Vasárnapi Ujság – 1895

1895-01-06 / 1. szám - Ignotus: Mater dolorosa 12. oldal / Költemények - Férfi-ruhás menyasszony (képpel) 12. oldal / Vegyes kisebb czikkek és közlemények

és bámulatos sokoldalúsága által európai kultur­intézmén­nyé tette. Hervadhatlan érdemet szerzett magának minden téren és méltán megvárhatja, hogy nemzetünk hálás legyen iránta. MI ÚJSÁG? Mai számunkkal veszik olvasóink a­­ Vasárnapi Újság regénytárán-nak 1-ső számát, mely Clarette Gyula kiváló franczia író legújabb elbeszélői művének «A kis Corá»­nak első közleményét tartalmazza az eredeti franczia kiadás rajzaival, s e mellett megkezdi Verne Gyula «Antnfer mester csodála­tos kalandjai»czímű legújabb érdekes regényé­nek közlését, mely az eredeti franczia kiadás 90 rajzával lesz illusztrálva. A «Vasárnapi­­ Ujság» 1895. évi folyamának eredeti elbeszélései közül előre fölemlíthet­jük Mikszáth Kálmánnak «A nagyhajú ispánné» czimű és Baksay Sándornak «A király fogsága» czimű elbeszéléseit, me­lyekhez jelesebb festőművészeink készítenek rajzokat. A válságos helyzet. A politikai világnak a mos­tani új­ esztendőkor nem volt kinek gratulálni. A miniszterelnöki palota csöndes maradt, s még most sem lehet tudni, ki lesz annak lakója az uj eszten­dőben. Uj­évkor a politika válságos esztendeje még nem ért véget. A király a karácsonyi ünnepek után huszonöt előkelő politikust hallgatott meg, hogy minél több véleményt megismerjen. Decz. 28-ikán jelent meg a hivatalos lapban, hogy Wekerle kormányának lemondása elfogadtatott, ugyanakkor a kormány az országgyűlésen is bejelentette a le­mondást.­­Ő felsége decz. 30-ikán pár napra vissza­utazott Bécsbe. Január 3-ikára várták vissza Buda­pestre, de a király megérkezése elmaradt. Ő felsége gyöngélkedik, s alkalmasint csak 5-ikén este jön meg. Akkor aztán, mint mondják, a válság gyorsan el fog dőlni. A szabadelvű pártnak a fővárosban idő­ző tagjai mindennap összegyűlnek a klubban, a­hol meg szokott jelenni gr. Khuen-Héderváry horvát bán is. Ő benne látják a leendő miniszter­elnököt. De jelenségek változni szoktak, s már egy másik órában K. Bánffy Dezsőnek kedveznek. A találgatás, a hangulat kettejük közt változik,­­ bizonyosan már csak rövid időre, mert ő felsége megérkezése véget vett a bizonytalan állapotoknak. Az ezredéves ünnep elhalasztása. A főváros több testületében szóba jött már, hogy az ezredéves ünnepet és ezzel együtt a kiállítást el kellene ha­lasztani 1898-ra, mert 1896-ig rövid az idő, s a mostani zavaros politikai helyzetben egy év alatt nem haladtak annyira a dolgok, a mint remélték. A művészi emlékek elkészítésére sincs idő, a fő­városban tervezett építkezések sem készülnek el s az idegen a Belvárost félig romban fogja találni, a tervezett hidakat fölépítetlenül. Több testület már megindította a mozgalmat, hogy az elhalasztás mel­lett emeljék föl szavukat. Zichy Mihály jubileuma. Az elmúlt év utolsó napjaiban egy kitűnő magyar művészt ünnepeltek Pétervárott, Zichy Mihályt, 1847 óta az orosz czárok festőjét. Ötven esztendeje, hogy Zichy Mihály Bécs­ben első művészi sikereit aratta. Bécsből mint egy orosz nagyherczegi család rajzmestere ment Péter­várra, hol csakhamar az orosz előkelő körök kedvelt festője lett, majd pedig I. Miklós czár hívta meg ud­vari festőnek. Azóta Zichy, kevés megszakítással, az orosz udvarnál él, de soha sem szűnt meg magyar és hazájáé lenni. Illusztrálta sok kitűnő költőnket, rajzokat készített számos irodalmi vállalat számára. Az «Ember tragédiájá»-nak díszkiadása az ő kitűnő képei által lett igazán méltó Madách szelleméhez. Nem­régiben végezte be Arany balladáinak illusz­trálását, melyek kiadását most kezdte meg Ráth Mór. A nemzeti múzeumban is többb festménye van, s a kormány megbízásából szintén ő festette le azt a történelmi eseményt, mikor Erzsébet királyné Deák Ferencz ravatalára koszorút helyez. A nagynevű magyar művészt Oroszország minden tudományos és művészi köre üdvözölte. A mi legfőbb kívánsá­gunk pedig, hogy vajha mielőbb hazatérne. 