Vas Népe, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

Világ proletárjai" egyesüljetek" A? M$?MP MAS MEGYEI BIZOTTSAG­A ES A VAS MEG­YE* TANACS NAPJA XVI. évfolyam, 11. szám Ara­tO fillér 1972. januuár 14. Péntek A környezetvédelemről, a nők szociális helyzetéről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoz­ta­tást adott a december 5. és 24. között a Tanzániai Egye­sült Köztársaságban, az Egyiptomi Arab Köztársaság­ban, az Iraki Köztársaságban és a Szíriai Arab Köztársa­ságban tett hivatalos, baráti látogatásáról A magyar kor­mányküldöttség a megláto­gatott országokban eszmecse­rét folytatott az időszerű po­litikai kérdésekről, hazánk és a meglátogatott országok két­oldalú kapcsolatáról. Megál­lapodott kormányközi együtt­működési bizottságok létesí­tésében, és a gazdasági együttműködés bővítését elő­segítő okmányokat, megálla­podásokat írt alá. A küldött­ség, Adenen átutazva, a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaságban is megbeszé­léseket folytatott. A kormány megelégedéssel vette tudomásul, hogy a tár­gyalások tovább erősítették a Magyar Népköztársaság és a Tanzániai Egyesült Köztársa­ság, az Egyiptomi Arab Köz­társaság, az Iraki Köztársa­ság, valamint a Szíriai Arab Köztársaság kapcsolatait. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter, valamint az Országos Természetvédel­mi Hivatal elnöke közös elő­terjesztésben számolt be a természeti környezet védel­mének időszerű kérdéseiről. Az erőteljes gazdasági fej­lődés, a termelőerők fokozó­dó területi koncentrációja és az ezzel párhuzamosan je­lentkező urbanizálódás — az életszínvonal és az életkö­rülmények általános javítása mellett — világszerte sok te­kintetben rendkívül káros hatást gyakorol az ember ter­mészeti környezetére,és végső soron az emberre. Ezért az illetékes szerveknek megfelelő intézkedéseket kell tenniök a környezet további romlásának megakadályozá­sára. A Minisztertanács a jelen­tést tudomásul vette és uta­sította az építésügyi és vá­rosfejlesztési minisztert, hogy dolgozza ki a természeti kör­nyezet védelmével kapcsola­tos átfogó intézkedési tervet és azt az év végéig terjessze jóváhagyásra a kormány elé. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tése alapján a kormány ren­deletet hozott a nem lakás cél­jára szolgáló helyiségek bér­letéről, a karbantartási és felújítási költségek viselésé­ről, valamint a helyiségek­­cseréjéről, átruházásáról, illetve felmondásáról. A pénzügyminiszter vala­mint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kö­zös előterjesztésben javasolta az árvíz- és belvízkárok fel­méréséről, a kártalanítás és helyreállítás egyes kérdései­ről szóló­ korábbi kormányha­tározat olyan módosítását, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek kárrendezése a jövőben biztosítási szer­ződés alapján történjék. A rendkívüli károk miatt előforduló nagymértékű ered­­ményromlás esetén a jövede­lem előző két évi átlagának 80 százalékáig terjedő hitele­zést, illetve az állami támo­gatást továbbra is biztosítja. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Központi Nén­ Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést terjesztett elő a nők gaz­dasági és szociális helyzeté­­nek megjavítására 1970-ben hozott kampányhatározat végrehajtásáról. A je1°nfés megállapítja, hogy a tárcák és főhatóságok átfogó tervei alapján a vállalatoknál intéz­kedések történtek a határo­zat végrehajtására. Csökkent a nők, különösen a családos anyák, harmadik műszakban történő foglalkoztatása, túl­óráztatása és enyhítettek az indokolatlan béraránytalan­ságokon is. A nők a koráb­binál nagyobb arányban kap­csolódtak a továbbképzésbe, növelték a gyermekintéz­mények üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez nyújtott vállalati támogatások összegét. A kormány a jelentését tu­domásul vette, s felhívta a tárcák, az országos hatáskö­rű szervek, a tanácsok veze­tőit: gondoskodjanak arról, hogy a nők helyzetét javító intézkedések a vállalatok szövetkezetek, intézmények éves és középtávú terveinek szerves részévé váljanak. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökének be­számolóját a nemzetközi víz­ügyi egyezmények alapján 1971-ben tett intézkedésekről és a nemzetközi vízügyi együttműködés főbb kérdé­seiről. Felhatalmazta az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­két a nemzetközi­­ vízügyi egyezményekkel kapcsolatos további feladatok végrehaj­tására. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői­nek figyelmét az országgyű­lés decemberi ülésszakán el­hangzott képviselői észrevé­telekre és javaslatokra azzal hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehetősé­geit, s erről tájékoztassák az Ors­zággyűlés­ elnökét és az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Rendelet a nem lakás céljára szolgó­l ttelv­­ések bérlet­ről Az építésügyi és városfej­­­lesztési miniszter előterjesz­tésére a Minisztertanács rendeletet hozott a nem la­kás céljára szolgáló helyisé­gek bérletéről. Az új rendelet figyelembe veszi, hogy a helyiségek ál­talában többféle szakmai te­vékenység folytatására al­kalmasak, a helyiségek je­lentős része a közületi szer­vek elhelyezéséről szóló jog­szabályok hatálya alá tarto­zik, tehát a bérbeadóknak nincs szerepük abban, hogy milyen szakmai munkát, feladatkört ellátó bérlőnek utalják ki a bérleményt. A helyiség bérlője tehát nem követelheti a bérbeadótól azokat a felszereléseket és átalakításokat, amelyek a te­vékenysége gyakorlásához szükségesek. Lehetővé teszi (Folytatás a 3. oldalon) Erősöd­ek hazánk nemzetközi vízügyi kapcso­ltai A Minisztertanács csütör­töki ülése megtárgyalta és tudomásul vette Dégen Imre államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentését a nemzetközi víz­ügyi egyezmények alapján tett múlt évi intézkedések­ről és a kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A jelentés rész­letesen beszámol arról, hogy a kétoldalú vízügyi egyez­mények alapján tavaly ered­ményes tárgyalásokat foly­tattak a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Románia, Jugo­szlávia és Ausztria vízügyi delegációjával. A Szovjetunióval megálla­podtak abban, hogy a Tisza és mellékfolyóinak határsza­kaszaira közös árvédelmi és lokalizációs tervet dolgoznak ki, és meggyorsítják a Tisza vízgazdálkodási mérlegének összeállítását. Megvizsgálták és elfogadták a Tisza határ­menti szakaszának szabályo­zási tervét is. Csehszlovák partnereikkel a Duna és a Tisza, valamint az Ipoly, a Bodrog, a Hernád és a Sajó szabályozásáról tárgyaltak. A magyar—osztrák vízügyi bizottság már meghatározta a közös érdekű munkák 1972. évi építési programját. Meg­állapodtak a Fertő tó víz­minőségének ellenőrzésében. Ausztria a tavon híd építé­sét tervezi Mörbitz és 111­­mitz községek között, és készségesen vállalta, hogy teljesíti a magyar félnek a híd környéki vízszennyező­dés megakadályozása érde­kében felvetett kívánságait. A KGST-ta­gállamok víz­ügyi együttműködésében is jelentős előrelépés történt. A szocialista gazdasági in­tegráció komplex