Vas Népe, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
1901. február 1. Szerda Egy vállalat több ezer konkurrenssel Kevés olyan háztartás van, ahol a család tagjai maguk varrják a ruháikat, még kevesebb, ahol maguk talpalják a cipőiket. A mosógépek elterjedésével azonban nagyon sok családban házilag mossák a ruhákat, ágyneműket. Ezért a Szombathelyi Patyolat Vállalat évről évre nehezebb helyzetbe kerül, hiszen több ezer konkurrenssel kell versenyeznie. “Feltehető a kérdés: a mosógépek és a háztartási gépek elterjedésével van-e létjogosultsága a Patyolatnak? Erre a kérdésre maga az élet ad választ. Az utóbbi időben nem csökkent, sőt némileg növekedett a mosásra, vasalásra, vegytisztítana beadott ruhaneműek menynyisége. A Szombathelyi Patyolat Vállalat dolgozói pedig arra törekednek, hogy a növekvő igényeket évről évre jobban kielégítsék, hogy a minőségre és a határidőkre minél kevesebb kifogás, panasz merüljön fel. Derdák Lajos elvtárs, a vállalat igazgatója arról tájékoztat bennünket, hogy kicserélik az elavult gépeket, bővítik az üzlethálózatot, a „bevállaló” helyeket. A közelmúltban két 60 kilós, egyenként 65.000 forint értékű mosógépet és egy 30 kilós, 34.000 forint értékű kisebb mosógépet vásároltak. Az idén tavasszal a Német Demokratikus Köztársaságból egy 400.000 forint értékű „TRI” gép érkezik a vállalathoz. Ez a korszerű gép elsősorban a felsőruhák száraz vegytisztítására lesz alkalmas. A gépi berendezések fejlesztése mellett gondolnak a dolgozók munkakörülménnyeinek állandó javítására is. Van-e létjogosultsága a vállalatnak? Erre a kérdésre választ ad az a tény is, hogy tavaly a közületek részére 2580 mázsa, a lakosság részére 433 mázsa ruhát mostak ki. Az idei terv szerint is közel hárommillió forint értékű szolgáltatást végeznek. A megyeszékhelyen négy, Sárváron egy üzlete van a vállalatnak. Ezenkívül Kőszegen, Celldömölkön, Jánosházán, Szentgotthárdon és Csepregen megbízottak gyűjtik össze és továbbítják a szombathelyi üzemnek a mosásra, festésre, vegytisztításra beadott ruhákat. Tervezik azt is, hogy Körmenden és Vasváron megbízottat állítanak munkába, Celldömölkön pedig üzletet rendeznek be. Ezzel is kényelmesebbé kívánják tenni a lakosságnak a Patyolattal fennálló kapcsolatát. A Patyolat Vállalatnál nem is annyira az üzemi nyereség növelése, hanem a lakosság szolgálata a fontosabb. Ezért a minőség rovására soha nem csökkentik az önköltséget. Ezek után kérdezhetné valaki, hogy a vállalatnál talán nem is fontos a takarékosság? De igen. A szállításnál, munkaszervezésnél újítások révén igyekeznek csökkenteni az önköltséget, de az intézkedések soha nem mehetnek a minőség rovására. S ha a vállalat kevesebb veszteséggel dolgozik a tervezettnél, akkor a dolgozók „veszteségi jutalomban” részesülnek a nyereségrészesedés helyett. 1959. termelési eredményei alapján hétezer forintot osztottak ki a kislétszámú vállalatnál. Hegyi Margit főkönyvelő szerint most, a tavalyi megtakarítások után 20—25 ezer forint jutalomra számítanak. F. L. Benczik Rudolf az ivánci Haladás Tsz agroné- VMSZ, egy évvel ezelőtt került a szövetkezetbe. Mint kiváló szakember, minden tehetségét a szövetkezet mielőbbi felvirágoztatására, a belterjes gazdálkodás kialakítására fordítja. Az idén ISO hízott sertés átadására szerződött a tsz, s mind a száznyolcvanat saját tenyésztésből állítják ki. Az idén 90 hízott marhát adnak el s még ebben az évben 130 növendéket és selejt állatot jövő évi hizlalásra szereznek be. A tehenek múlt évi, viszonylag alacsony tejhozamát ez év végire megkétszerezik. Állandó konzultációs központokat szerveznek a levelező agrármérnök hallgatók részére Január végén megkezdődött az agrár-felsőoktatási intézmények levelező hallgatóinak új tanéve. Az általános-, gépész- és kertészmezőgazdasági mérnökök levelező képzésének első évfolyamára 670 hallgató iratkozott be, 20 százalékkal több mint tavaly. Az Agrártudományi Egyetem, a három mezőgazdasági akadémia, a kertészeti, és az erdőmérnöki főiskola levelező tagozatán fele anynyian tanulnak, mint a nappali tagozaton. A Földművelésügyi Minisztériumban most intézkedéseket hoztak a