Vas Népe, 1986. augusztus (31. évfolyam, 180-203. szám)
1986-08-01 / 180. szám
Új szabályok a parlamenti munkához Az ügyrendet a hivatalos lapban közzé kell tenni — ezzel a zárórendelkezéssel fogadta el legutóbbi ülésén az Országgyűlés működésének módosított ügyrendi szabályait; azóta a paragrafusok napvilágot láttak a Magyar Közlönyben. Új pontként került a szabályok közé a képviselők eskütétele. Az eskü szövegének aláírásával minden képviselő a haza, a nép iránti hűségre, érdekeinek képviseletére, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titkok megőrzésére tesz fogadalmat. Több kérdéskörben az elfogadott ügyrend az egyébként már korábban kialakult parlamenti gyakorlatot emelte szabállyá. Így például rendelkezik a kormány megválasztásáról, az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltéséről, s arról, hogy egyes beszámolók vitája nyomán az Országgyűlés értékelést tartalmazó, illetőleg feladatot megállapító határozatot, állásfoglalást fogadhat el. Ugyancsak a már kialakult gyakorlatot szentesíti legfőbb népképviseleti szervünk belső törvényének az az új rendelkezése, amely előírja, hogy a parlamenti állandó bizottságok javaslataival az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, és vizsgálatuk eredményéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Új rendelkezés az is, hogy a képviselő önálló indítványáról, törvénymódosító javaslatáról, annak az ülésszakon történő tárgyalása előtt az illetékes bizottság állást foglal. Bevezette az ügyrend — a megalapozottabb véleményalkotás elősegítése érdekében — egy-egy jelentősebb döntés meghozatala során a kétlépcsős tárgyalás lehetőségét. Így például célszerű két fordulóban megtárgyalni a kiemelten fontos gazdasági terveket és koncepciókat. A£ első fordulóban az általános vitát folytatja le az Országgyűlés — a koncepció irányelveit, tervezetét véleményezi —, a másodikban pedig már a vita alapján véglegesített tervről, illetőleg koncepcióról dönt. Az újjáformált ügyrend az interpelláció rangját növeli azzal, hogy különbséget tesz a képviselők interpellációként benyújtható, valamint egyszerű, tájékozódó jellegű kérdései között. Interpellációval akkor éljen a képviselő, ha azt akarja szóvá tenni, hogy valamely állami, kormányzati intézkedés nem felel meg a törvényes előírásoknak, vagy törvényes ugyan, de hatása nem kielégítő, esetleg hatástalan. Ilyenkor az Országgyűlés dönt arról, hogy elfogadja-e a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetőjének a válaszát, hiszen az általa hozott törvények, határozatok megvalósítását is ellenőrzi e módon. A kérdés feltevésének lehetősége viszont azt szolgálja, hogy a képviselő ezen az úton is megszerezhesse a munkájához szükséges információkat. Az eddig mindenkor nyílt szavazás gyakorlatának általános megtartása melett az új „házszabály” két esetre bevezette a titkos, szavazólapos választást: az Országgyűlés tisztségviselője, illetve az országos listán megüresedett helyek betöltésére történő szavazásnál. Ez utóbbi esetben , a választási törvény előírásaihoz való igazodás is indokolta az új rendelkezést. tizenkétóráran ként tízezer forintot. A vállalat kötelezte magát arra, hogy ellát áruval, bár ez nem mindig zökkenőmentes. Ezenkívül felújította az épületet: kicserélték a villanyvezetékeket kifestettek, s a hűtőket rendbe tették. A bolt adataiból világosan kiderülhetett, hogy az üzlet veszteségesen működik. Miben bízott, mikor elvállalta? — Láttam, hogy lehet itt még takarékoskodni. Előttem öten is dolgoztak itt, többek között egy fűtő bácsi. Most ketten vagyunk. Az elődeink fázósak voltak, rengeteget eltüzeltek. Ebből a költségből is sikerült lefaragnom. A villanyvezeték állapota is befolyásolta az energiafogyasztást. Említettem, hogy