Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-18 / 42. szám - Emlékeim Deák Ferenczről. Széllné Vörösmarty Ilona 701. oldal / Élet- és jellemrajzok
VASÁRNAPI UJSÁG. 41 SZÁM. 1903. 50. ÉVFOTGATÓ, Eljön a többi is; bocsánatot kérnek. Mintha újra kezdődnék a régi élet. A terebélyes nagy fa most is ott áll, de elpusztult az erdő és a rét s helyükön virág nem nyílik; a pusztulás kopár, rideg képe ez, s elfogódottan kérdezem magamtól: mulandó-e? Avagy ez az igaz való ? KÉPEINKHEZ. Deák Ferencz emlékezetének szentelt mai számunkban egész sorozatát mutatjuk be a nagy hazafira vonatkozó képeknek. E képek feltüntetik Deák nemes arczvonásait, tiszteletreméltó alakját élete különböző szakaiban, azokat a helyeket, melyekhez élete nevezetes eseményeinek emléke fűződik s a tisztelet és kegyelet ama jeleit, melyekben még életében részesült, vagy a melyekkel halála után örökítette meg államférfiúi nagyságát a nemzet. Deáknak aránylag kevés arczképe maradt fenn. Nem szeretett sem festőnek, sem fényképésznek ülni. A szabadságharcz előtti időből csak három hiteles képe ismeretes. Legifjabb korában ezek közül Barabás Miklós képe tünteti fel, melyet a jeles művész 1837-ben festett Bártfay László, amaz idő közéletének e köztiszteletben állott férfia részére s mely Bártfay hagyatékából a Magyar Tud. Akadémia birtokába került, a hol most is van. E korszakból való s hasonlít is a Barabástól festetthez Deáknak az az arczképe, melyet Szvoboda festett 1844-ben s melyet lapunk mutatott be először 1897. évi 5-ik számában. Néhány évvel később, 1842-ben rajzolta le Deákot a bécsi Eybl, aki a régi magyar országgyűlések nevezetesebb tagjairól készített Pozsonyban arczképeket. E kép annak idején kőnyomatban széltében el volt terjedve az országban ; lapunkban közölt mása az Országos Képtárban őrzött példány után készült. Későbbi képei közül hasonlatosság dolgában legjobbnak tekinthető az a fénykép, melyet 1863—64. körül készített róla Simonyi pesti fényképész s melyről Koller Károly műintézete nagyobbított másolatot vett fel. E képre vonatkozólag a nagy hazafi gyámfia, Vörösmarty Béla, a kir. Kúria másodelnöke a következőket volt szíves közölni velünk: «Betegségében kérdezvén az öreg urat, hogy szellemileg mily korban érezte magát legerősebbnek ? — azt felelte, hogy 60 éves korában. Az arczkép ebből a korból való. A hatvanas évek elején nagyon divatba jött a fotográfia s húgom, Széll Kálmánná folyton zaklatta Deákot: «Gyámatyám, adjon arczképet.» Az öreg úr, ki egyáltalában szeretett örömet okozni, ebből a czélból, hogy húgom kívánságát teljesítse, vétette le magát. Azonkívül tehát, hogy a kép legjobb férfikorából származik, azzal az előnnyel bír, hogy ez alkalommal teljes jó hangulatban és saját akaratából fotografálták le, míg többi fényképei legnagyobb részt elbetegesedett és agg korából valók, rábeszélés folytán keletkeztek s meglátszik rajtuk, hogy únta a dolgot s a pose is azt mutatja, hogy a dolog terhére volt. Simonyi fényképe kitűnő. Hogy ítéletem nem téves, arra biztosítékul szolgál az, hogy magam is festettem és pedig emberi arczokat s alakokat, tehát iskolázott szemem volt, továbbá, hogy 19—20 éves voltam, tehát fiatal, jó szemmel bírtam