levelezőképzés színvonalának további emelésére. Elsősorban a tanulmányi körülményeket könnyítik, hogy a gyakorlati munkával elfoglalt hallgatóknak még inkább módjuk legyen a tananyag alapos elsajátítására. A vizsgaidőszakot az edidgínek kétszeresére hoszszabbították, s a félévi vizsgák számát — esetleg tárgykörök öszszevonásával is — négyre maximálták. Minden agrár-felsőoktatási intézményben tanévenként négy heti benti foglalkozást írtak elő, előadások, konzultációk, laboratóriumi gyakorlatok céljára. Jelentős segítség a levelező hallgatóknak, hogy az ország 12 városában állandó konzultációs központot hoznak létre, ahol közép- és főiskolai tanárok részvételével az alsó évfolyamok általános alaptárgyaiból szerveznek előadásokat és konzultációkat. Amztriai futyzetek (1.) Január közepén az Osztrák Béketanács meghívására harmincöt tagú népfront-küldöttség utazott megyénkből társasgépkocsin háromnapos ausztriai látogatásra. A látogatás az osztrák békeharcosok szombathelyi és kőszegi kirándulásának viszonzása volt. Autóbuszunk Kőszegnél hagyta el a magyar határt. Az osztrák határnál kedves ismerősök, az itt járt osztrák békeharcosok fogadták küldöttségünket, s csatlakoztak hozzánk. Ezután már osztrák területen robogtunk tovább. Első napi útunk célja Eisenstadt volt. A város széléig remek hangulatban telt az idő, s egymás után hagytuk magunk mögött a kilométereket. Eisenstadtba beérve azonban különös kopogás, recsegés zavarta meg társalgásunkat. A szokatlan zajt Ikarusz gépkocsink okozta, amelyet ezután a vezetője le is állított. Teltek a percek, múlt a drága idő, s mi csak várakoztunk: szállítóeszközünk sehogy sem akart engedelmeskedni vezetőjének. Végül meguntuk a tétlenséget, s gyalog indultunk el a város szíve felé. Akkor még bíztunk abban, hogy kocsink később követ bennünket. Ez sajnos nem következett be. Később — amikor a főtérre huzatták —, kiderült, hogy véglegesen elromlott, nem lehet kijavítani, hosszabb ápolásra szorul. (Itt jegyezzük meg, hogy az Autóközlekedési Vállalatnak nagyobb gondot kellene fordítania a külföldre küldendő gépkocsikra, mert tudomásunk szerint ez nem az első eset, az ilyesmi nem a legjobb propaganda az egyébként világhírű Ikarusz autóbuszoknak. Ez a kocsi mondta fel a szolgálatot a grazi úton is és ebből adódóan nagyon meg kellett volna gondolni, hogy még egyszer kiküldjék-e, annál is inkább, mert a vállalatnak nem csak ez az egy kocsija van a különjáratokra.) Eisenstadtban először a Haydn kápolnát tekintettük meg. Elmondották nekünk, hogy Haydn harminc évig élt a városban. Vezetőnk megmutatta azt az orgonát, amelyen Haydn játszott és elvezetett bennünket a nagy művész sírhelyéhez is. Ezután az Eszterházy- kastélyt látogattuk meg, amelyben a számunkra, magyarok számára elég hírhedt nevű herceg még mindig 16 szobát tart fenn magának, bár állandó tartózkodási helye nem ebben a városban van. A nevezetességek megtekintése után az Osztrák-Szovjet Baráti Társaság helyiségében találkoztunk az osztrák vendéglátókkal. Küldöttségünk minden tagját egyegy osztrák család látta vendégül házában. A vendéglátás, az osztrák barátok kedvessége mindanynyiunkat nagyon kellemes benyomásokkal töltött el. Egymás után szövődtek a barátságok a küldöttség tagjai és a vendéglátók között. Este a baráti vacsorán, s utána poharazgatás közben sok cím cserélt gazdát azzal, hogy a barátság tovább folytatódik majd... Eisenstadtban, a mintegy hétezer lakosú kisvárosban kevés a disszidens, de azért találkozunk velük. Különösen egy Szombathelyről disszidált idősebb férfi, Sz. Sándor nem tágított a csoportunktól. Mindenhová árnyékként követett bennünket, s ha csak szerét ejthette, megpróbált beszédbe elegyedni velünk. Nagyon ágról szabadinak, elesettnek látszott és mikor az elhagyott hazáról beszélt, sírt, mint a gyermek. Ott volt, sírt és búsult az esti vacsoránál s megjelent reggel az indulásnál is. Egy másik Vas megyei disszidenssel, aki az ellenforradalom előtt a Lukácsházi Gépállomáson dolgozott, az autójavító műhelyben találkoztunk. Elmondta: jól keres, havi kétezer schillingje van, plusz borravaló, elégedett a fizetésével, különösebb