Vas Népe, 1963. június (8. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
Sardaságszervezi munka a tsz-pártszervezetben falusi, termalálisövet-keseti pártszervezetek »munkáját tanulmánytz, tűkomrégiban. A sok hasznos tapasztalat, sokoldalú tevékenység mellett észrevettük, hogy a pártszervezetek jelentős, réssé nehezen találja meg a helyszínen mutatkozó legfontosabb gazdasági problémákat és az ezek megoldását segítő hatékony módszereket Arról van tehát szó, hogy több pártszervezet még nem tudta kellően kialakítani és következetesen érvényesíteni gazdaságszervező tevékenységét. Pedig a lehetőségek e tekintetben is egyre jobban adottak. És hogy mennyire vannak meg a lehetőségek, azt jó néhány pártszervezet már gyakorlatban is igazoltaés igazolja. A pártservezetők gazdaságszervező munkájának kiindulópontja és alapelve a konkrétság. Ott segítik jól a kconmunisták a gazdasági feladatok megoldását, ahol felismerik, feltárják és igyekeznek megszüntetni a termelést akadályozó tényezőket Egyik helyen a vezetők konzervatizmusa jelent fékező erőt Itt természetes, hogy a pártszervezetnek elsősorban a vezetés javításán, szemléletük megváltoztatásán kell fáradoznia. Máshol a munkaszervezés nem felel meg a követelményeknek, az adott gazdaság igényeinek. Akkor dolgozik jól a pártszervezet, ha hozzáértésével, tekintélyével, súlyával a munkaszervezés tökéletesítését szorgalmazza. Ismét" másutt az anyagi ösztönzés gyakorlati alkalmazása hagy kifogásolnivalót, tehát a pártszervezet erre fordítja a nagyobb figyelmet. Nagyon sokat tehetnek a pártszervezetek annak érdekében is, hogy a gazdasági munkában érvényesüljön a hozzáértés, a szakértelem a vezetőiknél és a tsz-tagoknál egyaránt. A gazdaságszervező tevékenység fontos része, a kommunisták közös ügye, hogy sikerüljön megteremteni és javítani a jó gazdálkodás személyi feltételeit. Ezért a párttagoknak törődniük kell azzal, hogy a gazdasági vezető posztokon az arra legérdemesebb, hozzáértő emberek dolgozzanak. Ennek egyik legjobb módszere, ha a kommunisták személyes példamutatásukkal ragadják magukkal a vezetőket, a dolgozókat a mindennapi munkában. Elengedhetetlen feltétele a párt hatékony gazdaságszervező munkájának a párton kívüliekkel kialakított közvetlen, kapcsolat, állandó együttműködés. Ahhoz, hogy a pártszervezet eredményesen segíteni tudjon a gazdasági munkában , jól kell ismerni a dolgozók tanácsait, meghallgatni bírálatukat, véleményüket s érvényt szerezni a javaslatoknak. Ilyenformán tehát a gazdaságszervező tevékenység elválaszthatatlan a párt tömegkapcsolatától, a kommunisták ás a pártonkívüliek kölcsönös, feltétlen bizalmon alapuló együttműködésétől. Hasznosnak bizonyult, a gazdasági eredményekben is megmutatkozott, a kisebb termelőszövetkezetek utóbbi időben történt összevonása. Nehezíti azonban a további fejlődést hogy a gazdasági egyesítést nem mindenütt követte, vagy éppen előzte meg a politikai erők egyesítése. Nem tartjuk feltétlenül szükségesnek az egyesítés után azonnal a pártszervezetek összevonását is, de nagyon is indokolt legalább egységes vezetőséget választani, időnként közös taggyűléseket tartani. A közös, egységes gazdasági vezetés ugyanis igényli a politikai erők, elsősorban a kommunisták és pártonkívüli aktivisták egységes támogatását a legfontosabb gazdasági kérdésekben. Valamennyi — a termelőszövetkezetben mutatkozó- gazdasági kérdéssel képtelen behatóan foglalkozni a pártszervezet Ezt nem is várják és nem is kérik tőle számon. Az azonban jogos igény, hogy a kommunisták többet törődjenek a főbb gazdasági kérdésekkel és azok megoldásával Nem az a termelőszövetkezeti pártszervezet hivatása — amit egyesek annak idején szántak neki ■—, hogy „mumus’“ legyen a gazdasági vezetők számára, hogy a felsőbb szerveknek küldött jelentéseket kontrollálja, hogy „tetten érje” az elnököt, a brigádvezetőket Ellenkezőleg! A pártszervezet arra hivatott, hogy ■ segítsen, munkájának alapvető követelménye a gazda■ sági vezetők iránti bizalom . A kezdeményezés, a példamutatás, a mozgósítás, í , meggyőzés a legeredményesebb eszköze, módszerei , gazdaságszervező tevékeny. ■ Bégnek: Bézsi Mátyás Csak vásárolni megyünk a városba A sorkifaludi Béke Tsznek 20 hold öntözéses kertészete van. Korábban csak 5—10 holdon gazdálkodtak. A kertészet dolgozói — kivéve id. Drávecz Józsefet, a kertészt — kizárólag fiatal lányokból állnak. Tizenketten dolgoznak itt, s még gondolatban sem hagyják el a kertészetet más munkahelyért. — Mi csak vásárolni megyünk a városba — mondották —, dolgozni nem, mert nagyon jó nekünk a kertészet. Megtaláljuk itt a számításunkat. Egy-egy munkaegység értéke a kertészetben 30 forint, s a munkaegységekért járó pénzösszeget minden hónap elsején ki is fizetik nekik. Ez jó példa arra is, hogyan lehet a fiatalságot megtartani a tsz-ben. A kertészetben az idén 200 melegágyi ablakkal dolgoztak. A Szombathelyen felállítandó strandra megkapták az engedélyt. Az a tervük, hogy jövőre már primőrárukkal is megjelennek a piacon. Öveges József professzor és Karsai Elek előadása Szombathelyen Csütörtökön délután Szombathelyen, a TIT klubban dr. Karsai Elek beszélgetett olvasóival az ünnepi könyvhét alkalmával rendezett író-olvasó találkozón. A rádióból és történelmi tárgyú könyveiről ismert népszerű író legújabb könyveiről (A budai Sándor-palotában történt) és a Horthy korszak politikai kulisszatitkairól tartott előadást. Este hatkor az Ifjúság Háza nagytermékeis Öveges József professzor, számos fizikai könyv népszerű szerzője beszélt életéről, írói munkásságáról, könyveiről. A mindvégig hangulatos előadás után a szombathelyi fiatalok tudományos kérdésekkel ostromoltál; az előadót, majd az előcsarnokban kiállított könyvespultnál pillanatok alatt elkapkodták a véges professzor legújabb könyvét, az Érdekes fizikát, hogy még elutazása előtt dedikáltathassák a szerzővel, Ilvigwi professzor hallgatósága körében. Emberek a Rába partján Vaskos jegyzeteim közt lapozgatva újra és újra elibém tárul a nagy falu. Megállók egy-egy ház előtt, a tsz-udvarán, tanácson, orvosnál, patikusnál, portákon, iskolában. Emberek, asszonyok, fiatalok, gyerekek vesznek körül. Beszélgetünk. Mind megannyi kép, más-más színben, tónusban Emberek, sorsok külön-külüm, de az egész falu mint egy hatalmas képcsarnok. A szocialista realizmus fogható és átlátható életképe. Íme a tükör: Lassan, lépésben hálad velünk a tsz lovaskocsija. A jóvérű csikókat a 17 esztendős Csitkovics Jóska tartja száron. Fekete képű, jóvágású legény, emberesen cigarettázik. Mellettem ül az elnök. Kétoldalt fűtenger hullámzik. A tsz több száz hold kaszálója. Kitűnő termés mutatkozik. A fű helyenként máris térdig ér. De az elnök, aki régi mezőgazdasági szakember, kevesli. Azt magyarázza, hogy egy részét feltöreti. Nagyobb tömegű takarmányt is lehetne innen nyerni. Arról nem is beszélve, hogy az 500 holdnyi terület jelenleg is öntözhető. Aztán betakarítógépek beszerzéséről, tenyészállatok vásárlásáról, a majorság további korszerűsítéséről, bővítéséről, az ikervári földek javításáról, víziszárnyas-ter r épről és sok más okos dologról beszél. A község felöli határrész egyik tábláján lóeke után vetik a krumplit. A burgonyavetőgép a dülőúton rozsdásodik. Egy olyan alkatrész hiányzik belőle, amit sehol nem lehet kapni. A másik táblán géppel vetik a babot. De hogyan? Mintha marokkal szórnák. Az agronómus megállítja a traktorost. Igazítanak a vetőgép adagolóján. De nem jó. Harmadszor is meg kell állni. A traktoros káromkodik. Neki nem a vetés minősége, hanem a napi teljesítmény a fontos. Szerencsére az ikervári tsz traktorosai nagyobb részénél nem ilyen a felfogás, noha ők is hajtanak a több keresetért, de becsületesebb alapokon. jár Megállók egy betáblázott kapu előtt. A kis tenyérnyi táblák a következőkről tájékoztatnak: „Tiszta udvar, rendes ház”, „Tbc-mentes állatállomány”, „Állami Biztosító”, „Vigyázz, a kutya harapós!”