Vasárnapi Ujság – 1889
1889-11-17 / 46. szám - Bartók Lajos: Virágot a holtaknak! 743. oldal / Költemények - Mares Ödön: Megelégedés 743. oldal / Költemények
748 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 4>. SZÁM, 1889. XXXVI. ÉVFOLYAM. «Carra megőrizte ridegségét, Verginaud-ot untatni látszott e kínos jelenet hosszúra nyúlása. Midőn a lépcsőkön lejöttek, egyszerre hangzott fel a honfidal, s minden hang egybevegyült, hogy a szabadsághoz hymnuszt zengjen. A Marseillaiset ekkép parodiázták ki: «Ellenünk zsarnokunk uralma Véres fejszéjét emelé.» A mi Valazét illeti, kinek holtteste mindé pillanatig ott feküdt, halálát hivatalosan konstatálták, s Fouquier Tinville azt kivánta, hogy daczára esnek, az ítélet rajta is végrehajtassák, s a holttestet lefejezzék. De eddig mégsem mentek. Másnap délelőtt 10 órakor az elitélteket a kivégzés helyére vezették. Az utczák, hidak, terek és a házak ablakai tele voltak kiváncsiakkal, kik egyre kiáltozták: «Éljen a köztársaság!» «Le az árulókkal!» Egyikökön sem volt felindultság észrevehető, kivéve Brissot-t és Fauchet-t, kik két külön kocsiban ültek, s kiknek arcza komor és gondolkodó kifejezést mutatott. Többen közülök, nevezetesen Maiivielle és Duprat többször versenyt énekeltek a menet közben a nézőkkel. Csak a szerencsétlen Boileau kiáltott fel még utoljára is : «Ne tévesszetek össze a Brissotistákkal! Nem osztom nézeteiket; én igaz hegypárti vagyok.» Semmit sem használt tiltakozása. Egy óra tájban az elitéltek a Place de Revolutionra értek. * Midőn leszálltak a szekérről, Boijer Fonfréde és Ducos megölelték egymást, s példájukat követték a többi elitéltek is, kik a vérpad aljában álltak. Sillery volt az első, ki a vérpadra lépett. Komoly arczczal köszöntötte a nézőket jobbra-balra. Akik utána következtek, mindnyájan szóltak valamit, de nem lehetett érteni, mit. Csak Lehardy hatalmas tüdejéből hangzott el messze hallhatólag, hogy: «Éljen a köztársaság!» A többiek, mig a sor rájuk következett, a Marseillaise végszavait dalolták : «Inkább halál mint szolgaság!» Vigée-re került utoljára a sor. A kivégzés után, mely 38 perczig tartott, a nép a levegőbe dobálta kalapjait a tíz percznél tovább hangzott ezer torokból: «Éljen a köztársaság!» Az elmenekült girondisták közül többnek neveivel találkozunk még a forradalmi törvény* «A girondisták utolsó perczei» czimmel, vérpadra hurczoltatásuk jelenetéről Piloty Károly készített nagyobb festményt, melyet a «Vasárnapi Újság» is bemutatott olvasóinak az 1880. évi 44-ik számban, szék áldozatai lajstromában. Guadet, Salle, Louvet, Buzot, Petion és Barbaroux Saint-Emilionba menekültek, ahol sokáig elrejtőzve éltek egy mély barlangban, később Guadet és Salle az előbbi atyjának csűrében, Buzot, Pétion és Barbaroux pedig egy önfeláldozó hölgy pártfogása alatt a család egy fodrászánál. De rejtekek fölfedeztetvén, Guadet-t és Salle-t Bordeauxba hurczolták és kivégezték 1794 június 29-én. Barbaroux, Pétion, Buzot pedig tovább bujdostak. Barbaroux, ép midőn el akarták fogni, pisztolyt sütött magára, de elhibázta magát s ugyanazon hó 25-én a vérpadon vérzett el. Ellenben Pétion és Sallenak sikerült magokat megölniök s hulláikat egy gabnaföldön találták föl, kutyáktól és férgektől kikezdve. * Mária Antoinette és a girondista képviselők kivégzésével egyidejűleg a konvent a vendée-i fölkelés elfojtására is megtette a végső csapást, mely előtt Saumur elfoglalása után már Angers is megnyitotta kapuit. «Sikereink zavarba hoznak, minden Istentől jön” — kiáltott fel a fölkelés vezére, Larochejaquelein. Most azonban a konvent új vezéreket állított