anyagi gondjai nincsenek, de a szíve mégis hazahúzza — mint megjegyezte —, állandó honvágya van. A honvágyon kívül azonban megvan a hazájukat elhagyottakban az örökös félelemérzet is. A félés a holnaptól, a létbizonytalanság érzése. Sohasem tudhatják ugyanis, hogy munkaadójuk mikor, melyik nap köt útilaput a talpuk alá, melyik nap maradnak állás, kenyér nélkül. (Folytatjuk) Léraaic Istdá* Haydn orgonája. Az Eszterházy-kastély. VAS NÉPE Sajtónapra Sajtónap. Az olvasók nagy többsége és a sajtó munkásai ezen a napon azokra gondolnak, akik megalapozták a magyar sajtót, megszerezték annak jó hírnevét, és nem egy esetben börtönnel, bitófával dacolva harcoltak az igazság kimondásáért. Igen, ezen a napon a magyar sajtó 269 éves, ragyogó fejezetekben bővelkedő történetére gondolunk. Eszünkbe jut a Rákóczi szabadságharc idején megjelent Mercurius Veridicus, az első komoly magyar sajtótermék, eszünkbe jut Kossuth Pesti Hírlapja, amely rendkívül nagy fejlődést jelent a magyar sajtó történetében, s különösen Kossuth vezércikkei által, a politikai publicisztikában. S eszünkbe jutnak a századvég nagy újságírói, a Mikszáthok, a Tömörkények, s az Ady Endrék. Ezek az idők szép fejezetei a magyar polgári újságírás történetének, de hozzánk időben is, tartalomban is közelebb áll a kommunista sajtó. A Szamuely Tibor által szerkesztett, Moszkvában megjelent Szociális Forradalom, s az itthon megjelent és a Magyar Tanácsköztársaság harcait nagyszerűen támogató Vörös Újság. És eszünkbe jut — igen nagy kegyelettel emlékezünk szerkesztőire, íróira, nyomdászaira, terjesztőire — az illegális magyar kommunista sajtó, s ennek legreprezentatívabb képviselője, az illegális Szabad Nép. 1942 február 1-én a fasiszta diktatúra tombolása közben jelent meg az illegális Szabad Nép első száma. Ez a nap a kommunista sajtó napja, s a magyar sajtó munkásainak ünnepe. Az illegális Szabad Nép első szerkesztője, Rózsa Ferenc elvtárs, mártírhalált halt a fasizmus kínzókamráiban, mert a lap bátran hirdette az igazságot, a szó fegyv verével harcolt az elnyomás elen, és védelmezte a magyar nép igazi érdekeit, megmutatva a kivezető utat is, a fasizmus ellleni függetlenségi harcban. A felszabadulás óta megnőtt a sajtó becsülete, a sajtó iránti érdeklődés. Hibákat is követett el ez a sajtó, s nemegyszer rossz eszközöket választott. De a fő törekvése mindig a nép és a párt célkitűzéseinek odaadó szolgálata volt. Ma milliók olvassák a lapokat, és elismerik mindazt, ami jó a sajtó munkásainak tevékenységében. Az emberek nagy várakozással tekintenek a sajtó tevékenysége elé, s ez vonatkozik minden újságíróra, nyomdászra és a lapot terjesztő posttásra is. Ma, a sajtó napján tulajdonképpen az olvasóknak kellene elmondaniuk véleményüket a sajtó munkájáról. S így a mi lapunk tevékenységéről, hibáiról, erényeiről is. S az olvasók el is mondják nekünk véleményüket azzal, hogy bátran fordulnak hozzánk a szocializmust építő népi demokráciánk gyorsabb fejlődését elősegítő, vagy a hibák kijavítását célzó észrevételeikkel, javaslataikkal és bizalmukat fejezik ki a sajtó iránt. S a sajtó munkatársai tudják ezt, tudják milyen nagy az érdeklődés, s hogy soha ennyi ember nem olvasott Magyarországon újságot, s nem hallgatott rádiót. Mindez népünk megváltozott, szebb életének folyománya is. És jó tudni, hogy ebben a megváltozott szebb életben, s a jövendő változásokban, a szocialista Magyarország felépítésében, benne van és benne lesz a mi munkánk, a sajtó egyszerű munkásainak tevékenysége is. Kiterjedt növényvédelem megyénkben A Tanakajdi Növényvédő Állomás az idén az eddigieknél még hatásosabban segíti a tsz-eket a növényvédelemben. Vegyszerrel mintegy 8 ezer holdon végez gyomirtást a megyében. Ezer hold kukorica-vetésterületen a Limazin gyomirtószerrel szinte teljesen feleslegessé teszik a kézikapálést, mert ezzel a szerrel tökéletesen lehet gyomtalanítani a kukoricavetéseket. Az eddig ismert eljárásokon kívül kísérleteket folytatnak a növényvédők a burgonyánál levéltrágyázással. A málnatelepítésekben pedig az úgynevezett Didimella gombabetegség elleni védekezés módszerét kísérletezik ki. .i