Vasárnapi Ujság – 1899
1899-07-09 / 28. szám - Kovács Zsigmond: Magányos sir 471. oldal / Költemények
471 ezen az ünnepélyen hogyan legyen képviselve. Kéri a házat, engedje meg, hogy a ház elnökével és a jelentkező képviselők soraiból álló küldöttséggel képviseltesse magát a Petőfi-ünnepélyen. (Általános helyeslés. Felkiáltások szélsőbaloldalon : És koszorút is vigyen.) Hogy a helye és ideje mikor lesz, azt majd később fogják meghatározni, és erre vonatkozólag a házat a rendező bizottság értesítni fogja. (Helyeslés.) A másik kérdés az, szándékozik-e a miniszter előterjesztést tenni az iránt, hogy a nemzet és törvényhozása halhatatlan költője iránti háláját méltóan miként rójja le. Erre nézve azt hiszi, hogy a Petőfi-társaság és általában az irodalmi körök a leghivatottabbak annak előkészítésére, hogy mily módozat mellett rójja le a magyar nemzet halhatatlan költője iránti háláját és kegyeletét. De részéről kijelenti, hogy a kormány e tekintetben közreműködését teljes készséggel ajánlja fel. Kéri a házat, hogy válaszát vegye tudomásul. Nagy helyesléssel is fogadta a Ház a kormány részéről történt kijelentést. Az ünnepély részleteiről az irodalmi társaságok gondoskodnak. De sok helyen hozzájárulnak ahhoz, így Mező-Herényben, hol Petőfi hosszabban időzött barátjánál, Orlai-Petrics Soma festőművésznél, szintén ünnepet tartanak és emléktáblával jelölik meg a házat. A budapesti egyetem ifjúsága, noha most tanítási szünet van, szintén szervezkedett az ünneplésre. Megülik költő emlékét Duna- Vecsén is, ahol Petőfi atyja a mészáros volt. A piacztéren még ma is fennálló mészárszék épületében, hol a költő szülei laktak, a mészárszéken kívül csak egy szobás lakás volt abban az időben. A mostani mészárosnak második szobájául szolgáló helyiségét, az utóbbi időben rekesztették el közfallal a jó nagy mészárszéktől. Petőfi Duna-Vecsén időzése idejében a szék árendása megénekelt Zsuzsika atyja, Nagy Pál volt, ki látván az öreg Petrovicsék szük lakását, felajánlott a templom utczában lévő házában Petőfinek egy szobát, ezt Petőfi el is fogadta. Ebben a házban írta Petőfi Duna-Vecsén szerzett költeményeinek legnagyobb részét. A ház, mely most legújabban Posztóczky Lajos ügyvéd lakása, mai napig sincs emléktáblával megjelölve. Csikay Imre főszolgabíró magára vállalta, hogy emléktáblával jelöli meg a házat. Bátkay interpellácziójának az a része, hogy Petőfi fehéregyházi emlékének nincs őrzője, míg az ott elesett orosz tábornok kőemlékét Oroszországból gondozzák, helyreigazítást kíván, s ez a lapokban meg is történt. A költő állítólagos sírja fölé emelt emlék körül gyönyörű park van. A sírt egy öreg honvéd őrzi, akinek csinos lakása van a parkban épült díszes Petőfi-házban. E házban egy külön szobában pedig sok értékes emléket gyűjtöttek össze. A szobában látható az ágy, melyben Petőfi halála előtt való éjszaka hált Keresztúron. Ott van a kávés csésze is, melyből utolsó reggelijét elfogyasztotta és sok más kedves és a magyar embernek becses emlék. A Petőfi-házhoz jókora szántóföld tartozik, hogy a sírt őrző honvéd gond nélkül élhessen. Nemeslelkű honleány, Staller Lujza grófnő, régóta gondoskodott róla, hogy méltó kerete legyen Petőfi emlékének. * Az országos emlékünneppel együtt megindítják a mozgalmat arra nézve is, hogy a fővárosban adakozásból Petőfi-ház emeltessék, melyben a nagy költő ereklyéit és a rávonatkozó tárgyakat gyűjtenék össze és esetleg a Petőfi-társaság is ott székelne. Ezekről tanácskozott július 6-ikán a Petőfitársaság Bartók Lajos elnöklete alatt. Megállapodtak, hogy a társaság a kormány és a törvényhozó testület támogatásával július 30-án fogja rendezni az ünnepet Segesvárit. Ez alkalommal Jókai Mór tartja majd a megnyitó beszédet, míg a programm többi pontjait a társaság tagjainak költeményei, egy emlékbeszéd, üdvözlő szónoklatok és dalárdák énekei fogják betölteni. Több oldalról érkeztek felhívások a társasághoz, hogy más városokban is rendezzenek ünnepet. Erre vonatkozólag a társaság elhatározta, hogy amennyiben egyes vidéki irodalmi körök vagy más egyesületek is óhajtanának ily ünnepeket rendezni, a társaság a saját programmjában foglalt irodalmi műveket a rendezőknek rendelkezésére bocsátja, sőt egyes helyeken a társaság képviseltetni is fogja magát, különösen Kis-Kőrösön, Pápán, Koltón, Mezőberényben és Budapesten, mint amely helyekhez Petőfi életének nevezetesebb mozzanatai fűződnek. A segesvári ünnepre az összes irodalmi társaságokat, törvényhatóságokat és főbb iskolákat külön hívják meg.A Petőfi-ünnepeket a legjobb alkalomnak tartja a társaság amaz eszme megvalósítására, hogy Petőfi hátrahagyott emlékei számára Budapesten Petőfiház létesüljön, amely egyúttal otthona legyen a magyar szépirodalomnak. A felhívást Jókai Mór szerkeszti meg, és ezt több ezer példányban még a segesvári ünnep előtt szét fogják osztani. A társaság megbízásából Bartók Lajos, Endrődi Sándor és Szana Tamás tisztelegnek Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszternél a terv részleteinek megbeszélése végett. Az ünnepi programm részletes megállapítása egy, a legközelebbi napokban az akadémiában tartandó nagyobb értekezleten fog megtörténni. A MACHLUP-ÜDÜLŐHÁZ A BUDAI VÖRÖS-KERESZT-KÓRHÁZ PARKJÁBAN. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Újabb költemények. Irta Kovács Zsigmond. Kassa, 1899. Néhány évvel ezelőtt Kovács Zsigmond a Kisfaludy-Társaság egyik pályázatán egy költeményével pályadíjat nyert. Ez a siker azonban nem tette nevét ismertté, mert verse csak azért részesült jutalomban, mivel a pályadíjat a szabályzat értelmében a viszonylag legjobb pályaműnek okvetlen ki kellett adni. Jellemzi ez némileg Kovács Zsigmond egész költészetét. Nem lehet elvitatni, hogy irodalmi színvonalon áll, de igazi érzékkel nem bír. Sem szerelmi dalaiban, sem hazafias verseiben, sem elbeszélő költeményeiben, sem genrefestéseiben nem szólal meg az igazi teremtő költői lélek. Vannak egészen alant járó, vannak lendületesebb versei, vannak színesebbek, vannak egészen fakók, a kötet általános jellemvonása azonban a tisztes középszerűség. El lehet olvasni e verseket, de lelkünk igazi gyönyörűséget nem talál bennük. Mutatványul álljon itt a következő melegebb hangú költemény: Magányos nyir. Egy nyirfa áll a hegytetőn fönn . . . Körülte minden oly kopár ! Nincsen szomszédja , egymagában Búsong néhány év óta már. Alatta rég szőlő terült el Ezernyi zöld tőkéivel. S kora tavasztól őszig a tájt Sürgés, vidám zaj verte fel. A madarak kedvelt tanyára, Egész otthonra leltek itt, — S ki bús, ki víg hangon csicsergé Trilláit, zöngeményeit. Most más világ van . . . Nincs bor ág a Lejtős hegyoldalon sehol ! S hol nincs bor ág, ott a rigó és Sármány nem szívesen dalol. Most a nyir egymagába búsong, Egykedvűn folynak napjai ; S még a madár se kiván többé Hajlós ágára szállani. Úgy elnézem, ha arra járok, Azt a szegény fát odafenn ; S a mint tovább megyek, fejemben Ily eszmék zsongnak szüntelen : Milyen sivár a sorsa annak, A kit mindenki elhagyott! Mily bús ! . . kivált ha olykor-olykor írt több derűs, vidám napot. A Budapesti Szemle júliusi kötetének tartalmát Berzeviczy Albert dolgozata nyitja meg «A parlamentekről». A szerző a képviseleti rendszer és választások történetét és jelenét foglalja össze, tekintettel a különböző államokra. «Egy új angol regény» czimen pedig Jászi Oszkár ismerteti Mrs. Ward nagy feltűnést okozott «Heibeck of Bannsdale» regényét, mely az úgynevezett irányregények közé tartozik. A «Roskadozó kastélyok» czimű horvát beszélyből, mely Leskovár Jankó műve és Margalits Ede fordította, a második részt kapjuk. Szász Károlytól «Emlék-sorok» czímmel három szép kis költeményt találunk, ezek után van Lampérth Gézától Béranger «A padlás-szoba» czímű költeményének csinos fordítása. Földes Béla folytatja a «Quota-tanulmányokat», összeállítva azon országok és tartományok quota-számait, pénzügyi elszámolásban vannak egymással, melyek Rácz Lajos «Voltaire a vádlottak padján» czimen Fagnet Pál «A XVIII. század» czimű, magyarul Haraszti Gyula fordításában megjelent könyvével foglalkozik, mely Voltairet élesen elitéli. Gábor Ignácz az ősindus irodalom egyik szerelmi dalnokáról, Amaráról ír, s több költeményét is közli fordításban. Az «Értesítő» rovat a Károlyi Árpád «Magyar országgyűlési emlékek» (1605—1606) legújabb kötetét méltányolja, s ezenkívül több külföldi munkát ismertet. A «Budapesti Szemle» előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt. * A magyar hírlapirodalom. A «Magyar Könyvszemle» most megjelent kötetében közli id. Szinnyei József kimutatását az 1898-ban megjelent magyar hírlapokról és folyóiratokról. A nagy gonddal készült kimutatás szerint a múlt évben magyar nyelven megjelent: politikai napilap 52, politikai hetilap 79, vegyes tartalmú képes hetilap 17, egyházi és iskolai lap 61, szépirodalmi és vegyes tartalmú lap 29, humorisztikus lap 20, szaklap 257, vidéki lap (nem politikai tartalommal) 230, hirdetési lap 18, vegyes melléklap 45, összesen 808 hírlap, míg magyar nyelvű folyóirat 299 jelent meg, így tehát magyar nyelvű hírlap és folyóirat összesen 1107 jelent meg a múlt évben. Az időszaki sajtó fejlődését mutatják a következő számok : 18:4-ben, mikor a «Vasárnapi Újság» megindult, összesen 20 magyar lap és folyóirat jelent meg; 1866-ban 81 ; e szám évről-évre szaporodott úgy, hogy 1889-ben már 601O-ról szólt a kimutatás; az utolsó tíz év alatt e szám is megkétszereződött; mint fentebb említet-