Vasmegye, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-01 / 203. szám
Gépeikkel, munkamódszerekkel, jó példával segíti a kolhozokat a tamhovi Sztálin-szovhoz Mi a jelentősége a szovhozoknak, a Szovjetunió állami gazdaságainak? — Sok kolhozt és számos szovhozt látogattunk meg — mondja Németh József elvtárs, a magyar parsztküldöttség egyik vasmegyei tagja. Két napot töltöttem a tambovi Sztálin-szovházban. Elővesz egy nagy fényképet. A képen cukorrépaföld és ezt szemlélő emberek. Németh elvtárs is rajta van. A földön csövek szaladnak át, a csövekből esőszerűen szitáló szökőkutak szórják a vizet. Itt nem kell esőre várni. Bőséges csapadékot ad a csatorna vize, — 350 mázsa cukorrépát adott tavaly ez a terület — mondja Németh elvtárs. Aztán beszélni kezd a szovhozról. A Sztálin-szovhoz cukorrépatermelő gazdaság. Közel 3500 holdon termeli ezt a fontos növényt s átlagos termelési eredményeit tekintve egy esztendőben 875 vágon cukrot ad az országnak. Ezt a hatalmas sikert a szovhoz modern gazdálkodása tette lehetővé. Mint minden szovhoz, a tambovi Sztálin-szovhoz is növénytermesztési kísérleteket végez. Tudományos alapon foglalkozik a mezőgazdaság fejlesztésével. A Sztálin-szovháznak hatalmas tudományos intézete van, ahol a növények élettanával és magas teljesítményű gépek szerkesztésével foglalkoznak. Nézzük csak a legfrissebb eredményeket a gépkísérletek terén. Itt szerkesztették a Soliier és Sztákoyec traktort, amely alkalmas arra, hogy gépek sorát húzza és többszáz százalékkal megdönthesse a régi normákat, egyesítsen egész sor munkafolyamatot. Itt tervezték az öt méter széles vetőgépet, a szöges tárcsát, amely egész apróra porhanyítja a hantot s egy igen nagyjelentőségű gépet, a „cukorrépa- és krumplivető kombájnt", amely a kiszedett növényt le is tisztítja. Itt született meg a krumplitöltögető gép is, amely egyszerre öt sort tölt fel, itt az ötször öt méter széles vetőgép kombináció, amely után ugyanannyi tárcsa is halad s így egy óra alatt 16 holdat lehet elvetni gabonával. Ezek nélkül a szovhoz aligha érhette volna el eredményeit. Vagy hogyan menne itt a munka, ha mint nálunk az egyéni gazdaságban fél napig vetnének és tárcsáznának egy holdat. S a szovhoz eredményei azért születnek, hogy fellendítsék az egész mezőgazdaságot. A szovhoz a kolhoz egyik leghatalmasabb segítőtársa. Egy példa. Valami gép, amit a Sztálin-kolhozban szerkesztettek, itt jól dolgozik. Felküldik a földművelésügyi minisztériumba, ott is kipróbálják s ha valóban megfelel az új gép, a szovjet technika új vívmánya, haladéktalanul eljut a kolhozokba is. Eljut a tambovi Lenin-kolhozba is, amely nem kevesebb termelési eredményt el ezzel, mint a szomszédos Sztálin-szovhoz. És ebben is áll a szovhoz óriási jlentősége a termelékenység fikozása terén. Sztálin-szovhoznak több üzte van, mint például beszétek. A munka és az eredmények legfőbb biztosítéka itt is a párt. A pártszervezet behálózi az egész munkaterületet, éber szeme és irányító keze mindenütt ott van. Ezer munkás dolgozik a kolhozban, a kommunistákat minden brigádban és minden munkacsapatban ott találjuk. A pártszervezet összefogja őket s így a Párt minden kérdésben időben intézkedni tud. Példa erre a Sztálin-szovhet egyik faliújságja, amelynek szövegét szó szerint leírta Németh elvtárs. A faliújság villámszerűen feltárta az aratás kezdetekor azt a hibát, hogy egyes szállítóeszközök hiányoznak s a raktár nem kész teljesen a gabona befogadására. — Nem tettük egészen magunkévá a Bolsevik Párt és a Minisztertanács határozatát — mondja — és Mint a pergőtűz, úgy zuhogott a sok rágalom a nagysimonyi „Dózsa“ termelőszövetkezeti csoportra. Mielőtt a csoport megalakult volna, az ellenség, a kulákok és cinkosaik már akkor kezdték aknamunkájukat. A rémhírek terjesztésével igyekeztek megakadályozni a csoport megalakulását. „Aki közösbe megy, az újra nyomorúságba kerül“ — így rémegették a volt cselédeket. „Most a kulákot bántják, de nemsokára a középparasztra, meg a kisparasztra is sor kerül“ — akarják a kulákok a maguk befolyása alá keríteni a dolgozó parasztokat, szembe akarták állítani őket a dolgozók államával. A dolgozó parasztok a Pártra hallgatnak Persze a rémhírek nem akadályozák meg