Vasmegye, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-25 / 198. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA VASMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 198. szám. Ára 50­­fillér 1953. augusztus 25. Kedd. Támaszkodjunk a dolgozók kezdeményezéseire, j­avaslataira A szocialista munkaverseny ki­apadhatatlan forrása a dolgozók kezdeményezőkészsége. Dolgozó­ink kezdeményezései, javaslatai, a hibákat feltáró bírálatai, a hiá­nyosságok felszámolására tett in­dítványai, újításai, észszerűsítései mindenkor rendkívül nagy jelentő­­ségűek voltak a szocializmus megvalósításáért vívott harcban. Napjainkban, amikor pártunk po­litikájának, kormányunk pro­­grammjának valóra váltásáért fo­lyik a küzdelem, még becsesebb a dolgozók alkotó kezdeményező­készsége. Az elmúlt évek során hatalmas méretekben bontakozott ki a dol­gozók kezdeményezőakarata, a szocialista munkaverseny időről­­időre új eredményeket hozott, nagymértékben fejlődtek a dol­gozók kezdeményezésein alapuló mozgalmak, köztük az újítási mozgalom, az új munkamódsze­rek elterjedése gyors lendületet vett. Mindez ékes bizonyítéka an­nak, hogy dolgozóink sajátuknak érzik üzemüket, munkahelyeiken a gazda szemével kutatják az új, az előrevivő utakat. Most, hogy az új kormányprogram, a dol­gozók életszínvonalának, jólété­nek állandó emelését tűzte célul, ez a kezdeményezőkedv még to­vább növekszik. Most még vilá­gosabb értelmet kapott a kezde­ményezések jelentősége, hiszen minden újítás, minden észszerű­­sítés, minden jó javaslat, a hibák bátor felvetése a jólét programm­­jának megvalósítását segíti elő. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy üzemeink vezetői az eddigi­nél sokkal nagyobb mértékben felkarolják a dolgozók kezdemé­nyezéseit, hallgassanak bíráló szavukra, megvalósítsák jó javas­lataikat, egyszer s mindenkorra megszüntessék a dolgozók kezde­ményezőkészségének teljes kibon­takozását akadályozó bürokráciát, lélektelen nemtörődömséget. S ezen a téren bőven van tennivaló! Az már legtöbb üzemünkben megvalósult, hogy tudomásul ve­szik a dolgozók javaslatait, a ter­melési értekezleteken, szakszerve­zeti taggyűléseken fel is jegyzik, jegyzőkönyvekbe „fektetik le“ a dolgozók javaslatait, bírálatát, ál­talában azok megvalósítására tett ígéretekben sincs hiány. Annál több még a fogyatékosság a ja­vaslatok megvalósításában, gya­korlati végrehajtásában, amikor a szép ígéret megmarad, a végre­hajtás meg elmarad. Mire vezet ez? Arra, hogy a kezdeményező, javaslatot tévő dolgozó kedvét veszti, megunja a sok ígéretet és a kevés tettet — legközelebb már nem tesz javas­latot. Sok helyen történik meg ez. A szombathelyi Fűtőház fiókmű­helyének dolgozói elmondták a legutóbbi termelési értekezletek előtt, hogy nem is szívesen szó­lalnak fel, mert több javaslatuk már időtlen időkig süket fülekre talált. A Téglagyári Egyesüléshez tartozó téglagyárak dolgozói is meguták már, hogy a szakszerve­­zeti taggyűlésen felvetett javas­lataikat nem valósították meg, még válaszra sem méltatták őket. Kolonits László elvtárs, a szom­bathelyi III-as számú Téglagyár dolgozója azt veti fel szerkesztő­ségünkhöz írt levelében, hogy el­hanyagolja őket a műszaki veze­tőség. „Az igazgató elvtárs már több mint egy hónapja nem járt üzemünkben, nem nézi meg és nem kérdezi a dolgozókat, mik a hiányosságok“. Megírja levelé­ben Kolonits elvtárs azt is, hogy számos javaslatukra csak ígéretet kaptak, megvalósításra nem ke­rült sor. Kolonits elvtárs levelét közöltük is lapunkban. Válasz is érkezett a levélre, amelyben Szlo­­vacsek Károly főmérnök „elvi­leg“ elismeri Kolonits elvtárs iga­zát. „Ettől a levelemtől függetle­nül (vagyis attól a levéltől függet­lenül, amelyben gyakorlatilag megcáfolja a bírálatot, szerk.) he­lyes volt, hogy a hibákat és hiá­nyosságokat Kolonits elvtárs fel­veti, mert nyilván akkor tudunk jobb munkát végezni, ha maguk a dolgozók mondják el hibáin­kat...