Vasárnapi Ujság – 1889
1889-06-16 / 24. szám - Torda város és környéke (képekkel) 379. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
32ü2 VASÁRNAPI UJJSÁG. 20. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM. Ulászló király némileg megszoríttatta. De már a nemzeti fejedelmek különösen kegyelték, kivált Zápolya János, kinek neje, Izabella fiával, János Zsigmonddal hosszú ideig tartózkodott ott, s fejedelmi udvart és várkastélyt is emelt. Ez a fejdelmi kúria többé nem létezik, de megvan helyette egy más, későbbi keletű fejedelmi lak vagy fiskus háza Ó-Tordán, melynek érdekes képét bemutatjuk. Ez utóbbi épületet Báthory István vagy Zsigmond emelte; keleti homlokzatán igen szépen tagozott csúcsíves főkapuzat vezet be, mely felett most rozzant faerkély, de hajdan díszes kőerkély volt. Az épület földszintjén tágas lépcsőházba jutunk, melyből ismét faragott kővel szegélyzett csúcsíves ajtó vezet a földszinti helyiségekbe, illetőleg két egybenyíló terembe, hol hajdan a partialis gyűléseket tartották. Az egyik teremből ajtó vezetett a szomszéd kastély területére, s az ott levő egyházba, mely fedett folyosóval volt összekötve a fejedelmi lakkal, hogy esős időben is el lehessen ájtatoskodásra járni. Az első emeletre most rozzant fagrádics vezet fel, de egykor díszes kőlépcső szolgálhatott feljáróul a még meglevő gyámkövek tanúsága szerint. Itt a lépcsőházból egy kisebb előszobába jutni, mely egykor a fejedelmi testőrök szobájául szolgálhatott, s egy kiválóan díszített ajtón át a 6 öl hosszú és 5 öl széles trónterembe vezetett. Ezzel voltak összeköttetésben a fejedelem szobái is, 4 lakályos szoba. Most az egész a fiskus által haszonbérbe adva, pálinka-raktárul szolgál. Innen lépett a trónra Bethlen Gábor fejedelem, innen indultak ki hadaikkal a török ellen Hunyady János és Mátyás, innen I. Rákóczy György is. Ámde a fejedelmi lak, különösen 1818-diki kontár átalakíttatása után, ma már ugy ki van vetkőztetve eredeti formájából, hogy bajos meghatározni, mi belőle a régi s mi a hozzátoldás. A kőkapu diszes czimermetszetét és feliratos párkányzatát az erdélyi és a lengyel sassal, Báthory István idejéből, Orbán Balázs az Aranyos partján, az állami fürésztelepen találta fel, megcsonkítva, egymás fölé halmozva. De a fejedelmi kúria csak járuléka egy nagyobb épülettömbnek, melynek egyéb részei szintén megérdemlik a múlt iránt érdeklődők figyelmét. A fejedelmi lak éjszaki oldalán emelkedik az ó-tordai kastélynak, a Rákospatak megtörésénél, a Piacztér délnyugati szögletén. Maga a kastély azonban még régibb eredetű s Kőváry szerint Zsigmond király építtette volna akkoron, mikor Torda város és várai elpusztultak. Ma már csak a délkeleti és délnyugati szögletbástyái állnak meg a szabálytalan alakú várkastélynak ; egyéb részei körül vannak építve újabb keletű zsellérházakkal. A szögletbástyák szerkezete azonban igen szép; donjon szerüleg voltak építve, mennyiben földszinten nem volt ajtójuk, csak az a első és második emeletre nyíltak faragott kővel szegélyezett keskeny ajtócskák, melyek a fal hosszában elvonuló vífolyosókkal álltak összeköttetésben, s ezeknek lőmagasságában mindenfelé irányuló kisebb-nagyobb lőrésekkel ellátva, az apró puskák, szakállasok és sugárágyucskák elhelyezésére. A kapunyílás fölött még most is látszanak azok a keskeny, hosszúkás nyílások, melyekbe a felvonóhíd lánczcsigái voltak beleillesztve; a kapu felett pedig két rézsútos zúzmű, melyen forró olajat, szurkot szoktak az ostromlókra önteni. Fájdalom, a kastély eredetére és szereplésére nézve kevés 9 Z, ésmit forrásunk fel tud hozni, de Torda lakosainak a zavaros időkben gyakran szolgált mentsvárául,ahova féltettebb holmijaikkal menekültek. Basta idejében a kastély is ostromot állott ki, mely alkalommal feldúlták, s a falai közé huzódott lakosságot legyilkolták a német zsoldosok. Még a kastélynál is előbb épült Orbán Balázs nézete szerint a harmadik nevezetes ódon építménye Tordának, a ref. templom, mely amannak úgyszólván magvát képezte, mint a hogy egyáltalában a hajdankorban az erődök rendesen templom körül épültek, vagy pedig a meglevőkben később templomot emeltek, hogy igy a védelem feladatát az erős Isten oltalma alá is helyezzék. E templom eredetét sem lehet egész biztonsággal meghatározni. Némelyek szerint a katholikus korban Szent Márton templomának hivatott, mások szerint, s ezt az egyház jegyzőkönyvei is tanúsítják, a Keresztesek temploma feküdt itt. Tény az, hogy a reformáczió után az apáczák és szerzetesek elűzetvén, a templom előbb a lutheránusok, majd a reformátusok kezébe ment át. Képünkön jól kivehető az a diszes portale, mely a legszebb műalkotások közé tartozik s a tordai ref. templomnak is fő nevezetessége. «E kapuzat — írja Orbán Balázs — egész testével kirúg a templom homlokzatfalából, nyílása eredetileg csúcsíves volt,de azt is átvezették