Vas Népe, 1980. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

Dédnagymama! Valamit mondanék... -Eljöttem hát, kedves,­­ kicsi dédnagymama! Nincs itt senki más, csak te meg én. Te odalenni, és idefönt. Tíz éve (?) vagy talán már tizenöt, hogy elköltöztél, s én most jöttem el hozzád elő­ször. Persze tudod te is, hogy nem felejtettelek el. Talán többször megje­lentél nekem, mint bár­melyiknek a tizennégy dédunoka közül. Megje­lentél, mert azt akartam, hogy itt legyél, s elmond­hassam neked, amit csak neked akarok elmondani, Szalai dédnagymama. Va­lakinek, aki nem tudhat róla... Most én jöttem el hoz­zád. Még nem tudom, mit fogok mondani, mert nem készültem. Mégis itt va­gyok a kereszted, a sír­hantod mellett, s látom az arcodat, lenn a mély­ben, azt a megtört, ki­csi arcot. Semmit se vál­toztál. Te már nem öreg­szel, megmaradsz olyan­nak, ahogy a szemfödél eltakart. Csak mi válto­zunk. Az arcunk, a lé­nyünk — mindenünk át­alakul egyik napról a másikra. Akár a rózsa az asztalon. Egyik percben még bimbó, a másikban kehely, s a harmadikban már csupasz csutka. Dehát mi élünk! Gyer­mekeid, unokáid, déd­unokáid — képzeld: már négy ükunokád szalad­gál a virágok között! Dédnagymama! A te vé­reid. Igaz, némelyiket ma­gam sem láttam már ré­gen, de akkor is nagysze­rű, hogy az élet tovább­adatott! Hiszen tudod, te mondtad, hogy az élet nem áll meg, s ha te el­múlsz is, mindig lesz, aki elszórja a szemetet az ud­varon, s lesz, aki össze­­söpri. Csak udvar le­gyen! De erről nem be­széltél ... Persze te azt hiszed, hogy az ükunokáid nem tudják mi a háború. Tud­ják! És nemcsak archív felvételekről. Téged be­csaptak, amikor azt mondták, hogy vége a háborúnak, s többé nem lesz öldöklés. Becsaptak, mert azóta már sokezren meghaltak a csatatéren, s ma is meghalnak, ami­kor én itt vagyok és ve­led beszélgetek. Becsap­tak akkor is, amikor azt mondták, hogy téged már nem tudnak megmenteni, mert túl hirtelen és alattomosan támadott meg a szörnyű kór­t, de az unokáidat ne féltsd, hiszen őket már megvé­di a tudomány és a tech­nika. Nem mondtak iga­zat! Az ükonokáid is meg fognak halni. Tudod-e, hogy már a Holdon is járt ember? Nem hiszed el? Pedig igaz! Én nem csaptalak be soha, és most sem akarlak. Mi értelme len­ne a hazudozásnak, az ámítgatásnak? Azt kér­dezed : visszajöttek-e? Hát persze! Természete­sen. Vagy ez nem is olyan természetes? Lehet, hogy neked van igazad, bár én egy pillanatig sem ké­telkedtem abban, hogy si­keresen visszatérnek. Persze te még kételked­hetsz az ember erejében, tudásában, de ne feledd el, hogy én hetven évvel később születtem. Nekem nem szabad kételkednem. Bárcsak el tudnám neked mondani, miként változott meg az ember, amióta el­költöztél ! Lehet, hogy nem is változott? Csak a küllemünk lett más? A divat — az változott. Csodálkoznál, ha körül­nézhetnél itt. Akár a te gyermekkorodban, úgy öltözködünk most. Elő­vettük a régi szokásokat is: reggel fölébredünk, délben ebédelünk, este lefekszünk. Napközben dolgozunk, este nézzük a tévét. Tudom, te nem sze­retted a dobozba bújtatott embereket, megfájdult tőlük a fejed. Megérte­lek, de az a fontos, hogy egyáltalán ismerted a té­vét, s most nem kell el­magyaráznom, hogy mi az. Látod, megint csak