Vas Népe, 1981. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
Ahogy tavaly ilyen tájt, az idén is felkerestük dr. Mangliár Károlyt, az MHSZ Szombathelyi Leonov Repülőklub titkárát, hogy érdeklődjünk a klub ez évi munkájáról, fejlődéséről és eredményeiről. — Kezdjük talán azzal, miben fejlődtünk. Ebben az éviben — elsőként említem — gyarapodtunk egy PZL 101 típusú, 4 személyes vontató repülőgéppel. Hozzá motoros vontató repülőgépvezetői kiképzést Szihay György, Sáli István és jómagam, vitorlázó oktatóik, kaptunk. Ez a gép segítette a Góbé javítóüzemben készült vitorlázógépek berepülését és jelentősen hozzájárult a repülőklub kiképzési feladatainak végrehajtásához is. Ez az előző évekhez képest annyi előrelépést jelent, hogy a vitorlázórepülő növendékek vontatható kiképzését is lehetővé tette. A megyei tanács támogatásával vásárolt a klub egy román, IS 28 B2 típusú, fém építésű teljesítményvitorlázó gépet, ezáltal a teljesítményes repülőversenyeken való részvételünk lehetősége bővült. Ezek mellett 3 Góbé típusú 2 személyes oktató és gyakorlógép, 2 Pirat, 1 Mucha és 1 Esztergom típusú teljesítménygép van még a klub birtokában. Elkészült a 15x35 méter alapterületű hangár — a régit a Góbéjavító üzem vette át — ezzel a motoros és vitorlázógépek elhelyezése megoldódott. Még a gyarapodásnál maradva: a MALÉV vállalat vezetősége és repülőklubja jóvoltából 4 fedélzeti rádióvevővel is gazdagodott a klub. Ezeket a teljesítményrepülésben, illetve a repülésirányításban hasznosítjuk. Az AFIT egy kiselejtezett és felújított Csepel teherautót ajándékozott nekünk, amelyet a csörlőkötél visszahúzására használunk. A VASÉP brigádjainak segítségével építettük fel a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombináttól jutányosan vásárolt 100 négyzetméter alapterületű faházat, amelyet a reptérparancsnok, az oktatóik és növendékek tartózkodási helyeként hasznosítunk. Ez évi munkánkról nagy vonalakban a következőket mondhatom el: A klub a nyár folyamán kétszer kéthetes táborban, kintlakással, folyamatos vitorlázógép-kiképzést tartott növendékek és teljesítményrepülők részére. Hogy erre sor kerülhetett, abban nagy segítségünkre volt a szombathelyi honvédalakulat parancsnoksága azzal, hogy az elhelyezésről és az elemezésrőlgondoskodott. Az elmúlt kiképzési évben a klub tagsága, az együttműködő egyik dunántúli repülőalakulat meghívására, egy alkalommal nappali, más alkalommal éjszakai repülőbemutatón vett részt. Az élmények hatására a klubtagok közül ez évben is többen választották a repülést életcélul. Hármat a Nyíregyházi Mezőgazdasági Repülőfőiskolára vettek fel, két klubtagunk pedig katonai repülőpályára jelentkezett. Létrehoztuk az MHSZ Leonov Repülőklub Repülésbaráti Körét régi motoros- és vitorlázórepülőkből, akik havi összejöveteleiken repülőtémájú előadásokon, filmvetítéseken vesznek részt. A mintegy negyven fős tagság Szombathely repüléstörténeti emölkeinek muzeális gyűjteménye céljára, repülőemlékeitkből fényképes, írásos és tárgyi dokumentumokat bocsátanak rendelkezésre. 