Vasárnapi Ujság – 1889

1889-06-16 / 24. szám - Torda város és környéke (képekkel) 379. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak

3­2ü2 VASÁRNAPI UJJSÁG­. 20. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM. Ulászló király némileg megszoríttatta. De már a nemzeti fejedelmek különösen kegyelték, ki­vált Zápolya János, kinek neje, Izabella fiával, János Zsigmonddal hosszú ideig tartózkodott ott, s fejedelmi udvart és várkastélyt is emelt. Ez a fejdelmi kúria többé nem létezik, de megvan helyette egy más, későbbi keletű fejedelmi lak vagy fiskus háza Ó-Tordán, melynek érdekes képét bemutatjuk. Ez utóbbi épületet Báthory István vagy Zsigmond emelte; keleti homlok­zatán igen szépen tagozott csúcsíves főkapuzat vezet be, mely felett most rozzant faerkély, de hajdan díszes kőerkély volt. Az épület földszint­jén tágas lépcsőházba jutunk, melyből ismét faragott kővel szegélyzett csúcsíves ajtó vezet a földszinti helyiségekbe, illetőleg két egybenyíló terembe, hol hajdan a partialis gyűléseket tar­tották. Az egyik teremből ajtó vezetett a szom­széd kastély területére, s az ott levő egyházba, mely fedett folyosóval volt összekötve a fejedelmi lakkal, hogy esős időben is el lehessen ájtatos­kodásra járni. Az első emeletre most rozzant fagrádics vezet fel, de egykor díszes kőlépcső szolgálhatott fel­járóul a még meglevő gyámkövek tanúsága sze­rint. Itt a lépcsőházból egy kisebb előszobába jutni, mely egykor a fejedelmi testőrök szobájául szolgálhatott, s egy kiválóan díszített ajtón át a 6 öl hosszú és 5 öl széles trónterembe vezetett. Ezzel voltak összeköttetésben a fejedelem szobái is, 4 lakályos szoba. Most az egész a fiskus által ha­szonbérbe adva, pálinka-raktárul szolgál. Innen lépett a trónra Bethlen Gábor fejede­lem, innen indultak ki hadaikkal a török ellen Hunyady János és Mátyás, innen I. Rákóczy György is. Ámde a fejedelmi lak, különösen 1818-diki kontár átalakíttatása után, ma már ugy ki van vetkőztetve eredeti formájából, hogy bajos meghatározni, mi belőle a régi s mi a hozzátoldás. A kőkapu diszes czimermetszetét és feliratos párkányzatát az erdélyi és a lengyel sassal, Báthory István idejéből, Orbán Balázs az Aranyos partján, az állami fürész­telepen találta fel, megcsonkítva, egymás fölé halmozva. De a fejedelmi kúria csak járuléka egy nagyobb épülettömbnek, melynek egyéb részei szintén megérdemlik a múlt iránt érdeklődők figyelmét. A fejedelmi lak éjszaki oldalán emelkedik az ó-tordai kastélynak, a Rákospatak megtörésénél, a Piacztér délnyugati szögletén. Maga a kastély azonban még régibb eredetű s Kőváry szerint Zsigmond király építtette volna akkoron, mikor Torda város és várai elpusztultak. Ma már csak a délkeleti és délnyugati szögletbástyái állnak meg a szabálytalan alakú várkastélynak ; egyéb részei körül vannak építve újabb keletű zsellér­házakkal. A szögletbástyák szerkezete azonban igen szép; donjon szerüleg voltak építve, mennyiben földszinten nem volt ajtójuk, csak az a első és második emeletre nyíltak faragott kővel szegélyezett keskeny ajtócskák, melyek a fal hosszában elvonuló vífolyosókkal álltak össze­köttetésben, s ezeknek lőmagasságában minden­felé irányuló kisebb-nagyobb lőrésekkel ellátva, az apró puskák, szakállasok és sugárágyucskák