Vas Népe, 1973. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

1973. augusztus 28. Kedd. Pincemester — vagy tréfacsináló ? ■ Mind a kettő. Kevés olyan vidámkedélyű, friss szellemű öregemberrel találkoztam, mint a 76. élet­évét „tipró” Nagy István, aki — ahogy mondja — nyugdí­­jas paraszt, s másodállásban a répcelaki tsz borpincészeté­­nek szakreferensed?) Nekem azonban úgy mutatkozott be, — ahogy általában másoké­nak is —, hogy: István bá­csi vagyok. A titulus persze nem egé­szen pontos, mert a tsz négy holdnyi szőlőterméséből a legjobb akarattal sem lehet­ne borpincészetet csinálni, dehát hadd játszadozzon az öreg. Amikor a szentélyébe lé­pek — ahol valamikor a pa­pok táncoltak, minthogy az övék volt a pince — termé­szetesen borral kínál. — Csak­ a legjavából bá­tyám. — Itt nincs rossz, kérem. Csak­ egy fajtából lophatok, mivel a gazdaság az olasz­­rizlingre specializálta magát — aztán hamiskásan rám ka­csint s azt magyarázza, hogy egy hordóból ő mégis több ízűt ki tud venni. Mert ahogy az ujjunk se egyfor­ma, a hordóból is van: vas­tag, vékony, mulató, közepes és gyűrűs bor. Melyikből buggyantson a pohárba? Ve­szem a „lapot” és a gyűrűs­ből kérek. — Az a legnemesebb — nevet az öreg. Aztán hoz­za is a nedűt, aminek a te­tején — mint általában min­den boron — van egy kis vé­kony arany karika. Rituális szertartással — mint nemes és történelmi borvidék szülötte — belekós­tolok a borba, de nem tu­dom leplezni savanyúra vált ábrázatom. — Pedig ez orvosság — bíztat az öreg. — Amíg nem ittam, majd a falra mász­tam a gyomrom miatt. Az orvos valami sóspepszint íro­gatott, de hát a rosseb aki bevette. Ezt m­­i mutat a po­haramra, mert ő egyébként csak gumislagból nyalint. — Amióta iszom úgy csurog a nyálam, mint a Szapáry ököré. Nagyot nevet. Én meg ar­ra biztatom, hogy hozzon in­kább a „vastagabból”. Erre még jobban derül, mert hogy az a vastagabb „fajta” a hordó alján van s a sep­rő miatt inkább kanalazni kellene, mint inni. — No, akkor én befejez­tem ... — Hát nem írja meg az életem? — néz rám riadtan. — Meg van az már írva. — Ugyan hol? — A nagykönyvbe, amin Szent Péter ül a meny­­ország kapujában. Újra csillog a szeme. — Látom maga se megy a szomszédba egy kis huncut­ságért. — Inkább azt mondaná meg, hogy az elnök is ezt a bort issza-e? — Majd bolond lenne. — Hát? —­ Kiosztja a jónépnek meg kiméreti a saját vendég­lőnkben. — Akkor mit iszik az el­nök? — Nem tudom, mert én mindig józannak láttam. Ha­nem, enni azt tud. Mérge. Úgy bizony. Ilyenkor nem szeretek vele találkozni. De­hát mindegyikünknek meg­van a napi adagja. Neki ■ a legnagyobb. Dehát ő a leg­erősebb is köztünk — mor­zsolja az ujjait, jelezve, hogy mit jelent képletesen az „erő” és nevet. Majd átme­net nélkül hozzákezd élete történetéhez: — Azelőtt szegény em­ber fia voltam. Cseléd, zsel­lér, részes arató. Apámat hat­éves koromban agyoncsapta a villám. Megjártam az el­ső világháborút s a vége fe­le (Olaszországban) beszo­rultam a csizma fejébe (Szi­cília). No, ott tanultam meg egy gróf birtokán a pince­mesterséget. De hát csak vénségemre vehettem hasz­nát, mert amikor