Vas Népe, 1981. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
Scabaria Cipőgyár Több évtizedes munkában edződött meg a Sabaria Cipőgyár kollektívája, amely az évekkel ezelőtti „hullámvölgyből” állította talpra a vasi nagyvállalatot és így érdemelte ki a kiváló címet. A vezérigazgató hangsúlyozta is az oklevél átadásakor: a vállalat talpra állt, képes volt megújítani magát, s visszaszerezte a Sabaria jó hírnevét a hazai, a szocialista, és tőkés piacokon. A négy évvel ezelőtt megkezdett termékszerkezet , átalakításnak már szemmel látható eredményei vannak. Minden szezonban újabb és újabb termékcsaládokat értékesítenek, egyre jobb minőségű cipőket küldenek az üzletekbe. Az üzem- és munkaszervezésben is előre léptek, bevezették a 3M munkamódszert, ennek köszönhetően megszilárdult a technológiai fegyelem. A XII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny-mozgalomban tavaly 12 770 000 forint eredményjavulást értek el a szocialista brigádok. A mostanihoz hasonló ünnepség a Sabaria Cipőgyárban 1972-ben volt, amikor az 1971-es év eredményei alapján kapta meg a Kiváló Vállalat címet 1971-ben a gyár 4 915 000 pár cipőt gyártott, 1980-ban 6 117 000 párat. Tíz év alatt 124,5 százalékos termésnövekedést ért el, s 90,8%ról 95,3%-ra növelte a kereskedelmi I. osztályú termékek részarányát. Az elmúlt öt év alatt 46,7 százalékkal növekedtek a bérek a gyárban. Jelenleg éves átlagban egy dolgozóra 41 520 forint jut. Rendszeresen fejlesztették a szociális létesítményeket, lakásépítésre évente majdnem egymillió forint jut. Lenfonó és Szövőipari Vállalat A Lenfonó és Szövőipari Vállalat szombathelyi Lengyárában javult a munka eredményessége. 1979-ben még tízmillió forintos veszteséggel fejezték be az évet, 1980-ban már 2,7 millió forint nyereséget értek el. Kétségtelen, a „profilváltást” követő jobb és eredményesebb munka tette lehetővé, hogy tavaly 34 százalékkal nőtt a termelési érték, s mindezt 3,6 százalékos költségnövekedés mellett érték el. A termelékenyebb munkát a finom kartolóban, a nyújtógépeknél és a fonógépeknél vezették be. A dicsérő oklevélért mást is tettek a szombathelyi Lengyárban. Például a közvetlen anyagfelhasználásnál 12 százalékos megtakarítást értek el. A szombathelyi zsineg és fonal kelendő mind belföldön, mind a külországokban. A tavaly gyártott mennyiségnek 54,5 százalékát hazai piacon értékesítették, 38,3 százalékát az NDK-ba szállították, 7,2 százalékát Olaszországba vitték. A dicsérő oklevél átadása alkalmával a szombathelyi lenfonóban a legjobb brigádoknak és dolgozóknak összesen 35 ezer forint jutalmat fizettek ki. Egyenletes, a partnerek igényeihez mért fejlődés: a szombathelyi AFIT XII. Autójavító Vállalat másfélezer dolgozója — beleértve a zalaegerszegi, illetve a nagykanizsai kollektívákat is — immáron harmadszor nyerte el a Kiváló Vállalat címet. Becsülettel megjavítottak több száz tehergépkocsit, kamiont, több ezer személyautót. S emellett futotta erejükből bizonyos alkatrészek, ipari berendezések gyártására is. Nőtt a termelékenység. Szép eredményként könyvelhető el az is, hogy a munkások a tervet jócskán, mintegy 20 százalékkal túlteljesítették. Milliókat fordítottak beruházásokra, ezek eredményeként ma már korszerű oktatási intézményben tanulhat az utánpótlás, jobb körülmények között javíthat, szerelhet a munkás. Az említett két zalai városban is fejlesztettek, Zalaegerszegen