. Vajon, milyen lehet a gazda? Nem valami nagy barátsággal fogad. A kutyájára sem szól, pedig a dühödt ugatástól alig halljuk egymás szavát. Végül is az asszony csendesíti el az ebet Sírnak mind a ketten, Aszszonylányuk a „rendes Falusi képcsarnok ház”, szép tiszta tornácáról les ránk. Nekik borzalmas ez az élet. A közös gazdaságból szerintük soha sem lesz jóvilág. Bezzeg, a régi egyéni, az igen. A hátsó udvarban álló, pár évvel ezelőtt épült új pajta is ezt bizonygatja. Vitatkozunk. Az istállóban négy darab marha. Disznókat vágtak, tele a kamra. Ahogy az ajtón és ablakokon bekukkantottam, (mert be nem tessékeltek) takaros berendezés. De a gazda csak a magáét hajtja a feleségével együtt. Mit csináljak? Még jó, hogy a kutyát rám nem uszították. Aztán megtudom, hogy ez az ember 1960-ban összesen 9 munkaegységet teljesített, de tavaly már — ha fanyalogva is — 304-et. Ennek forintértéke 10 ezer, s hozzá a részesművelés, valamint a háztáji. A lánya a ktsz-ben, veje a vasútnál dolgozik. Ebben az évben is van már 81 munkanapra 116 munkaegysége, ami 3 ezer forintot ér. De nekem azt mondta, hogy csak 540 forintot kapott a közösből Ez a szegény ember egyébként a tsz ellenőrzési bizottságának a tagja, de ezért külön nem írnak jóvá részére egy fél munkaegységet sem. Megyek egy másik házhoz. A gazda éppen akkor érkezik haza a közös jószágoktól. Meleg barátsággal fogad. Betessékel az új házba, amely kívülről még vakolatlan, de belül tiszta rendes. Bort tesz az asztalra. Az öregasszony tüzet gyűjt, az eladó lány kolbászt aprít egy lábasba, tojást ver rá, s a friss, párolgó étket kettőnk közé tálalja. Szabadkosok, de látom, megsérteném a gazdát ha visszautasítanám a vacsorahívást. Beszélgetünk Derűs a hangulat és őszinte Senki nem siránkozik. Nem is dicsekszenek. A gazdi azt mondja: bár, már 3 évvel ezelőtt fordult vole ilyenre a világ. Este van. Már égnek az utcai villanylámpák. A fogatosok ilyenkor itatnak Megszólít egy sovány képű nagy szemű, fekete fiatalember. — Jöjjön, nézze meg milyen csikót akar elvenni tőlem az elnök! Elindulok. A fiatalember szenvedélyesen magyaráz Az istállóban két fényes szőrű, jó húsban levő kanca. Középen az éves csikó. Valóban szép. Állása, tartása kecses. Jók a lábai, s a szügye máris olyan széles, hogy hámozni lehetne. — Cili! Kicsi jószágaim —• becézi, hívogatja az állatot, s a csikó kezesen dörgölődzik hozzá. Vékony hangon nyekerész, boldog. Az ember arca szinte átszellemül . Ezt akarják elvenni tőlem. Érti? Pedig csak én tudnám betörni a hámba. Higgye el, csak rám hallgat ez a jószág. Miért akarják egy másik istállóba tenni? Hát nem mindegy a vezetőségnek, hd neveli tovább? Mert nekem nem mindegy. Azt sem bánom, ha azt a havi 2 munkaegységet nem írják a javamra a gondozásért Csak hagyják itt, mert ha elviszik, én biz’isten kilépek a csoportból. — Bolondokat beszél ez az ember — magyarázkodik riadtan a fogatos mamája. — Meg ne tessék ímni. — Aztán a fülembe súgja: — Inkább szóljon az elnöknek, hogy csak vigyék minél hamarabb ezt a kis dögöt, mert ez a lóbolond fiam elhordja lassan az összes kukoricámat a padlásról annak a csikónak. ★ Az iskola előtt vidám gyermeksereg A külön-au-tóbuszra várnak. Kirándu■ lás lesz Szombathelyre. ’ Amikor a tanító úr közéjük ■ lép, elhalkul a lárma. — Aztán van-e zsebpénzetek? — kérdi mosolyogva ! a tanító, s — De van ám! —• zúgják , kórusban. I — Olvassuk meg, mennyi! Megolvassák. A 36 gyereknek összesen 761 forint zsebpénze van* Keresem a tanácselnököt Azt mondja Janina József körzeti adócsoportvezető, hogy nincs itthon, akadémián tanul. Hát a tanácstitkár? Az szabadságon van, de szintén tanul. A községi s párttitkár is iskolán van. — Ebben a községben mindenki tanul? ! A nevetős szemű tanács, hivatalnok elibém tesz egy papírt. * Éppen most készítettem egy kis statisztikát a falu kulturális és művelődési életéra. Ikerváron 444 darab rádió, 36 televízió szórakoztatja, neveli a lakosságot. ■_ Az emberek 269 napilapot, , 657 hetilapot és 115 folyóíratot olvasnak. A járás a a megye és az ország különböző középiskoláiban 333 a ikervári fiatal tanul. Kettő jár az egyetemre és 22 felnőtt a dolgozók iskolájába. Úgy gondolom, ehhez a " szívet-lelket gyönyörködtető mai falusi életképhez " sem kell magyarázó kép" aláírás. Dávid József ■ Következik: Kilátás VAS NÉPE , 1963. június 1. Szombat 0 4.