Vasmegye, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-01 / 102. szám
Éljen szocializmust építő népünk élcsapata, győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja és annak Központi Vezetősége GYŐZTES ÜZEMEINK A serleg tulajdonosa ... Alig indultak meg a gépek, most kezdték meg a munkát, s máris szárnyra kelt az örömhír: a Járóműjavító Vállalat nyerte a felszabadulási serleget. Mindenki arcán ott ragyogott a boldogság, szemükben csillogott az öröm, hiszen mindannyian részesei, tulajdonosai a serlegnek. Három hónap munkájának, összefogásának, áldozatkészségének gyümölcsét látják benne. A rendkívüli időjárás ellenére az első negyedévi tervet 123,1 százalékra teljesítették. Az üzem dolgozói azonban nem ismertek lehetetlent. Fűtötte őket a gondolat, a szebb, a boldogabb jövő tudata. Ezt emelte még nagyobb erővé, kovácsolta egységes akarattá a Központi Vezetőség márciusi határozata. S amikor tegnap a gépek mellett egymásnak adták a hírt a dolgozók, a következő pillanatban szorosabban fogták a kalapácsot, gyorsabban forgott az esztergagép, mindenki nagyobb lendülettel, lelkesedéssel folytatta a munkát. Ott bujkált szívükben az öröm tüze: „Miénk a serleg, előre újabb győzelemért!" Elsőnek jelentették be csatlakozásukat a húsz budapesti vállalat felhívásához. Ez év december 12-re 105,4 százalékra teljesítik az évi tervüket. Ezt vállalták, ígérték. „Teljesítjük!’“ — ez a jelszó minden üzemrészben, minden brigádban. Ma, amikor feltűnik a menet élén a megye legnagyobb üzeme, büszkén emelik magasra a feliratot, amely hirdeti: a felszabadulási verseny legjobb üzeme. Új sikerek felé A szövödében, a fonodában, a kikészítőben és a Kőszegi Textilművek valamennyi más műhelyében boldogan vették tudomásul a dolgozók, hogy elnyerték a felszabadulási versenyzászlót. Az örömhír végigfutott a műhelyekben. Mindenkinek volt néhány kedves szava egymáshoz, mindenki úgy érezte, ő is részese ennek a kitüntetésnek. Az Ágyterítőgyár szövödéjében soha nem látott jó hangulatban kezdték el tegnap a munkát. Valamennyien megtartották adott szavukat, s május elsejét, a mai napon újabb győzelmekkel köszöntötték. 4000 négyzetméter anyagot szőttek terven felül. 2,6 százalékkal több elsőosztályú árut készítettek áprilisban. Ma vidám arccal menetelnek Kőszeg utcáin, éltetik a boldog, szabad életet, a 11. szabad május elsejét. Ünnepelnek, de nem feledkeznek meg a jövő feladatairól sem. Az elsők között csatlakoztak a húsz budapesti vállalat felhívásához, vállalták, hogy minden részletében idő előtt teljesítik tervüket. A béke jegyében ... Tegnap 12 órakor megszólalt a Szombathelyi Bőr- és Cipőgyár hangoshíradója, amely tudtára adta a gyár dolgozóinak, hogy munkájuk nyomán tulajdonosai lettek a felszabadulási versenyzászlónak. A hírt várták és mégis meglepetés volt. Várták, mert érezték, hogy becsületesen helytálltak Három hónap kemény munkájaként született meg az eredmény: 106,8 százalékos tervteljesítés, 5,7 százalékos termelékenységi növekedés. Meglepetés volt mert a megye többi üzeme is becsületesen, kimagaslóan teljesítette a felszabadulási verseny alatt tervét, termelését. A Cipőgyár dolgozói meg akarják őrizni a versenyzászlót, ezt fejezi ki a mai napon a béke jelszavával elinduló cipőgyári dolgozók ünnepi felvonulása. S amikor felröppennek a tér közepén a hófehér békegalambok, mindenkiben egy gondolat él: a béke. A gyár dolgozói eredményeik megtartásával és továbbfokozásával akarják megőrizni ennek a napnak az emlékét. A szabad, a békés életet tükrözi a felvonulás, ezt bizonyítja a dolgozók új ígérete, új munkasikere, amellyel a májusi terv végrehajtásához kezdenek. Az üzem ormán ott díszeleg