Vasmegye, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
PAII TÉL Ti fi DiSz-szel való foglalkozás — elsőrendű pártfeladat PÁRTUNK n. KONGRESZSZUSA óta rendkívül előtérbe került munkás, paraszt és tanuló ifjúságunk, szocialista szellemben való nevelése. Pártunk felhasználva a Szovjetunió Kommunista Párja gazdag tapasztalatait, állandóan arra serkenti pártbizottságainkat, alapszervezeteinket, hogy úgy irányítsák a DISz munkáját hogy az egyre inkább képes legyen betölteni a Komszomolhoz hasonló ifjúsági szövetég szerepét.Forradalmunk ereje abban áll — tanítja Sztálin elvtárs —, hogy nálunk nincsen szakadék a forradalmárok régi és új nemzedéke között. Azért győzedelmeskedünk, mert nálunk a régi és a fiatal gárda együtt halad, egységes arcvonalon, egy csatasorban, a belső ellenség ellen ugyanúgy, mint a külső ellenség ellen■ A feladat az, hogy megőrizzük és megerősítsük ezt az egységet". A mi kommunista fiataljaink is ott harcoltak az idősebb kommunisták között az illegalitás nehéz éveiben az első sorokban és ott vannak ma is a szocializmus építésének első vonalában. Az ifjúság lendületét, fokozott részvételét a boldogabb élet megteremtéséért vívott harcban kell megerősíteni, általánosítani. A lehető legnagyobb mértékben segíteni a DISz-szervezetek munkáját, feladatokkal megbízni a fiatalokat és azok végrehajtásában támogatni, irányíani, ellenőrizni a Dísz-szervezeteket — ez ma, pártbizottságaink, pártszervezeteink egyik elsőrendű, állandó feladata Párunk Központi Vezetősége az utóbbi évek folyamán több esetben foglalkozott a DISz munkájával és megjelölte a párt feladatait is. A Központi Vezetőség 1952 június 27—28-i ülésén, Farkas Mihály elvtárs beszámolójában hosszú időre megadta ez útmutatásokat a pártszervezetek és a DISz számára. Az azóta eltelt idő bizonyítja, hogy komoly javulás állt be a DISz-szel való foglalkozásbon. Pártszervezeteink titkárai a DISztitkárokat meghívják az alapszervezet vezetőségi üléseire, időnként megtárgyalják a DISz munkájat és újabb feladatok elvégzésére adnak útmutatásokat. Pártszervezeteink többsége a DISz-oktatást a pártoktatás szerves részének tekinti és ezen a téren is segítik, ellenőrzik a fiatalok fejlődését. A DISz-szel való fokozottt foglalkozás egyik igen jelentős eredménye, hogy számos pártszervezetünk fiatal harcos kommunista kádereket küld az ifjúsági szervezetekbe. A Járóműjavító pártbizottsága például Lékai Anal elvtársat, az egyik legjobb ifjúmunkást, aki másfél évig pártalapszervezeti titkár volt, elküldte háromhónapos pártiskolára és utána az üzemi DISz-bizottság ttkára lett. KORÁNTSEM TETTEK MEG mindent pártszervezeteink, hogy DISz-fiataljaink betöltsék szerepüket a termelőmunkában és politikai képzésük is biztosítvalegyen. Pár szervezeteink nem látják még, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy erős DISZ-szervezettel rendelkezzenek, amely képes a nehézségeket legyőzve, az ifjúság lendületével, az egész üzem dolgozóit magával ragadni a termelőmunkában, a tervek teljesítésében. Ha a Cipőgyár pár szervezetei felismerték volna a fiatalokban rejlő erőt, támaszkodnának a fiatalokra, segítenék a DJSz-szervezeket ,a fiatalok nevelésében. De éppen azért, mert a Cipőgyárban a DlSz-szervezet munkájával nem foglalkoztak, nem nevelték a fiatalokat a pár iránti szeretettel megmutatva az ifjúság mostani életét és a ragyogó jövőjét —, ennek tudható be, hogy a fiatalok nem váltak a termelés rohamcsapatává, a minőség megjavításáért folyó harc élharcosaivá. Az ifjúság lebecsülése, szerepük, jelentőségük meg nem értése mutatkozik meg, amikor egyes pártszervezetek eltűrik, hogy mindenre