Vas Népe, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 104. szám Ara 80 fillér 1971. május 5. Szerda A párt politikájának érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét hazánkban Megkezdődött a szakszervezetek XXI. kongresszusa Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének székházában kedd reggel 9 órakor megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy 700 küldött elemzi az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután a kongresszus megválasztotta az elnökséget. Helyet foglalt az elnökségben Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, továbbá Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT Számvizsgáló Bizottságának elnöke. Az elnökségben foglalt helyet Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. A kongresszus napirendje a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután megválasztották a kongresszus titkárságát és munkabizottságait. Majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a beszámolót. Gáspár Sándor beszéde Tisztelt Kongresszus! A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően befejeződtek az alap- és középszervi választások, az iparági kongresszusok. Három és fél millió szervezett dolgozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek tevékenységét, támasztottak igényeket a szakszervezetek munkája iránt. A szakszervezeti vezető szervek megválasztása a széleskörű demokrácia jegyében zajlott le. A szervezett dolgozók vélemény-nyilvánítása, vitakészsége főleg az üzemek, vállalatok, intézmények tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a vállalati kereteken. Egész társadalmunk nagy léptekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta töretlen lendülettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozó, az egész magyar nép ismét egyetértését és bizalmát fejezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetéseken mérlegre kerültek politikánk elvei, céljai és megvalósulásuk eredményei. Politikai és társadalmi életünk, közéletünk erényeiről és gyengeségeiről elismerő és bíráló hangon szóltak. Különösen sokan tették szóvá a jobb és eredményesebb termelőmunkát gátló munkaszervezési anyagellátási hiányosságokat és az ezekből fakadó mértéktelen túlóráztatást. A szocialista brigádok határozottan igényelték munkájukhoz a legfontosabb feltételek biztosítását. Számos helyen sürgetően vetették fel a dolgozók a szociális normák, a munkabiztonsági előírások betartását és betartásának ellenőrzését. Szinte valamennyi taggyűlésen és szakszervezeti kongresszuson kritikusan foglalkoztak a bérek és árak alakulásával. A tagság számos olyan észrevételt és sok olyan javaslatot tett reálisan értékelve, de ugyanakkor kritizálva is munkánkat — amelyekre kötelességünk odafigyelni és megoldásukon fáradozni. A párt X. kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika alakításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. Szocialista körülmények között a szakszervezeti munka bonyolultsága, sok ellentmondása és gyakorlati nehézsége abból adódik, hogy mindenkor egyaránt figyelembe kell venni a társadalmi, a réteg- és nem kevésbé az egyéni érdeket is. A szocialista társadalomban kibékíthetetlen ellentmondások nincsenek. De természetesen léteznek és keletkezhetnek kisebb-nagyobb érdekellentétek, összeegyeztethető, feloldható ellentmondások. A szocialista állam a maga eszközeivel végzi el feladatát. A szakszervezetek ugyanezen célok megvalósítását segítik önálló véleményükkel sajátos eszközeikkel, és így töltik be hivatásukat. A társadalom érdeke, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű döntésekre minden esetben a kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegyezés híján különálló — véleménye alapján kerüljön sor. Az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés törvényerőre emelte. Célunk, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan fejlődjön az életszínvonal. A reálbér 16—18 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 25—27 százalékkal fog emelkedni. A lakosság fogyasztásának mintegy 30 százalékos növelését tervezzük. Továbbfejlesztjük a műveltségi színvonal emelését szolgáló iskolai és kulturális hálózatot. Az egészségügyi ellátás további javítására öt év alatt 6,7 milliárd forintot fordítunk. A gyermekekről és az idős korúakról is kellő módon gondoskodik a IV. ötéves terv. Gáspár Sándor így folytatta: ismeretes, hogy a szak(Folytatás a 3. oldalon) KGST tanácskozás Szegeden Szegeden kedden megkezdődött a