egy­re gondolok: hosszú ez a tizenöt év, közben sok­minden történt, de kép­telen vagyok elmondani, hogy mi. Autó, rádió, te­lefon, gáztűzhely — eze­ket mind-mind ismerted. Talán nem is ezek a leg­fontosabbak. Hanem az űrhajó, az új műtőasztal a legújabb mozdony — a sebesség! Te soha nem voltál ön­ző, mindenedet az unoká­idnak adtad, meg az is­merősöknek, meg min­denkinek. De mi önzők vagyunk, elvettük tőled még az értelmedet is. El­szórtuk az udvaron a szemetet, s te összesöpör­ted. Naponta többször elszórtuk, s te mindany­­nyiszor összesöpörted. Nem keseregtél, nem szid­tál bennünket, hanem tetted a dolgodat, mint­ha ettől szebb, értelme­sebb lenne a holnapod, s valamennyiünk jövője. Elvettük az értelmedet, s te megelégedtél azzal, hogy a kezedet meghagy­tuk. Tetted a dolgodat, simogattál bennünk, s mi elfelejtettük visszaadni, amit elvettünk tőled. Visszaadnám... Vala­mit mondani akartam. Csak neked, dédnagyma­ma! Burkon László Gyermekszínház zökkenőkkel Az esztétikai nevelés egyik fontos eszköze az élő színhá­zi előadás: nem lehet elég korán kezdeni a közönség szoktatását, nevelését. Szom­bathelyen évek óta a legki­sebbek is rendszeresen ré­szesülnek a színházból. Ta­valy 4420, az idén 4489 álta­lános iskolás, illetve 971, az idén 951 középiskolás váltott bérletet a Művelődési és Sportházba. Csak a rendsze­resen színházba járó óvodás­korúak száma 1623 az idén. A kicsik bérleténél nem volt választási lehetőség: ami úgynevezett gyermekdarab volt, azt mind megvették, csupán azt nézték, hogy a­­bemutatandó művet az el­múlt négy év­ben játszot­­ták-e Szombathelyen? A fel­sőtagozatosoknak darab hí­ján sajnos nem tudtak bér­letet adni, de a Népszínház most jelezte, hogy egyik be­mutatóját, a Tamás bátyi kunyhóját tudja ajánlan ennek a korosztálynak is. Az első idei gyermekelő­adásokat is a Népszínház tartotta a hét elején. A négy előadás nem maradt vissz­hang nélkül... ★ A ritka gyermekdarabok között is ritka­ jó Tóth Esz­ter és Török Sándor: Csili­­csala csodái című kétrészes játéka. Korunk gyermekvilá­gához kötött, ugyanakkor mesés elemekkel teli, nevelő­­szándéka vitathatatlan. Nem gügyög, a gyermekek isme­reteire, mindennapjaira épít — esetleg némi húzás nem ártott volna: a két óra sok a kicsiknek. Petrik József pergően és látványosan ér­vényesítette a darabot, Csi­­nády István díszlete játszott, s játéktérre kitűnő volt, Tor­­dai Hajnal kosztümei találó­­ak, látványosak, a Gálfi Já­nos által betanított bűvész­­mutatványok hatásosak, s a rendezés jól és jókor vonta be mindig a gyerekeket a játékba. Ezúttal a színészek­kel sem „spóroltak”: min­den szerepet más játszott, s népies szereplőgárdából gyor­san utat talált a gyerekek szívéhez a professzorosan kedves Csilicsala bácsi (Szi­geti Géza), a pieches Dzsin (Beregi Péter) és a tanulás szükségességét végülis be­látó Balog­h Gyuszi (Balogh Judit). Ez a bemutató meg­ütötte a felnőtt­ darabok színvonalát játékban, kiállí­tásban és rendezésben egy­aránt. ★ A gyermekelőadások utá­nozhatatlan hangulatába ez­úttal mégis disszonáns han­gok vegyültek. Az első nap délután 3-tól 5-ig az óvodá­sok és néhány iskola alsó­tagozata együtt nézte a dara­bot. Csak nézte, de nem hallotta, ugyanis a ház tech­nikai berendezése