“ Vagyis: attól függetlenül, hogy Kolonits elvtársnak igaza van , nincs igaza. Ez az eset is bizonyítja: nem elég a bírálatot elvileg elismerni, azt a valóság­ban kell megszívlelni! Még mindig előfordulnak olyan tűrhetetlen esetek, hogy a bíráló dolgozót megtorlással fenyegetik, nyomással akarják elvenni a ked­vét a bírálattól. Itt az ideje, hogy az ilyen bírálat-elfojtók észhez térjenek és megtanulják: pártunk nem tűri a bírálat semminemű el­fojtását! Pártszervezeteink, szakszerve­zeteink egyik legfontosabb felada­ta, hogy minden erővel fejlesszék a tömegek kezdeményezését. S ennek döntő eszköze, hogy gon­dosan törődjenek a javaslatok sor­sával, figyelmesen hallgassanak a tömegek hangjára és felkarolják az alulról jövő kezdeményezéseket. Ha a dolgozók látják, hogy javas­lataik, bírálataik nemcsak meg­értő fülekre találnak, de a gya­korlatban is megvalósulnak, még virágzóbban bontakoztatják ki lel kezdeményezőkészségüket. Különösen a szakszervezetekre várnak nagy feladatok ezen a téren. Szakszervezeteink, mint erre az SzMT teljes ülése rámu­tatott, az utóbbi időkben kezdtek elszakadni a tömegektől. Ennek legfőbb oka, hogy a szakszervezeti szervek nem fordítanak kellő gondot a dolgozók javaslatainak megvalósítására, elsiklanak bírá­latuk felett. Sok szakszervezeti bizottság „nem ér rá" foglalkozni a dolgozók apróbb kérdéseivel, észrevételeivel, ezzel elidegeníti magát a dolgozóktól. Az utóbbi időben számos területi bizottság­nál is megnyilvánult, a dolgozók észrevételeivel, leveleivel való nemtörődés. A szakszervezetek csak akkor tudnak eredményes munkát végezni, ha nem hanya­golj­ák­ el a dolgozók „kis ügyei­vel“ való foglalkozást sem. Ezen túlmenően a szakszervezeti akti­visták feladata, hogy bátorítsák a dolgozókat még szélesebb körű bí­rálatra. E hónap végén termelési érte­kezletek lesznek megyénk üzemei­ben is. A termelési értekezletek­nek különösen nagy jelentőségük van: a hibák felvetésének, a dol­gozók bírálatának, javaslataik, észrevételeik megtételének fontos fórumai ezek. Ezért fontos, hogy szakszervezeteink jól megszervez­zék, előkészítsék a termelési ér­tekezleteket s ebben a munkában kérjék a pártszervezetek fokozott segítségét. Aktív, eredményes ter­melési értekezlet nagyban elő­segíti a dolgozók alulról jövő bí­rálatának feltörését s abból, mint éltető forrásból lehet meríteni a szeptemberi terv teljesítéséért fo­lyó harcban. Becsüljük meg a dolgozók ja­vaslatait, kezdeményezéseit, a tervek teljesítésének, pártunk politikája, a jólét programmja megvalósításának éltető forrását! Minden erővel harcoljunk a minisztertanács vándor zászlaja visszaszerzéséért A betakarítási és begyűjtési bé­keversenyben megyénknek min­den esélye megvan az elsőségre. Az utóbbi hetekben és napokban tanácsszerveink és népnevelőink, valamint cséplőmunkacsapataink alaposan segítették megyénket előbbrejutásában. Most a verseny ..finisében'' az eddigieknél is jobb és fokozottabb munkára, nagyobb lendületre van szükség, hogy erőnkhöz és tehetségünkhöz mér­ten a minket megillető első he­lyet vívjuk ki és visszaszerezzük a minisztertanács vándorzászlaját. A begyűjtésben eddig a cell­­dömölki járás végezte a legjobb munkát, ahol a begyűjtési minisz­ter megyei meghatalmazottja a járás egész területére engedélyez­te a gabona szabadpiaci árusítá­sát. A szabadpiaci jog megszerzé­sének legújabb várományosa a