Vasárnapi Ujság – 1911
1911-12-24 / 52. szám - Az én nippon házam (képekkel) Gróf Vay Péter 1048. oldal / Általános nép- és országisme
1048 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 52. SZÁM. 1911. 58. ÉVFOLYAM. AZ ÉN NIPP () X HÁZAM Ezerszáz és három esztendő folyt le Nippon szigetvilágában, a mióta az alapkövét letették az én otthonomnak. Az ó számítás Jenraku rancsára épült fel Chorakuji évében, a mikádópaapátsága. Kaumu császár a szent hitében álló lámát, Denkio-Daisit bízta meg a feladat teljesítésével, vagy mint sokszor írják: Bengyo-Denchi, Denkio, ki a VIII. század végén és IX. század derekán élt, kora és nemzete egyik legkiválóbb papja és tudósa volt. Sok időn át tartózkodott Khinában, hogy ottan theologiai tanulmányokat végezzen. A sárga császárság volt abban az időben az ázsiai félteke kulturközpontja. A többi nemzetek onnét merítették vallásuk tanait, tudományukat. Irodalmi és művészeti inspiráczióik mind a Jangtszi vagy Jio völgyéből eredtek. Khina egyszerre olyan befolyást gyakorolt Kelet-Ázsia népeire, mint Olaszország Európára. A kifejezés maga: Khina, hason jelentőségű és épen annyit mond ezen a tájon, mint minálunk Itália. Dengyo-Daichi új eszméktől lelkesedve, nagy tudományos készültséggel és gazdag tapasztalatokkal felszerelve tért vissza hazájába. Ekkor léptette életbe a buddismus egy új felekezetét, a Tendált, melynek még ma is sok követője van a nép között. A szentély körül, a Hondok vagy imacsarnokok szomszédságában sorakoztak a papság lakásai. Mint a carthausiaknál, mindannyinak meg volt a maga saját háza és kertje. Elszigetelve a külvilágtól, e csendes otthonokban élték néma, elmélkedő napjaikat. Valamennyinek megvolt a maga sajátos jellege. Mindannyinak szimbolikus jelentősége. A kis ház és környező kert megannyi eszmét jelképeztek. «Zavartalan nyugalom», «Örök álom», vagy «Végtelen remény» fogalmait kívánták kifejezni. Egy ilyen szerény lak az én nappon otthonom. Az egész házam mindössze három helyiségből áll. Azok se nagyobbak, mint egyegy jókora láda. De több joggal nevezhetném kártyavárnak, amennyiben nagyjára papirosból épült. Pár faczölöpön áll az egész ketrecz. Bambuszrudakon nyugszik a fedél. A palló sásból van fonva, gyékénnyel leterítve. A fedél zsúp és szalma. A falakat pedig egy-egy árkus papiros képezi. E leírás, lélek, legyen bármennyire realisztikus, hamis fogalmat ad hajlékomról. Ha e nép építészete ismeretlen, a papirosház csaknem lehetetlennek látszik. Sőt tovább megyek és azt kell megjegyeznem, hogy egy nappon hajlékot felfoghassunk, bizonyos fokig kell hogy tájékozva legyünk e nép gondolkozásmódját illetőleg is. Építészetében csak úgy, mint egész kultúrájában, ami jelentőséggel bír, az nem az anyag és nem a tárgy, de a fogalom, melyet anyaggá gyúrt és melyből tárgyat alkotott. A mintát kölcsönözte, épen úgy, mint egész művelődését, a szomszédos Khinától. Az alapterv, jobban mondva alapgondolat változatlanul az, ami volt régen a sárga császárság földjén. Ez ország leghíresebb szentélyei és palotái, a khinai pagodák és gamenek módjára épültek. Mai napig megtaláljuk mindazon elemeket, melyeket ottan ismerünk, és elsősorban hűségesen meg vannak őrizve a szabályok, melyek az úgynevezett Ting-stílust jellemezték. Ugyanaz a sátorszerű, oszlopokon nyugvó tető és épen olyan udvarbeosztás. Sőt még a kapu elé emelt árnyékfal, a ros szellemektől és kíváncsi szemektől védő fensan se hiányzik. De míg Khinában az anyag sokszor kő és márvány, a fedélzet pedig zománczos cserép, sőt művészi porczellán, addig Japánban az oszlopzat és karfák mai napig festetlen gyalult fa, a tetőt pedig zsúp vagy fakéreg fedi. Még azon épületeknél is, hol cserepet alkalmaznak, az szürke és színtelen. Alapzat, pincze, mindennemű fundamentum, épen annyira hiányzanak, mint odaát. A legszilárdabb és legrégibb építészeti emlékek egy-egy ilyen nyílt oszlopcsarnok, melynek közfalait papiroslapok (Fusuma), ernyők, vagy nádfüggönyök képezték. Ez ephemer jellegét látva, nem természetes-e, hogy önkéntelenül tesszük fel a kérdést, lehet-e tartós az ilyen építmény ? Nem kevésbé lep meg, egy-egy híres szentélyt megtekintve, midőn azt halljuk, hogy az több száz, vagy épen ezer éves, ne feledjük, a kor nem annyira az anyagra, mint az eszmére vonatkozik. Nem maga az épület a százados, de az intézmény. Folytonos tűzvészek, gyakori földrengés aránylag rövidre szabták e műemlékek tényleges létét, de dőltek volna romba bármennyiszer, és hamvadtak légyen porrá, felépültek újra mindannyiszor. Új életre ébredtek hamvaikból, mint a főniksz madár. Sőt még ha nem is éri balsors, minduntalan újra tetőzik azokat, a régi gerendákat gyakran kicserélik, s a régi oszlop helyére újakat helyeznek, úgy hogy rövid időn belül a régi épületből nem marad semmi. Chorakujit ezerszáz és három éves létében sok viszontagság érte. Elpusztult nem egyszer, részben vagy nagyjára, de felépült újra, habár régi nagyságából csak hírmondónak maradt meg pár emlék. De áll az őserdő százados óriásaival és ott kígyóznak a keskeny lépcsőzetes ösvények a kis szentkút felé. Ezek a ki . GRÓF VAY PÉTER JAPÁNT HÁZA. 1. A kerti lak építése. — 2. A kapu. — 3. Terebélyes fák ültetése a kertben. — 4. Feljárat a pagodához. — 5. Az ambitus.