elhelyezésére. A kapunyílás fölött még most is látszanak azok a keskeny, hosszúkás nyílások, melyekbe a felvonóhíd lánczcsigái voltak bele­illesztve; a kapu felett pedig két rézsútos zúzmű, melyen forró olajat, szurkot szoktak az ostrom­lókra önteni. Fájdalom, a kastély eredetére és szereplésére nézve kevés 9­ Z, és­mit forrásunk fel tud hozni, de Torda lakosainak a zavaros időkben gyak­ran szolgált mentsvárául,a­hova féltettebb holmi­jaikkal menekültek. Basta idejében a kastély is ostromot állott ki, mely alkalommal feldúlták, s a falai közé h­uzódott lakosságot legyilkolták a német zsoldosok. Még a kastélynál is előbb épült Orbán Balázs nézete szerint a harmadik nevezetes ódon épít­ménye Tordának, a ref. templom, mely aman­nak úgyszólván magvát képezte, mint a hogy egyáltalában a hajdankorban az erődök rendesen templom körül épültek, vagy pedig a meglevők­ben később templomot emeltek, hogy igy a véde­lem feladatát az erős Isten oltalma alá is helyez­zék. E templom eredetét sem lehet egész bizton­sággal meghatározni. Némelyek szerint a katho­likus korban Szent­ Márton templomának hiva­tott, mások szerint, s ezt az egyház jegyző­könyvei is tanúsítják, a Keresztesek­ temploma feküdt itt. Tény az, hogy a reformáczió után az apáczák és szerzetesek elűzetvén, a templom előbb a lutheránusok, majd a reformátusok ke­zébe ment át. Képünkön jól kivehető az a diszes portale, mely a legszebb műalkotások közé tartozik s a tordai ref. templomnak is fő nevezetessége. «E kapuzat — írja Orbán Balázs — egész testé­vel kirúg a templom homlokzatfalából, nyílása eredetileg csúcsíves volt,de azt is átvezették a meg­kicsinyítés műveletein, tetejét befalazván, egye­nes záródásúvá alakították át, de megmaradott igazi épségében tágnyilatú béllelete, melynek kiválóan szép tagozata kirívólag tűnik ki a rá­kent vastag mészrétegek burka alól. E kapubéllés ötsorosán van igen szép árnyhatással tagozva, hat nagyon tág nyilatu horony közé három tes­tes henger és két körte-tag van befoglalva, melyek a felső csúcsmüves záródásnál is folytatva van­­­­nak s az alsó tagozattól fejezetszerü kidudoro­dással vannak elkülönítve, mely kidudorodás szépen idomított növénydísz-fonadékával ékes­kedik.» A templom építési idejét szerzőnk a gó­thika kezdetére, vagyis a Zsigmond uralkodását megelőző korszakra teszi. Az ó­tordai kastély felső végével szemben még egy magas földszintes épület vonja magára a figyelmet a Piacztér keleti oldalán, bástyaszerü­leg kiszökellő részének éjszaki szögletén két czi­meres kővel, mely a Bethlen-czimert, az arany­almát tartó tekergős kígyót mutatja, e körirattal: «Comes Nicolaus Betlen — alatta a másik czi­merpajzson hattyú s e körirat: «Julia Bedley co­mitissa.» Ez volt a nagyhírű iró és államférfi gr. Beth­len Miklós tordai lakóháza. Itt lakott az az ál­lamférfi, ki a Thököly beütését követett osztrák megriadást felhasználva, a Leopold-diplomát ki­vívta Erdély számára, s kinek, mivel műveiben Er­dély önállását s alkotmányos szabadságát merte hangoztatni, üldöztetés és börtön lett jutalma. Egyáltalán az erdélyi főnemességnek, mikor az erdélyi országgyűlés itt tartá üléseit, s a feje­delmek is gyakran laktak itt, Torda volt telelő városa. Kuriájok volt itt a Bethlen, Korda, Na­láczi, Kemény, Weér, Wesselényi, Teleki, Mikó