program­jának megfelelően megala­­­­kult a Tisza-völgyi Vízgaz­dálkodási Együttműködés Ál­landó Munkacsoportja, amely éppen most tartja első ülé­sét Budapesten. Véget ért a brüsszeli konferenc­a Zárszámadás előt? Táplán szentker­eszten Lövészek találkoznak Szombathelyen Április 26—27—28-ra összehívták a Hazafias Népfront V. kongresszussál Csütörtökön a parlament Vadász termében tartotta ez évi első­ ülését a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa. Az ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, to­vábbá Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Benke Valéria, az Országos Tanács tagja, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ben­­csik István, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Darvas József, Erdei Lászlóné, dr. Ortutay Gyula, Sarlós Ist­ván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel­­nökei, Jakab Sándor, az Országos Tanács tagja, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a KB osz­tályvezetője. A tanácskozást Kállai Gyu­la nyitotta meg, majd az elnö­ki megnyitó után Barati József, az Országos Tanács titkára a mozgalom elmúlt évi tevékenységéről adott számot. A beszámoló után Bencsik István főtitkár előterjesztet­te az országos elnökség ja­vaslatát a Hazafias Nép­front V. kongresszusának összehívására. Hangsúlyozta, hogy a Ha­zafias Népfront-mozgalom az elmúlt négy esztendőben a IV. kongresszus állásfog­lalásainak szellemében vé­gezte munkáját. Tevékenysé­ge az említett időszakban sokat fejlődött, módszereikben gazdagodott, nőtt a közélet­re gyakorolt politikai hatása. Mindennapos munkájában mindinkább érvényesül az az elv, hogy a párt szövetségi politikája a népfront-moz­galom keretében valósul meg. E szövetségi politika szellemében erősítette a moz­galom a szocialista nemzeti egységet, s annak fő bázi­sát, a munkás-paraszt szövet­séget; törekedett a lakóterü­leteken a munkásság foko­zottabb bevonására, részvé­telének növelésére a mozga­lom munkájában, közremű­ködött a parasztság életkö­rülményeinek javításában, a falu politikai, gazdasági és kulturális fejlesztésében, a termelőszövetkezeti demok­rácia kiszélesítésében.­­ Az építőmunka segítésé­ben, az állami élet, a szo­cialista demokrácia fejleszté­sében a népfrontbizottságok — a IV. kongresszus útmu­tatásait szem előtt tartva — nagy és eredményes munkát végeztek. Támogatták a gaz­dasági kérdések megoldását, a párt agrárpolitikáját, szé­leskörű ismeretterjesztést végeztek a gazdaságirányítá­si reform sikeréért. Sokrétű tevékenységet fejtett ki a mozgalom a város- és köz­ségpolitikai feladatok meg­oldásában a kommunális szolgáltatási gondok enyhíté­sében. Nemzetközi kapcsolataival a Hazafias Népfront eredmé­nyesen segítette a Magyar Népköztársaság külpolitiká­ját. Elítélte az imperializmus agresszív lépéseit, szervezte a m­agyar nép szolidaritási mozgalmát a szabadságukért harcoló népek, mindenekelőtt a vietnami nép támogatásá­ra. — A hazánk életében be­következett változások, tár­sadalmunk jelentős fejlődése újabb előrelépésre ad lehető­séget a népfrontmozgalom­ban is — mondotta a továb­biakban. Változatlanul fon­tos feladatunk, hogy vitafó­rumainkon, széleskörű tár­sadalmi akcióinkban helyet adjunk mindenkinek, ak­i a köz érdekében tenni akar, aki a nép jövője érdekében gondolkozni, munkálkodni kész, — mondotta, majd a munkás-paraszt szövetség je­lentőségét hangoztatta. A legfontosabb, hogy a nép­frontban a munkásság és a parasztság együtt politizáljon és egymás megértése ezáttal is