Vas Népe, 1973. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-28 / 200. szám
1973. augusztus 28. Kedd. Pincemester — vagy tréfacsináló ? ■ Mind a kettő. Kevés olyan vidámkedélyű, friss szellemű öregemberrel találkoztam, mint a 76. életévét „tipró” Nagy István, aki — ahogy mondja — nyugdíjas paraszt, s másodállásban a répcelaki tsz borpincészetének szakreferensed?) Nekem azonban úgy mutatkozott be, — ahogy általában másokénak is —, hogy: István bácsi vagyok. A titulus persze nem egészen pontos, mert a tsz négy holdnyi szőlőterméséből a legjobb akarattal sem lehetne borpincészetet csinálni, dehát hadd játszadozzon az öreg. Amikor a szentélyébe lépek — ahol valamikor a papok táncoltak, minthogy az övék volt a pince — természetesen borral kínál. — Csak a legjavából bátyám. — Itt nincs rossz, kérem. Csak egy fajtából lophatok, mivel a gazdaság az olaszrizlingre specializálta magát — aztán hamiskásan rám kacsint s azt magyarázza, hogy egy hordóból ő mégis több ízűt ki tud venni. Mert ahogy az ujjunk se egyforma, a hordóból is van: vastag, vékony, mulató, közepes és gyűrűs bor. Melyikből buggyantson a pohárba? Veszem a „lapot” és a gyűrűsből kérek. — Az a legnemesebb — nevet az öreg. Aztán hozza is a nedűt, aminek a tetején — mint általában minden boron — van egy kis vékony arany karika. Rituális szertartással — mint nemes és történelmi borvidék szülötte — belekóstolok a borba, de nem tudom leplezni savanyúra vált ábrázatom. — Pedig ez orvosság — bíztat az öreg. — Amíg nem ittam, majd a falra másztam a gyomrom miatt. Az orvos valami sóspepszint írogatott, de hát a rosseb aki bevette. Ezt mi mutat a poharamra, mert ő egyébként csak gumislagból nyalint. — Amióta iszom úgy csurog a nyálam, mint a Szapáry ököré. Nagyot nevet. Én meg arra biztatom, hogy hozzon inkább a „vastagabból”. Erre még jobban derül, mert hogy az a vastagabb „fajta” a hordó alján van s a seprő miatt inkább kanalazni kellene, mint inni. — No, akkor én befejeztem ... — Hát nem írja meg az életem? — néz rám riadtan. — Meg van az már írva. — Ugyan hol? — A nagykönyvbe, amin Szent Péter ül a menyország kapujában. Újra csillog a szeme. — Látom maga se megy a szomszédba egy kis huncutságért. — Inkább azt mondaná meg, hogy az elnök is ezt a bort issza-e? — Majd bolond lenne. — Hát? — Kiosztja a jónépnek meg kiméreti a saját vendéglőnkben. — Akkor mit iszik az elnök? — Nem tudom, mert én mindig józannak láttam. Hanem, enni azt tud. Mérge. Úgy bizony. Ilyenkor nem szeretek vele találkozni. Dehát mindegyikünknek megvan a napi adagja. Neki ■ a legnagyobb. Dehát ő a legerősebb is köztünk — morzsolja az ujjait, jelezve, hogy mit jelent képletesen az „erő” és nevet. Majd átmenet nélkül hozzákezd élete történetéhez: — Azelőtt szegény ember fia voltam. Cseléd, zsellér, részes arató. Apámat hatéves koromban agyoncsapta a villám. Megjártam az első világháborút s a vége fele (Olaszországban) beszorultam a csizma fejébe (Szicília). No, ott tanultam meg egy gróf birtokán a pincemesterséget. De hát csak vénségemre vehettem hasznát, mert amikor hazajöttem a fogságból tovább kellett vinnem a szegénységet. Egyszer csak azt mondja az uraság: legyek én gazda, az Ürgemajorban. Vállaltam, mert a gazdának nagyobb kommencó járt mint a cselédnek. Szereztem is a felszabadulásig apránként négy hold földecskét. Aztán, hogy vége lett a régi világnak, osztani kezdtük a földesurakét. Én mérnökként a földosztó bizottságban, mert mint majoros gazda értettem az ölezéshez, vagy mi. Megcsináltam én azt úgy, hogy a valódi mérnökök is helybenhagyták később. — Remélem, magának is osztott valamit. — Tíz holdat. Na, képzelheti. Akkor lettem én igazán gazda. Aztán jött a tsz. Na, mentem én is a két büszke ökrömmel befelé, mint lyukas csizmába a víz. — Aztán mire voltak büszkék az ökrei? — Hát, hogy ökrök. Tudták ők azt — mondja nagykomolyan az öreg, de belőlem kibuggyan a nevetés. Különösen, amikor azt is hozzáteszi: csak éppen mi nem tudtuk, hogy mik vagyunk ... — De most már egyenesben van? — Ha lefekszem, de vicc nélkül, no... Nem panaszkodom. A fiam mérnök