szombathelyi járás. Ezt a járást legjobban Vép község hátráltatja előbbrejutásában, ahol még sok a hiány a gabonabeadás 100 száza­lékos teljesítéséből, pedig ebben a községben 6 cséplőmunkacsapat csépel. Az egész szombathelyi já­rás most rajtuk tartja szemét, mert csupán a cséplőmunkásokon múlik, hogy milyen erőbedobás­sal veszik ki részüket a munká­ból és mire juttatják hozzá a község gazdáit a szabadpiaci jog megszerzéséhez. Valamennyi köz­ség, járás és a megye előbbreju­­tása is azon múlik, hogy cséplő­csapataink mire fejezik be a cséplést. A gépállomásokra is nagy feladat hárul, hogy kellően ellássák a cséplőgépeket üzem­anyaggal, megfelelő alkatrészek­kel, hogy ezek hiányában egyet­len órát, egyetlen percet se kell­jen vesztegelniük a gépeknek. A begyűjtési miniszter megyei meg­hatalmazottja tegnap az alábbi községeknek adta meg az enge­délyt a gabona szabadpiaci áru­sítására. A körmendi járásban: Felső­marác, Hegyhátszentmárton, Kis­rákos, Hegyháthodász. A kőszegi járásban: Horvátzsi­­dány, Peresznye, Ólmod és Kő­szeg város. A sárvári járásban: Zsédeny, Vashosszúfalu, Rábakovácsi, Por­pác, Kenéz, Répcelak, Vámoscsa­lád, Nemesládony, Vasegerszeg. A szentgotthárdi járásban: Gasztony. A szombathelyi járásban: Acsád, Bozzai, Bük, Felsőcsatár, Horvát­lövő, Jak, Kisunyom, Meszlen, Pornóapáti, Szentpéterfa, Vassu­rány, Vaskeresztes, Zanat, Búcsú, Torony, Vasszilvágy, Vát. A vasvári járásban: Nagytilaj, Sárfimizdó és Gersekarát köz­ségnek. Termelőszövetkezetek közül az alábbiak kapták meg a szabad­piaci árusítás jogát: a kisrákosi Alkotmány, horvátzsidányi Egyet­értés, peresznyei Dózsa és Alkot­mány, kőszegi Petőfi és Béke, vasegerszegi Béke, zsédenyi Di­mitrov, rábakovácsi Ady, porpáci Petőfi, kenézi Lenin és Vörös Zászló, répcelaki Petőfi és Kos­suth, nemesládonyi Haladás, gasz­­tonyi Kossuth, acsádi Petőfi és Új Élet, büki Lenin, Kossuth és Petőfi, tanakajdi Proletár­ Hajnal, vassurányi Szabadság, vasszécsé­­nyi Dózsa Népe, felsőcsatári Pin­kavölgye és Béke, horvátlövői Erős Bástya, jáki Kossuth és Új Élet, kisunyomi Kongresszus, meszleni Béke és Dózsa, nardai Béke, pornóapáti Uj Élet, szent­­péterfai Uj Barázda, tanakaldi Petőfi, toronyi Aranypatak, vas­szilvágyi II. Kongresszus, vasszé­­csényi Vörös Mező és Kossuth, váti Győzelem és Kossuth, zanati Élet Erő és a sárfimizdói Vörös Csillag termelőcsoport. Idejében takarítsuk be a napraforgót! Megyénk területén több helyen megérett, szedésre alkalmassá vált a napraforgó, azonban igen sokan hallogatják, késleltetik a szedést, ami minden esetben a termelő kárára megy, mert ilyen­kor a szél viszi, madár hordja, el­pereg. Tudvalévő, hogy a napra­forgó nagyon hasznos, rendkívül gazdaságos növény, mert olajban, pénzben, szappanban egyaránt jó bevételt biztosít a gazdának. Min­denütt tartsuk szem előtt, amikor a napraforgótányér rozsdabarna színű, kissé kemény s a tányér szélén lévő pikkelyek erősen tö­redeznek: kezdjük meg annak szedését. Nedves időben ne szed­jük, mert könnyen rothad. Sze­désnél fordítsuk az érett napra­forgótányért felfelé, néhány cen­timéteres szárcsonkot hagyva, éles késsel vágjuk le. A levágott feje­ket gyűjtsük kosarakba, a csép­­lés helyére a tányérokat ponyvás szekéren szállítsuk. Állami gaz­daságaink és termelőszövetkezete­ink a napraforgó be­takarí­tásá­nál vegyék igénybe a kombájno­kat is, kis átalakítással a kom­bájn éppenúgy aratja, csépeli a napraforgót, mint a gabonát. A vetőmagnak szánt tábla aratásá­nál először szedjük le a beteg és nem rajta azonos tányérokat. Vi­gyázzunk minden szem naprafor­góra, mert igen fontos ipari nyersanyag. A­ bozzai gazdák 16—18 vagon gabonát értékesíthetnek