és az öreg úr mindennapos lévén nálunk, az összehasonlításra elég alkalom volt. Ennek a képnek előnye természetes, szokott helyzete is, mely így egy képén sem látható.» Néhány évvel későbbről való Deáknak az az arczképe, melyet Hampel Józsefné Pulszky Polyxena úrnő szívességéből közlünk mai számunkban. E kép egy 1866-ban készült fénykép, melyet annak idején maga Deák ajándékozott, aláírásával ellátva Pulszky Polyxenának. Deák arczképeivel a jótékonyságot is szolgálta. Pest város főpolgármestere kérésére ugyanis a pestvárosi árvaházra ruházta azt a jogot, hogy arczképét lefestethesse, rajzoltathassa, kőnyomat és fényképezés útján sokszorosíttassa. Deák ez intézkedéséből az árvaháznak tetemes haszna származott. Az árvaház javára készült az a fényképe, melyet Ellinger készített s melyet szintén mai számunkban talál az olvasó. Ez a felvétel az 1872. évben készült. Régi jeles festőművészünk, Thán Mór 1874-ben festette le Deákot Nedeczky István számára. Nedeczky unokaöccse és kedveltje volt Deáknak, ki utolsó két nyarát a Nedeczky-családnál töltötte, velük lakott a városligetben 1874-ben a Schwarcz- és 1875-ben a Deutsch-féle villában. Az előbb említett nyaralóban, melynek képét szintén megtalálhatni lapunk mai számában, készült Thán Mór képe, melyhez az «öreg úr», bár akkor már nagyon beteg volt, unokaöccse iránti szeretetből többször ült. A kép Deák arczképei között a legsikerültebbek egyike, úgy élethűségénél, mint művészi becsénél, jellemzetességénél fogva. Ez a legutolsó Deákról felvett arczkép. Művészeink közül érdekes, jellemző allegorikus képpel hódolt Deák emlékezetének Zichy művész Mihály. Az érdekes kép, melyet a kitűnő az 1876-ban megjelent Deák-album számára rajzolt, «Deák mint ember és mint államférfi» czímmel, felső részében mint ácsot ábrázolja Deákot, aki hatalmas kalapáccsal összeszögezi Magyarországot és Ausztriát, egyegy gerenda képében, melyek a rajtuk levő czímerről ismerhetők fel. A kép alsó részén Deákot mint az igazság harczosát látjuk, aki korbáccsal űzi el a hazugság álarczait. A képet Deák mindennapi szokásaira, viseletére emlékeztető részletek egészítik ki: kávés csészéje, kabanos szivarjai, melyeket manók hoznak feléje, széles karimájú kalapja, stb. Benczúr Gyula kitűnő művészünk is megfestette Deák képét azon a nagy festményén, mely az Első Magyar Általános Biztosító Társulat 1857. évben történt alapításának jelenetét tünteti föl. A nagy képnek azon részét közöljük, a melyen Deák Ferencz látható, oldalán báró Eötvös Józseffel. Deák családja tagjai közül bemutatjuk atyja, idősb Deák Ferencz, anyja, született Sibrik Erzsébet, atyai nagyanyja, Deák Gáborné, Hertelendy Anna s anyai nagyanyja, Sibrik Antalné Bertha Klára egykorú olajfestmények után készült arczképeit. E képek jelenleg id. Tarányi Ferencz, Deák egyik rokona s a régi Deák- //'S^«s Mpated)* / » fjt f- 0~>Y».A Magyar Nemzeti Múzeum Deák-szobájában őrzött eredeti u/ún. ^«L*. -J'-C^J („ eíf J ff / V-' -eSJC- v / , ,/ / -Ol P^vrv "fi tzÁs, '4-/ (7) DEÁK FERENCZ KÉZIRATA 1860-BŐL. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ LEVELE DEÁK FERENCZHEZ (1869-BŐL). DEÁK APJÁNAK, NAGYAPJÁNAK ÉS NAGYANYJÁNAK NÉVALÁÍRÁSA EGYKORÚ LEVELEKRŐL.