s valószínű a kislányom is az lesz, aki most végezte el Szombathelyen a Géppari Technikumot és felvették az egyetemre. Mondtam is,, te gyerek, nem tévedtek azok a professzorok, hiszen a te apád... De letorokolt s azt mondta: megkomolyodhatna már édesapám. — Én meg arra kérem, csak ezt ne tegye. — No, ugye — nevet, aztán csak elkomorul ,az arca s azt mondja: életemben egyszer azért nagyon elszontyolodtam. — Mikor? — A nyugdíjazásnál. — Miért bicsaklik a nyelve, hogy a helyett következetesen ö-t mond? — Majd magának is bicsaklana, ha hetvenéves munka után négyszáz forint nyugdíjat kapna. — És a pincemesterség? — Na, ez az, lássa. Én is rájöttem a csízióra, mert itt havonta ezernégyszáz forintot kapok. Az asszonynak is jár valami, így aztán kétezer körül megvan. Csakhogy nem bírom én már a bort. Még a szagát se nagyon. És sajnos — tárja szét nagy ártatlanul hatalmas karjait — itt nem adnak veszélyességi pótlékot, így hát minden évben felmondok. — És mindig visszajön. — Megagitálnak. — S maga hagyja magát? -!- Mit csináljak —kacsint rám huncutul—, ha egyszer ilyen a természetem. .. — dávid — Új tantárgy az egyetemeken a szervezési ismeretek A vállalati szervezés fejlesztéséről kormányhatározat intézkedett. Ezzel összefüggésben a művelődésügyi miniszter — egyetértésben az érdekelt főhatóságokkal — elrendelte: az egyetemek, valamint a műszaki és a gazdasági,a főiskolák valamennyi szakán oktatni kell a szak jellegének megfelelő szervezési ismereteket. Az oktatás fokozatos bevezetéséről, céljáról, továbbá arról, hogy a szervezési ismereteket önálló tantárgyként, vagy más tantárgy (tantárgyak) keretében kell-e oktatni, az egyetem felett felügyeletet gyakorló miniszter intézkedik. A népgazdasági igényekhez alkalmazkodva a szervezési szakemberek képzésére az egyetemeken külön szakot is kell létesíteni. Ezen a szakon szerzett oklevélben a szervezői szakképesítést minden esetben fel kell tüntetni, és az oklevél a végzettségnek megfelelő szervezői munkakörök betöltésére is képesít. Az egyetemek szervezési szakjain levelező oktatás keretében kiegészítő képesítést szerezhetnek a képzés szakirányának megfelelő oklevéllel rendelkező szakemberek. A kiegészítő képzés tanulmányi idejét és rendjét az egyetem felett felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg. A miniszteri utasítás egyben leszögezi: az egyetemeken folyó továbbképzés tanterveiben is megfelelő helyet kell biztosítani a szervezési szakirányú ismeretek oktatásának. A szervezési ismeretek szakközépiskolai oktatásáról a tantervekben történik intézkedés. Az utasítás hatályba lépett. A A VOLÁN 17. SZ. VÁLLALAT 12 fő 5 éves gyakorlattal rendelkező gépjármű vezetőt vesz fel autóbuszra „D” tehergépkocsira „E” kategóriás vezetői engedéllyel Munkaidő: 310 óra. Bérezés- megegyezés szerint. Alkalmazunk továbbá 18. életévét betöltött NŐI MUNKAERŐKET kalauzi munkakörbe a vállalat minden telephelyére. Munkaidő: 210 óra (havi 10—12 szabadnap): 19042) . Hirdessen , N a VAS NÉPE-ben’ A népművelési forintok felhasználásáról Hat megyében —■ 163 településen — a népi ellenőrök megvizsgálták, hogyan használják fel a népművelési célokra fordított és több forrásból előirányzott anyagi eszközöket. A vizsgálat 497 termelőegységre, állami, tanácsi, vállalatokra, ipari, mezőgazdasági, fogyasztási szövetkezetekre, 157 művelődési otthonra és 126 könyvtárra terjedt ki. A vizsgált körben — a beruházásokat, fejlesztéseket és a szociális, sportcélokat nem számítva — például 1972-ben 64 millió forintot használtak fel kulturális és közművelődési kiadásokra. A vállalatok és szövetkezetek ezen a címen kereken 23 millió forintot költöttek. A kiadások 22,6 százalékát tették ki az összes közművelődési költségek. Viszont több mint 40 százalékát a külföldi és hazai kirándulások, húsz százalékát pedig a különböző ünnepségek a nem hivatalos külföldi utazások költségei a kulturális kiadások 23—24 százalékát emésztették fel, s ezeken az utakon a dolgozók 1,3—2 százaléka vett részt. Általános tapasztalat, hogy afelhasználások ellenőrzése rendszertelen. Az üzemi dolgozók