Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-04 / 40. szám - Kende Kanut 40. szám / Arczképek, Hazaiak - Lampérth Géza 40. szám / Arczképek, Hazaiak - Ujházy Ede 40. szám / Arczképek, Hazaiak - Blanche Esménard 40. szám / Arczképek, Külföldiek - Ujházy Ede (arczképpel és képekkel) 653. oldal / Élet- és jellemrajzok - A fuvaros kocsisok sztrájkja Budapesten: A külső váczi-úti sztrájktanya előtt. - Emberek által teherkocsi 40. szám / Időszerü illusztrácziók - Pillanatfölvételek a képviselőházból és a képviselőház előtt: Tóth János képviselő a gyorsirodában. - Csoportok az Országház előtti téren 40. szám / Időszerü illusztrácziók - Az irgalmas-rend új kórháza Budán 40. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - Zsilvölgyi képek: Aninosza bánya-telep. - Osztályozó mű. - Lupény. - A lupényi bánya kötélpályája. - Részlet a szurduki szorosból. - Petrozsény 40. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A Battle-apátsági kolostor Angliában 40. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Külföldiek - Iszmid város. - Thököly sírja Iszmidben 40. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Külföldiek - Tengerhullámok a st.-leonardi partoknál 40. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Külföldiek - A Népszinházban tartott versenyen aranyérmet nyert czigányprimások (15 kép) 40. szám / Vegyes tárgyuak - Ujházy Ede különböző szerepeiben: «Constantin abbé.» - Crampton mester. - Kisbiró. - Anselm («Sztrájk») - Zalameai biró 40. szám / Vegyes tárgyuak
40. SZ.1903. (50. ÉVFOLYAM.) SZERKESZTŐ FŐMUNKATÁRS NAGY MIKLÓS. MIKSZÁTH KÁLMÁN. BUDAPEST, OKTÓBER 4. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és 1 egész évre 24 korona POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt félévre _ 12 . Csupán a 1 egész évre 10 korona VASÁRNAPI ÚJSÁG 1 félévre _ 8 « A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK 1 egész évre 10 korona (a Világkrónikával) ) félévre 5 « Külföldi © 1« fizetésekhez a postailag meghatározott viteldij is csatolandó. M UJHÁZY EDE: "INT A NAGY forradalom tábornokai, a hadviselés mesterei, Ujházy Ede is a közleknek legénységen kezdte pályafutását. A haz a titkos, önkénytelen működése, melyet felváltva hajlamnak, vágynak, ébredő szenvedélynek nevezünk, vezette a deszkákra. A Nemzeti Színház legújabb örökös tagja, a magyar színművészetnek büszkesége titokban szökött meg az apai háztól, hogy hajlamát, vágyát, ébredő szenvedélyét kövesse. Mert apja, a derék debreczeni «doktor bácsi», kereskedőnek szánta Edus fiát. Az apai szeretet több biztosságot, bizalmat látott a reális életpályában. Nem mintha a «doktor bácsi» valami elfogult ember lett volna, kinek a színészettel szemben előítéletei vannak. Ellenkezőleg, imádta a színművészetet s kedvelte a színészeket. Mint színházi orvos, valósággal jótevője volt a debreczeni színtársulat tagjainak. De a bölcselkedésre hajló, józan látású öreg úrnak kora szinészeti viszonyai nem nyújtottak kecsegtető képet. Lépten-nyomon látta, hogy a színészet és a nyomor a test és az árnyék viszonyában állanak. Elválaszthatatlanok. Tapasztalta, hogy száz és száz közül alig egy tud magának polgári értelemben vett jóllétet teremteni. Pedig Debreczen városa, hol az öreg úr orvosi gyakorlatot folytatott, még aránylag bőkezűen ápolta a maga színészetét. Az