az élüzemcsillag is. Megyénk mezőgazdasága dolgozói jó tavaszi munkával és begyűjtéssel készültek a nagy ünnepre Megyénk mezőgazdaságában lelkes munkával készültek a dolgozók május elsejének megünneplésére. Sok termelőszövetkezetben elvetették a koratavasziak után a burgonyát, a kukoricát. A begyűjtésben is szép eredmények születtek. A járások közötti versenyben a sárvári járás vezet, 32.9 százalékos eredménynyel. A szombathelyi járás másodiknak zárkózik fel a begyűjtési versenyben 30.3 százalékkal. Szombathely város tovább növelte eredményeit. Az április 29-i értékelés szerint 36,2 százalékra teljesítette állatból és állati termékekből évi beadását. A jáki Kossuth Termelőszövetkezetben a baromfiból 90, a vágómarhából 100, a sertésből 30 százalékra teljesítették az évi beadást. A tsz tehenészei megfogadták, hogy 1,2 literrel növelik a fejési átlagot, amit meg is valósítottak. A vetésben kitűntek a DISZ- fiatalok, mint Bíró Gábor, Dobos István, Iszak József, Balázs Irén és Takács Margit fiatalok. A tsz példás eredményeit az egyénileg dolgozó parasztok is érdeklődéssel figyelik. Bődi Antal 8 holdas egyénileg dolgozó paraszt alkalomadtán már a tsz-tagokkal együtt dolgozik. Azt tervezi, hogy a betakarítás után belép a termelőszövetkezetbe. A községekben is sokat javult a begyűjtési munka. A tavaszi munkában is jelentős előrehaladás történt. Püspökmolnári dolgozó parasztjai megfogadták, hogy május elsejére a kukoricát, cukorrépát, burgonyát földbe teszik. A község dolgozói valóraváltották vállalásukat. A rábahidvégi Úttörő TSZ vállalta, hogy 25 holdon négyzetesen vetik a kukoricát, amit a gépállomás segítségével el is végeztek. Gencsapáti község a begyűjtésben és a tavaszi munkában ért el szép eredményeket. Éves húsbeadási tervét 35 százalékra teljesítette. Még az ünnep előtti héten hat sertést, két vágómarhát, három mázsa tojást és egy mázsa baromfit gyűjtöttek be a községben. Poór Ernő tanácstag egész évi beadását teljesítette sertésből, tojásból, vágómarhából és tejből. 148 dolgozó paraszt versenyez a begyűjtés sikeréért. Hegyfalu község is szép eredményeket ért el. Példát mutat a Petőfi Termelőszövetkezet a beadásban és a tavaszi munkákban egyaránt. A Petőfi TSZ tagjai megfogadták, hogy 11 literen felülre emelik a tehenészetben a fejési átlagot. Jelenleg 11,5 liter a fejési átlag a tsz tehenészetében. A község sertésből 52, vágómarhából 40, tojásból 113, baromfiból 60 százalékra teljesítette egész évi beadási tervét. A gépállomások közötti versenyben a legjobb munkát a Sárvári Gépállomás végezte. Számítási tervét 81.9, a Nemeskoltai Gépállomás 53.2 százalékra teljesítette. A szántási munkában a leggyengébb eredményt a Vasszilvágyi Gépállomás érte el, amely 21.2 százaléknál tart a tervének végrehajtásában. emlékez.b ( ■* rendesen nyílik az ajtó. Szikár, idősebb férfi lép az udvarra. Szeme simogatóan pihen a rügyező, virágzó fákon. ) A májusi napfény pásztázva önti V éltető sugarait a földre. Gyönyörű a természet. Virágba borultak a fák, zöldelnek a mezők, mintha ők is május elsejét köszöntenék. Akkor is így köszöntött május, nyíltak az orgonák. S mégis mennyire más, mennyivel szebb, S boldogabb ez a reggel — gondolja Tauber László, amint S végigtekint az ébredő természeten. Több mint négy évtized múlt el azóta, amikor először ment S ünnepelni május elsejét. Munkában, gondban teli negyven esztendő. S most e gyönyörű reggelén visszaemlékezik a régi május elsejékre. ) Az 1910-es években ilyenkor a kora reggeli órákban a Rumi utcai munkásotthon felé siettek a dolgozók. Nyomdászok, kőművesek, festők, vasasok, famunkások találkoztak itt. Párszáz dolgozó indult el rendezett