sem a „Dózsa“ tszcs megalakulását, sem a jó eredmények elérését. Az ellenséggel vívott harcban erősödött a csoport. Jöttek a dolgozó parasztok, először érdeklődni. — Amikor megkezdtük a népnevelő munkát, csoportunk továbbfejlesztését, elhatároztuk, hogy először a kommunistákhoz. Pártunk tagjaihoz megyünk el a népnevelő munka során. A kommunistnak elsősorban kötelessége Pártjával és a dolgozó néppel szemben, hogy a legnagyobb mértékben támogassa a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését — magyarázza Hegedűs elvárs, országgyűlési képviselő, a csoport elnöke. — Ki mutasson példát a dolgozó parasztoknak, ha a kommunista nem jár az élen? A simonyi dolgozó parasztok közül többen várják a példamutatást. Csizmadia Ferenc is úgy vélekedett a népnevelőknek, hogy „miért lépjek én be a csoportba, mikor a párttagok sem nagyon szorgalmazzák a belépés“. Többet kell foglalkozni a párttagokkal — Ezen a téren követtünk el hibákat, amikor a határozatunkat nem hajtottuk végre és nem foglalkoztunk alaposan a póttagokkal, nem végezük el úgy a népnevelő munka, hogy az eredményes lett volna — mondja Kralovánszki Mihály csoporttag — Most igyekszünk kijavi ugyanakkor kiemeli a legjobb munkások eredményeit. A kritikai szellemet és a fegyelmet elsősorban a Párt biztosítja, s a munkások szívesen veszik a fegyelmet és kritikát. Mert ennek köszönhető, hogy egy átlagos eredményt elérő dolgozó havi 5—600 rubelt, évi 30—300 kg cukrot és 2,5 mázsa kenyeret keresett tavaly. Ennek köszönhető, hogy a szovhoz-munkások autón, autóbuszon járnak a városba, 8 órát dolgoznak naponta, bőségesen ruházkodnak, étkeznek s szórakozásra, művelődésre megvan minden lehetőségük. •tani a hibákat, pótolni a mulasztást. Népnevelő munkánk súlypontját a párttagok felé irányítjuk. Az újonnan jelentkezett csoporttagokat bevonjuk a munkába. Saját példájukkal győzzék meg a többieket a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről — fogadják a csoportbeliek. A héten nyolc új belépő jött a csoportba. Közöttük Ködös István hatholdas dolgozó paraszt. — Fiatalember vagyok még. Szeretek dolgozni és a munkám után jól élni. A hat holdam nem volt elég a szebb élet megteremtéséhez. A csoport 170 holdja majd biztosítja nekem is a boldogabb jövőt — így mondta, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot. Kelemen István kétholdas kisparaszt sem vergődött zöldágra, amíg a két holdja mellett a kulákoknál is robotolnia kellett. — Csak a Topler kulák zsirosodott munkám gyümölcséből, én nem sok hasznát láttam a robognak. Majd a csoportban másként lesz. Nem lesz kizsákmányolás. Magunknak dolgozunk, közösen összefogva — ezzel búcsúzott a népnevelőktől. Kijavítjuk a hibákat! A nagysimonyi tszcs kijavítja a népnevelő munka hiányosságait. A pártszervezet vezetésével és segítségével a csoporttagok felfrissítik érveiket és eredményesebbé teszik népnevelő munkájukat. A nagysimonyi „Dózsa“ termelőszövetkezeti csoport is csak akkor erősödik, ha a csoporttagok népnevelő munkájukat elsősorban Pártunk egyénileg dolgozó paraszt tagjai felé irányítják de emellett egy pillanatig sem hanyagolják el a pártonkivüliek meggyőzését. (d-f) A nagy simonyi dolgozó parasztok is felismerik a Párt mutatja a helyes utat Hegyfalu, Keléd és Hunt vesd a kukoricaszállítási szerződéskötésben Megyénkben a népnevelő munka kiszélesítésével megindult a kukoricaszállítási szerződések kötése. Kukoricára szállítási szerződést a következő községek kötöttek: Keléd 56, Hegyfalu 97, Tanakajd 30, Csipkerek 30, Rum 35 mázsára. Az egyénileg dolgozó parasztok közül kiemelkedik Horváth János háromholdas taródházi dolgozó paraszt teljesítménye, aki egyedül tizenkét mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést. Gutatöttősön a pártszervezet titkára példamutatóan három és fél mázsa kukoricára szerződött. Vönöck csatlakozik a szállítási szerződéskötési versenyhez Vönöck község népi bizottsága szerkesztőségünkhöz küldött levelében írja: Aktívaértekezleten beszéltük meg feladatainkat a kukorica-szállítási szerződések kötésével kapcsolatban. Községünk a terménybegyűjtésben elért jó eredménye után újból példásan kiveszi részét a kukorica-szállítási szerződések megkötésére, hogy minél nagyobb