egészítik ki. Legfelül egy szélharmonika van alkalmazva, melynek melodikus hangjai messzire elhallatszanak s néha az éji vándort csodazengzetekkel lepik meg. STEYJ VÁROS LEÉGÉSE. Napokon át voltak telve a lapok ama rettentő rémhírről szóló hasábos tudósításokkal, mely Galicziából érkezett hozzánk s Stryj városnak, Lemberg mellett, csaknem földig égését jelentette ápril hó 17-ikéről. Vajjon összefüggésben állott-e a szörnyű esemény a galicziai parasztmozgalmakkal— inkább csak sejteni lehet, mint tudni. De kiderült, hogy a tűz egy kovács házában disznóölés alkalmával keletkezett, egy petroleumos lámpa feldöntése által. A vész gyorsan terjedt végig a város utczáin, s csakhamar 643 lakóház esett martalékul, köztük 50 egyemeletes, 300 kőház, sok nyaralós faház. Az épületekben okozott kár maga harmadfél millióra van becsülve, amiből szerencsétlenségre csak fél millió van biztosítva, de a bolti áruczikkek és bútorzatok szenvedett kára is megüti a két milliót, úgy hogy az összes kár hét millió forintra tehető. Borzasztó epizódok játszódtak le a STRYJ VÁROS ÉGÉSE, LEMBERG MELLETT.