kulturális igényeinek kielégítéséről részben lakóhelyük kulturális intézményeinek kell gondoskodni. A művelődési otthonok tanácsi költségvetési támogatása azonban nem elegendő a költségek fedezésére. A vizsgált termelőüzemek kulturális célú kiadásaik 7,2 százalékát, mindössze egymillió 673 ezer forint támogatást nyújtottak ezez művelődési otthonnak, tehát átlagosan 16 ezer forintot. A vizsgálatról készült — és a KNEB által is megtárgyalt — jelentés átfogó és részletes elemzés alapján megállapítja, hogy a vidéki lakosság művelődésében mind nagyobb szerephez jut az üzemek kulturális tevékenysége, s ez jelentős hatást gyakorol a népművelés hagyományos eszközeire. A rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználása azonban — a megfelelő központi és helyi orientáció és együttműködés hiányában — nem elég hatékony. A KNEB megfelelő javaslatokkal fordul az illetékes szervekhez a közművelődés anyagi eszközeinek hatékonyabb felhasználása és az igények összhangjának megteremtése érdekében. Restauráló laboratóriumban (MTI Fotó:Tóth Imre — RL) A Széchenyi könyvtár restauráló műhelyében régi kéziratokat, könyveket, térképeket és színlapokat mentenek meg a pusztulástól. » Képünkön: a XIV. századból való kódex a Széchenyi könyvtár legújabb szerzeménye. Az erősen megrongálódott pergamen felületét restaurátor vizsgálja. MIT HALLUNK - MIT LÁTUNK?! RADIO KOSSK’bi A OK— 8.20 Macska, Folytatásos regény gyermekeknek, 1. r. — 8.34 Népi zene. — 9.00 Harsan a kürtszó! — 9.35 Operanégyesek. — 10.05 Versrészlet. — 10.26 Zenekari muzsika. — 12.20 Ki nyer ma? — 12.35 Melódiákoktól. — 13.34 Törvénykönyv. — 13.53 Magyar muzsika. — 14.18 Rádiójáték gyermekeknek. — 15.16 A GATT-tagságról II. — 15.20 Operettrészletek. — 16.05 Kamarazene. — 16.30 Cseh népdalok. — 16.52 Kórusmű. — 17.05 Áriák. — 17.45 Riportműsor. — 18.00 Könnyűzenei Híradó. — 18.30 A Szabó család. — 19.25 Szifzfonikus zene. — 20.10 Könyv a rádióban. — 21.06 Egy óra az Express együttessel. — 22.36 Népdalok. — 23.15 Századunk zenéjéből. — 6.1o Toronyzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05 Versenyművek. — 9.03 Kamarazene. — 9.35 Táncdalok. — — 12.03 Vígoperákból. — 12.50 Könyvek, tájak, emberek. — 13.03 Két trió — Bandává kettőtől hatig... — 18.10 Riport — 18.35 Az Ifjúsági Rádió műsora. — 19.00 Népdalcsokor. — 19.35 Történelmi arcképcsarnok — 20.28 Magyar zeneművek. Közben: 21.58 Versek. — 23.15 Nóták. GYŐRI RADIO 18.00 Nyugat-dunántúli krónika. — 18.20 Tánczene. — 18.36 Sport-turmix. — 18.45 Szórakoztató muzsika. — 18.55 Levelesláda — válaszolunk halgatóinknak. TELEVÍZIÓ BUDAPEST 17.43 Hírek. — 17.50 Karel Gott műsora. — 18.15 Tapasztalatcsere, m. Zöldség a földeken és a piacon. — 18.50 Játék a betűkkel. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Pathelin mester. Ismeretlen francia szerző komédiája. A gyulai Várszínház ea., felvételről. (Előtte ismertetés, 14. éven felülieknek) — 21.45 Jogi esetek. — 22.25 Tvhíradó 2. POZSONYI MOSOK 15.50 Hírek. — 15.55 A labdarúgás hírei. — 16.15 Autósok, motorosok. — 1. 36 Telesport. — 17.05 Fiatalok horizontja. — 17.55 öt perc önmagunknak. — 13. 06 Népművészet. Lengyel dokumentumfiilm. — 18.4© Esti mese. — 19.0© Tv-híradó. — 19.30 Dokumentum film. — 20.00 Nagy küldetés. NDK tv-filmsorozat. 1. rész. — 21.20 Tv-hír-, adó. — 22.10 A barátság hangversenye. . OSZTRÁK MOSOK 18.00 Preston őrmester. — 18.25 Jó éjszakát, gyerekek. — 18.30 Az állatok paradicsoma. — 19.00 Osztrák képek és déltiroli aktualitások. — 19.30 Tvhíradó és kultúra. — 20.06 Sport — 20.15 Mi vagyok élt? — 21.00 Sikoly a hajnali szürkeségben. Film. — 22.20 Tv-híradó. 3. 19.30 Tv-híradó és kultúra. — 20.06 Sport. — 20.00 Röviden — képekben — aktualitásokról. — 20.15 LC s szabadság. — 21.30 V. I. P. hinta. — 22.30 Tv-ismétlések: Osztrák képek és dél-tiroliaktualitások. . — Tudományos aktualitások! — Tvhíradó és kultúra. A Rádió és TV a műsorváltoztatás jogát fenntartja. A SZOMBATHELYI MOZIK MOSÓRA Savaria: a betörés (franciaolasz de. 10 du fél 4,0, este 8.) Béke: Idő a magánéletre (francia 5, 7) ------- - 5 vas népe !