mennyiségű tengeri kerüljön a raktárakba, hogy ezzel is erősítsük a békeharcunkat s népi demokráciánkat. Pártszervezetünk vezetése mellett a szövetkezet és a törvegszervezetek népnevelői széles körben folyó népnevelő munkába kezdtek a kukoricaszerződéskötés sikerének érdekében, megmagyarázva a tengeribegyűjtés fontosságát ,és arra hatalmas s újabb támogatásra mutatnak rá, amit a népi demokratikus államunk részéről kap dolgozó parasztságunk a nyolc forintos prémiummal minden mázsa tengeri beadása után. Meg vagyunk győzöd-/'., hogy Vas megye többi községei is lelkesen kapcsolódnak bele e fontos munkába, okulva a gabonabegyüjtés hibáin — amit most kijavíthatunk s ismét felzárkózhatunk a legjobb megyék közé. Újítás a Téglagyár kavicsbányájában A Vas megyei Téglagyár NV kavicsbányájában újítást vezettek be. A bányában dolgozó brigádtaprok egy dupla rostát szerkesztettek, mellyel munkájukat könnyebbé és gyorsabbá tették. A dupla rosta egyszerre kétféle kavicsot választ szét. Mindezt előbb kettős rostálással érte el a kavicsbányász-brigád. „lejártam a gabonaszállítási szerződéssel, ezért szerződtem kukoricára is“ . Amikor első ízben hallottam arról, hogy lehet szállítási szerződést kötni kukoricára, jól meggondoltam, mennyi lesz a termés, mi kell a saját szükségletemre. Megállapítottam, hogy azonnal tudok szerződést kötni legalább egy mázsa morzsolt kukoricára Erre aztán le is szerződtem a szövetkezettel. A múlt... Ezt Cséve János 6 holdas rumi dolgozó paraszt mondja, aki a felszabadulás előtt cseléd volt Fiatal korában kivitték a frontra. Ez még az első világháború volt. Ott, a fogságban élte át az Októberi Szocialista Forradalom győzelmét. Jöttek pedig a németek meg a franciák, mint egy méhraj, de a fiatal Vörös Hadsereg úgy kergette vissza őket, hogy a lábuk sem érte a földet mondja. Csére János erre emlékszik vissza legszívesebben. Meg arra amikor az első szovjet katonát meglátta. — Magas, derék barna ember volt. A Vörös Hadsereg kapi’árva. .Szabadok vagytok, vége e háborúnak“ — ezt mondta nekem oroszul .Jól mecszeltenmert még az első világháborúban negtsnuitam nyelvüket A felszabadulást követő napokban megalakult a földosztó bizottság. Cséve bácsi is oszto is a földet a bizottsággal. Neki, a volt cselédnek is jutott hat hold az urasági birtokból Azóta azon gazdálkodik. ... a Jelen .. . — Jól dolgoztam, reggeltől-estig munkálkodtam a mezőn. Nem sokra vittem, éppen, hogy egy kis házikót tudtam építeni. De ha cseléd lennék, a ház sem volna. A hat hold földön megtermelte a kenyeret de többre ezen kívül nem téltétt a jövedelemből. Az idén már előbbre jutó nagy lépéssel Hat mázsa gabonát vitt be a magtárba „C’1 vételi jegyre anynyit amennyire szállítási szerződést kötött a szövetkezettel. — A népnevelők megmagyarázták, hogy a szállítási szerződés kötése dolgozó parasztok érdekeit szolgálja. Leszerződtem. Nem bántam meg! Hat forinttal kaptam többet a búza mázsájáért mint azok, akik nem szerződtek Ezenkívül tudtam azt is, hogy beadott gabonám is a mi országunkat erősíti és a béke ügyét szolgálja. ötszáz forinton felül Imdam ?. búzámért. Telett belőle ruhára cipőre. ... és a Hivő. — Most meg kukoricára kötöttim szállítás: szerződést. A kukoricára szerződni még előnyösebb Hét forinttal magasabb a mémium mint a búzánál. Nyolc forint mázsánként Komoly segítség ez a dolgozó parasztságnak. Emellett szállítási szerződés elősegíti, hogy megakadályozzuk a feketézést, meg a spekulációt. Cséve bácsi azonban nemcsak a szerződésről érdeklődik. Meszszebbre tekint. Nézegeti a csoportok életét Szívesen hallgatja azokat akik beszélnek neki a csoportról így mondja: ,,Ma még egyénileg gazdálkodom, de lehet, hogy holnap már én is belépek a termelőcsoportba.“ Ha a népnevelők jó felvilágosító munkával könnyítik meg öntudatra ébredését, minden bizonnyal így is lesz. (dán) Útépítések megyeszerte Az Útfentartó NV megyénkben több helyen végez útépítési, valamint útjavítási munkálatokat, az ötéves terv első évi beruházásából, így építkezés alatt áll a sorokpolányi, celldömölki, körmendi, nemesbődi, szentgotthárdi, sárvári és váti útszakaszok, de rövidesen befejezik az Iváné és Hegyhátszentmárton közti bekötőút építését. Péntek, 1950. szept- 1. 3