ezt kicserélték. Aztán az se mindegy, hogy hol, mikor égnek azok a villanyok. — Ennyi, azt hiszem, kevés lett volna a két- és félszeres bevétel eléréséhez. Mivel segített rá a takarékoskodásra? — Természetesen igyekeztem a forgalmat is nőt vélni. December a legerősebb hónap kereskedelmi szempontból. Ezt tudva, mi a festés alatt is nyitva álltunk. A munkások hétvégeken dolgoztak. A nyitvatartás is megváltozott, reggel hattól este hatig vásárolhatnak nálunk az emberek. A régi szisztémában dél körül bezártak 2—3 órára. Bővült az áruválaszték. Nálam f kilencfajta kenyér közül választhatnak a vevők az egykori kétféle helyett. Azt is megteszem, hogy a vevőimnek megszerzem a hiánycikkeket, ha tudom. Házhoz szállítást vállalok díjtalanul. S még borravalót sem fogadok el ezért. — A szerződéses üzleteket rendszerint családi üzletként vállalják a bérlők, ön miért döntött másként? — Nálunk a családban nincs még egy kereskedőalkat. S nem mindegy, ki áll a pult mögött. A jelenlegi kolléganőmre másfél hónapot vártam, pedig volt rajta kívül jelentkező bőven. — Hogyan válogatott? — Nézze, járok én is vásárolni, észreveszem, az eladó rátermett-e vagy sem. Szeret-e foglalkozni az emberekkel? Kedves-e? Ha velem beszél, ne a kolléganőjének mesélje az otthoni dolgait. Rugalmas-e? Ha pont nincs az az áru, amit a vevőkeres, kínál-e hozzá hasonlót. — Úgy tudom, eredetileg ketten vették bérbe az üzletet. Most egyedül van. Mi e váltás háttere? — A kolléga nem bírta a fizikai megterhelést. Reggel öttől este fél hétig megerőltető itt lenni. S eközben én mindent csinálok. Takarítok, árut rendelek és átveszem, kiszolgálok,beszerzek, s fűtök, ha kell. A beszerzés a legnehezebb. Megértem az ellátó cégeket is. Sokkal kifizetődőbb a nagy boltokat ellátni, mint a kicsiket. Kevesebb áru esetén inkább nekik szállítanak. — Nálunk nem illik szellőztetni, a magánszektorban hogyan keresnek az emberek. Mégis megkérdezem — önnek mennyi a pénze havi átlagban? — Most körülbelül háromszor annyit keresek, mint a régi munkahelyemen. Az is igaz, hogy két műszakban dolgozom ezért, s vasárnap is benézek, rendben működnek-e a hűtők. Azt hiszem, hogy egy, a főmunkaidőn túl gmk-zó dolgozó havi jövedelmének felelhet meg az én pénzem. — Még két év a bérleti viszony tartama. Milyen tervei vannak ezutánra? — Egyelőre még nem döntöttem el véglegesen, hogy újra megpályázom-e a boltot. Sok minden befolyásolja az elhatározást. Növelni lehetne a forgalmat, ha a kórházba erről az oldalról lenne a személyzeti bejáró. A gyakori és hoszas útlezárások is csökkentik a vevők számát. Aztán van egy másik oldala is a dolognak. A napi 12— 14 órás elfoglaltság mellett nem sok mindenre jut idő Pedig egy kicsit élni is kellene már! „ _ . E. Csete Olga Fotó: Benkő 1986. augusztus 1. Péntek Egy mondat a tervtörvényből A fő cél: az abszolút energia-megtakarítás „Az új feladatok elsősorban az abszolút energia-megtakarítást az energiatakarékos technológiák elterjesztését segítsék elő.” Folytatni kedd az energiagazdálkodást ésszerűsítő programot — mondja ki a VII. ötéves tervtörvény. A lényegi eltérés az előző esztendők kormányprogramjától az, hogy míg korábban az olaj más energiahordozóikkal való helyettesítésére is volt lehetőség, mára az abszolút megtakarítás került előtérbe. Most is, mint az elmúlt években, pályázattal lehet elnyerni a különböző kedvezményeket — hitelt, állami támogatást, egyéb prefenciákat — ám ma már csak abszolút megtakarításokat hozó megoldásokra. Az ország érdeke ugyanis mindenképpen az, hogy a — villamosenergia mellett — a klasszikus tüzelőanlyagokból — szénből, olajból, földgázból — takarítsunk meg miinél többet. FŰTÉS BIOMASSZÁVAL A program ezért helyez nagy súlyt az energiatakarékos technológiák