Vasmegye, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-19 / 168. szám

LEVELEK, JELENTÉSEK A KENYÉRCSATÁRÓL „Mi, a Néphadsereg harcosai üzenjük­ előre, Vas megyeiek!“ Alkotmányunk ünnepére készül az egész or­szág dolgozó népe. Mi, a Néphadsereg harcosai, felkészültségünk emelését vállaltuk augusztus 20 tiszteletére. Nagy öröm számunkra, amikor olyan üzemek munkásairól olvasunk, akik már rövidesen teljesítik is vállalásaikat- Vannak azonban, akik elmaradnak a munkában- Az újságból értesültünk arról, hogy Vas megye a tizenhetedik a gabonabe­­gyűj­tésben. Szégyenteljes dolog ez. A begyűjtési, növényápolási munkák idején jó eredményeket értek el Vas megye dolgozó parasztjai, országos viszonylatban az első három megye között volt Vas megye. Mi, akik a ti bizalmatokból kerültünk a Nép­hadseregbe, azt várjuk tőletek, hogy államunk iránti kötelezettség teljesítése terén is helyt áll­jatok. Augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének tiszteletére érjétek el, hogy a begyűjtésben is az ország legjobb megyéi között legyen Vas megye* Előre, Vas megyeiek! Tamás István Igen sokat tanultunk a két hét alatt Július 19-én fejeződik be a kéthetes propa­­gandista-képző iskola első tanfolyama, amelynek én is hallgatója vagyok. A két hét alatt igen sokat tanultunk és sok értékes tapasztalatot sze­reztünk. Megtanultuk, hogyan kell erősítenünk napról-napra szocialista építőmunkánk során a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Még tisz­tábban látom az iskola elvégeztével népi demokrá­ciánk fejlődését, a proletárdiktatúra kérdéseit. Az iskolán hallott előadásokból még jobban meg­­ismertem, a klerikális reakció mesterkedéseit, s most még világosabban látom az éberség foko­zásának jelentőségét, ígérem, hogy, mint propagandista, fáradságot nem ismerve, minden igyekezetemmel azon leszek, hogy hallgatóim minél jobban elsajátítsák a marxista-leninista elméletet­. Most pedig, innen kikerülve, még jobban fogom végezni munkámat a cs­éplés­ben—begyűjtésben. özv. Farkas Imréné Telekes. A Vasmegye bírálata nyomán az ikervári tanács sem tűr halogatást a beadás teljesítésében Ikervár, 1952. július 17. (A tanácselnök telefon jelentése.) A Vasmegyében olvastam, hogy az ikervári tanács is számoltassa el a kulákokat. A bírálatot elfogadom, mert valójában nem ügyeltem fel kellő­­időben a kulákok szabotázscselekedeteire, nem alkalmaztam kellő időben velük szemben a tör­vény szankcióit. A bírálat után nyomban hozzá­láttunk és Mihályit János, Gecse Jenő, Söptei Józsefné, Gergye Gyula, Gergye Ferenc, Takács Jánosné, Miháczi Imre, Horváth István és Kovács Jenő kulákokat elszámoltattuk- A beszolgáltatás­ba járó gabonát beadattuk velük, a 10 százalékos felemeléssel együtt. Ezért mindjárt telefonon hív­tam fel a szerkesztőséget, hogy bejelenthessem: alkalmaztuk, továbbra is alkalmazzuk a törvényt a késlekedőkkel szemben. Máskor is bírálja meg a szerkesztőség munkámat. Németh Ferenc Hamarosan befejezik a cséplést és a beadást a rumi Vörös Csillag tszcs-ben A rumi Vörös Csillag ter­me 1 e cs­o­p­or­t­ban jól halad a cséplés. A tegnapi napon a csoport tagjai az elcsépelt búzából egyszerre a gép alól vitték a szövetkezeti