ezúttal a szokásosnál is rosszabb volt. De ennél nagyobb baj az, hogy a Népszínház bemuta­tója kimondottan nyolc éven felülieknek szólt. Elfásult gyermeksereg mellett így foglalta össze az „élményt” az Aréna úti óvoda egyik óvónénije: „Mi csak a báb­színházat szeretjük, azt él­vezi és érti a gyerek, s nagyszerűen fel tudjuk hasz­nálni nevelőmunkánkban is.” A második előadáson délután 5 és 7 között az ál­talános iskolák alsótagozato­sai jöttek színházba. ★ A gyermekek színházi el­látásáért, nagy erőfeszítése­ket tevő Művelődési és Sport­ház „színházterme” adott: pontos beosztással ülteti le a több mint ezer székre a gyerekeket. Darabválogatási lehetősége korlátozott, mint említettem a gyermekdara­boknál nincs is. Ez esetben a Népszínház szervezőtitká­ra nyáron „óvodásoknak is való” darabként adta el a Csilicsalát..., amelynek cí­me valóban megtévesztő. A késődélutáni előadást kény­­szerűségből adták a kicsik­nek, erre nem volt még pél­da, s remélhetően nem is lesz. Azt a tanulságot min­denesetre levonták az eset­ből, hogy az óvodásoknak jövőre csak bábszínházat hoznak (igaz, nagyobb költ­ség, több előadás, de meg­éri). S jobban utánanéznek annak is, hogy melyik da­rabot melyik korosztály tud­ja befogadni. Szakály Éva fotó: Kaczmarsky Zoltán Elszabadult-felszabadult indulatok a nézőtéren. Balogh Gyuszi a sah udvarában. Jelenet a darabból. Pályázat tiszthelyettesi szolgálatra Ma egy hete tettük közzé a Honvédelmi Minisztérium felhívását, amelyben tiszti is­kolára való jelentkezés­re kérte fel a katonatiszti hi­vatás iránt érdeklődő fiata­lokat. A Honvédelmi Miniszté­rium ugyancsak jelentkezés­re hívja fel őket a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesi iskoláira. A jelentkezés fel­tételei általában megegyez­nek a tiszti iskolára jelent­kezőkével ... Érettségi bizo­nyítvány helyett itt az álta­lános iskolai végzettség is elegendő. A tiszthelyettes iskolára pályázók a jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi­­Budapesten a Fővárosi Hadkiegészítői parancsnokságtól, a szak­munkástanulók az iskola igazgatójától, sorkatonák a parancsnokaiktól kaphatják meg. A jelentkezési laphoz mel­lékelni kell: saját kezűleg írt­ önéletrajzot, 2. számú statisztikai lapot, legmaga­sabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt, TBC gondozóintézet által kiadott, 3­­hónapnál nem régebbi mellkas röntgenernyő fény­képet vagy igazolást. A pályázók májusban fel­vételi vizsgán vesznek részt. A tiszthelyettes iskolai felvételről pályázókat július 15-ig írásban értesítik. A tiszthelyettes iskolák el­ső évfolyamán a tanulmányi év kezdete: szeptember 1. A tanulmányi idő 2 év. A hallgatók teljes ellátás­ban, illetményben, a máso­dik félévtől kezdődően —a az elért tanulmányi eredmény­től függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. Az eredményes tanuláshoz szük­séges feltételekről a tiszthe­lyettesi iskolák térítésmen­tesen gondoskodnak. A tanulmányaikat ered­ményesen befejező hallgatók hivatásos állományba ke­rülnek, tiszthelyettesi rend­fokozatot kapnak és ezzel egyidejűleg — a vonatkozó rendelkezésekben meghatá­rozottak szerint — a katonai szakképzettség mellett szak­munkásképzést vagy szak­mai gyakorlatot is szerez­nek. A pályázati