hazajöttem a fogságból tovább kellett vinnem a szegénységet. Egy­szer csak azt mondja az ura­ság: legyek én gazda, az Ürgemajorban. Vállaltam, mert a gazdának nagyobb kommenc­ó járt mint a cse­lédnek. Szereztem is a fel­­szabadulásig apránként négy hold földecskét. Aztán, hogy vége lett a régi világnak, osztani kezdtük a földesura­két. Én mérnökként­ a föld­osztó bizottságban, mert mint majoros gazda értettem az ölezéshez, vagy mi. Megcsi­náltam én azt úgy, hogy a valódi mérnökök is helyben­hagyták később. — Remélem, magának is­­ osztott valamit. — Tíz holdat. Na, képzel­heti. Akkor lettem én igazán gazda. Aztán jött a tsz. Na, mentem én is a két büszke ökrömmel­ befelé, mint lyu­kas csizmába a víz. — Aztán mire voltak büsz­kék az ökrei? — Hát, hogy ökrök. Tud­ták ők azt — mondja nagy­­komolyan az öreg, de belő­lem kibuggyan a nevetés. Különösen, amikor azt is hozzáteszi: csak éppen mi nem tudtuk, hogy mik va­gyunk ... — De most már egyenes­ben van? — Ha lefekszem, de vicc nélkül, no... Nem panasz­kodom. A fiam mérnök s valószínű a kislányom is az lesz, aki most végezte el Szombathelyen a Géppari Technikumot és felvették az egyetemre. Mondtam is,, te gyerek, nem tévedtek azok a professzorok, hiszen a te apád... De letorokolt s azt mondta: megkomolyodhatna már édesapám. — Én meg arra kérem, csak ezt ne tegye. — No, ugye — nevet, az­tán csak elkomorul ,az ar­ca s azt mondja: életemben egyszer azért nagyon el­szontyolodtam. — Mikor? — A nyugdíjazásnál. — Miért bicsaklik a nyel­ve, hogy a helyett követke­zetesen ö-t mond? — Majd magának is bi­­csaklana, ha hetvenéves munka után négyszáz fo­­­rint nyugdíjat kapna. — És a pincemesterség? — Na, ez az, lássa. Én is rájöttem a csízióra, mert itt havonta ezernégyszáz forin­tot kapok. Az asszonynak is jár valami, így aztán kétezer körül megvan. Csakhogy nem bírom én már a bort. Még a szagát se nagyon. És saj­nos — tárja szét nagy ár­tatlanul hatalmas karja­it — itt nem adnak veszé­lyességi pótlékot, így hát minden évben felmondok. — És mindig visszajön. — Megagitálnak. — S maga hagyja magát? -!- Mit csináljak —ka­csint rám huncutul—, ha egyszer ilyen a természe­tem. .. — dávid — Új tantárgy az egyetemeken a szervezési ismeretek A vállalati szervezés fej­lesztéséről kormányhatározat intézkedett. Ezzel összefüg­gésben a művelődésügyi mi­niszter — egyetértésben az érdekelt főhatóságokkal — elrendelte: az egyetemek, va­lamint a műszaki és a gazda­sági,a főiskolák­­ valamennyi szakán oktatni kell a szak jellegének megfelelő szerve­zési ismereteket. Az oktatás fokozatos bevezetéséről, cél­járól, továbbá arról, hogy a szervezési ismereteket önál­ló tantárgyként, vagy más tantárgy (tantárgyak) kere­tében kell-e oktatni, az egye­tem felett felügyeletet gya­korló miniszter intézkedik. A népgazdasági igények­hez alkalmazkodva a szerve­zési szakemberek képzésére az egyetemeken külön sza­kot is kell létesíteni. Ezen a szakon szerzett oklevélben a szervezői szakképesítést minden esetben fel kell tün­tetni, és az oklevél a vég­zettségnek megfelelő szer­vezői munkakörök betöltésé­re is képesít. Az egyetemek