terménybegyűjtőbe a beadásra elő­irányzott gabonájukat. Beadtak 108 mázsa búzát és ezzel búzabeadási kötelezettségüknek maradék­talanul eleget is tettek. Folyamatban van a többi gabonaféle cséplése is. A tszcs a napokban be­fejezi a cséplést és beadást. Igyekeznek a vépiek is Az aratás befejezése után Vép dolgozó pa­rasztjai is nagy lendülettel láttak hozzá a tarló­hántás, másodvetés, behordás, cséplés és begyűj­tés munkálataihoz. A tarlóhántást 590 holdon, a másodvetést 495 holdon végezték el. A behordást közösen végzik, ennek eredménye, hogy teljes len­dülettel halad a cséplés. Reggel 4 órakor már minden gép megindul és csépel a késő esti órákig. A dolgozó parasztok a cséplőgéptől tesznek ele­get az állam­ iránti kötelezettségüknek. Az első beadás már a hét elején ünnepélyes keretek kö­zött megtörtént- Az első beadó gazdákat az úttö­rők kultúrműsorral üdvözölték. A vépi dolgozó parasztok kötelességeik maradéktalan teljesíté­­sével harcolnak a szabadpiaci jog mielőbbi visz­­szaszerzéséért. (K. I.) Gyorsított eljárással elítéltek két rádóckölkedi kulákasszonyt A rádóckölkedi kulákok — mint dolgozó né­pünk ellenségei mindenütt — idén is mindent el­követnek, hogy dolgozó népünk kenyerét megrövi­dítsék. A napokban csípték rajta Zelies Gyuláné kulákasszonyt, hogy tiz kéve búzát pincéjébe rej­tett s el akart vonni az ellenőrzés alól. A megye­­szerte hírhedt Szijj Lajosné, a többszörösen ro­­vott multi kulákasszony, fondorlatos módon elrej­tett idei árpaterméséből etette a baromfikat. A körmendi járási kihágási büntetőbíró hely­színi tárgyaláson Zellesnét és Szijjnét gyorsított eljárással 30 napi elzárásra és 500—500 forint pénzbüntetésre ítélte. Három havi börtönre ítélték a ravasz Frank Lajos csepregi kupecet A héten megírta a Vas megye, hogy Frank Lajos csepregi kupec, visszaélve a községi tanács tájékozatlanságával, a részére helytelenül kiállí­tott engedély birtokában feketén, kézzel elcsépelt nagymennyiségű gabonát. A tettenért Frank Seleir máris ítélkezett a járásbíróság és három havi börtönt, 1500 forint pénzbüntetést szabott ki rá. Gazdag termést takarított be a nagysimonyi Dózsa tszcs Az idén nagyon jó termés volt a nagysimonyi Dózsa tszcs-ben. Ezért már az aratáshoz nagyobb munkakedvvel láttak hozzá a tagok- Minden tag kivette részét a munkából. Sikerrel végeztük el a gab­onabehordást és már elcsépeltük a kenyér­­gabona jelentős részét. Már most megmutatkozik, hogy búzából 12 mázsás átlagtermése, rozsból pe­dig hasonló jó termése van a tszcsznek. Az állam iránti kötelezettségnek már eleget tettünk, de vál­laltuk, hogy a kötelezettségen felül is adunk be a gazdag termésből. Szladovics Teréz tszcs-tag Tom­paládonyban jól halad a behordás , versenyeznek a cséplőbrigádok Tompaládony dolgozó parasztjai közösen, egymást segítve, már 40 százalékát behordták a termésnek. Három cséplőgép dolgozik, egymással versenyeznek a legjobbnak járó vándorzászlóért, amely jelenleg a Lipovits-brigád tulajdona. Jól halad a gép alól a beadás is. Végh Jó­zsef, Döbrösi János, Németh János és id- Kiss Sándor dolgozó parasztok a cséplőgép alól 100 százalékra teljesítették beadási tervüket. Afra Dániel Egyenletesen emelkedik a