új csarnokot emeltek. Jó hír a magánautósoknak, hogy még idén elkészül az új szombathelyi szerviz, a Zanaiti út végén. Még valamit, ami jellemzi a vállalat rugalmasságát, az oly’ sokat emlegetett kockázatvállalás. Egy ideje már vitorlázó repülőgépek felújításával is foglalkoznak. Jó ízű szenzáció ez, ha a honi sportrepülés helyzetére gondolunk... Felszerelésük, szakmai tudásuk elegendő ahhoz, hogy rövidesen már gyárthassanak ilyen gépeket. Akár tőkés exportra is. A mostani cím újólag bebizonyította: a vállalat fejlődő szervezet, képes alkalmazkodni a körülményekhez. Méghozzá eredményesen — ami nem is olyan kis dolog manapság. —kár Gyöngyösi Dezső és Réti István nevelők ellenőrzik a Gőbét berepülés előtt. FERROVILL A FERROVILL Észak-dunántúli Vállalat Vas megyei kirendeltsége dolgozói kiemelkedő munkájukért dicsérő oklevelet kaptak. A mintegy 18—22 ezer féle vas és műszaki árucikk beszerzésével, szállításával, raktározásával, értékesítésével foglalkozó FERROVILL megyei kirendeltség két éve kapcsolódott be a kongresszusi és felszabadulási munkaversenybe. Az évi 900 milliós forgalmú vállalat 110 dolgozója 1979—1980-ban 58 millió forinttal a tervet, 4 millió 400 ezer forinttal a nyereséget teljesítette túl. A költségeket (szállítás stb.) 275 ezer forinttal csökkentették. Ezerkétszáz órát dolgoztak társadalmi munkában a szombathelyi szabadidő központban. A tervezett két százalékos villamosenergia megtakarítást túlteljesítették, s nagy gondot fordítottak a munkaszervezésre, ezen belül is a fuvaroztatásra. Az összeszokott, zömében törzsgárdatagokból álló kollektíva közösen vállalta a megnövekedett feladatokat A vevőkör megtartása érdekében legfontosabb ervük továbbra is a vásárlók tisztelete,, a pontos szállítás, az ígéretek betartása. S. I. ÉLGÉP 4. számú gyára Az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat 1980. évi munkája alapján a tröszt „Kiváló Vállalata” címet nyerte el. A vállalat 4-es számú szombathelyi gyára pedig a „Kiváló gyár” cím birtokosa lett. Hogyan összegezték ebből az alkalomból a szombathelyi ELG£p gyár kiváló teljesítményeit? Először is: tavaly a tervezett 436,4 millió forint helyett 454,8 millió forint értékű terméket bocsátott ki a gyár. A kilencszáztagú kollektíva a tervezett 92 millió forint nyereséggel szemben 120 millió forint eredményt ért el. Exporttervét is túlteljesítette 103,6 százalékkal. A gyár összesen 292 millió forint értékű terméket szállított exportra, jelentős hányadát a Szovjetunióba küldte. A gyár huszonnyolc szocialista brigádja tevékenyen közreműködött abban, hogy a szombathelyi gyár szinte minden főbb mutatóját jelentősen túlteljesítette. Az Auróra MHSZ brigád nyerte el múlt évi munkája alapján a kiváló brigád címet. Magyarországon 1890-ben ünnepelte a főváros és több vidéki város munkássága első ízben a május elsejét. S szabadon ünnepelheti immáron harminchat éve. A sokszínű felvonulások, rendezvények, a majális mellett e nap, a munka ünnepe, jó alkalom arra is, hogy köszönthessük azon kollektívákat, szocialista brigádokat, munkásokat, akik az átlagnál többet adtak e hazának, tudásuk és tehetségük legjavát nyújtva járultak hozzá az ország építéséhez. Társadalmunkban a munka, a jól végzett munka nem marad, nem maradhat visszhang nélkül. Különösen most, amikor a korábbiaknál nehezebb éveket élünk. Amikor minden erőnkre szükség van, hogy