1982-ben rendezvény keretében szeretnénk megünnepelni a klub újraalakulásának 25. évfordulóját, erre meghívjuk a klub névadóját, Leonov űrhajóst is. Ami az eredményeinket illeti, elégedettek lehetünk. A klub teljesítményrepülőiközül Artner Gyula és Csáfordi Rozália a Dunakeszin rendezett Budapest vitorlázó repülőbajnokságon, Gombkötő István a Kaposváron lezajlott területi vitorlázóversenyen vett részt eredményesen. Szihay György oktató a szekszárdi „Gemenc” bajnokságon 40- es mezőnyben a 6. helyen végzett. A kiépzés során 10 „B” és 6 „C” vizsgát teljesítettek a kezdő repülők közül, akik Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Tapolca környékéről vesznek részt a vitorlázórepülésben. Eredménynek számít az is, hogy a Zala és Veszprém megyei fiatalokat is bevonták a repülőképzésbe, mert náluk ■nem működik klub. Az év történetéhez tartozik még, hogy a klub társadalmi reptérparancsnoka, Tóth István a Góbé vitorlázógépek nagyjavításának megvalósításáért kapta a Nemzetközi Repülőszövetség Párizsban kiadott Paul Tissandier Diplomát. (Erről annak idején lapunkban beszámoltunk.) . A klub 4 oktatója Tóth István vezetésével részt vett az NSZK-szeli Burg- Feuerstein-ben rendezett európai „Old Timer” (öreg vitorlázógépek) találkozóján, részt vett a találkozón egy másik vitorlázó csapat is egy — ugyancsak Rubik Ernő által tervezett — Vöcsök típusú gép újjáépített példányával. A minden évben más és más európai országban megrendezett találkozón ezúttal először vett részt Magyarország, a szocialista országok közül egyedül. A csapatokat vezető Pentz János alezredes, az MHSZ repülőfőnöke, 1983-ra Farkashegyre hívta meg az Old Timer résztvevőit. Az eseményekről a nyugati repülő sajtó terjedelmes képes tudósításokban számolt be. Gondolom — fejezte be tájékoztatóját dr. Mangliár Károly — az elmondottakból lemérhetők a repülőklub ez évi munkájának eredményei, amelyeket a fiatal utánpótlás tovább gyarapítható. Ezért szíves szeretettel várjuk az érdeklődőket Szombathelyen a Hazafias Népfront Honvéd tér 2. szám alatti pinceklubjában, a minden pénteken 17 és 20 óra között tartott összejövetelünkön, vagy vasárnapokon a repülőtéren. Köszönjük az érdekes tájékoztatót, sok-sok fiiatalt, örömet és sikert kívánunk a repülőklub munkájához. Várhelyi József Fotó: dr. Mangliár Károly Az első egyedül repülés. Gépek a „startvonalon”. a Haladás Férfikar, munkásszívvel . Nagyon jó „csapatot” kaptam, csak az életkor volt magas, ez sajnos ma is jellemző. Akkor negyvenen voltunk, most ötvenketten, az ideális a hatvanas létszám lenne. Négy—hat művet tudunk egy év alatt betanulni a heti kétszer kétórás próbákkal, hallás után, az üzem egyórás munkakedvezménnyel segít. A betanulási és létszámbeli nehézségek ellenére nemcsak a megye, hanem az ország egyik legjobb férfikórusa a Haladás repertoárja sokszínű, képes önállóan egész estét betöltő műsort adni. A reneszánsz művek ahhoz kellenek, hogy a dallamvezetést, az akkordikus zenét megismerjék a dalosok. A zene érzelmi megközelítéséhez segít hozzá a romantika. Nincs kórus a XX. század zenéje nélkül, míg a mozgalmi dalok lényünkből fakadnak, s konkrét célt is szolgálnak — sorolja a karnagy. A szakmai sikert a stílusváltásnak is köszönhetik: árnyaltabban dalolnak. Minden hónapra jut egy-egy fellépés idehaza, s újabban más tájakon is: Komlón és Tapolcán jártak legutóbb, november 28-án Székesfehérvárra utaznak a Kóruspódium