Vasárnapi Ujság – 1893
1893-07-02 / 27. szám - Mátray Lajos: Azt mondják hogy 461. oldal / Költemények
2>. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 461 Azt mondják, hogy . . . Azt mondják, hogy a levél hull, Hervad, elvész a virág, Dalos madár régen elszállt, S oly szomorú a világ ! ED nem látok levél-hullást, A hervadás csak beszéd, Nekem oly szép, üde minden, S virág virul szerteszét. Dalt is hallok a szerelemről, Minőt ajk nem zenge még! Ez az édes, epedő dal Egyetlenem a tiéd. Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar népe czim alatt érdekes néprajzi munkát irt dr. Jankó János, ki nem régiben Kalotaszeg vidékét irta le. Hosszabb ideig tanulmányozta Torda, Aranyosszék és Toroczkó székelységét is, s figyelme a szokásokon, életmódon kívül kiterjedt a nevekre, a nyelvjárásra, az anthropologiára, a háztartásra, ruházatra, táplálkozásra, a múltra. Hasonló gonddal és részletességgel az országnak csak csekély része van ismertetve. A tordai vasbányászattal is tüzetesen foglalkozik, s itt összejegyezte a bányászatnál és kohászatnál előforduló kifejezéseket és szavakat, melyeket szótár alakban állított össze. A lakosság egész külső és benső életét, a földmivesek, iparosok, bányászok életviszonyait, eszközeit elevenen festi le a terjedelmes könyv. Helyt ad a lakodalmi, keresztelési, temetkezési szokásoknak, a népköltésnek, gyermekjátékoknak,babonáknak,melyek mindig oly jellemzők a búvár előtt és becses anyagok az összehasonlításra. Számos képtábla is van mellékelve épületek, házak, malmok, hidak, kohók, házi eszközök rajzával. Kiadta a magyar földrajzi társaság sára 3 frt. Magyar Történeti Életrjjzok. A Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelenő becses vállalat ez évi folyamának 3-ik füzete hagyta el a sajtót. I. Rákóczi György életrajzát folytatja benne a vállalat nagyérdemű szerkesztője, Szilágyi Sándor. A most megjelent résszel 1630-ig fut a mozgalmas események előadásában. Rákóczi György ifjúságával, nevelkedésével, családi körülményeivel foglalkozik, majd leírja Györgynek a közéletbe lépését, miként közeledik fejedelméhez, a nagy Bethlenhez ; Bethlen támadását, diadalmas előnyomulását Felső-Magyarországban, s a hadjárat alatt Rákóczi szerepét, Homonnay beütése, a kassai kapitányság betöltése stb. körül szerzett érdemeit, szóval végig kíséri Rákóczit emelkedésében. Ezt a füzetet is gazdag illusztrácziók érdekesítik ; különösen szép egyik melléklete: Rákóczi Zsigmond fejedelem arczképe, mely egykorú és pedig igazán művészi rézmetszet után készült s kitűnő másolat. A fejedelem neve így van aláírva: Ragotski Sigismond. Szintén mellékletül adja II. Ferdinánd amneszta levelét Rákóczi Györgyhöz. Ennek eredetije az országos levéltárban van, s a «Történeti Életrajzok» nemcsak írásbeli hasonmásban, hanem pecséttel is ellátva közli. A többi illusztrácziók a helyszínével (többi közt a sárospataki várral, Cserna Károly rajza után) régi épületekkel, aláírásokkal, pecsétekkel ismertetnek meg. A jeles vállalat egyes füzete 1 frt 60 kr. Egész évfolyamra Ráth Mórnál lehet előfizetni 8 írtjával; a történelmi társulat tagjai olcsóbban kapják. Anteusz, regény két kötetben, írta Werner Gyula, megjelent a Singer és Wolfner-féle «Egyetemes Regénytárban». Meglehetősen új író műve, kitől eddig mindössze egy pár elbeszélés jelent meg. Regénye azonban komoly munka, melyben igazi regényírói képesség nyilatkozik, nem közönséges egyéb írói tulajdonságok kíséretében, minők: az elbeszélés hangulatossága, finomság és megfigyelés a lélektani rajzokban, a meseszövés biztossága. Az események drámaibb beosztása, a szereplők cselekedetének elevenebb jelenetezése, a párbeszédek művészibb alkalmazása még nem eléggé sikerült, de a gyakorlat ezt is meghozhatja. A szerző magyarosságát is meg kell említenünk. A regény hőse Szentegyedy Gábor, családjának utolsó sarja. 0 Anteusz, ő rá alkalmazza a szerző azt a mithologiai vonatkozást, hogy visszanyeri erejét, mihelyt a földdel, édesanyjával érintkezik. Szentegyedy Gábor is csak akkor lesz boldoggá, mikor a külföldről ismét visszatér haza, akkor a szerelem és boldogság is rámosolyog. Olaszországban és Bécsben csak égető lángját érezte a szerelemnek, s oda künn a dicsőség is csak hideg fény volt neki. Szentegyedy az ötvenes évek búsuló, tétlen magyarja. A fiatal földesúr nem tudja magát foglalkoztatni, lelke egész sivár. Özvegy édesanyja gyöngédsége, egy rokona, a szép Mária szépsége sem bírják kedvessé tenni előtte az életet. Már öngyilkossággal foglalkozik, mikor nagybátyja, egy huszáralezredes elviszi katonának. Épen akkor van az olasz háború, Szentegyedy is oda megy, s kezdődik egy hír, izgalmas élet, szerelemmel és csalódással, mert egy ügyes szép asszony, aki politikai kém, Szentegyedy Gábort behálózza, s a katona árulást követ el, azt hivén, hogy hazája szabadságát segítette elő. A hadi törvényszék halálra ítéli, a császár megkegyelmez neki, s ettől kezdve Szentegyedy a császárt kívánja szolgálni. Bejut a külügyminisztériumba, emelkedik, nagy befolyású ember lesz, előkelő világban forog, a nők szeretik, beleszeret Melanie is, egy milliomos leánya. Ez az ittas szerelem sok igazsággal, lélekismerettel van festve, s a regénynek is ez a magva. A szerelem nem tud boldogságot adni neki, a nő kacér. Az ébredő gyötrelmek kezdik értéktelenné tenni előtte a gazdagságot, a befolyást, már Bécs sem tetszik neki. Visszagondol az otthonra, anyjára, Máriára, s újra ott lebeg feje fölött az a sötét felhő, mely az öngyilkosság árnyát veti rá, de kiszabadítja magát. Hazajön, Anteusz érintkezik ismét az anyafölddel, visszanyeri erejét s Mária szerelmében a boldogságot. A mese ügyes és nem a megszokott formákba van öntve. Elsőre- Tizenkét-emeletes ház. A szabadkőművesek épülete. Földgömb alakú virágágy. Napóra virágokból. KÉPEK CHICAGÓBÓL.