sorokban, piros- és nemzetiszínűzászlókkal köszönteni a munkásosztály nagy ünnepét, május elsejét. Az oladi Rózsadomb egész nap visszhangozta a munkások dalát, a Marseillaise-t. Itt ünnepelték, köszöntötték —■ dacolva a tőkésekkel, az urakkal, a rendőrséggel, minden önkénynyel — a munka ünnepét. Aztán a háború vérzivatarja söpört végig Európán, az egész világon. S keleten felragyogott a munkásosztály hajnala, győzött az orosz munkások forradalma. Hírére megmozdult az egész világ. A kommunista pártok zászlót bontottak és a munkások tízezrei sorakoztak a zászló alá. Így jutott el a magyar munkásság is 1919-ben az első boldog, szabad május elsejéhez. Örökké emlékezetes marad ez a nap Tauber Lászlónak, s minden harcos magyar munkásnak. A munkások kéz a kézben, derűs, vidám arccal vonultak fel ezen a napon a város utcáin, éltetve a tanácsköztársaságot, a szabadságot. Büszkén, diadallal meneteltek, bízva a boldogabb jövőben. Azután érkezett el gondolatában Tauber László történelmünk egyik legsötétebb korszakához, a Horthy-rendszer éveihez. Elnyomorítva, kisemmizve senyvedt ekkor a munkás. Rendőrspiclik, csendőrkopók is felvonulói között. Büszkén tekintett az emelvényre, Lenin, Sztálin, Rákosi elvtárs képeire, akiknek tanítása nyomán indult el új harcra, munkára a magyar munkásság. S ma ismét ott menetel majd üzeme, a Szombathelyi Nyomdaipari Vállalat dolgozóival együtt a 11. szabad május elseje felvonulói között. 1945 óta már tízszer ünnepelte országunk egész népe a munka nagy ünnepét. Minden évben újra és újra lelkesen, szívvel készülnek erre a nawa. Feldíszítik az üzemeket, a házakat. Munkasikerekről, győzelmekről adhatnak számot. Piros és nemzetiszínű zászlókat lenget a májusi szellő. Újra éled a természet, hogy ő is köszöntse, üdvözölje a májusi hajnalt, a munka ünnepét. Amint így végigtekint, gondolatban Tauber elvtárs az elmúlt negyven esztendő egyegy állomásán, maga előtt látja elvonulni a 11. szabad május elsejét ünneplők egész sokaságát. Örömmel gondol arra: újabb tíz esztendő még több örömet, boldogságot rejt magában országunk egész népe, minden dolgozó és az ő kis unokái számára is. Németh Erzsébet Barátok, szövetségesek Szorgos kezek az utolsó simításokat végzik a Vas megyei Állami Építőipari Vállalat szakipari részlege telepének udvarán. A felvonulás méltó lesz a 11. szabad május elsejéhez. Bemutatja, milyen hatalmas munkát végzett a vállalat, magukkal viszik alkotásaik kicsinyített mását, képét. Farkas Ferenc elvtárs párttitkár elégedetten néz körül s indulni készül.. A herényi Új Út TSZ-be megy. Talán valami sürgős munka akadt? Farkas elvtárs mosolyog. — Volt sok munkánk. Villanyt és vízvezetéket szereltünk két istállójukba, a tyúkfarmot beüvegeztük, üzembe helyeztük a villanymotorral hajtott darálót. Most pedig sietek, megnézem, hogyan állnak az előkészületekkel május 1-re. Mert velünk együtt vonulnak fel az ünnepre, ez..el is kifejezésre juttatva a munkás-paraszt baráti összefogást. A tavalyihoz hasonlóan újra meg szeretnénk szerezni a felvonuláson az elsőséget. A vállalat dolgozói a jól végzett munka tudatában ünnepelnek. Első negyedéves tervüket 101,4 százalékra teljesítették, a termelékenység mintegy 4 százalékkal nőtt, az önköltség 3,4 százalékkal csökkent. A vállalat életében ez az első eset, hogy túlteljesítette tervét s nyereséggel zárt. A felszabadulási verseny hozta ezt. A menet élén Tompa Ferenc elvtárs, villanyszerelő-művezető, Varga István elvtárs, üveges, pártvezetőségi tag, Kék László fűtésszerelő, Mészáros István vízvezetékszerelő, a kiváló dolgozó cím nyertesei haladnak majd. Mindezt a párttitkártól és Szabó József elvtárs igazgatótól tudjuk