szervezési szakjain levelező oktatás ke­retében kiegészítő képesí­tést szerezhetnek a képzés szakirányának megfelelő ok­levéllel rendelkező szakem­berek. A kiegészítő képzés tanulmányi idejét és rendjét az egyetem felett felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg. A miniszteri utasítás egy­ben leszögezi: az egyeteme­ken folyó továbbképzés tan­terveiben is megfelelő he­lyet kell biztosítani a szerve­zési szakirányú ismeretek ok­tatásának. A szervezési ismeretek szakközépiskolai oktatásáról a tantervekben történik in­tézkedés. Az utasítás hatályba lé­pett. A A VOLÁN 17. SZ. VÁLLALAT 12 fő 5 éves gyakor­lattal rendelkező gép­j­ármű vezetőt vesz fel autóbuszra „D” tehergépkocsira „E” kategóriás ve­zetői engedéllyel Munkaidő: 310 óra. Bérezés- megegyezés szerint. Alkalmazunk továbbá 18. életévét betöltött NŐI MUNKAERŐKET kalauzi munkakörbe a vállalat minden telephelyére. Munkaidő: 210 óra (havi 10—12 szabadnap): 19042) . H­irdessen , N­­ a VAS NÉPE-ben’ A népművelési forintok felhasználásáról Hat megyében —■ 163 tele­pülésen — a népi ellenőrök megvizsgálták, hogyan hasz­nálják fel a népművelési cé­lokra fordított és több for­rásból előirányzott anyagi eszközöket. A vizsgálat 497 termelőegységre, állami, ta­nácsi, vállalatokra, ip­ari, mezőgazdasági, fogyasztási szövetkezetekre, 157 művelő­dési otthonra és 126 könyv­tárra terjedt ki. A vizsgált körben — a be­ruházásokat, fejlesztéseket és a szociális, sportcélokat nem számítva — például 1972-ben 64 millió forintot használtak fel kulturális és közművelődési kiadásokra. A vállalatok és szövetkezetek ezen a címen kereken 23 millió forintot költöttek. A kiadások 22,6 százalékát tet­ték ki az összes közművelő­dési költségek. Viszont több mint 40 százalékát a külföldi és hazai kirándulások, húsz százalékát pedig a külön­böző ünnepségek a nem hivatalos külföldi utazások költségei a kulturális kiadások 23—24 százalékát emésztették fel, s ezeken az utakon a dolgo­zók 1,3—2 százaléka vett részt. Általános tapasztalat, hogy a­­felhasználások ellen­őrzése rendszertelen. Az üzemi dolgozók kultu­rális igényeinek kielégítésé­ről részben lakóhelyük kul­turális intézményeinek kell gondoskodni. A művelődési otthonok tanácsi költségveté­si támogatása azonban nem elegendő a költségek fedezé­sére. A vizsgált termelőüze­mek kulturális­ célú kiadása­ik 7,2 százalékát, mindössze egymillió 673 ezer forint tá­mogatást nyújtottak ezez művelődési otthonnak, tehát átlagosan 16 ezer forintot. A vizsgálatról készült — és a KNEB által is megtár­gyalt — jelentés átfogó és részletes elemzés alapján megállapítja, hogy a vidéki lakosság művelődésében mind nagyobb szerephez jut az üzemek kulturális tevé­kenysége, s ez jelentős ha­tást gyakorol a népművelés hagyományos eszközeire. A rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználása azon­ban — a megfelelő központi és helyi orientáció és együtt­működés hiányában — nem elég hatékony. A KNEB megfelelő javaslatokkal for­dul az illetékes szervekhez a közművelődés anyagi eszkö­zeinek hatékonyabb felhasz­nálása és az­­ igények össz­hangjának megteremtése