Vasárnapi Ujság – 1886
1886-08-29 / 35. szám - Buda bevétele versben (képpel) 565. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
9. SZÁM. 1886. xxxiii. ÉVFOLYAM. _ VASÁRNAPI ÚJSÁG. 155 BUDA BEVÉTELE — VERSBEN. — Tárcza a történelmi kiállításról. — Azt épen nem lehet mondani, hogy Budát hexameterekkel vették volna be. Ki ne tudná, hogy ezeket a tárczaczikkeket is, melyeket ma perczegő tollal körmölgetünk a szerkesztőségi asztalok kék papirhuzatain, valaha, hej! vérrel irták fel Buda falára a fokosok, kardok és buzogányok erdői s holttestekben szedték és rakták hasábokba a csatamezők véres lapjain? Nem valami poros zugokban fölfedezett nagy nemzeti eposról szól tehát az ének, sem nem azok felől, kiket Csáky István egy levelében annyi keserüseggel «eperjét Török kosarában szedő pribékes Tolvajoknak» nevez, vagy a kikről a derék Tinódy dallá hogy: «Rygteul fogvan az pogan terekek elhordották, levágták nemzettek, pusztítottak, rablottak feldetek.» Minderről nincs most szó. Buda bevételét a versben, azok a számos, hol elmés, hol mély bölcseségfi rimes vagy szójátékos sorok, illetőleg feliratok tüntetik fel, melyek a történelmi kiállítás tárgyain oly sűrűen és változatosan lépnek elénk. E rövid sorokban és párversekben nagy tanulsága tükröződik vissza a mult századok erkölcsei és mivelődése történetének, élvezetesebb a száraz adatoknál és mégsem kevésbbé jellemző. Őseink kiválóan kedvelték a mottók, idézetek, rövid és csattanós fordulatú distichonok széleiben való alkalmazását fegyvereiken, könyveikben, háztartási és egyéb használati czikkeiken. A történelem nagy kérdéseire sokszor több világ árad ki ez igénytelen apróságokból, mint a legterjedelmesebb értekezésekből. Földerítik az egyén egész gondolkozásmódját, a kor uralgó közvéleményét s közvetlenebbül beszélnek, mint a tettek, melyeket egyesek véghez vittek. Természetesen ide tartoznak a jelmondatok gyanánt használt velős mondások is. Egyik legszebb felirat az, mely Széchenyi György esztergomi érsek és primás, a grófi ág megalapítója rézmetszetű mellképét kiséri, ki 1695-ben Pozsonyban halt meg. «Hic vnltus venerandus erat Széchenius olim Sed meus est Manus pulchrior ante Deum» A Buda ostrománál harczolt egyik Hohenlohe-ős jelmondata : E flammis clarior» (A tűzből megtisztulva), Csáky László grófé: «Dum spiro, spero» («Míg lehetek, remélek»). Az embertelenségéről hírhedt királyi helytartó Ampringen Gáspár térdképe ezt hirdeti: «Teutonici pandit sic Coelum Principis Umbram, Expandunt fámam tot documenta Solo» («A német herczeg árnyát igy nyújtja ki az ég, hitét a földnek annyi tette beszéli») s Pálffy Miklós emlékképéhez is ezt látjuk irva: «Famam extendere factis» (Tettekkel szélesbíti hitét). Jellemző kommentárokat találunk az emlékérmeknél is. Egy 1684-ben a törökök ellen a velenczeiekkel és lengyelekkel kötött szövetség emlékére vert vasérmen, Lipót császár, Szobieszky és Justinianus velenczei dogé hármas alakjával, e rímjátékok állanak: «Die Eintrachts Treu, Dis Helden Drei, Mit Sieg Erfreu» — («Ha összetartással győzzön e három hős»); továbbá: «Durch diesen Bund Der Türkenhund Muss Gehn zu Grund » («E szövetség által a török kutya megsemmisül») és: «Durch Gottes Hand Dies Dreifach Band Hab Lang Bestand» («Isten keze adjon e hármas szövetségnek hosszú életet»). Egymás megint Buda, Pécs, Hatvan, Szeged, Kalocsa, Pest, Simontornya, Siklós s az eszéki hid látképével ezeket mondja: «Gleich wie Die Krön nicht Ohne Stein, So ist Die Hauptstadt Nicht Allein» («A mint a korona nincs kő nélkül, úgy a főváros sincs egyedül»). Egy harmadik pedig e szójátékot mutatja, vonatkozással a legyőzött ellenség tetemén ülő győztes harczos alakjára: «Serviat Qui Saeviit» («Szolgáljon, a ki zsarnokoskodott»). Lipót császár személyes érdemei is sokszor tárgyai az érmek köriratainak, így: «Durch Leopold wird aufgericht, was Ludwigs Unfall längst vernicht» («Lipót felépíti azt, amit Lajos balsorsa elveszíttetett»). «Leopold der Erdensonn, Den Monden Kayser Stürzt vom Thron» («Lipót, a föld napja, a hold császárát letaszítja trónjáról»). Vagy a «Leopoldus» névre vonatkozó s két izben is előforduló szójáték: «Stat Sol, Luna Fugit Dum •Josua Pugnat Et Orat, Sic Ego Pello Duos, Sic Leopoldus Ero.» («Áll a nap, a hold szalad, míg •Józsué harczol és imádkozik, így űzök én két ellenséget, így leszek Leopoldus»). Alkalmi szójáték ez is: «Sic pax Christiadum, Thrax Tibi Pestis Erit.» («A keresztények békéje, neked, török, halálod lesz»). Tovább egy más érmen, mely a béke és igazság istennőjét diadalkocsin mutatja: «Jungunt Post Bella Labella» («Harcz után csókra párosulnak az ajkak»). Ismét: «Occasum Lunae, Budae Ortum Dat Leopoldus, Occasus In Ortu, Ortus In Occasu.» («A holdat lenyugtatja, Budát felkelti Lipót. Lenyugvás a fölkelésben, fölkelés a lenyugvásban»). Szintén Lipót dicsőítésére vezetett az az aranyemlékérem, mely sziklán fészkelő sast ábrázol, a mint tojásait védve a támadó sárkányt mélységbe taszítja. Szükségtelen mondanunk, hogy a sas Lipót császár, s a sárkány a török, kiknek harczát ez a felirat metaforizálja: «Ejiitur Nido Nidum Qui Cepit Inique, Non Parit Ova Draco, Sed Bapit Ergo Cadat» («Kilöketik a fészekből, ki a fészket igaztalanul elfoglalja. A sárkány nem költ tojást, de elragadja, bukjék ki tehát»). Egy más érem felhőből kinyúló csákányos kezet mutat, mely Stambult fenyegeti. Felirata: «Virtuti Nihil Imperium» («Vitézség előtt nincs hatalom »). Igen gyakoriak az emlékérmeken a hármas, sőt négyes rímes német sorok. «Leopold That Und Klugen Bath Durch Gottes Gnad» («Lipót tette és bölcsesége Isten kegyelméből»). j És «Durch Diesen Streich Das Türkenreich Steht j Auf Der Neig» («E csapás a török birodalmat meredélyre juttatta»). — «Ofen Gehört Für Leopold, Mahumeth Ist Das Glück Abhold, verliret Ofen Sammt Dem Gold, Dafür Man Frieden Kaufen Sollt» («Buda Lipóté, Mahometet elhagyta a szerencse, Budával együtt aranyait is elveszíti, melyért békét kell vásárolnia»). Más mezejére vezetnek a feliratoknak a fegyverek. Több életbölcseség, lovagiasabb, férfiasabb érzés nyilatkoznak bennök. Szobieszky kardjának felirata már le volt itt más alkalommal irva. Itt van azonban egy pánczélszóró, ezekkel a mottókkal: «Fide, sed cui vide» («Bizzál, de nézd meg kiben»). «Soli Deo Gloria» («Istené egyedül a dicsőség»). «Vincere aut mori» («Győzni vagy meghalni»). Rákóczi vasbárdjának jeligéje: «Spes mea in Herba est.» Még érdekesebb egy magyar feliratú pánczélszóró. «Ez a fegyver kié volt, kié most, kié lesz ? Ebé volt, engem most, ebé lesz.» — «Vagy hazám szabadsága, vagy halál.» — «Eb kéri, eb adja kordéba.» Egy csákány felirata szintén magyarul hangzik: «Bosszút Ami Aga ioett, chakán Teori sok Török Foet.» S másik oldalán: «Kováchi Peter Sanchamak Rágata kezébel magának.» KARA MUSZTAFA TÁBORI SÁTRA A TÖRTÉNELMI KIÁLLÍTÁSON. — Háry Gyula rajza.