24 VASÁRN­API ÚJSÁG. HALALOZASOK. Elhunytak a közelebbi napokban : BOMEISER JÓZSEF, a budapesti Belváros plébánosa, ki 32 évig lelkészkedett a fővárosban, melynek egyik előkelő polgári családjából származott, 55 éves korában. Mint fővárosi bizottsági tag, a közügyekben élénk részt vett s nemcsak hivei tisztelték és becsülték mint lelkészt, hanem szeretetreméltó modorával s nagy műveltségével a társas élet köreiben is sok őszinte barátja volt. — SZEBERÉNYI ANDOR, evangéli­kus lelkész, a nagylaki kerületnek volt országos képviselője, Nagylakon. Tevékeny részt vett a sza­badságharczban s egy ideig Kossuth lapját is szer­kesztette. A derék öreg ur, a­ki a nagylaki taka­rékpénztár igazgatója volt. Csanád megyében vezető szerepet játszott. — BENDE JÓZSEF, apát-kanonok, régebben Ó-Becse plébánosa, hol a magyarság érde­keit is buzgón elősegítette, s országgyűlési képvi­selővé is megválasztották, 69 éves korában, Kalo­csán. — FASCHLER LÁSZLÓ, áldozópap, gymnáziumi tanár, 22 éves, Tatán. —MACHLUP ADOLF, a főváros­ban tekintélyes «Machlup H. és fiai» bőrkereskedő czég volt főnöke, 62 éves. Igazgatósági tagja volt a pesti magyar kereskedelmi banknak és buzgó tagja számos jótékonysági egyesületnek. Ő alapította a Flóra gyertyagyárat. — SZTANKOVICS KÁROLY, nagy­szombati elemi iskolai tanító, ki harminczöt évig szolgálta a magyar iskolai ügyet, régi tanítói család érdemes tagja, a magyarosodás terjesztője. — TRIFUNÁCZ MLÁDEN, N.­Kikinda városi ügyésze, a volt kikindai kerület kapitánya, Torontálmegye köz­tiszteletben élt embere.­­— BEDE KÁROLY, 58 éves, Kutyfalván, tetemeit Maros-Vásárhelyre vitték s ott temették el. — Tótváradjai KORNIS GÁBOR ügyvéd, 71 éves, Dunaföldváron. — BATTHYÁNY BÉLA gróf, 54 éves korában, Marburgban, temetése Német-Újváron volt. — SZIKSZAY JÓZSEF, Debreczen egyik leggazdagabb polgára, 86 éves korában, meghalt. A szinézetnek nagy pártfogója, a debreczeni szín­házi nyugdíjintézetnek elnöke volt. CSIPKAY IMRRÉNÉ, szül. Kenessy Jolán, 26 éves, Zsarnóczán. — GLÓS KÁROLYNÉ, szül. Feledy Valéria, 61 éves, Eperjesen. — ORBÁN IMI­ÉNÉ, szül. Pozsgay Teréz, 31 éves, Győrött. Szerkesztői mondanivalók. Ne mondjátok. Ez a vers nem igen árulja el, hogy oly felbonthatatlan frigy volna a szerző és a lant kö­zött, mint itt állítatik, kivált a vers eleje nem egyéb üres, nagyhangú dagálynál. A pezsdülés hogy adhat lángot a lantnak? «Az öregség korhadó foka» szintén nagyon furcsa kifejezés. Az utolsó versszakban azon­ban a költemény kissé föllendül s hangulatosan vég­ződik. Téli rege. Elbeszélés. Jól van megírva, de maga a tárgy kissé unalmas, minél fogva nem is közölhetjük. Emlékszem. Rythmusa jó, de rímei gyengék, tar­talma sovány — egy szóval, nem üti meg a közölhetés mértékét. Szülőföldemen. Sem a festés nem olyan eleven, sem az érzés nem olyan erős, hogy közlése indokolt lenne. A napok vége. A világ sora. Letűnt. Esküvőn. Ezekről sem mondhatunk kedvezőbb véleményt, mint a legutóbb beküldött darabokról. A gyermek és a csillag. Nincs elég költői szárnya­lása, jóformán csak a két utolsó Bor lendületes. SAKKJÁTÉK, 1871. számú feladvány. Galitzky W. A.