van idő és hely, csak a DISztaggyűlések megtartására nincs. A Lakatosipari Vállalat pártszervezete is belenyugszik abba, hogy hosszú hónapok óta nincs a DISz szervezetnek megfelelő titkára. A Mezőgépgyár és a 72/1 Építőipari Vállalat egységes párt vezetősége olyan vezetőket állít a DISz-szervezet élére, akik nem végzik el a munkájukat és ez oda vezet, hogy állandóan változnak a DISz-titkárok. Az ifjúság nevelésében pártszervezeteinknek különösen a hazaszeretet elmélyítése, a Szovjetunió és a párt iránti szeretetre való nevelés terén van sok tennivalójuk. Értessék meg a fiatalokkal, hogy a hazát szeretni elsősorban azt jelenti, hogy a termelésben, a tanulásban és ez aktív honvédelemre való felkészülésben az ifjúságnak kell élenjárni, példa mutatni a többi dolgozó előtt. Hogy fiataljaink nem töltik be ezt a nagyon fontos feladatot, az az oka, hogy pártszervezeteink nem végeznek a DISz-tagok között ilyen irányú nevelőmunkát. Ehelyett eltűrik — például a Fűtőház egységes pártszervezetei —, hogy a fiatal szakmunkásokat, akiknek még segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy szakmájuk mestereivé legyenek . ..selejt embereknek“ nevezzék. Ahelyett, hogy segítenék a még tapasztalatlan ifjúmunkásokat, elveszik a kedvüket a munkától. A fűtőházi kommunistáknak a pár szervezetek vezetői nem adnak olyan megbizatásokat, hogy tantsák, neveljék a fiatalokat és akkor belőlük is jó szakmunkások lesznek. Az ifjúsággal szemben tanúsított ilyen közömbösséggel pártszervezeteink lényegében a szociáldemokratizmusnak adnak táptalajt, amelynek az egyik megnyilvánulási formája az ifjúság lebecsülése azért, hogy meghátráltassák őket a feladatoktól. FIATALSÁGUNK TANULÁSA, DISz-politikai körökön való részvétele terén a tavalyihoz viszonyítva, úgy a számszerű bevonás, mint a politikai színvonal terén vannak eredmények. Pártszervezeteink többsége jól foglalkozik a DISz-politikai iskolákkal. A Járóműjavító II alapszervezete vezetőségi üléseken tárgyalja meg a DISz-oktaást, aminek az eredménye, hogy az oktatásba bevont fiatalok 93—98 százaléka alaposan felkészülve jelenik meg a foglalkozásokon. Nem így van ez a Tatarogyárban. Itt a DISz-politikai iskolát sok esetben csak úgy lehet megártani, ha összevonják őket és ennek oka főként abban van, hogy a pártszervezet semmit sem tesz a DISz-szervezet munkájának segítésében. A Takarógyár párt- szervezete is bízzon meg kommuni nistákat olyan feladatát, hogy foglalkozzanak a fiatalokkal. Ebben a munkában támaszkodjanak olyan DISz-tagokra, mint Czitkovics Teréz, aki a termelésben élenjár, politikailag kénezi magát és aöbbi dolgozótársát is neveli. Fiataljaink hazaszeretetre való nevelése egyúttal jelentse a beleső és külső ellenség megegitöltetését, melyek meg akarják akadályozni a szebb, boldogabb élet éprését. Nem ismertetik pártszervezeteink eléggé fiataljainkkal, hogyan akarja az ellenség a fiatalságot befolyásolni. Az ellenség kártevésének, tevékenységének egyik módszere azért, mert nem kizárólagian határozza neg az ellen-; é’e.i kirob* bantásái, megszűnik a mai lépődé- p’sőangu fontosságú -;é-i -ezö. je lenni, megszűnik befolyásolni a többi — szintén felette bonyolult — térig zak kibontakozását. Tört énelmi fatalizmusról tehát csak az beszélhet, akinek fogalma sincs arról, mi a történelmi materializmus. Sztálin elvtárs az események, a körülmények mély és átfogó elemzése segítségével útmutatást ad a helyes cselekvés számára. Mindkét eddig vizsgált hibás felfogás ellenben végső következményeiben odavezet, hogy ne cselekedjünk. Ennek a passzivitásnak lehet az az opportunista megindokolása, hogy a megváltozott