határidő: áp­rilis 20. SacIahAabl­ist Szombathelyen: Marceau: A tojás A hajdani budapesti bemutató szenzáció volt, Felicie Marceau darabja, A tojás fogalommá vált. A társadalmi ré­tegezettség fogalmává: ki van bent és ki van kint, mármit a tojásban, tojásból... A darabot a Veszprémi Petőfi Szín­­ház Hubay Miklós fordításában, Pethes György rendezésé­ben tűzte műsorra, s vendégszerepel ezzel a bűnügyi vígjá­tékkal Szombathelyen. Ezúttal a Márkus Emília bérlet tu­lajdonosait várják november 4-én kedden este 7 órára a Mi­velődési és Sportházba. Képünkön jelenet a darabból: Losonczy Ariel, Áry László, Vajda Károly, Újhelyi Olga és Decsy Péter. RADIO KOSSUTH RADIO 8.30 Lányok, asszonyok. — 9.30 A szocialista irodalom történeté­ből. — 10.05 Zenekari muzsika. — 10.45 Filmdalok. — 10.53 Rá­diószínház. — 12.20 Zenei anya­nyelvünk. — 12.30 Magyarán szólva ... — 12.45 Karel Capek írásainak rádióváltozata. — 13.24 Kihaló mesterségek. — 13.45 Dzsesszmelódiák. — 14.30 Falu­rádió. — 15.05 Új Zenei Újság. — 16.00 168 óra. — 17.30 A hege­dű virtuózai. — 18.45 Hazatérés. — Dob-játék. — 19.36 Ránki De­zső zongorázik. — 20.00 Külpo­litikai klub. — 20.30 Népzene. — 21.00 Szemes Mari estje. — 22.14 Kamarazene. — 0.10 Melódia­koktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05 Népi muzsika. — 8.20 Tíz perc külpolitika XI. — 8.33 Ope­rettekből. — 9.23 Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.38 Orvosi tanácsok. — 9.43 Algériai zene. — 10.00 Szombat délelőtt. — 12.00 Rockzene. — 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. — 14.00 Körkapcso­lás. — 14.58 Fúvószene. — 15.18 Babits: A második ének. Rádió­változat. — 16.35 Népzene. — 16.59 Újpest—Dunaújváros labda­­rúgó-mérk. — 17.20 Pophullám. — 18.05 Értékek és mértékek a nyolcvanas években. — 18.33 Közkívánatra! — 20.00 Operettek­ből. — 20.38 Könnyűzene. — 21.30 Cigánydalok. — 22.00 Szom­bat esti diszkó. — 23.10 Sláger­múzeum. 3. MŰSOR 8.08 Iskolarádió. — 8.38 Kama­ramuzsika. — 9.45 Operaáriák. — 10.25 Slágerlista. — 11.05 Bach­­művek. — 13.30 Friss szél. óceán. Rádiójáték. — 14.23 Művészleme­­zek. — 15.20 Kritikusok fóruma. — 15.30 Beatzene. — 16.00 Kama­razene. — 17.23 Versek. — 17.23 Zenekari muzsika. — 19.05 Kó­rusmuzsika. — 19.35 Vonósné­gyes-hangverseny. Közv. — Köz­ben: kb. 20.25 Modern írók port­réi. — Kb. 21.25 Rossini­ operái­ból. — 22.11 Rózsaméz. 4. r. — 22.37 Napjaink zenéje. GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés, hírek. — 17.05 Hétvégi jegyzet. — 17.10 Tánczenei koktél a hallgatók kívánságára. (Közben: 17.35—17.40 A héten történt. Heti esemény­összefoglaló.). — 18.00—18.30 In­formációk — sport — muzsika. ■ n H , G­g­g­YDsILKSUfilVarfll 11 p IKawtmlMrppKK­WP .­. BUDAPEST 8.10 Tv-torna. — 8.15 Világné­zet. — 8.55 Mese, mese, márka. Kisfilmek. — 9.20 Kuckó. — 9.50 Apacsok. — 11.30 Nyugdíjasok műsora. — 12.00 A tenger titkai. — 14.20 Adamo a Párizsi Olym-^ pia Színpadán. — 15.20 Sakkmű­sor gyerekeknek. — 15.40 Hírek. — 15.45 A négy páncélos és a kutya­­. (ism.). — 16.55 A ken­gyelfutó ... — 17.15 ..Kincs­­­leletek ’80. — 17.45 Egymillió fontos hangjegy. — 18.15 Arckép­vázlat. Hatvany Lajosról. — 19.10 Tv-torna. — 19.15 Esti mese. — 1980. november 1. Szombat

Next