Vasárnapi Ujság – 1902
1902-01-19 / 3. szám - Petőfi állítólagos koponyájáról (képekkel) 42. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyuak
44 VASARNAPI UJSÁG. 3. SZÁM. 1900. 49. ÉVFOLYAM. kegyeletnek csak egy szikrája lobbant volna fel, lehetetlen, hogy emlékül egy haj fürtöt nem tett volna el Petőfi levágott fejéről. Egy néhány hajszál többet bizonyítana, mint az egész szörnyűséges mese. Azt is mondják hogy Reichenberger ivott e koponyából. Ez is nyilván rémmese lesz. Úgynevezett koponyabillikomból, vagyis a koponya levágott felső teknő részéből lehet inni, ezt használták már a kőkorban is (amint egy ily billikom a byciskálai barlang kőkori leletéből került elő), de egész koponyából, mint amilyen a balázsfalvi, nem lehet inni, mert a víz, amelyet egy ilyen koponyába öntenek, folytonosan kicsurog s aki inni akarna belőle, egészen leöntené magát. Ha Reichenberger maga áztatta a koponyát, tudnia kellett, mily rothadt részek jutottak ki e koponyából; egy ily ember — ha nem őrült — nem iszik, nem ihatik ily csontos koponyából. Előbb teheti azt egy olyan, aki soha sem látott koponyaáztatást. Egy szóval, ha igaz, hogy Reichenberger «tiszteletből» levágta az elesett Petőfi koponyáját, azt kiáztatta és abból ivott, akkor őrültnek kellett volna lennie. Én nem hihetem, hogy ily szörnyeteg volt ez az ember, hanem csak olyannak, akinek a képzelete igen élénk volt, minélfogva akár esküt is tett volna rá, hogy valamit látott, valamit tett, amit látnia és tennie voltakép nem lehetett. Azt sejdítem, hogy fent nevezett néhai Reichenberger sem Petőfit nem ismerte, sem emberi fejet — akár élőről, akár holtról — soha le nem vágott. Jr. Török Aurél. HL Igen tisztelt szerkesztő Úr! Fölszólítására van szerencsém azokról a rajzokról, melyeket Domsa C. Flavius balázsfalvi főgimnáziumi rajztanár, Petőfi állítólagos koponyájáról készített, a következőket megjegyezni : Noha Domsa úr nehéz feladatának, — mert a koponya lerajzolása az, — elég derekasan megfelelt, a «Petőfi-koponya» valódisága a puszta rajzok után nem dönthető el, — mert koponyát csak úgy mint vad embereket, tudományos megbízhatósággal még ezidáig nem igen rajzolt senki, már csak azért sem, mert ez a művészi abszolút tudáson kívül azt is megkövetelné, hogy a művészek a koponyák, illetőleg az idegen arczok ezernyi anatómiai részletét is behatóan ismerjék. Azok a koponyarajzok is, amelyeket tudományos könyvekben láthatunk, nem szabad szemmel, művészi productio eredményekép készülnek, hanem a szakemberek között közmegegyezéssel elfogadott helyzetekben történt beállítás uan géppel (stereograph-fal) fölvett vetületek (projectiók), miket és ezért művész hozzájárulása nélkül a szakemberek maguk készítenek. A rajz és a mérésre is alkalmas vetület között középhelyütt a fénykép áll, mely okkalmóddal felhasználva nagyságbeli összehasonlításra is alkalmas. Én azt hiszem, hogy «Petőfi-koponya» valódiságának kérdése magának a szóba hozott koponyának és Petőfi fenmaradt daguerreotyp fényképének tüzetes összehasonlításával juthat csak dűlőre. A rajzokra vonatkozó egyéb megjegyzéseim : Az elülső nézet sikerült legkevésbbé. A homlok felső körvonala nem helyesen van felfogva. A homlok jellege semmitmondóan van visszaadva. A szemüregek közül különösen a jobb, túlságosan kicsiny, a képek természetes nagyságban lévén megrajzolva. Ezért azután a csontos részletek, az orr háta, a felső állkapocscsont három része túlságosan széleseknek, erősen kifejlődöttnek látszanak. A valóságban ezek — úgy vélem — subtilisebbek lehetnek, különösen akkor, ha a koponya igazán a lánglelkű költőé volna. Ugyancsak az elülső nézeten a bal szemfog medrének látható része is fel van tüntetve s ezt másodszor is mutatja egy külön részletrajz. Vélemény koczkáztatására egyik sem alkalmas. A szemfog medre ugyanis alakra nézve a szomszédos második metsző- és az első előzáp-fog medreitől már a benne volt metszőfog alakja miatt is különbözik. A fogmeder fala továbbá utólag is letöredezhetett. Ennek megállapítása, valamint annak a magyarázata, hogy, a mint a rajzon látható fölirás is mondja: «mellette két kisebb fog helye látható, melyek a szemfogat kiszorították» tudományos fogászaink elé tartozik. A hátulsó nézeten látható nyíl- és lambdavarrások nyitott volta, épsége arról tesz tanúságot, hogy a koponya néhai gazdája 1212.ifi éves volt, mert a csontos összeforradásnak, mely rendszerint az ember 35 38 éves még pedig a varrásnak a képen is jól korában, látható fejtetőnyílás melletti, a rendesnél egyenesebb részében (ophelion tájék) szokott először beállani — a kérdéses koponyánál semmi, de semmi nyoma. Az oldalsó nézeten látható koszorúvarrás állapota ennek nem mond ellent. Az arcz orrtő - állkapcsi vonala túlságosan rövidnek látszik. Az oldalsó nézetből a homlok körvonalát elrajzoltnak látom, amit a rajz készítője is érezhetett, mert a végleges vonal alatt 2-—3 kigumizott vonal nyoma is látható. A homlok, a nyakszirttájék, és a járomcsontok összbenyomásából, valamint a csecsnyúlványok nagyságából továbbá az tűnik ki, hogy férfikoponyával van dolgunk. Tudományos bizonyossággal ezt is csak a pontosabb vizsgálat lenne képes kétségtelenül megállapítani. Észrevételeimet ezek után a következőkben foglalom össze: A rajzokból nem tűnik ki semmi olyan, ami annak ellentmondana, hogy Petőfi koponyájával van dolgunk, s több olyan jel van, mely a beható vizsgálatot a hazai embertani tudósok kötelességévé teszi. A felső il B* Elülső nézet. I ETŐFI ÁLLÍTÓLAGOS KOPONYÁJA A BALÁZSFALVI FŐ&IMNÁZltl