Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-06 / 36. szám - Hettyey Sámuel pécsi püspök (arczképpel) 593. oldal / Élet- és jellemrajzok - A «Párisi áruház» égése 593. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Felvidéki iparkiállitás Zsolnán (képekkel) Smialovszky Valér 593. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
594 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 36. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM, hogy mily drága kelengyéje volt az illető lakás úrnőjének. A legtöbb hálószobában, az utczai részen, nehéz rézágyak össze-vissza görbülve, a mosdók és éjjeliszekrények márványlapjaikkal hevernek a nyerstégla boltozaton, keverve a lámpák vas maradványaival. Más roncsot nem is talál a szemlélő, mint a szanaszét heverő ablak és ajtóvasalások részeit, melyek összeszedésével nagyszámú munkás foglalkozott. Néhány elzárt lakásban megmaradt a bútor és néhány ruhadarab. Csak dr. Keszler lakását kímélte meg a pusztító elem. ügyvéd Ebben csak az iroda égett el, de teljesen épen maradt az előszoba, két utczai, valamint a fürdőszoba. Az elpusztult házat Hubert József műépítész építette, ugyancsak ő fogja újra fölépíteni és lakóházzá átalakítani. Markó Miklós. gyalja. A tanulmány sok felvilágosító adalékkal járul hozzá a mai balkáni zavarok megértéséhez. — Bogdánfy Ödön «Magyarország fehér kőszenei czímen hazánk ipari czélokra használható vizi erőit vizsgálja. Arra az eredményre jut, hogy az ország folyóiban két millió lóerőnyi vizi erő áll rendelkezésre, melynek kihasználása több ezer millió koronával növelné a közvagyont, nem is számítva azt a nemzeti és kulturális hasznot, amely vele járna. Szépirodalmi közlemények következnek ezután: a «Domokos» czímű franczia regénynek negyedik közleménye, Lévay József «Napkelte» czímű mély hangú költeménye, melyet mai számunkba átveszünk, és Lehr Albert sikerült fordításában Heine hat dala. Hubert Emil a filharmóniai társulat ötven éves jubileuma alkalmából a zenei életünkben oly fontos szerepet játszó társulat jövőjéről elmélkedik. Az «Értesítő« rovat fejezi be — három új magyar könyv ismertetésével — a füzetet. A «Budapesti Szemle» Gyulai Pál szerkesztésében s a Franklin-Társulat kiadásában jelen meg; előfizetési ára félévre 12 korona; egy füzet ára 2 korona. Cleopatra élete és uralkodása. Bernáth Dezső ily czímű jeles könyvét, melyet mai számunkban részletesen ismertetünk, Szemere Miklós lefordíttatta francziára és kiadatta. A tanulságos és szépen irt munka megérdemli, hogy a külföldön is figyelmet keltsen. A franczia fordító, Leval André jól végezte munkáját. Az Athenaeum nyomdájából szép kiállításban kikerült könyvet Szemere Miklós Tewfik Nimet egyiptomi herczegnőnek szóló ajánlattal látta el. A budapesti színházak megnyitása. Szeptember elsején véget ért a fővárosi nagyobb színházak nyári szünete. Csak az Operaszínház marad még zárva szeptember 15-ikéig. Akkor valószínűleg Goldmark operája, «Berlichingeni Götz» kerül színre, melyet a múlt télen nálunk adtak először ; szerzője időközben módosításokat tett művén, s ezzel az átdolgozással éneklik és játsszák ezentúl a magyar Operaszínházban is. A Nemzeti Színházat Rákosi Jenő lesopusz vígjátékával nyitották meg; a szerzőnek ez első színpadi műve harmincz év alatt is frisseségéből sokat megőrzött s a mostani közreműködők kellően érvényesítették derűit stílusát. — A Vígszínházban a nyári szellőztetés után is megmaradt a régi légkör és az ebben tenyészett «Teknősbéka» jutott a közönség elé. A nagyon is francziás bohózaton sokat nevettek. — A Népszínház augusztus 20-ika óta nyitva van már, de szeptember elsejéig Krecsányi társulatának egyik része jött át vendégszerepelni a Krisztinavárosi színkörből. A Népszínház személyzete szeptember 1-én a Jókai szövegére készült bécsi operettben, a«Czigánybáró»-ban lépett fel a szünet után először. A színház új tagját, Rédei Szidit a közönség sokat tapsolta Szaffi szerepében énekéért és ügyes játékáért. — A Magyar Színház a nyári szünettel megszakított «Drótos tót» előadását folytatja. Még egy új színház is megnyílik október 15-ikén, a Király Színház. Igazgatója Beöthy László, a Nemzeti Színház volt igazgatója. A színház helyisége a Király utczában azelőtt orfeum volt (Bémi-mulató), de nem bírta sokáig. Átalakították rendes színházzá. Primadonnának az igazgató Fedák Sárit szerződtette. «Az ember tragédiája» Bécsben. Szeptember elsején a bécsi jubileumi színház Madách nagy drámai költeményének színpadi átdolgozásával az «Ember tragédiájával» kezdte meg az új színházi időszakot. Tíz év előtt egy színházi kiállítás színpadján játszották először Bécsben. A bécsi lapok bírálóinak véleménye nagyon megoszlik, de a bírálatok tekintélyesebb része őszinte elismeréssel méltatja Madách művét. Az előadást is különféleképen ítélik Goró Lajos rajza A király a tűzvészt követő napon, augusztus 15-én a férfibetegek osztályában a súlyosan sebesült Glück Sándor áruházi alkalmazott ágyánál. Felsége mögött gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök az ágy másik oldalán Müller Kálmán, a kórház igazgatója láthatók. A KIRÁLY A RÓKUS-KÓRHÁZBAN, A KEREPESI ÚTI NAGY TŰZVÉSZ SEBESÜLTJEINÉL. A SEBESÜLTEK ÉS HALOTTAK ELSZÁLLÍTÁSA A «PÁRISI ÁRUHÁZ« ÉGÉSÉNÉL. Linek Lajos rajza. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A «Budapesti Szemle» most megjelent szeptemberi füzetének több becses közleménye közt kiváló érdekességre tarthat számot az első, melyben Kropf Lajos gróf Széchenyi István angol ismerőseiről értekezik. Széchenyi tudvalevőleg nagy barátja és bámulója volt az angol nemzetnek, melynek viszonyait igen alaposan ismerte. Négy ízben tett Angolországban hosszasabb utazást, behatóan tanulmányozta az ipari, gazdasági viszonyokat, a lótenyésztést. Ha egyéb külföldi országokban utazott, akkor is legszívesebben az angolok társaságát kereste. Természetes tehát, hogy igen sok angol ismerősre tett szert, akiknek nagy részével állandó összeköttetésben állt s többen közülök Magyarországban is fölkeresték őt. Kropf Lajos Széchenyi naplóiból, levelezéseiből összegyűjtötte azokat az utalásokat, melyek angol ismerőseire vonatkoznak; amennyire lehet, ismerteti ezek egyéniségét, kilétét. Széchenyire való hatásukat. A füzet további tartalma : Asbóth János befejezi a Balkán-félszigetről szóló tanulmányát, melyben e most oly aktuális területet föld-, természet- és néprajzi, politikai, ethnográfiai, stb. szempontokból tár