a köztársasági sereg élére, szervezte az egész hadjáratot, felgyújtatta az erdőket, elhajtatta a fölkelők elől a marhákat és ellenök állította a vidék minden köztársasághoz hű polgárát 16-tól 60 évig. A vendéeiek minden erejüket összeszedték a végső mérkőzésre, s okt. 17-én 40 ezerre szaporodva támadták meg Cholet-t, hol a köztársaságiak megvonták magukat. Ezek vezére, Kléber maga jelentette: «Soha a lázadók nem küzdöttek oly rendszeres harczot. Mint tigrisek harczoltak, s a mi katonáink mint oroszlánok.» De minden hiába volt; a túlnyomó szám szétverte őket, s vezéreik egyike, Lescure maga is halálosan sebesült meg. A köztársaságiak a Loire-on átkeltek üldözésükre. Egy ideig még tartott az apró csatározás, de a vendéei fölkelők vezérei közül mindennap elfogták egyikét-másikát. Némelyek sebeikben haltak meg, másokat a győzők székre ültetve lőtték főbe. Talmont herczeget Laval kastélya előtt fejezték le s véres feje sokáig állott a kastély rácsára tűzve. 1794 jan. 28-án maga Larochejaquelein is áldozatul esett, nem messze Cholettól. Egy kis ütközetet küzdött még végig, melynek végeztével két kék vadász, mint a vendée-iek a köztársaságiakat nevezték, még az uton maradt hátra, Larochejaquelein feléjök ment, hogy beszéljen velük. Egyikük ekkor rászegezte fegyverét, s földre terítette. Emberei későn léptek közbe, hogy megmentsék, de elég korán, hogy gyilkosát is halálba küldjék. Egyazon gödörbe temették el mindkettőt, s a két másik vendéei vezér, Charette és Stofflet három hétig nem tudtak semmit társuk haláláról. Ezzel a vendée-i dráma is befejeződött, ezentúl még csak szórványosan fejlődtek ki itt-ott kisebb csetepaték. A konvent általános amnesztiát hirdetve a fölkelőknek vezéreik kivételével, a nagyobb rész letette a fegyvert s meghódolt a franczia köztársaságnak. EGYVELEG * A földgömb legpiszkosabb városának tartják Port au Princet, Haiti köztársaság fővárosát. Az utczák egyszerűen sárgödrök, melyekbe minden lehető dolgot bedobnak s soha sem tisztogatják, mivel csak az esős idő kavarja fel. A házak nyomorult faépületek s a legtöbb helyen csak föld padlózatuk van. A ronda városban a sárgaláz csaknem állandóvendég. * Az uj Mormon-templom a Sós-tó városban a legnagyobb templomok közé tartozik, mivel 14 ezer embert képes befogadni. Különösen nevezetesek gránitsziklákból álló falai, melyek alul 20 láb vastagok s legfelül is még 6 láb vastagságúak. Villamos világítás egy garasért. Az angol délkeleti vasúttársaság fővonatain automat gépeket alkalmazott, melyekbe az utas egy garast (penny) dob s azonnal öt gyertyalángnak megfelelő villamos világosságot nyer. Félóra múlva a világosság magától megszűnik, de egy gomb megnyomása által előbb is megszüntethető; ha újból pennyt dobnak be, új fény jő elő. * Korcsolyázás a legkedvesebb mulatsága a görög királynak. Mivel azonban Görögországban a jég nagy ritkaság, a király Athénben külön mesterséges korcsolyapályát építtetett, ahol csaknem naponként több órát tölt, gyakran a királynővel együtt. * A színházi etiquette igen szigorú a drezdai udvari színházban. Közelebb még azt is megtiltották, hogy a színpadra nem szabad virágokat vagy más tárgyakat dobni, s a színészek és színésznők kötelezve vannak úgy tenni, mintha észre sem vennék azt, ha a tetszésnek ily nyilatkozása mégis bekövetkeznék. * Petroleumforrást fedeztek fel Ausztráliában és Brisbane város közelében. A nyert petróleum nagyon hasonlít a pennsylvániai termékekhez. A GOEOG TRONOBOKOS ESKÜVŐJE ATHENEBEN. György görög és Albert Viktor angol királyi herczegek tartják a koronát a vőlegény és a menyasszony feje fölött.