helyzetben megszűnik a háború elkerülhetetlensége, de lehet a nemcselekvést úgy is megokolni, hogy a háborút, akármit teszünk is, fatális szükségszerűséggel bekövetkezik. Az egyik felfogás éppen úgy szöges ellentétben áll a marxizmus-leninizmussal, mint a másik. Kétségtelen: amíg a proletariátus a kapitalista rendet meg nem buktatta, fennáll az imperialista ellentétek háborús kirobbanásának elkerülhetetlensége. Ez igaz. De várjon azt jelentve ez, hogy minden egyes adott háború, amelyet valamely imperialista hatalom vagy csoport konkrétan előkészít, elkerülhetetlen? -Szó sincs róla. Sztálin elvtárs nagyon világosan kimondja: -A legvalószínűbb, hogy a mostani békemozgalom, mint a béke megvédéséért folyó mozgalom, siker esetén elvezet az adott háború elhárításához, ideiglenes elodázásához, az adott béke ideiglenes fenntartásához, a kardcsörtelő kormány lemondásához és olyan más kormánnyal való felvállásához, amely kész ideiglenesen fenntartani a békét. Ez természetesen jó. Sőt igen jó". De — teszi hozzá Sztálin elvtárs —, ez persze nem szüntei meg ,,egyszers mindenkorra" az imperialista háborúk elkerülhetetlenségét. Vájjon azonban nem olyan célkitűzés-e ez mégis, amelyért érteemes minden erővel harcolni, amelyért igen is minden erőnket latba kell vénünk? Érdemes, nemcsak azért, mert valamely adott háború elhárítása rengeteg emberéletet, óriási értékek megmentése jelenti — s ez már magában véve sem kávés —, hanem azért is, mert minden ilyen siker fokozza a tömegek aktivitását, növeli tudatosságukat és önbizalmukat, ami azzal a fontos eredménnyel jár, hogy a következő adott háború kirobbantása előreláthatólag még nagyobb ellenállásba ütközik. Ismételjük: még egy ilyen sikersorozat sem szüntetheti meg ,.egyszers mindenkorra" a háborús veszedelme".Ahhoz, hogy véget vessünk a háborúk elkerülhetetlenségének, meg kell szüntetni az imperializmust" (Sztálin). Az azonban bizonyos, hogy az imperialisták már most is csak sokkal kedvező tezebb körülmények között indíthatnak háborút, mint az első és második világháború idején. A tudatosan háború, ellenes tömeghangulat, mely akkor mindkét eseben csaka háborús második , felében kezdett kibontakozni, most már a háború előtt mozgósítva van. Az adott háború elkerüléséhez hatalmas, százmilliós ömegek megmozdulása szükséges. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a békemozgalom — a politikai, társadalmi, világnézeti, vallási meggyőződések különbözőségére való tekintet nélkül —, harcba tud vetni minden embert, aki — bármely okból ellensége a háborúnak. A békemozgalomnak ilyen módon ereje, nem pedig gyengesége, hogy az itt felsorolt kérdéseket fel se veti, hogy azokra való tekintet nélkül, azoktól tudatosan eltekintve, igyekszik minél hatalmasabb tömegeket mozgósítani. A békemozgalomnak ez a sajátosságát, konkrét feladataiban kifejthető erejének ezt a forrását Sztálin elvtárs műve rendkívül világosan hatrozza meg. -A mostani békemozgalomnak az a célja, hogy harcba vigye a néptömegeket a béke megvédéséért, az új világháború etiléi, rítusáért. Tehát nem az a célja, hogy megdöntse a katpltalizmust és megteremtse a szocializmust, hanem a béke megvédéséért vivőtt harc demokratikus céljaira korlátozódotk. Nem kétséges, hogya kapitalista társadalom megdöntéséért a szocializmus megteremtéséért is volt küzdelem a társadalmi harcok magasabbrendű formája. De nem kétséges az sem, hogy ez a harc a kapitális a világ mai adott helyzetében még nem lenne képes ekkora tömegeket ilyen nagy erővel felvonultatni a háborús veszedelem ellen. Azoknak száma, akik áldozatos küzdelemre készek a béke védelméért, ma még sokkal