termelés a t­akar­ógy­ár s­­o vádé­jé­ben Színes, ötletes versenytábla hirdeti a Takarógyár szövödéjének tervtel­­jesítését. A vékony vörös grafikon­vonal ügyesen kígyózik a tervteljesí­­tési százalékok között. A vonal szé­pen egyenletesen húzódik, nincsen benne törés, hullámzás, egyre fel­jebb és feljebb nyomul. Azt jelzi ez, hogy a szövődő dolgozói egyenle­tesen termelnek. A koreai műszakot 99 százalékkal kezdték­ A grafikon 13 megszégyellhette magát, hogy ilyen­ alacsony helyre került. De másnap a versenylendület a grafikont feljebb ugratta a 101 százalékra. Innen fel­­k­úszott 103 százalékra. A dolgozók büszkén figyelték a grafikon egyen­letes útját Elhatározták, jobb­­mun­kával, még feljebb húzzák. Úgy is lett. Július 8-án a grafikon ott pi­­roslott a 104 százalékon. Utoljára 107 százaléknál tartott, amikor befe­jeződött a koreai műszak. Hogyan sikerült a szövöd’’ dolgo­zóinak ilyen egyenletes termelést el­érni? Tervszerű, körültekintő munkaszervezés A siker első titka: az önálló mű­­holyelszámolás. A partin belül­ a dolgozókat észszerűen, egyenletesen osztják be dolgozni. A tervet a partinak napra, gépre és személyre felbontották. A felbontott tervet a művezető ellenőrizhette, h­a elmara­dás volt, segítette a gyengéket. .Ha leállt a gép, eltörött az alkat­rész, a mester kinyitotta a pótalkat­rész-szekrény ajtaját és hamarosan kicserélte a hibás alkatrészt. Ment a gép, zavartalanul tovább. De nemcsak tartalék alkatrésszel szerel­ték fel magukat. Ugyanígy van tartalékanyag is, amely szükséges esetben szintén meggyorsítja az előforduló hiba kijavítását A gépek sablonirozása szintén egyik győzelmi forrás. A sabloni­o­­zással megszüntetik a láncszálszaka­­dást, ezáltal is egyenletesebbé vált a munka. A fonoda és szövöde szo­­ros kapcsolata ugyancsak növelte az eredményeket. A két üzemrész kap­csolata hasonlít a gördülékeny csapágy munkájához. Anyaghiány miatt nem volt ki­esése a szövődének Minden gép jól ki tudta használni a munkaidőt. Harc a jobb minőségért Nem volna helyénvaló, h­a a gra­fikon a 107 százalékon­­megpihen­ne* * vagy lejjebb szállna. S tudják is a szövöde dolgozói, mi a teendő: fokozni a versenylendületet s a gra­fikont még ennél is feljebb ugratni. Az alkotmány ünnepére célul tűzték: a mennyiség mellett küzdenek a mi­nőségi munka megjavításáért is. És ami a legfontosabb, tovább meg­tartani az egyenletes termelést. Ezért a munkamódszeré­tadás­i szakmunkásképzéssel kapcsolták ösz­­sze. Jobb verseny-nyilvánosságot A vállalás teljesítése érdekében egyre több dolgozó képezi magát.­ Abert Hona művezetőképzős levelező­­tanfolyamra jár- Azóta a minősége 106 százalék. Az egyenletes terme-­ lés megtartása érdekében törekedni kell a gépek még jobb kihasználá­sára. Ez elérhető, h­a a generál­­javításokat és a géphibákat a legsür­gősebben kijavítják. A szakszerve­zeti bizalmiak a vállalás állandó el­lenőrzésével tegyék élővé, lüktetővé a versenyt, így a termelési grafi­kon az alkotmányi versenyszakaszban is egyenletesen tovább emelkedik felfelé. (S. G.) . P 1R­­­ÉLET Különös gonddal készülök fel a mostani pártnapra loffirinp Perintben tartok párt­napi előadást „A koreai hábo­rú két esztendeje" címmel. Amikor