elterjesztésére. Hiszen például a fűtés az összes felhasznált energiák mintegy harmadát emészti fel, ugyanakkor a fűtési technológiák rendkívül elmaradottak. Részben már létesítésük idején korszerűtlenek voltak sok helyütt, részben az évek, évtizedek során elavultak. Ehhez járul még, hogy a jelen lehetőségeit is csak kevés helyen használják ki, általában korszerűtlen a fűtés módja is. De nemcsak a fűtésé ... A fajlagos felhasználás mérséklése — vagyis az egy-egy termékfajta előállításához szükséges energiaimennyiség csökkentése — szintén a klasszikus energiahordozók megtakarításához vezethet. Ezeket — ahol gazdaságosan mód van rá — úgynevezett megújuló energiaforrásokkal érdemes helyettesíteni. Ilyen a biomassza — különféle, főként mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok, brikett, apríték stb. formájában —, a föld mélyéből felszűnve hozható termálvizek geotermikus energiája, a szél- és a napenergia. A megújuló energiaforrásokban világszerte nagy fantáziát látnak, arányuk azonban az ezredforduló tájékán sem lesz több a teljes felhasználás 3—5 százalékánál. Nálunk a tervidőszak végére, azaz 1990-re — zömében az akkor már évi egymillió tonnányi fbiomassza-felhasználásnak köszönhetően — a megújuló energiaforrások mintegy 200 ezer tonna kőolajjal egyenértékű, hagyományos energiahordozó megtakarítását teszik lehetővé évente. KISEBB FOGYASZTÁS — NAGYOBB FÉNYERŐ A tüzelőanyag-megtakarítás állami programjának legfontosabb tétele, hogy az ország többletenergia igényét a fokozatosan bővülő Paksi Atomerőmű fedezi. Ahhoz tehát, hogy jelentős energiát takarítsunk meg, ezzel az átalakított energiafajtával — villamosenergiával — is fokozottan kell takarékoskodnunk. A villamosenergia zömét a tervidőszak végéig a hagyományos erőművek adják, s az átlagosan 33 százalékos erőművi hatásfok és a hálózati veszteségek miatt, az elégetett tüzelőanyagnak csupán alig harmada hasznosul. Ami az jelenti, hogy a villamosenergiával való pazarlás — hőértékben számolva — háromszoros veszteséget jelent. A villamos energiával ma már könnyebb takarékoskodni. Számos háztartási berendezés van, amely eleve energiatakarékos konstrukció, tömeges elterjedésük éppen ebben a tervidőszakban várható. Sokat tehentenek e téren a különböző üzemek, ha például a világítást technológiának tekintenék. Ha ezt is megfelelően tervezik, lesz elég fényerő, s nem kevés energia válik megtakaríthatóvá. Hiszen például a könnyűipari, gépipari üzemek teljes energiafelhasználásának 15—20 százaléka világítási energia, abból is a legdrágább, mert zömét fogyasztási „csúcsidőben” igénylik. Ha egyelőre kevés is a követhető példa, már vannak jó megoldások. A Csepel Autógyár 20 ezer négyzetméteres csarnokában például nátriumgőzös világítást alakítottak ki,s ezzel — egyetlen üzem egyetlen csarnokában — 300 ezer wattal csökkentve a szükséges teljesítményt, úgy, hogy eközben a munkahelyek megvilágítása is javult. SOK A LEHETŐSÉG Mindamellett a gyártási, előállítási technológiák korszerűsítése energetikai haszonnal is jár, hiszen a modernebb gépek, berendezések, eljárások általában kevesebb energiával is beérik. S nemcsak az iparban vannak ilyen lehetőségek, hanem a szállítási, a közlekedés terén is. Sőt a mezőgazdaságban, ahol például a gabona- és terményszárítás technológiájának fejlesztése ígéretes e szempontból , már vannak figyelemre méltó eredmények. Van ahol a szárítást tartósítással váltjákki, van ahol csökkentik a szárítás fajlagos energiaigényét, másutt mind több biomaszszát tüzelnek. E módszerek elterjedésétől is sokat várnak a szakemberek. Az elmúlt tervidőszakban, sőt az azt megelőző években elkezdődött energiagazdálkodási program tehát nem volt kampány. A mostani pedig szerves folytatása ennek. S aligha fejeződik