megújítsuk gazdasági életünket, leküzdjük hibáinkat és nehézségeinket. Az ország, s benne Vas megye munkássága érzi a feladat nagyságát, érzi a felelősséget. S érti is: az Tisza Bútoripari Vállalat szombathelyi gyáregysége Aki körülnéz a Tisza Bútoripari Vállalat szombathelyi gyárának bemutatótermében, előbb-utóbb vásárló lesz. Nem könnyű választani a konyhabútorok közül, a legtöbb tetszetős, ízléses, szépen összeállított garnitúra. Aki ezekből vásárol, a gyártókat dicséri... A szombathelyi bútorgyártók első alkalommal kapták meg a vállalat kiváló gyáregysége kitüntetést. Méltán büszkélkedhet a kollektíva 171 dolgozója a tavalyi eredményekkel: a nettó termelési érték növekedése 200 százalékos volt, mintegy kétmillió forintos nyereséggel zárhatták az évet. A gyáregységek közötti elsőséghez azonban még az is kellett, hogy a megrendeléseket határidőre teljesítsék, s a másodosztályú (leértékelt) termékek aránya ne érje el a fél százalékot. A gyáregységben a selejt és a kötbér ismeretlen fogalmaik. Az energiatakarékosságban és a költséggazdálkodásban is az elsők között teljesítették a vállaltakat. Megkezdték egy keresett, új konyhagarnitúra sorozatgyártását, eddig ebből 560-at szállítottak a kereskedelemnek. Folytatják, illetve némely bútorcsaládban elkezdik az idén az elemek gyártását és értékesítését. A gyáregység dolgozói évente 50—60 ezer forint értékben társadalmi munkában készítenek gyermekbútorokat óvodáknak, bölcsődéknek. Nem lankadt a kollektíva újítási kedve: tavalyi újításukat elfogadták, s azóta valamennyit alkalmazzák. Az üzem dolgozóinak egyharmada nő, kétharmada fiatal, elég sok a bejáró. Mégsem ritka, hogy a munkaidőn túl is együtt maradnak: a mozgalmi és társadalmi tevékenységen kívül sportolnak. A lendület a munkában és a sportban egyaránt tovább visz... — ur — Nem sok olyan vállalat akad, mint a Volán tröszt vállalatai: munkájukat mindannyiunk szeme láttára, nemriktán csípős megjegyzéseinket hallgatva kell végezniük. Akár a megyeszékhelyen, akár az országutakon, a narancssárga autóbuszoknak mindannyian utasai vagyunk. Egyáltalán nem mindegy hát, hogyan közlekednek azok az autóbuszok... Hogy a szombathelyi, 17. számú Volán autóbuszai megbízhatóak, az igényeket — ha éppen nem is mindig kényelmesen — kielégítik, azt tudjuk, elsősorban az utasok véleménye alapján, így látják ezt a tröszt vezetői is: nem csoda hát, ha a szombathelyi vállalat kapta idén a tröszt Elismerő Oklevelét. Az elmúlt öt esztendőre készített tervét a vállalat jelentősen túlteljesítette. Megteremtették a gazdálkodás egyensúlyát, a lehetőségekhez képest minden területen bevezették a teljesítményekhez igazodó bérezést, és takarékossággal, szervezéssel, jobb piacszervező munkával sikerült kiküszöbölniük a gazdálkodás általános feltételeinek kedvezőtlen hatását. Bevételeik — bár kevésbé, mint addig — tavaly is emelkedtek. Teljesítményüket csökkenő létszám mellett is emelni tudták, ez teljes egészében a magasabb termelékenység eredménye. Mind a személy-, mind pedig az áruszállításiban elérkezett a vállalatnál az az időszak, amikor a nagy mennyiségektől inkább az igényes munka felé fordul a figyelem. Különösen nehéz ez Vas megye közismerten aprófalvas településszerkezete mellett... De, hogy ez mégis sikerült, és jobban sikerült, mint a tröszt többi vállalatának, azt éppen ez az elismerés is bizonyítja. 1981. május 1. Péntek