kézhez kaptam Méray Tibor elv­­társnak, a Szabad Nép Koreában tartózkodó tudósítójának ezzel kapcsolatos brosúráját, először ar­ra gondoltam: e brosúrában min­den benne van, amit a pártnapon el kell mondanom-S valóban: Méray elvtárs a közvetlen tapasztalatok mindennél meggyőzőbb erejével ír a koreai nép hősies harcáról, a tények alapján kíméletlenül lelep­lezi az amerikai imperialistákat, akik agresszorként betörtek Korea földjére, hogy lerombolt iskolák és templomok, felégetett falvak és r­abonaföldek, meggyilkolt aggas­tyánok és csecsemők holttestei, pestist és kolerát terjesztő férgek jelezzék útjukat. Méray elvtárs írt arról is, hogyan függ össze a mi békeharcunk a koreai nép hősi küzdelmével. Úgy érzem, mindezt nekem is el kell mondanom a pártnapon. Ah­hoz, hogy népünk minél nagyobb segítséget tudjon adni a mi bé­kénkért is küzdő koreai népnek, ismernünk kell azt a hősi har­cot, amelyet a koreai nép vív az imperialista betolakodók ellen. A mostani pártnapok is azt a célt szolgálják, hogy még jobban elmé­lyítsük népünkben a szolidaritás szellemét az agresszorok ellen fegyverrel harcoló koreaiak iránt. Éppen ezért vár igen szép és nagy feladat a pártnapok előadóira. E pártnapok azonban csak akkor tölthetik be feladatukat, ha az előadók Méray elvtárs írásának is­mertetése mellett konkrét helyi példákon keresztül mutatják meg, milyen tennivalóink vannak ne­künk abban a világot átfogó bé­keharcban, amelynek része a ko­reai nép küzdelme is. Én Szombathelyen, a Ci­pőgyárban dolgozom. Ah­hoz, hogy jó pártnapi előadást tudjak­­tarta­ni vasárnap a perintieknek, ismer­nem kell munkájukat, harcaikat. Éppen ezért a pártnapi előadásra való felkészülés során egyik dél­után kilátogatok Perintbe, hogy megismerjem, hogyan veszik ki a részüket a perintiek a békeharcból, hogyan segítik ezzel a pestises gyilkosok ellen küzdő koreai hő­söket. Mert az előadásban azt is el akarom mondani, hogy a permti dolgozók közül is azok segítik jól Korea népét, akik termelési ered­ményeik növelésében, a gabonabe­adásban és drága hazánk erősíté­sében példamutatóan teljesítik kö­telezettségeiket, őket név szerint meg is nevezem. Azok viszont — a kulákok és bérenceik —, akik hátráltatják soron következő fel­adataink megoldását, hanyagul végzik munkájukat, nem teljesítik állampolgári kötelezettségeiket — végső soron azoknak a szekerét tolják, akik rombolást és pusztu­lást honosították meg Koreában, akik legszívesebben az egész béke­­táborra pe­tisbaktériumokat szór­nának. Ha ezt megmagyarázzuk dolgozóinknak, minden bizonnyal még jobban elmélyül népünkben a m­olatánszolidaritás eszméje, még nagyobb helytállással vehetünk részt a békeharcban. A pártnapi előadásra való felkészülés során alaposan tanul­mányozom a koreai helyzettel kap­csolatos ismertetőket, cikkeket, hogy az előadás után helyesen tud­jak válaszolni hallgatóim kérdései­re is. A tőlem telhető legjobban igyekszem felkészülni a mostani pártnapra, hogy előadásomból is tanulhassanak, nevelődhessenek a dolgozók. Elmondta: Kovács László pártnapi előadó. Az ellenség nem nézi tétlenül az idei gazdag termés betakarítá­sát. Kemény harc volt az aratás azokkal szemben, akik arra