ér­dekében. Restauráló laboratóriumban (MTI Fotó:Tóth Imre — RL) A Széchenyi könyvtár restauráló műhelyében régi kéziratokat, könyveket, térképeket és színlapokat mentenek meg a pusztulástól. » Képünkön: a XIV. századból való kódex a Széchenyi könyvtár legújabb szerzeménye. Az erősen megrongálódott pergamen felületét restaurátor vizsgálja. MIT HALLUNK - MIT LÁTUNK?! RADIO KOSSK­’b­­i A OK— 8.20 Macska, Folytatásos re­gény gyermekeknek, 1. r. — 8.34 Népi zene. — 9.00 Harsan a kürtszó! — 9.35 Operanégyesek. — 10.05 Versrészlet. — 10.26 Ze­nekari muzsika. — 12.20 Ki nyer ma? — 12.35 Melódiákoktól. — 13.34 Törvénykönyv. — 13.53 Ma­gyar muzsika. — 14.18 Rádiójá­ték gyermekeknek. — 15.16 A GATT-tagságról II. — 15.20 Ope­rettrészletek. — 16.05 Kamaraze­ne. — 16.30 Cseh népdalok. —­ 16.5­2 Kórusmű. — 17.05 Áriák. — 17.45 Riportm­űsor. — 18.00 Könnyűzenei Híradó. — 18.30 A Szabó család. — 19.25 Szifz­foni­­kus zene. — 20.10 Könyv a rá­dióban. — 21.06 Egy óra az Express együttessel. — 22.36 Népdalok. — 23.15 Századunk zenéjéből. — 6.1o Toronyzene. PETŐFI RÁ­DIÓ 8.05 Versenyművek. — 9.03 Ka­marazene. — 9.35 Táncdalok. — — 12.03 Vígoperákból. — 12.50 Könyvek, tájak, emberek. — 13.03 Két trió — Bandává ket­tőtől hatig... — 18.10 Riport — 18.35 Az Ifjúsági Rádió műsora. — 19.00 Népdalcsokor. — 19.35 Történelmi arcképcsarnok — 20.28 Magyar zeneművek. Köz­ben: 21.58 Versek. — 23.15 Nó­ták. GYŐRI RADIO 18.00 Nyugat-dunántúli króni­ka. — 18.20 Tánczene. — 18.36 Sport-turmix. — 18.45 Szóra­koztató muzsika. — 18.55 Leve­lesláda — válaszolunk halgató­­inknak. TELEVÍZIÓ BUDAPEST­ 17.43 Hírek. — 17.50 Karel Gott műsora. — 18.15 Tapasztalatcse­re, m. Zöldség a földeken és a piacon. — 18.50 Játék a be­tűkkel. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Pathelin mester. Ismeretlen francia szer­ző komédiája. A gyulai Vár­színház ea., felvételről. (Előtte ismertetés, 14. éven felülieknek) — 21.45 Jogi esetek. — 22.25 Tv­­híradó 2. POZSONYI MOSOK 15.50 Hírek. — 15.55 A labda­rúgás hírei. — 16.15 Autósok, motorosok. — 1. 36 Telesport. — 17.05 Fiatalok horizontja. — 17.55 öt perc önmagunknak. — 13­. 06 Népművészet. L­engyel dokumentumfiilm. — 18.4© Esti mese. — 19.0© Tv-híradó. — 19.30 Dokumentum film. — 20.00 Nagy küldetés. NDK tv-filmso­­rozat. 1. rész. — 21.20 Tv-hír-, adó. — 22.10 A barátság hang­versenye. . OSZTRÁK MOSOK 18.00 Preston őrmester. — 18.25 Jó éjszakát, gyerekek. — 18.30 Az állatok paradicsoma. — 19.00 Osztrák képek és dél­­tiroli aktualitások. — 19.30 Tv­­híradó és kultúra. — 20.06 Sport — 20.15 Mi vagyok élt? — 21.00 Sikoly a hajnali szürkeségben. Film. — 22.20 Tv-híradó. 3. 19.30 Tv-híradó és kultúra. — 20.06 Sport. — 20.00 Röviden — képekben — aktualitásokról. — 20.15 LC s szabadság. — 21.30 V. I. P. hinta. — 22.30 Tv-is­­métlések: Osztrák képek és dél-tiroli­­aktualitások. . — Tu­dományos aktualitások! — Tv­­híradó és kultúra. A Rádió és TV a műsorvál­toztatás jogát fenntartja. A SZOMBATHELYI MOZIK MOSÓRA Savaria: a betörés (francia­­olasz de. 10 du fél 4,­­­0, es­te 8.) Béke: Idő a magánéletre (francia 5, 7) ------- - 5 vas népe !

Next