rádiófelvételére. Karai és Liszt műveket szólaltatnak meg. Tervek? Több fiatalt bevonni, s minden kategóriában egyre nehezebb műveket betanulni, igényesen előadni. Ők A Járműjavító üzemigazgatósága oklevéllel és jutalommal ismerte el a jubileumon ötven éves dalos tagságát Molnár Jenőnek, Németh Imrének és Tóth Ferencnek. Ketten a Szocialista Kultúráért kitüntetést vették át. Pálos László az egyik kitüntetett, három éve nyugdíjas, gyermekkora óta énekel, 1940 óta ebben a kórusban, amelynek 30 éven át szakosztályvezetője is volt. ■— A háború után romokban hevert itt minden, keserves körülmények között kellett az országot újjáépíteni, a kórust újjászervezni. Nem is tudom, hogyan volt rá időnk, energiánk?! De sikerült! A kórustagság 99 százaléka fizikai munkás, nem kenyerünk a szolfézs, mégis tudunk újítani. Ezért fáj, hogy a fiatalok nincsenek velünk itt egy sorban. Egyik évben 48 gyereket hallgattunk meg, egyetlen van köztünk. Pedig a zászlóvivők példáját követni kellene, főleg ha még itt vagyunk! Emlékeidből, élményekből rengeteg van. Emlék az, amikor 1959-ben Miskolcon nyolcvanan álltak a színpadon, de emlék a volt karnagy, Hanzi bácsi temetése is. Tíz—tizenöt éven át közreműködés a Varázsfuvolában: éjfélig próbáltak, másnap reggel hatkor már a munkapad mellett voltak... Pálos László különben megkapta a Felszabadulási Emlékérmet is. A kórus doyense, a legidősebb dalosa, a 76 éves Gábriel Imre, a másik kitüntetett, 58 év dalosmád van mögötte. — 1923-ban az ifjúmunkásoknál kezdtem, de minden álmom az volt, hogy a Haladásban énekelhessek. Cipőfelsőrészkészítő a szakmám, így kültag vagyok és nagy „pendliző” voltam. Ugyanis a feleségemmel együtt a MESZÖV kórusban is énekeltünk. Ide úgy kerültem, hogy Németh István karnagy hívott. Egész életemben úgy szerettem énekelni, hogy még kenyeret is elfelejtettem hazavinni gyerekkoromban, mert leálltam hallgatózni, el is naszágoltak érte ... Hát, ilyen ez a kórus! Szakely Éva fotó: Czika László „A romokból építettük fel... nem is tudom, hogyan volt hozzá erőnk, időnk!” — Pálos László, aki 30 évig az énekkari szakosztály vezetője volt. A Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta most meg. A Haladás-szívű „pendliző”, a 76 éves Gábriel Imre, akinek kitüntetéséhez legelőször a férfi dalostársak gratuláltak. „Mindent dallal szeretnék meghálálni” — mondta a jubileumon. 1981. november 1. Vasárnap SZM — iszom? E rovatunkban továbbra sem fárasztjuk betűrejtvényekkel az olvasót, elég a címhez annyit tudni, hogy az SZM szülői munkaközösséget jelent. A többi kiderül. Afféle „második költségvetés” az iskolákban a szülői munkaközösség pénztára. Ezt a szülők hozzájárulásával teremtik elő, a tanulók érdekében használják fel. Mindig, mindenhol? Sajnos nem, ezért hozták elő legutóbb Szombathelyen a szülői munkaközösségek elnökeinek rendezett tanácskozáson ezt a témát. Milyen forrásokból gyarapíthatja pénztárát a szülői munkaközösség, mire költheti a pénzt? Egy-két példa arra mutat, hogy nem mindenütt tudják ezt pontosan. Előfordult például, hogy afféle eszem-iszomra fordították a munkaközösség vagyonának egy részét. Korábban volt olyan is, hogy pedagógusnak, nyugdíjba vonuló nevelőnek vettek ajándékot a szülői