nagyobb, mint azoké, akik tudatosan a szocializmus megvalósítására törekszenek. Szektáns szükkeblűség és rövidlátás lenne ezt a tényt tudomásul nem venni, vonakodni a' *ól hogy belőle a szükséges következtetéseke levonjuk. A Bécsben 1952. december 12 és 20. között megtartott Népek Békekongresszusa teljesmértékben igazolta Sztálin elvtárs korszakalkotó megállapításait. Nyilvánvaló lett, milyen mélyrehatóak a kapitalista államok, köztük a függő, félgyarmati sorban lévő országok ellentétei az Egyesült Államok egyeduralmi politikájával. A kongresszus valóban a népek kongresszusa volt. Nemcsak munkások, parasztok, a haladó értelmiség képviselői vettek részt bére ne, hanem sok kapitálisa állami uralkodó, gyakran felette reakciós kormánypártjainak képviselői is. Eljöttek az olyan reakciós diktátorok,min az argentínai Peron, vagy a brazíliai Vargas pártjának tagjai, az indiai kongresszuspárt ,vezet emberei stb. Jelen voltak a különböző egyházak képviselői, mohamedán és budhista papok, vallásos pacifisák, gandhisták stb. Ott voltak az olasz kormányzó koalíciós pártok egyes vezető emberei az angol Labour party funkcióiul, Kusa, a nyugatnémet polgári pártok irányítói stb., si’o. De a kongresszus azt is megmuatta, hogy a világnézeteknek, a politikai, a vallási meggyőződéseknek ez a beláthatatlan tarkasága egyáltalán nem csökkentette le a békemozgalom célkitűzéseinek határozotságát és konkrétságét. Ellenkezőleg, kiderült, hogy a majdnem száz nép, a sokféle népréteg képviselői egyértelmű megállapodásokhoz tudtak jutni a béke megőrzésének, illetve helyreállításának valamennyi döntő kérdésében. Ilyenek: az öt nagyhalom megényezése, azonnali ..tüzet szün el?“ Koreában, Vietnamban. Ma alföldön, az atom , balérium, verviháború feltétlen betiltása, a lefegyverzés, a nemzek füge-ellensége és biztonsága. A Népek Béktekongresszusának e határozatai igazolják, milyen tudományos pontossággal határozza meg Sztillin elvtárs a békemozgalom igazi tartalmát. A békemozgalom sohasem ére volna el mostani nagyságát és hatóerejét a Szovjetunió köre kezelés békepolitikája nélkül. A Szovjetunió gyakorlata volt a dönt nagy kérdésekben minden békeszerető nép cselekvésének mintaképe. De. Sztálin elvtárs az utóbbi napokban még újabb rendit-e elit adót a békemozgalomnak, Resop, az amerikai újságírónak adott válaszai révén. Sztálin elvtárs határozott kiállása a béke ma adott, megoldási lehetőségei mellet különösen a koreai fegyverszünet kérdésében, valamint abban, hogy helyeselne egy találkozást Eisenhowerral —, mélyen felkavarta az imperialista államok közveeményét, megzavarta a háborús utzilók tervezgetéseit, új lendületet adott a népek békevágyának . Sztálin elvtárs írásai ily módon tudományos pontossággal ,mégha tartzzák a békemozgalom hőve a mai világpolitikában, a malejátszódó történelmi folyamatban. Ezek a meghatározások oly konkrétakká teszik a békemozgalom célkitűzéseit és cselekvési módjait, amelyeknek hatalmas erejű megnyilvánulását láthattuk a Népek Békekongresszusán, hogy ez a tudás és tapasztalat új lendületet fog adni minden békemozgalomnak, a mi magyar békemozgalmunknak is. (Megjelent a Propagandista . című folyóirat januári különszámában) ■USz-szel* vezetőiül*, a tagnyilvántartás sikeréért DISz-alapszervezeteinknek az Intéző Bizottság határozata értelmében el kell készíteni a tagság és a vezetőség pontos nyilvántartását. Ennek a feladatnak az eredményes elvégzése komoly mértékben függ a járási és városi bizottságok és az alapszervezeti titkárok munkájától. Az első feladat a statisztika elkészítésénél a tagnyilvántartó könyvek rendezése, hogy pontos, a