erősödjék. Jó lehetőséget ad erre a népfrontfórumokon kibontakozó eszmecsere, ami már meg is indult az új típu­sú munkás-paraszt találkozó­kon. Programunk része az is, hogy mind a kétkezi mun­kásokat, mind a termelőszö­vetkezeti parasztokat na­gyobb arányban vonjuk be bizottságainkba, akcióinkba. — Az értelmiségiek széles gárdája munkálkodik a nép­frontban: pedagógusok, or­vosok, ipari és mezőgazdasá­gi mérnökök, jogászok, vala­mint igazgatási dolgozók. A mozgalomnak mindegyik csoport részvételére nagy szüksége van. Növelni akar­juk a Népfrontban tevé­kenykedő írók, művészek, újságírók számát, ugyanis lényegesen fejleszteni akar­juk a közműveltség emelését célzó népfrontmunkát. Eb­ben főleg a pedagógusok vit­ték eddig a szerepet, mun­kájukra ezután is számítunk. (Folytatás a 3. oldalon) Zárszámadás az ország első géphasználati társulásában Jól boldogultak az állam segítsége révén Az országban elsőnek a szombathelyi ÁFÉSZ kebelé­ben alakult meg a mezőgazda­­sági géphasználati társulás. Tagjai a megyeszékhely pe­remkerületében dolgozó egyé­ni gazdák, ÁFÉSZ-tagok, akiknek területei mezőgazda­sági nagyüzemi művelésre al­kalmatlanok. A társulással az volt a cél, hogy a lehetőségek szerint könnyítsék, korszerűsítsék munkájukat és a legnehezebb tennivalókat, mint például a gabona aratását, cséplését és a szántást is gépesítsék. Eh­hez a tagok saját pénzükből teremtettek közös alapot és vásároltak termelőeszközö­ket, aratógépet, traktorokat, cséplőgépet, vetőmagtisztítót. A társulat múlt évi tevé­kenységéről tegnap Szombat­helyen, a MESZÖV székhá­zában tartotta zárszámadó közgyűlését, amelyen Hor­váth Lajos elnök tájékoztatta a megjelenteket. A mezőgaz- s­dasági termelésben — és a városellátásban — sajátos he­lyet elfoglaló társulás a vára­kozásnak megfelelően műkö­dött, kiváltva ezzel mind az ÁFÉSZ igazgatósága, mind a városi tanács illetékes osz­tályának elismerését A maguk vásárolta gépek­kel — azon kívül, hogy a sa­ját területükről veszteség­mentesen betakarították, il­letve learatták és elcsépel­ték a gabonát, — a földte­rülettel rendelkező ipari munkásoknak, értelmiségiek­nek, kétlakiaknak is számot­tevő segítséget adtak. Így a társulat összesen 6300 mázsa termény területét aratta le, illetve csépelte el. Az elnök elmondotta: egész évben érezték és élvezték az állam támogatását. Üzem­anyagot, alkatrészt vásárol­hattak, s az ÁFÉSZ-tól min­den erkölcsi és gyakorlati se­gítséget megkaptak, akár a beszerzésről akár másról volt­ szó. Ugyanezt a segítséget kapták a városi tanács me­zőgazdasági osztályától is. A társulat — amelynek példájára már töb­b működik az országban — saját maga javíttatja a gépeket és a sa­ját költségén próbálja tovább korszerűsíteni termelési fel­tételeit. Egyik célja, hogy le­hetőleg minél többen elsajá­títsák a gépek szakszerű ke­zelésének, karbantartásának módját. Közülük elsőnek Pék Is­tván­ a közelmúltban jogo­sítványt szerzett a trak­torve­­zetésről. Idei tervük a többi között: úgy alakítják ki a közös sze­rüket, hogy az érdekeltek a legkisebb fáradsággal, fuvar­költséggel szállíthassák od­a gabonájukat. A város perem­­kerületein lévő összes bér­­cséplést elvállalják és a két­lakiaknak is több szántást tudnak vállalni, mint pél­dául tavaly. A zárszámadó közgyűlésen egyéni elképze­léseiket, gondaikat is meg­vitatták. Udvardi Gyula° Katonai puccs Ghanában — Szixon bejelentése — S­zertetlen vpprabllisi kí sérlet — Fázik a Kárpát medence — Kimerültségtől elaludt a mozdonyvezető és a füle — Előadóest .

Next