-tól. Helyesen fejtették meg: Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Eördögh J. — A pesti sakk-kör. SÖTÉT. Hü • k • mm Wm • 1 j§j • í jH jg ES 1 HP mi jgj jjj l B B §j§ HP sR B UJ Ül m B • Iܧ Hü m a bodefgh TtLlaos. Világos indul éa a negyedik lépésre matot mond. Az 1862. szám­i feladvány megfejtése Weinheimer R.-től. Megfejtés: Világos. Sötét. Világos. a. Sötét. 1. He7—c6 ... Bh5—f5 : (a) 1. ... ... ... Bb5—g5 (b) 2. Vh2—e2 f ___ d3—e2 : 2. Vh2—f4 f _ Ke4—f4 : 3. Fg4—e3 mat. 3. Be3—c4 mat. 1. Világos. 2. Vh2—a2 f 3. Hf5—d4 mat. Sötét. Ke4—d5 Kd5—c6: 1. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM. Kossuth Ferencz az Egyetértés főmunkatársa a következőleg indokolta meg, hogy miért lépett e lap kötelékébe : «Kötelességet vélek teljesíteni, midőn a közélet te­rére lépek hazámban, és atyám hagyományaihoz híven azt akarom, hogy a toll legyen a közpályán az első fegyverem , és e fegyvert az .Egyetértés hasábjain óhajtom használni. Azon lap hasábjain, mely megállotta az idő tű­z­próbáját és elvei, állása, tekintélye egyaránt megtisztulva jöttek ki a próbából, mint tűzből a tiszta arany. Függetlenségi párti, szabadságért és sza­badelvű haladásért küzdő volt e lap mindig ; czéljai tehát azonosak az én czéljaimmal és így kar­öltve haladhatunk és küzdhetünk, egyetértve azon két országos pártárnyalattal, melynek hiva­talos programmja azonos volt eddig az Egyet­értés irányával. Az Egyetértés a legnagyobb magyar lap. Legterje­delmesebben foglalkozik politikával. Legbővebben képes közölni az országgyűlést. Legtöbb tért fordít­hat a közgazdaságra, különös tekintettel a mezőgazda­ság érdekeire. Kereskedelmi és tőzsdei tudósításainak bősége fö­lülmúlja sok lap egész terjedelmét. Tárczájában két-három regényt közöl egyszerre; tárczaczikkei alkalomszerűség és ismeretterjesztés te­kintetében páratlanul állanak a magyar sajtóban. Az Egyetértés 1895 jan. 1-én 28-ik évfolyamába lépett, tehát egyike a legrégibb napi­lapoknak. Csávolszky Lajos Kossuth Ferencz felelős szerkesztő, főszerkesztő. Az «Egyetértés» előfizetési árai: Egy hóra. ... ..... 1 frt 80 Három hóra ... ... 5 • — Fél évre 10 « — Egész évre 20 • — A szerkesztőség: Budapesten, Szerecsen-utcza 35. sz. A kiadóhivatal: Budapesten, Dalszinház-utcza 1. sz. Mutatványszámokat a kiadó-hivatal ingyen és bérmentve küld. KÉPTALÁNY. A «Vasárnapi Újság» 1894. évi 51-ik számá­ban közölt képtalány megfejtése : Gyakorta ellep kétely árnya, nem csal-e éltem fényes álma . Heti naptár, január hó. Nap­­ Katholikus és protestáns Görög-Oromn Izraelita Holdíáltozás. C Holdtölte 11-én 7 /5. 50. regg. Felelős szerkesztő : Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 6. szám.) OVA IKTOTK­A CZEQUNESEI, VAJÖ ygMAtT.fcsEgjvnv. KÖZEGEINK KÖZJEGYZŐI MEGHATALMAZÁSSAL EIE1IAK A magy szír. ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRA felülmúlhatatlan 6 V. P Yizk. P Vízkereszt 2» B­ í. Karácson 10 7 H.­Artúr Rajmud hv. 2l­ Istensz. JI. 11 8 K. Szeverin Szeverin ap­ 27 István födia. 12 9 S. Julián Julián vért. 28 Több ezer vt. 13 10 C. Pál rem. Vilmos pk. 29 Aprószentek 14 II P. Fruktncz Higin vt. 30 Anizia sz. 15 12­ S. Ernesztina Taczián vt. 31 Melánia 16 S. ffaj. malom-es mft» ipan­czélokra legalkalmasabb COM­PO­U­N­D-LOKO MOBILJAI és egyéb gazdasági gépei CSF" mindig "^08 . \ a a tir álföraital Ajin k ' Kl\ »"«OOKHOíSiüiSEL Ak1} BUDAPEST /\AC-1<| Wl Oy, WA /VN w Aflju­t vossir­is«« «1. ii­i /^WKm, \ • . ^U -X' \ rendeltnnsűlt m>v / f Wj

Next