apa lelkében mégis súlyos kétségek támadtak. Lesz-e az ő fia, az Edus, a száz és száz közül az az egy? Lett. A legvérmesebb reménykedés sem biztathatta volna többel, mint amennyit az Edus elért. Ujházy Ede neve a magyar színművészet történetében a legelső helyek egyikét tölti be, ott fog díszleni tűnő nemzedékek emlékezetében a Szentpéteryek, Megyeryk, Fáncsyak, Egressyek, Lendvayak, Tóth Józsefek, Szigetiek és Halmyak fényes társaságában. A ma élő nemzedék ebből a társaságból Ujházyt ismeri legközelebbről. Őt látja fizikai valóságában s művészete magaslatán. Azon a nagy hangszeren, mely magában foglalja az emberi indulatok összességét, a láthatatlan mélységtől a mérhetetlen magasságig, minden hangot biztossággal szólaltat meg. Ujházy nem ismer sem könnyű, sem nehéz művészi feladatot, tehetségének ereje úgyszólván minden külső erőkifejtés nélkül rontja le az úgynevezett művészi tagosításokat, szerepszakmákat. Ki mondhatja, hogy Ujházy Ede komikus s ki merné koczkáztatni, hogy tragikus színész ? Több ezeknél: a legönállóbb művészi egyéniség. Tisztán a szereptől függ, attól a feladattól, melyet a költő rárótt, hogy megríkasson vagy megkaczagtasson bennünket. És ő maga is oly könnyen tud sírni s olyan lélekből kaczagni. Az életben, a társaságban épen olyan vonzó, érdekes az egyénisége, oly lebilincselő a szava, mint a színpadon. Még a banalitásokban is valami értéket sejtünk, ha tőle halljuk. Duzzogása, zsémbelése a legkedvesebbek közül való. Dörmögései, kijelentései úgy hangzanak, mintha restelne, hogy nem tud igazán haragudni. Még akkor sem, ha oka volna rá. A Nemzeti Színháznál működik 1870 óta, vagyis annyi idő óta, amennyit átlagosan egy emberöltőnek szoktunk mondani. Nagy statisztikai segédletet kellene igénybe vennünk, ha csak vázlatosan is be akarnánk mutatni, hogy harminczhárom év óta mit teremtett, alkotott, hány szerepet kreált s mennyit tartott műsoron az ő vonzó művészete. Harminczhárom éve annak, hogy az akkor egyetlen fővárosi magyar színpadon mint Knabe Farkas Jeremiás a «Miniszter előszobájában» czímű darabban feltűnt Ujházy. A darab német egyfelvonásos, tartalmilag, drámailag jelentéktelen művecske. A német színpadok játékrendjén sem tudott gyökeret verni. A szerep egy öreg díjnok alakját mutatja be, ki előléptetésért megy könyörögni a miniszterhez. Ezt a kis, jelentéktelen szerepet, mely a mi világunktól oly távol esik, Ujházy diadallal hordozta körül az országban. Alakításainak temérdek fel kell említenünk Anzelmet számából a Szigligeti és Balázs «Sztrájk»-jából. Ebben a szerepben aratta első jelentős diadalát. Szintén nem az úgynevezett műszerepekből való, inkább érdekes genre-rajz, de Ujházy annyi színt, hangot, erőt vitt belé, hogy maga Szigligeti, a koszorús szerző, ki akkor a Nemzeti Szinház igazgatója volt, rangban és fizetésben a szinház első művészei közé emelte. Nyomban rá következett egy nagyobb, tartósabb sikere. Jókai megírta Miltont s a czímszerepet Ujházynak adta. A bemutató előadás a Nemzeti Szinház egyik legfényesebb estéje volt. A tetszésvihar tombolása azóta sem zúdúlt erősebb fel a magyar klasszikus szinház falai között. Mindez közel harmincz év előtt történt s Ujházy e hosszú idő alatt egyre öregbedett művészetben és sikerekben. Csak a lelke maradt fiatal, Strelisky fényképe után. UJHÁZY EDE.