munkaközösség pénztárából. Holott a rendelkezés világosan kimondja: ez a pénz csak közvetlenül fordítható a gyerekek javára. Például lehet segíteni a szerényebb anyagi körülmények között élőket, hozzájárulást adni a táborozásokhoz, a tanulmányi kirándulásokhoz. Ebből a pénzből lehet jutalomtárgyakat vásárolni a legjobb tanulóknak is. Felhívták a munkaközösségek elnökeinek figyelmét arra, hogy a kiadásokat csak műsoros rendezvényekből lehet pótolni. Ilyet azonban legfeljebb csak kettőt lehet szervezni egy évben. S az sem mindegy, hogy kik és hogyan kezelik e munkaközösség pénzét. Az a legkívánatosabb, ha csak egy pénztár van, egy pénztárossal. Pénzt kivenni pedig csak az igazgató és a szülői munkaközösség elnökének engedélyével lehet. Mert különben ... Nemcsak a pénzügyi, a népi ellenőrzésre gondolunk. Ők feltárják a hiányosságokat vizsgálataikon, intézkednek a helyes gazdálkodás kialakítása érdekében. Essen szó a gyerekekről is, akik nem egy esetben szemtanúi lehetnek a szabálytalanságoknak. Otthon talán éppen szüleik bírálják azokat, akik másra használják a munkaközösség pénzét. Ne felejtsük, a gyerekek fogékonyak. Nemcsak arra, ami a tantervben szerepel... — más . nemcsak a mellény véd javában tartanak az őszi mezei munkák. Szállító járművek, erő- és munkagépek sokasága kénytelen sorban járni, a sarat aztán a szilárd burkolatú utakon lerázzák a kerekek. Hosszú évekig az volt a téma, mekkora balesetveszélyt jelent ez az utakon. Az idén — úgy látszik — a gazdaságok már belátták, hogy gondoskodniuk kell a sár eltakarításáról is. Csakhogy ezt a munkát általában idős emberekre bízzák (asszonyokra is), akik kevésbé tudják már felmérni az utak veszélyeit. S éppen ott dolgoznak, az utakon. Csütörtökön Rábapaty közelében ütöttek el egy 74 éves úteltakarítót. Pedig védőmellény is volt rajta, őt nem tudta eléggé megvédeni ez a mellény, de másokat még megvédhet. Ha van. S ha használják. Mi ez a mellény? Miniszteri rendelet írja elő, hogy az úttesten dolgozó emberek megjelölésére kötelező a védőmellény. Narancssárga színű anyagból készüljön. Ezt hordják a pályamunkások is, nem utcasöprő-egyenruha ez, mint sokan gondolják. (Talán emiatt húzódoznak egyesek a viselésétől?) Ilyen védőmellény a Munkaruházati Vállalat szombathelyi kirendeltségén szerezhető be. Az üzemek más módon is védhetik sáreltakarítóikat. Az útügyi hatóságtól (ez általában a Közúti Igazgatóság) kérhetik, hogy ideiglenesen korlátozzák a sebesség felső határát azokon a szakaszokon, ahol rendszeresen dolgoznak embereik az utakon! Munka előtt pedig nem árt alaposan kioktatni a takarítókat a rájuk vonatkozó KRESZ-előírásokra. Ezen kívül természetesen jobban kell figyelniük a járművezetőknek is. A KRESZ figyelmeztet: idős emberekre jobban ügyeljenek, adjanak nekik elsőbbséget. Ilyenkor ősszel még kevésbé érdemes rohanni a gépkocsival. A sáros utakon veszélyesebb a fékezés, amire a váratlanul megpillantott ember miatt van szükség. Még kevésbé éri meg türelmetlenkedni, „szlalomozni”, erre figyelmeztet a csütörtöki rábapatyi baleset. Bizonyíték a statisztika: tavaly tíz gyalogos halt meg megyénkben az úton, közülük hetet lakott területen kívül ütöttek el. kosa ! Fogászati hónap (Lakatos Ferenc karikatúrája) .