szabadpiacon Értesítem a szerkesztőséget, hogy Bozzaiban a cséplést 21-én este befejeztük. Elcsépeltünk 3500 mázsa gabonát. Napi tervünket minden alkalommal rendszeresen jóval a 100 százalékon felül telje­sítettük. A mi cséplőmunkacsapa­tunk volt a vándorzászló tulajdo­nosa a cséplés beindításától egé­szen a cséplés befejezéséig. Már előbb vállaltuk, hogy alkotmá­nyunk ünnepét munkával ünne­peljük. Ezen a napon közel 200 százalékra teljesítettük napi csép­­lési tervünket. A cséplőgép mel­lett egyúttal népnevelők is vol­tunk. A jó felvilágosító munkával elértük, hogy minden gazda egye­nesen a cséplőgép alól teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. A községben előreláthatólag 1600-- 1800 mázsa gabonát árusíthatnak a szabadpiacon. Cséplőmunkacsa­patunk tagjai szorgalmának is meglett a haszna, mert egy má­zsa hijján másfél tonna gabonát kerestek. Kiss István cséplési ellenőr A szombathelyi Felszabadulás tsz tagjai is módosak és gazdagok lesznek Az idei őszön a szombathelyi Felszabadulás termelőszövetkezet tagjainak házához is a bőség és boldogság köszönt be. A tagok már valamennyien tudják, hogy a jó termésből munkaegységen­­ként 10 kiló gabonát tudnak szét­osztani. Hérics Istvánék családja — aki nem röstelte a munkát — eddig 700 munkaegységet szer­zett, ami után néhány mázsa híj­­ján háromnegyed vagon gabona eddigi járandósága. A feleslegből bőven vihetnek szabadpiacra, s ennek az áráért, valamint a sok természetbeni juttatás és pénz­részesedésből olyan módosak lesz­nek majd, amilyenről valamikor még álmodni sem mertek. Héri­cséken kívül a Steifer, a Szalay és még sok család jut igen gaz­dag jövedelemhez. MAI SZÁMUNKBAN: Szovjet-német közlemény a szov­jet kormány és a Német Demo­kratikus Köztá­rsaság kormánya közötti tárgyalásokról (2. old.) — Jegyzőkönyv Németország jóváté­­teli fizetésének beszüntetéséről és egyéb rendszabályokról (2. old.) — Gyorslista az ötéves Terv­kölcsön VII. sorsolásának negye­dik napjáról (2. old.) — Terme­lőszövetkezeteink életéből (3. old.) — A helyes baromfinevelés mód­szerei (3. old.) — Mit tanít a tu­domány a világmindenségről? (4. oldal) Folyik a trágyásás a nárai föld­eken A hordás befejezése után sem szűnt meg a forgalom a nárai határban, mert a község gazdái már most gondoskodnak arról, hogy mint az idén, jövőre is bő­séges, vagy ennél is jobb termést takarítsanak be. Csoportosan le­het látni az olyan fogatokat, amelyek trágyát szállítanak, vagy üresen mennek haza a következő rakományért. Csak a múlt napok­ban kezdték el a trágyahordást, s máris közel 250 holdon végezték el a trágyázást. Négy fűkaszálógéppel vágják a sarjut Napok óta kaszálják géppel a sarjut a nagygeresdi Petőfi tér­­ben. A tsz rétjein állandóan 4 fű­kaszálógép vágja a sarjut s már eddig több mint ötven holdon végezték el ezt a munkát. A tsz mintegy 200 holdnyi rétről taka­rítja be a sarjut, ami nagyon jónak ígérkezik­ Készülnek az őszi vetésre vitapusztán Levelemben ismertetem, hogy az intapusztai dolgozó parasztok már megkezdték a kender aratá­sát és ezzel egyidőben a sarju ka­szálását is. Időben végzik el a sarjukaszálást és betakarítást, s®1 olyan jó minőségű szénát kapnak,­­ mint az első kaszáláskor, így nem fog nehézségbe ütközni a­­ téli átteleltetés. Mindent elkövet­nek, hogy minél több termésük legyen. Csépel­és után azonnal hoz­záláttak a vetőmag tisztításához. Csak egészséges és tiszta magot tesznek a földbe, mert tudják azt, hogy a jobb termés elérésé­nek egyik tényezője a jó vetőmag. A vetőágyat is gondosan előké­szítik. Az őszi betakarítási mun­káknál sem lesz fennakadás, mert jólelőre megszervezik azokat. Süle József

Next