Vas Népe, 1980. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
Helsinki évfordulóján ■■ Ünnepi pillanat volt. Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt éve a finn fővárosban aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumát. Megnyílt a lehetőség, hogy ezen az alapon szinte tiszta lappal indulhasson Európa a béke és az együttműködés útján, egy új jövő felé. Programot adott a helsinki záróokmány, minden fontos vonatkozásban, útmutatást és ajánlást a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett, éléséhez. Mintha ez lett volna fölírva a száz oldalas kötet fedőlapjára: „Az ellenséges szembenállás helyett így kell cselekednetek!" Benne foglaltatik az együttélés politikai tízparancsolata, a határok sérthetetlensége, az egymás belügyeibe való beavatkozás tilalma, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a hátrányos megkülönböztetések leépítése, de még a hétköznapok nem egy gondja, például a szabványok egységesítése. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy ez az okmány a hidegháborús feszültség ellentétele és olyan program, amely nem évekre , évtizedekre szól. Mégis már Helsinkiben nyilvánvalóvá lett, hogy az útnak csak a felét tették meg a magas felek. Tudták, a politikai enyhülést mielőbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Az idők, sajnos, megerősítették e gondolatot. Igaz, a helsinki okmány nem maradt pusztába kiáltott szó. Ma más az európai helyzet, mint korábban. Jobb az államok kapcsolata. Gyakrabban találkoznak a vezetők. Többet utaznak és látnak az emberek. De az utóbbi hónapokban árny borul erre a fényre. Ha nem sikerül lefékezni a fegyverkezési versenyt, ha a nyugatiak — elsősorban az amerikaiak — nem mondanak le a furkósbot-zsarolásról, nem lehet tovább haladni az enyhülés útján. A Varsói Szerződés államai Helsinki óta többször is terjesztettek a nyugatiak elé fegyverzetkorlátozás-leszerelési tervet — a nukleáris eszközök tilalmától a kisebb, a kölcsönös bizalmat erősítő intézkedésekig. Az egyik szocialista előterjesztés azt javallja, hogy üljenek össze a „helsinki államok” küldöttei, szervezzenek európai katonai enyhülési konferenciát, a katonai enyhülés ma az európai kibontakozásnak, a helsinki okmány további sorsának a kulcsa: öt esztendeje a harmincöt állam küldöttei megállapodtak abban, hogy időnként megvizsgálják: hogyan ölt testet a békés biztonság okmánya? Ilyen eszmecsőzajlott le két és fél éve Belgrádban, ősz pedig Madrid van soron. Az ,,európai értekezlet” előreláthatóan november 11-én nyílik meg a spanyol fővárosban. Közös erővel, egyetértéssel kellene ott meghatározni az európai enyhülés útján a további lépéseket, úgy, ahogy a helsinki záróokmány sugallja és ajánlja. Belgrádban a nyugati küldöttségek nem mindig tartották magukat ehhez. Most ezt várná, tőlük az európai népek nagy családja. Szóba került már a szocialista országok, majd néhány nyugati vezető elképzeléseiben az a terv, hogy a madridi találkozón döntsenek a katonai enyhülési konferencia összehívásáról, időpontjáról, helyéről. A lengyel kormány felajánlotta színhelyül Varsót. A helsinki okmány nem katonai dokumentum, a madridi találkozó maga tehát nem is lehetne alkalmas a fegyverzetkorlátozás alapos megvitatására. Arról azonban dönthet, hogy az aláírók hívjanak össze ilyen témájú konferenciát, majd kezdjenek hozzá a bonyolult, és valószínűleg hosszú tárgyalást igénylő kérdés megbeszéléséhez. Hielsinkitől Madridig fél évtized telt -e el. A tanuls. , világos: Európa meg tudta teremteni és fenn tudja tartani az enyhülést, ha akarja. A fegyverkezés szószólóit azonban el kell hallgattatni. XXV. ÉVFOLYAM 119. SZÁM ■ 1980. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK ■ ÁRA 1,20 FORINT Ne legyen kiesés, menjenek a gépek, dőljön a gabona. Gondoskodnak erről a szerelőbrigádok, akik most állandó ügyeletet tartanak. Csepregen egy SZK 5-ös kombájn sebességváltója romlott el. Szakavatott kezek azonnal rendbehozzák, az állami gazdagág műhelyében. (Fotó: K.. Z.) Befejeződtek a magyar-francia külügyminiszteri tárgyalások Kádár János fogadta Jean Francois-Poncet Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság hivatalos látogatásán hazánkban tartózkodó külügyminiszterit tegnap délelőtt megkoszont... .rúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A koszorúzáson jelen volt Bényi József, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete. Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Ezután a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában Puja Frigyes külügyminiszter és Jean Francois Poncet magyar—francia jogsegély és kiadatási szerződést írt alá. Az eseményen jelen volt a külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, ott volt Bényi József és Jacques Lecompt. Mi ezt követően folytatódtak Puja Frigyes és Jean Francois-Poncet hivatalos tárgyalásai. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Jean Francois-Poncet francia külügyminisztert. A megbeszélés során áttekintették a két ország közötti kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese szintén délelőtt az Országházban fogadta a francia külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozókon résztvett Pója Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Bényi József, hazánk párizsi nagykövete, és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete.Hivatalos látogatását befejezve délután elutazott Budapestről Jean Francois Poncet. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Puja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Bényi József és Jacques Lecompt. . . Giscard d'Estaing ez év második felében, vagy a jövő év elején Magyarországra látogat. Újabb fontos állomásaként a jól fejlődő kapcsolataink elmélyítésének. — jelentette be Jean Francois Poncet elutazása előtt a Hilton Szállóban megtartott nemzetközi sajtókonferenciáján. A látogatás — amelynek végleges időpontjában diplomáciai úton állapodnak meg — jól illik abba a láncba, amelynek erős szemeit jelentették a magyar miniszterelnök 1976-os franciaországi, Raymond Barre 1977- es magyarországi. Kádár Já(Folytatás a 2. oldalon) ■UIM NYÍLIK |*___Sfi Ifj. textilbiennálé . Hatodszor mutatkoznak be alkotásaikkal Szombathelyen atextilművészek. Ma délután négy órakor nyílik meg a Művelődési és Sport- Iházban a VI. Fal- és tértextil biennálé + gobelin. A korábbi évek gyakorlatához híven, ismét tematikus kiállításra hívják a nézőket, ezúttal a gobelin adta lehetőséggel éltek a művészek. Hagyományos lakástextilként és középületek díszeként is megállják a helyüket ezek a textilek. 34 magyar művész gobelinje kapott helyet a biennálén, közöttük Péreli Zsuzsa Amnézia című alkotása és Solti Gizella Félcsíkos kabát című fődíjat nyert. Pápai Lívia Textilgrafika emlék. Polgár Csaba Gobelin mechanizmus. Polgár Rózsa Takaró 1945-ből című gobelinje díjat nyert. , 28 ország 182 művésze 450 miniatűr textiljével vesz részt a biennálén. Japánból, Ausztráliából, Argentínából is jelentkeztek a seregszemlére, bizonyítva azt, hogy a kétévenkénti szombathelyi kiállításnak híre kelt a világban. Bécsből az iparművészek világszövetsége a napokban tartja kongresszusát, s innen is többet jelezték, kíváncsiak a biennéléra. A mini textilesek közül az idén a belga Marc Van Hoe kapott meghívást a velemi textil alkotóműhelybe. Ma délután Kovács Péter a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének alelnöke nyitja meg a biennálét, amely szeptember 24-ig látható. Péreli Zsuzsa, az idei biennálé egyik fődíjának nyertese munka közben. Balla ezüstérmes Egy birkózó és hét ökölvívó bronz Egynapos szünet után ismét éremért szurkolhattunk csütörtökön. S nem is akármilyenért, hi■zen egy birkózó világbajnok és egy olimpiai ezüstérmes volt a szőnyegen. A szabadfogásúak versenyében a 82 kilós súlycsoportban Kovács István, nehézsúlyban pedig Balla József jutott a hármas döntőbe. Kovács helyzete tűnt biztatóbbnak, de kikapott a bolgár és szovjet fiútól is, így bronzérmes lett. Ballának kevés esélyt adtak a lengyel Sandurski ellen, a ferencvárosi fiú azonban rácáfolt a várakozásra. Övé lett e súlycsoportban az ezüstérem, Montreal után Moszkvában is. A jelen ökölvívásának nagy alakját a kubai Stevensont a magyar Lévai megleckéztette Budapesten a Honvéd Kupán. A két fiú most ismét szembe került egymással, most azonban a kubai jobban figyelt, s egyhangú pontozással nyert. A másik magyar, Váradi János jól öklözött Mirosnyicsenkó ellen, de a szovjet nyert 4:1 arányban. Ez két bronzérmet hozott a magyar ökölvívásnak és a magyar sportküldöttségnek. (Beszámolónk a 6. oldalon) — Fodor Sikeresen földet ért a Szojuz—36 A tegnap délután, magyar idő szerint negyed hatkor sikeresen végrehajtott leszállással véget ért a nyolcnapos szovjet—vietnami űrkísérlet. Viktor Gorbatko és Pham Tuan utolsó munkanapját a világűrben teljes egészében a legizgalmasabb és legfelelősségteljesebb művelet, a leszállás előkészítése és végrehajtása töltötte ki. Az utolsó közösen elfogyasztott reggeli után Rjumin, Popov, Gorbatko és Pham Tuan együtt ellenőrizte még egyszer a Szojuz—36 fedélzeti rendszereit, majd a két űrpáros búcsút vett egymástól Gorbatko és Pham Tuan megköszönte vendéglátói sok-sok segítségét, majd elhagyta a Szaljut—6-ot. A két visszatérő űrhajós valamivel 11 óra előtt beszállt a Szojuz—36-ba, majd bezárult az űrhajót a Szaljut—6-tal összekötő zsilipkamra. A szükséges előkészületek után valamivel 14 óra előtt a Szojuz—36 levált az űrállomásról, távolodni kezdett és ezáltal gyakorlatilag megkezdte a visszatérés műveletét. A fékező hajtóművet az utolsó előtti fordulatnál, magyar idő szerint 16.25-kor kapcsolták be. A megadott időpontban a leszálló kabin levált az űrhajóról és bejutott a légkörbe. Az űrhajó ejtőernyőrendszere a sűrű légrétegekben nyílt ki. A sima leszállást a földfelszín felet közvetlenül működésbe hozott kis fékezőrakéták biztosították. A Szojuz—36 űrhajó leszállóegysége a Szovjetunió területének megadott térségében. Dzsezkazgan városától 180 kilométerrel délkeletre ért földet. Viktor Gorbatko és Pham Tuan közérzete jó.