valóságnak megfelelő adatokat kapjunk. A" tagnyilvántartó könyvek rendezésénél ügyelni kell arra, hogy minden DISz-tagot nyilvántartásba vegyenek, még akkor is, ha az nem fizeti a tagdíjat és nem jár taggyűlésre. A nyilvántartás elkészítésekor a vezetőségi tagok, ifjúgárdisták személyesen keressék fel a DISz-tagokat és az adatokban időközben beállt változásokat írják be a nyilvántartó könyvbe — például az egyénileg dolgozó paraszt fiából tszesag lett Stb. Megyénkben a tagnyilvántartási munkát jól végzik a kőszegi járásban és Szombathely városban. Ezeken a helyeken az alapszervezetek többsége a nyilvántartást rendezte. De egyes bizottságaink elhanyagolják ezt a fontos munkát, a sárvári járásban például még több alapszervezeti titkár nem is tud arról, hogy tagnyilvántartást kell készíteni. Különösen elmaradás van a tagnyilvántartó könyvek rendezésénél. A határidő a tegnapi nappal lejárt és azok a szervezetek, amelyek eddig még nem rendezték a tagnyilvántartást, legkésőbb február 2-ig fejezzék be ezt a munkáit. A nyilvántartás rendezése után az alapszervezeti titkároknak jelentést kell készíteni, amelyet a felsőbb szervhez kell a legrövidebb időn belül elküldeni. A jelentés elkészítése előtt alapszervezeti titkáraink tanulmányozzák a részükre megküldött tájékoztatót, amely nagy segítséget nyit a munkájukhoz. Mielőtt a jelentést elküldenék, a statisztikai beszámolót vezetőségi ülésen tárgyalják meg. Utána a pártszervezet titkárának kell bemutatni a jelentést, amelyet az ellenőrizés az aláírásával igazol. A jelentést a járási bizottságoknak február 15-ig az alapszervezet titkára vagy vezetőségi tagja személyesen vigye el. Hoffmann Jánosné Ma van a Magyar-Szovjet Társaság megyei kilífitterlekeztete Mint ismeretes, február 14-j jén ül össze a Magyar-Szovjet Társaság országos kongresszusa. A küldö fdtválasztásaikkal egyidejűleg az MSzT szervezeteiben újjáválasztoták a vezetőségeket. Az alapszervi taggyűlések, a városi, járási értekezletek után ma kerül sor az MSzT megyei küldöttértekezletére, amelyen a beszámoló után megválaszták az új megyei vezetőséget, és a kongresszus küldötteit. Az értekezlet ma délelőtt a szombathelyi Vasas-kulturházban ülésezik. éppen "az, hogy igyekszik a fiatalok felé ajót" mutatni és felhasználni őket romboló tevékenységük megvalósítására. Jellemző példáját láthatjuk ennek a Pamutiparban, ahol öbbszáz fiatalt képeztek ki szakképzett szövőnőnek, akik az iskolán jól dolgoztak a DISzszervezetben és politikailag is képezték magukat. Az iskola után, amikor visszamentek az üzembe, egy ideig ott is jól dolgoztak, azonban később — éppen azért, mert tovább már nem foglalkoztak velük —, visszaesés mutatkozott a munkájukban. Volt olyan fiatal dolgozó is, mint Horváth Ilona III., akit a fiatalok követelésére azért kellett az üzemből eltávolítani, mert a DISz-szervezet helyet az ellenség foglalkozott vele, akinek a hangján igyekezett az ifjúság között bomlasztani. NAGY SEGÍTSÉGET KELL ADNI DISz-szervezeteinknek most, amikor a DISz- agság ősz szeírását végzik. Ezt a munkát úgy kell segíteni, hogy pártszervezeteink vezetői is beszélgessenek a fiatalokkal és járuljanak hozzá, hogy DISz szervezeteink úgy szervezetileg, mint számszerűleg tovább erősödjenek. Pártszervezeteink tegyék az ifjúsági szervezeteket képessé arra, hogy az ifjúság soraiból mind nagyobb számban kerüljenek ki azok a politikailag, szakmailag képzett, nehézségekül meg nem hátráló, hazáját szerető fiatalok, akik szilárd utánpótlást jelentenek a pártnak és megállják a helyüket a szocializmus építésében, mindenben követik pártunkat. Bruckner Béla. Vasárnap, 1958 febr. 1,3