be 1990-ben, hiszen az energiával való jó sáfárkodás egyre inkább szerves része kelllegyen a tágaibb értelemben vett gazdálkodásnak. T. P. fel... Tű és fecskendő A cukorbaj,sajnos, nagyon elterjedt, hazánkban is majdnem négyszázezerre tehető az e betegséggel nyilvántartottak, azorvosi kezelésben részesülők száma.Kezelésük,helyes életmódjuk kialakítása, ellátásuk tárgyi-személyi feltételeinek megteremtése tehát nem kis feladat. Vannak azonbanolyan feltételek, amelyeket mindenképpen szükségesmegteremteni ahhoz, hogy életvitelük, munkavégzésük, általános közérzetünk ne, vagyminél kevésbé térjen el a társadalom többi tagjáétól.Az inzulin leadása nem tartozik a legkellemesebb érzésekközé. Jelentős időveszteséggel, pluszmunkával jár a hagyományos fecskendő és tű sterilizálása,azaz a kifőzése. Otthon megoldható, de szállodában, kiránduláskor, utazáskor, munkaköri kiküldetéskor rendkívül körülményes.Sőt, gyakran nincs isrá lehetőség. Ezért ishozták forgalomba az egyszer használatos tűt és fecskendőt. Igen ám, de vagy tű nincs, vagy fecskendő nincs, vagy csak eltérő méretű tű és fecskendő /van jgy, hogy egyszerre lehessen kapni párban /mindkettőt, nagyon ritkán fordul elő. Rendszerint vérvételre alkalmas vastagságú tűt kínálnaka gyógyszertárak és a gyógyászati segédeszközöket értékesítő iboltok, mert rendeléseik ellenére ők sem kapnak mást. Érthetetlen: miért nincs összhangban a tű és a fecskendő? LAgkettőt csak együtt lehet használni, külön-külön,más-más méretben semmit sem érnek. Hiába ad az állam anyagi kedvezményt arászorulóknake segédeszközökre, hiába írja fel a körzeti orvos, hia nem tudják beszerezni. Nagyobb gondot kellene fordítani tehát az összhang megteremtésére, a jobb ellátásra. Akkor talán a percukruk is ritkábban menne V. P. Világrekord és csodatevés Lassan kötetekre rúgó dicshimnusz-irodalma lesz hazánkban két, valóban nem mindennapi rekordnak. Az egyik a Forma–1-es pályaépítés. Az egyik lapban, a Mogyoródi csoda című írásban egyebek között ez is olvasható: „1985. szeptember 10-én vált véglegessé, hogy Magyarország megkapta a Forma–1-es versenyautók egyik világbajnoki futamának rendezési jogát... és az autópálya hét hónap «.»»Ital képeit Ez világrekord!” A másik rekord, pontosabban csoda, a mexikói VB-ről írt, Mundial zárt kapuk mögött című könyv példátlan gyorsaságú megjelentetése — és utánnyomása. Ezt egyebek között így méltatja egyik lapunk cikkírója: „Nem tudom, jelent-e meg már Magyarországon ilyen viharos gyorsasággal könyv. Aligha. A VB-döntő lefújása után egy héttel már az olvasó kezébe került. Az Alföldi nyomda csodát művelt.” Világrekord és csodatevés. Dagadhat a keblünk a nemzeti büszkeségtől... A nagy lelkesedéssel kommentált események kapcsán persze kevés szó esik arról, hogy milyen okok, módszerek, érdekek(!) s egyéb összetevők vezettek ezekhez a valóban nem mindennapi sikerekhez. Pedig nem ártana róluk kicsit többet írni, hogy e világrekordhoz és „csodához” vezető módszereket más területeken is alkalmazni lehessen. Hogy hamarjában mást ne említsek, mint a lakásépítést (kiváltképp a budapestit), vagy a tankönyvkiadást. Vajon hol vannak a világrekorderek s csodatevők akkor, amikor az ország lakossága jelentős része mindennapi valós igényeinek, érdekeinek szolgálatát jelentő feladatok megvalósításáról van szó? Tudom, mindennek megvan a maga helye és ideje. A tényleges sikerek után jogos a nemzeti büszkeség. De a sikerekből, összetevőiből tanulni is kellene s olyan területeken is jobban kamatoztatni a jó módszereket — világrekordokat elérni, csodatevés nélkül —, ahol ezek bizony nagyon elkelnének. — simpla — mmm VAS NÉPE Módosított közmondások (2.) Evés közben jön meg az... ügyfél. (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3