a megkicsinyítés műveletein, tetejét befalazván, egyenes záródásúvá alakították át, de megmaradott igazi épségében tágnyilatú béllelete, melynek kiválóan szép tagozata kirívólag tűnik ki a rákent vastag mészrétegek burka alól. E kapubéllés ötsorosán van igen szép árnyhatással tagozva, hat nagyon tág nyilatu horony közé három testes henger és két körte-tag van befoglalva, melyek a felső csúcsmüves záródásnál is folytatva vannak s az alsó tagozattól fejezetszerü kidudorodással vannak elkülönítve, mely kidudorodás szépen idomított növénydísz-fonadékával ékeskedik.» A templom építési idejét szerzőnk a góthika kezdetére, vagyis a Zsigmond uralkodását megelőző korszakra teszi. Az ótordai kastély felső végével szemben még egy magas földszintes épület vonja magára a figyelmet a Piacztér keleti oldalán, bástyaszerüleg kiszökellő részének éjszaki szögletén két czimeres kővel, mely a Bethlen-czimert, az aranyalmát tartó tekergős kígyót mutatja, e körirattal: «Comes Nicolaus Betlen — alatta a másik czimerpajzson hattyú s e körirat: «Julia Bedley comitissa.» Ez volt a nagyhírű iró és államférfi gr. Bethlen Miklós tordai lakóháza. Itt lakott az az államférfi, ki a Thököly beütését követett osztrák megriadást felhasználva, a Leopold-diplomát kivívta Erdély számára, s kinek, mivel műveiben Erdély önállását s alkotmányos szabadságát merte hangoztatni, üldöztetés és börtön lett jutalma. Egyáltalán az erdélyi főnemességnek, mikor az erdélyi országgyűlés itt tartá üléseit, s a fejedelmek is gyakran laktak itt, Torda volt telelő városa. Kuriájok volt itt a Bethlen, Korda, Naláczi, Kemény, Weér, Wesselényi, Teleki, Mikó s más főrangú családoknak. A Wesselényi-udvarháznak különösen még egy más nevezetessége is van; abban született 1794 ápr. 28-án Jósika Miklós báró, a magyar regényírás atyja, minek emlékére nemsokára emléktábla is fogja díszíteni a régi udvarházat. Ma a régi házak már többnyire mind tordai «kebeles» polgárok birtokába jutottak. De azért Torda nemcsak a hajdankor emlékeinek temetője, friss föllendülésben levő város is, mely ujabb középületekkel is dicsekedhetik. Ilyen a vármegye diszes, 1886-ban emelt új székháza, mely a Széna-tér egész keleti oldalát elfoglalja, bár nagy méreteihez képest felette olcsóba, csak 74,615 frtba került. Az épület renaissance-stílus közepén kiemelkedő részében van elhelyezve a szép gyülésterem, két oldalt pedig a hivatalos irodák, földszint a levéltár, iktató és hivatos helyiségek. S igy Torda vármegye, mely legutóbb az erdélyi részek egyetlen törvényhatósága volt, a mely nem birt saját székházzal, most e czélra is olyan diszes csarnokot mondhat magáénak, a milyennel egy más erdélyi vármegye sem dicsekedhetik. Városias kinézést mutat Torda terjedelmes főpiacza is, mindkét oldalán több emeletes házzal, melyek közt a nyugati oldalon találjuk az ev. reformátusok, a csizmadia-ipartársulat, fiskus és a gr. Mikó-féle emeletes házakat, odább a a katholikus egyház emeletes épületét, a városházát, tornyos tetejével, mely abban a részben mindenesetre unicum, hogy egészen a római uralom emlékeiből, a Castrum (Leányvár) romjaiból épült s még folyosói és feljáró lépcsői is az V. maczedóniai légió bélyegével jelzett téglákkal vannak kirakva, udvar felőli falába pedig egy római halotti tort ábrázoló érdekes dombormű van befalazva. Kis tornyában van az úgynevezett «alkotmányos» harang, 1742-ből, mellyel a városi közgyűlések kezdetét szokták volt jelölni, de 1849-től 1861-ig elhallgatott, s csak az alkotmányosság rövid korszaka megnyíltával szólalt meg ismét,— innen neve. Az egész főpiaczon négy vendéglő, három gyógyszertár és számos kereskedés tanúskodik Torda város élénk ipari és kereskedelmi forgalmáról. A múlt dicsőség emlékeihez, a szorgalmas emberkéz alkotásaihoz harmadikul a természet nagyszerűsége járul még, hogy Torda vidékét a bérezés országrész egyik legérdekesebb pontjává emelje. Az aranyport sodró Aranyos vize fölött emelkedő érdekes fedett hídon átlépve a Keresztesmező hullámzó kalásztengere tárul elé, e vérrel szentelt gyásztere Erdély annyi jó daliájának. Ma már a Keresztesmezőnek csak kis része tartozik Torda határához, de régen egészen hozzátartozott, s számos adat szól arról, hogy itt legeltették az udvari méneseket. Erdély e legnagyobb sikját két oldalt szegi az Aranyos, mig déli oldalát a harasztosi lankás bérczek ölelik körül. Itt, a Berek roppant nagyságú nyár-, fűz- és topolyfái környezetében újította meg a három nemzet unióját, összegyűlve 1542-ben, midőn Ferdinánd a gyalui egyezség alapján Erdélyt követelé, s itt dekretálták Erdély közös védelmét. 1601 aug. 19-én Básta György itt gyilkoltatta le s tűzette pellengére fejét vezértársának, Mihály vajdának, ki a tordai boron lakmározva egy mámoros perczében azt találta mondani, hogy ő Rudolf császár barátja, mig Básta AZ Ó-TORDAI REFORMÁTUS TEMPLOM.