meg, a herényi Új Uz TSZ-be menet. Gyakran járnak ide a vállalat dolgozói nemcsak az említett munkákra, hanem népnevelőmunkára is, hogy segítsék barátaikat, leghűbb szövetségesüket, a termelőszövetkezetet. Elbeszélik, milyen sikereket érnek el ők a termelésben, miként versenyeznek a munkások, érdeklődnek a munka felől. Közös szórakozásokat is szerveznek. Nemrég a vállalat kultúrgárdája adott műsort, utána táncoltak, vigadtak. Segítik a tsz pártszervezetét is. Hol a tsz pártszervezetének vezetői vesznek részt a vállalat pártszervegyelték a munkások minden lépését. S mégis ünnepeltek a magyar munkások. Öt perces néma tüntetést tartottak az üzemben, így emlékeztek meg május 1-től. Tilos volt az utcán felvonulni. Három napig május 1 előtt és után két munkás nem mehetett együtt, mert azt csoportosulásnak vették, sétapálcát, esernyőt nem vihetett magával, mert ezt a tüntetés jelképének tekintették. Utolsó párjának, rabszolgának akarta nevelni a munkásosztályt Horthyék korszaka. A munkások azonban harcoltak. Sztrájkok, néma tüntetések adtak választ a felső tízezer intézkedéseire. Május elsején a kora hajnali órákban a munkások százai lepték el a város külső részeit, elővették egy pillanatra a megtépett, az elrongyolódott piros zászlót, s új hitet, erőt merítve indultak harcba. Lj arcuk nem volt hiábavaló. Ál- 11 muk megvalósult. Felragyogott 1945 tavaszán a magyar munkásosztály hajnala. Szabadon, örömtől ragyogó arccal üdvözölték a munka ünnepét. A régi harcosok, az 1919-es idők munkásai újra ott menetelhettek a felvonulók tömegei között. Az elnyomatás súlyos évei sok barázdát szántottak az arcukon, még sokan közülük vásott ruhákban, de már felszabadultan köszöntötték a májusi hajnalt. Tauber László is ott volt 1945 első májusi napjának hetének vezetőségi ülésein, taggyűlésein, hol fordítva. E módszert kiterjesztik a népnevelőértekezletekre, a pártbizalmiak és pártcsoportok megbeszélésére, a termelési értekezletekre. Helyes, eredményes módszer ez. Az Új Új TSZ-ben Tóth Jenő elvtárssal találkozunk először, aki a vállalat vezetőit mint régi ismerősöket üdvözli. Hamarosan itt van Kernel Ernő elvtárs, a tsz elnöke is. Látszik rajta, valaminek nagyon örül. Hamar megtudjuk az okát. Papírt vesz elő a zsebéből és átadja Farkas elvtársnak a tanács versenyhíradóját. ...Az Új ÚJ TSZ a felszabadulási versenyben az első. A tavaszi gabonaféléket az elsők között vetette el;: a cukorrépát szintén ... Az őszi gabonavetés 60 százalékát fejtrágyázta ;. i — olvassuk. Szabó és Farkas elvtársakra is átragad az előbb még az elnökön látható öröm. Érzik, ebben a helyezésben nekik is részük van. — Képzeljétek — mondja Kernel elvtárs —, ma reggel a tszasszonyok nevében egy aláírt ívet adtak át, hogy minden részt vesznek a május 1-i felvonuláson. Már díszítik a szekereket. kertészeti termékeket helyeznek el rajta, a saláta-, káposzta-, paprika- és paradicsompalántákat. Csinosítják a gazdasági épületeket, tisztítják az udvarokat, készülnek a nagy ünnepre. A vállalat és a tsz vezetői megbeszélik a május 1-i közös program minden részletét. — A vasút előtti téren találkozunk. A felvonulás után a vállalat kultúrtermébe megyünk, ahol eszem-iszom közben megbeszéljük tapasztalatainkat. — Mi sem akarunk adósak maradni — mondják. — Szívesen látott vendégeink lesztek. Meglátogatjuk a határt, a gazdaságunkat, utána együtt szórakozunk; — Megint kihozzuk a kultúrgárdát, a zenekart — ígérik az üzemi elvtársak. Még egy kis beszélgetés, aztán forró kézszorítás. Újra ellenőrzik, hogy minden a legteljesebb rendben legyen a felvonuláson, az ünnepen. — Viszontlátásra!... —Viszontlátásra! (gy. gy.) 1955. május 1. Vasárnap 3