s más főrangú családoknak. A Wesselényi-ud­varháznak különösen még egy más nevezetes­sége is van; abban született 1794 ápr. 28-án Jósika Miklós báró, a magyar regényírás atyja, minek emlékére nemsokára emléktábla is fogja díszíteni a régi udvarházat. Ma a régi házak már többnyire mind tordai «kebeles» polgárok birtokába jutottak. De azért Torda nemcsak a hajdankor em­lékeinek temetője, friss föllendülésben levő város is, mely ujabb középületekkel is dicse­kedhetik. Ilyen a vármegye diszes, 1886-ban emelt új székháza, mely a Széna-tér egész keleti oldalát elfoglalja, bár nagy méreteihez ké­pest felette olcsóba, csak 74,615 frtba került. Az épület renaissance-stílu­s közepén kiemel­kedő részében van elhelyezve a szép gyülésterem, két oldalt pedig a hivatalos irodák, földszint a levéltár, iktató és hivatos helyiségek. S igy Torda vármegye, mely legutóbb az erdélyi részek egyetlen törvényhatósága volt, a mely nem birt saját székházzal, most e czélra is olyan diszes csarnokot mondhat magáénak, a milyennel egy más erdélyi vármegye sem dicsekedhetik. Városias kinézést mutat Torda terjedelmes főpiacza is, mindkét oldalán több emeletes ház­zal, melyek közt a nyugati oldalon találjuk az ev. reformátusok, a csizmadia-ipartársulat, fiskus és a gr. Mikó-féle emeletes házakat, odább a a katholikus egyház emeletes épületét, a város­házát, tornyos tetejével, mely abban a részben mindenesetre unicum, hogy egészen a római uralom emlékeiből, a Castrum (Leányvár) rom­jaiból épült s még folyosói és feljáró lépcsői is az V. maczedóniai légió bélyegével jelzett tég­lákkal vannak kirakva, udvar felőli falába pedig egy római halotti tort ábrázoló érdekes dom­bormű van befalazva. Kis tornyában van az úgynevezett «alkotmányos» harang, 1742-ből, mel­lyel a városi közgyűlések kezdetét szokták volt jelölni, de 1849-től 1861-ig elhallgatott, s csak az alkotmányosság rövid korszaka megnyíl­tával szólalt meg ismét,— innen neve. Az egész főpiaczon négy vendéglő, három gyógyszertár és számos kereskedés tanúskodik Torda város élénk ipari és kereskedelmi forgalmáról. A múlt dicsőség emlékeihez, a szorgalmas emberkéz alkotásaihoz harmadikul a természet nagyszerűsége járul még, hogy Torda vidékét a bérezés országrész egyik legérdekesebb pontjává emelje. Az aranyport sodró Aranyos vize fölött emel­kedő érdekes fedett hídon átlépve a Keresztes­mező hullámzó kalásztengere tárul elé, e vérrel szentelt gyásztere Erdély annyi jó daliájának. Ma már a Keresztesmezőnek csak kis része tar­tozik Torda határához, de régen egészen hozzá­tartozott, s számos adat szól arról, hogy itt le­geltették az udvari méneseket. Erdély e legna­gyobb sikját két oldalt szegi az Aranyos, mig déli oldalát a harasztosi lankás bérczek ölelik körül. Itt, a Berek roppant nagyságú nyár-, fűz- és topolyfái környezetében újította meg a három nemzet unióját, összegyűlve 1542-ben, midőn Ferdinánd a gyalui egyezség alapján Er­délyt követelé, s itt dekretálták Erdély közös védelmét. 1601 aug. 19-én Básta György itt gyil­koltatta le s tűzette pellengére fejét vezértársá­nak, Mihály vajdának, ki a tordai boron lakmá­rozva egy mámoros perczében azt találta mon­dani, hogy ő Rudolf császár barátja, mig Básta AZ Ó-TORDAI REFORMÁTUS TEMPLOM.

Next