KGST országok valuta és pénzügyi állandó bizottságának ülése. A tanácskozáson részt vesznek a KGST tagországok pénzügyminiszterhelyettesei és nemzeti bankjaik helyettes vezetői. A tárgyaláson megvitatják az állandó bizottság múlt évben végzett munkáját és meghatározzák a további teendőket. Kádár János távirata Erich Honeckerhez NÉMET SZOCIALISTA EGYSÉGPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, ERICH HONECKER ELSŐ TITKÁR ELVTÁRSNAK. TISZTELT HONECKER ELVTÁRS! A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárává történt megválasztása alkalmából fogadja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam jókívánságait, elvtársi üdvözletünket. Erőt, egészséget és sikereket kívánunk a német munkásosztály, a német munkás—paraszt állam dolgozó népe, a szocializmus, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a német—magyar internacionalista kapcsolatok javára végzendő tevékenységéhez. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kőszegi tudósítás a fulárnapokról Dr. Gombár József: „Nemzetközi ifjúsági filmfesztivál rangjára emeljük...“ Hétfő esti tudósításunkat, lapzárta előtt, azzal fejeztük be, hogy a lovagteremben levetítették Gábor Pál Horizont című filmjét, az idei rendezvény első magyar bemutatójaként. A díszelőadás megnyitó beszéde, amelyet dr. Gombár József, a KISZ KB titkára tartott, meghozta az első szenzációt is. Mint hangsúlyozta, a KISZ Központi Bizottsága igen nagy jelentőséget tulajdonít a kőszegi rendezvénynek, mert a találkozó fontos kulturális és politikai fórum mind a filmművészek, különösen a fiatal alkotók, mind a közönség, főleg a film fiatal közönsége számára. — Az V. Kőszegi Ifjúsági Fémnapok talán az eddigi legtartalmasabb, legértékesebb rendezvény az 1967- ben megkezdett találkozók sorában — mondotta —. Meggyőződésünk szerint a bemutatók, a művész-közönség találkozók, viták az egyéb kulturális műsorok nemcsak színvonalas szórakozást, hanem értékes gondolatokat is jelentenek mindazoknak, akik szeretik a filmművészetet, s az ifjúságot. A filmnapok azonban fél évtized alatt kinőtték eddigi kereteiket. Éppen ezért elhatároztuk, az eddig legjobb vendéglátó gazdának bizonyult kőszegiekkel, szombathelyiekkel egyetértésben, hogy a kőszegi filmnapokat nemzetközi ifjúsági filmfesztivállá, a szocialista országok filmesei és a haladó nyugati filmesek fórumává fejlesztjük. Itt lehetne megrendezni az ifjúsági filmek alkotóinak nemzetközi vitáit, e falak közt találkozhatnának a filmszakma nemzetközi élvonalának ismert szakemberei és a kritikusok. Ezzel szélesebbé válna a mezőny, nagyobb lenne a visszhang, gazdagabb a viták tematikája, messzehatóbb a kőszegi műhelyből kisugárzó gondolat. A KISZ KB titkárának bejelentése rendkívüli érdeklődést váltott ki a külföldi vendégek körében. Kedden délelőtt, a filmnapok történetének eddig legnépesebb sajtókonferenciáján, Velemben, ahol kicsinek bizonyult a Gomba vendéglő étterme (Tamási Eszter háziasszonynak is úgy kellett helyet szorítani az asztal mellett) tucatnyi kérdés hangzott el a filmnapok holnapjáról. A sajtótájékoztatón Vámos József, a megyei tanács elnökhelyettese a tízéves Savaria rendezvénysorozat idei programját ismertette. Felhívta a figyelmet a hagyományos műsorok (karnevál, Varázsfuvola előadások, orgonahangverseny, táncverseny) gazdagodására, a mind nagyobb nemzetközi részvételre és érdeklődésre (táncverseny, orgonakoncert) és néhány új műsorra is, pl. Mozart Tamosz, Egyiptom királya c. operájának bemu(Folytatás az 5. oldalon) Filmnapi hangulat a kőszegi utcán: ifjúsági filmek, fiatal látogatók. Jákfalvi Elemér felvétele. Üdvözletek Moszkva, Varsó, Prága, Bukarest. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára táviratban üdvözölte Walter Ulbrichtot a Német Szocialista Egységpárt elnökévé történt megválasztása alkalmából. Leonyid Brezsnyev az SZKP KB nevében táviratban köszöntötte Erich Honeckert abból az alkalomból, hogy a NSZEP Központi Bizottságának első titkárává választották. Táviratban köszöntötte Walter Ulbrichtot és Erich Honeckert a LEMP KB nevében Edward Gierek, és a CSKP KB nevében Gustáv Husák. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára ugyancsak táviratban üdvözölte Walter Ulbrichtot és Erich Honeckert. Jókívánságait tolmácsolta táviratban Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára is. Rogers Kairóban, Schumann Moszkvában — Washington katonai tábor — Fiatal költőink bemutatkozása — Vásári készülődés — Berzsenyi emléknap — Naposcsibe munkásoknak