un­szoltak, várjunk még, várjunk, sírig a szem pereg. Csatát nyer­tünk: a megye dolgozó paraszt­sága túlnyomó zömében szem­­veszteség nélkül takarította be a termést. A siker titka az, hogy kivette részét a munkából min­den becsületes ember—öreg, fiatal, férfi, asszony —, s nem az órát meg a naptárat néztük, ha­nem az érett gabonát. A siker továbbvitelét csak az akadályoz­hatná meg, ha most engednénk az iramból s tűrnénk, hogy gabo­nánk hosszú ideig álljon a szőrö­kön vagy másutt asztagban, ki­téve a csapadéknak vagy a tűz­­viszélynek. Most minden azon múlik, mennyien és mennyit dol­gozunk. Érdeke a jó m­unka a cséplőknek, mert többet keresnek, érdeke a dolgozó parasztnak, mert a csépléssel együtt teljesíti a beadást és a község elny­eri a szabadpiac jogát, érdeke az or­szágnak, mert hamar begyün­k a jövő évi kenyérre való s teljes erő­vel nekiállhatunk más feladatok — mint a növényápolás, állatgon­dozás, stb. — megoldásának. Most a munka dandárja van. Ám a pericfi plébános, Bálint Já­nos, ellensége dolgozó népünk ke­nyerének, ájtatos szemforgatással megkörnyéke­zi a dolgozókat, igyekszik őket lebeszélni a mun­káról. „Ez a hajsza árt az egész­ségnek“ — mondja Bálint plébá­nos a dolgozóknak. Szerinte haj­sza az, hogy az öntudatos dolgo­zók valóban szívvel-lélekkel dol­goznak önmaguk, országuk fei­­emelkedéséért, békéjéért, a na­­gyobb kenyérért. Neki az tetsze­nék, ha a gabonát megverné az eső, kicsiráznék s oda lenne jövő évi kenyerünk. Akkor pedig oda lennének azok a tervek, amiket a dolgozók szövögetnek: ki az uj ruhát, uj cipőt, ki a rádiót, ke­­rékpárt, könyveket tervezi meg­­vásárolni. Bálint János plébános azt is hozzáteszi, hogy „illetlen dolog munkaruhában menni tempó tanba­n az úr színe elé csak­ ün­neplőben lehet, járulni“. Jön, kibújt a szög a zsákból! Valaha az urak és papjaik ezt úgy fe­jezték ki, hogy máskép se mond- ják, mint „büdös paraszt“. Persze az idő­ tájt a plébános urak nem igen emelték fel szavukat az egészségre valóban ártalmas haj­sza miatt. Akkor bizony buzgón prédikálták, hogy meg kell adni a királynak, ami a királyé és hajnaltól éjszakáig, vasárnap is kergették a mezőre a cselédeket, parasztokat. Ma­ valóban van a dolgozóknak ünneplőm háj­uk. Csakhogy min­den perinti harang­szóra, átöltöz­­getés drága időbe telik. Nos, hadd vesszen a drága idő — ezt óhajtja szívből Bálint plébános. Ezt óhajtja Horváth István ki­nyert plébános is, aki — fittyet hányva az állam és az egyház megállapodásának, fittyet hányva a püspöki körlevélnek , reggel­­től-estig rendezi a miséket, litá­niákat. Horváth nemcsak rossz fia a hazának, hanem fegyelme­zetlen pap is, aki elrugaszkodik a püspöke rendelkezéseitől. A Horváth-féléknek vannak társaik a megyében... A klerikális reakció, népünk mindenre elszánt ellensége, az imperialisták hű szövetségese, továbbra is eszeveszetten azon mesterkedik, hogy visszatartsa né­­pünket a felemelkedés felé vivő után. Dolgozóink átlátva a Szi­tán leleplezik az ellenséget, s a legméltóbb választ azzal adják meg, hogy még fokozottabb buz­galommal végzik munkájukat, a cséplést és a begyűjtést, amely saját boldogulásukra vezet­te Újabb csapást mér a megátalko­dott ellenségre.

Next