Vas Népe, 1993. augusztus (38. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
A tartalomból □ A fröccs □ Az év végére talán már lesz hitel □ S Ion — jó mozi... □ „...aki él” Víztisztító, ajándékba Az egyesült államokbeli Denverből tíz darab víztisztító mikrodobszűrő érkezett szombaton Szolnokra. A technológiai berendezések elsősorban ivóvíz-tisztításra alkalmasak, de felhasználhatók medencék vízforgatásához is. Az ajándék összértéke 400 millió forint. Egy-egy dobszűrő naponta 50 ezer köbméter vizet képes megtisztítani. A berendezés a legparányibb algákat és lebegő szennyezőanyagokat is kiszűri, már a tisztítás első fázisában. A technikai eszközökkel elsősorban a szolnoki Tiszára telepített felszíni vízműnél végeznek majd kísérleti szűréseket, és felhasználják a tartalék vízbázisként kialakított holttiszai átvezetésnél is. A berendezésekből más önkormányzatoknak is juttatnak. |ARA: 13,80 FORINT | XXXVIII^1vFO^A^^78^ZA^^1993^AUGUSZTU^2TM NAPILAP Augusztusi drágulás kormánykompenzációval Az áfa-törvény módosításának hatására vasárnaptól több termék és szolgáltatás ára emelkedett, miután a jogszabály a 6 százalékos forgalmi adókulcsot tíz százalékra növelte. A változás a legtöbb élelmiszerféleséget érinti, bár néhány forgalmazó még a régi összegért árusítja a boltokban meglévő készleteit. Immár 10 százalékos forgalmi adó terheli az áram-, a gáz- és a vízellátást, növekszik a telefonelőfizetés, a helyi és távhívás díja is. A megemelt összegek egy része már az augusztusi számlákon, más részük a szeptemberi, illetve az októberi számlákon jelentkeznek először. Emeli a tarifákat a MÁV, és erre kényszerülnek a helyi és helyközi személyszállítást végző autóbusztársaságok is. Vasúton — teljes árú menetdíjak esetében — az áremelés mértéke 3,9 százalék. (Folytatás a 2. oldalon) Karakó zászlaja Karakó azt jelenti: „karókkal körülvesz”. Ez a magyarázata annak az apró vasi falu nevének, ahol tegnap ünnepelt mind a 244 ott élő. Kék-fehér zászlót és címert avattak, benne stilizált várral, kuruc vitézzel. Utalva Karakó gazdag történelmére, amit tegnap Elekes János polgármester elevenített fel a község apró főterén. Történelmünk nagyjait emlegette föl Karakó kapcsán. Szólt Magyar Bálintról, aki itt küzdött meg a törökökkel, szóba került a hajdúk vezére, Bocskay István, majd Vak Bottyán is, aki ott, a karakói sáncoknál vezényelte a festői öltözékű kuruc vitézeket a labancok ellen. Elkeseredett csatát vívtak a falu határában Napóleon hadai, a múlt században pedig itt (is), az akkori mocsaras tájon kitűnő búvóhelyet találtak a neves betyárok: Sobri Jóska, Savanyú Jóska és Patkó Jancsi. Még Jókai Mór is megemlíti a falu nevét A névtelen várban. Tegnap délelőtt, az istentisztelet után Für Lajos honvédelmi miniszter avató beszédében arra figyelmeztetett: a jelkép nem teremt közösséget, de a falu határát verejtékkel megművelő ember szorgalma, a tulajdon, és a lelkeket gondozó egyház — igen. Ez a három tényező lehetővé teszi, hogy az elmúlt rendszerben szerep nélkülivé tett, valójában pusztulásra, sorvadásra, lassú halálra ítéltetett kisközségek, amilyen Karakó is, újra talpra álljanak, mert „az egyes nemzeteket, ahogyan a településeket is, a szorgalom és a tulajdon tartja fenn.” A karakói ünnepségen tegnap ott volt dr. Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Gömbös Ferenc, országgyűlési képviselő is. N.M. Fotó: Dóra Mától: Savaria Nyári Egyetem Ma délelőtt fél tizenegykor Bod Péter Ákos, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ügyvezető elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke megnyitja Szombathelyen, az Egészségügyi Főiskolán az idei, sorrendben huszonhatodik Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemet. A nyolc országból és a hazánkból érkező, közel száz résztvevő — építészek, diákok és településrendező vezetők, szakemberek — több munkacsoportban tárgyalja meg a területrendezés szerepének átalakulását, s már a mai napon tájékozódhatnak az új építési törvény területrendezési koncepciójáról, a településfejlesztés társadalmi hátteréről, valamint Vas megye és Szombathely fejlesztési elképzeléseiről. Kiállítás is nyílik, amelyen megyénk korszerű távközlését mutatják be. A nyári egyetem szombaton zárul. —lyé— Vendéglők, étkezdék Luxus a takarítónő, a szakács mindenes Elhanyagolt állapota miatt két hétre bezárták a sághegyi turista éttermet a tisztiorvosi szolgálat ellenőrei. A konyhában áldatlan állapotokat találtak, mert egy szakácsra volt bízva minden: ő volt a séf, a kukta egy személyben, neki kellett a főzéshez az élelmiszereket előkészíteni, s zárás után még takarítani is. Az áldatlan állapotok láttán általános fertőtlenítő nagytakarítást rendeltek el az ellenőrök, ezért volt zárva a létesítmény. Amúgy az elmúlt évekhez képest megnyugtatóbbnak, tisztábbnak találták az idegenforgalmilag forgalmasabb éttermeket, vendéglátóhelyeket a felügyelők megyénkben. A Vadásánál, Szajknál kifejezetten jó színvonalúnak ítélték a tisztaságot, Bükfürdőn pedig csak a szezon előtti felkészülésnél akadtak gondok. A megye vendéglátóhelyeinek színvonala viszont ugyanolyan, mint volt az elmúlt években. A gondok elsősorban a szakképzetlenség hiányából adódnak. Sok helyütt nem végzik el azt előírt tojásfertőtlenítést (a szalmonella-veszély miatt hypós vízben kellene 10 percig áztatni a tojásokat), képesek egy-két adag ételt is eltenni a hűtőbe (köztük kifőtt tésztát, gombás, vagy belsőségből készült ételeket is, amelyeknek tárolása kifejezetten tilos), vagy szabálytalanul együtt tárolnak a hűtőben nyershúst jégkrémmel, hallal, hentesáruval, miközben mindegyiket külön-külön szabadna tárolni. (Nem egy helyen csöpögött a nyershús leve bele a hűtőbe tett készételbe!) Több vendéglőben nem tudják, hogy felbontás után csak 72 óráig forgalmazhatók a kanállal kimérhető fagylaltok. Sokan azt hiszik, ha Eskimo, Schöller, vagy más márkájú fagylaltokról van szó, azok — a jégkrémhez hasonlóan — akár hónapokig is eltarthatók. Általános gond: a takarítatlanság. A takarítónő luxusnak számít. Kevés helyen alkalmaznak akár részmunkaidőben is takarítót, a munkát feladatul adják ki a zárás után már ugyancsak fáradt alkalmazottaknak. Az meg olyan, mint a kutya vacsorája... (némethy) Kárpótlás, licit, késés Vasban A földmérők szabadságuk alatt is dolgoznak . Úgy néz ki, hogy szeptember 30-ig be tudok vonni a munkába vállalkozókat, vállalatokat, a hivatalból szabaidőben is dolgozó földmérőket, mert a múlt héten Budapesten megtartott hivatalvezetői értekezleten kiderült: van erre elegendő pénz — mondja Lezsák Rezső, a megyei földhivatal vezetője, amikor az iránt érdeklődöm, hogy a kárpótlási törvény végrehajtása miatt azért ki tudta-e adni a dolgozóknak a szabadságot. — Igen nagy gondunk, hogy az év végéig megtartandó 1000 licitből még csak 400-at tartottak meg eddig a megyében, és a kárpótlásra kijelölt 1700 ezer aranykoronából még csak 738 ezer került új gazdához. És mivel a törvény szerint december végéig végre kell hajtani a munkát, ez azt jelenti, hogy az eddigi napi 2-3 licit helyett most 6-10 licit lesz majd. Pedig a kezdet kezdetén úgy tűnt, nem lesz itt gond. Kis megye Vas, egy nagyobb megyében, például Békésben sokkal nagyobb „zaj” volt a föld körül, mindenki azt akart. — Ön szerint mikor fordult ez meg Vasban? —Néhány hónapja látom, nagyon nagy az érdeklődés a licit iránt. Délelőtt fél 9-kor összegyűlik 200-300 ember egy ilyen licitre, aztán az eltart másnap hajnalig is. Ha azt veszi, hogy egy olyan mamutmegyében, mint Borsod-Abaúj-Zemplén, amelyik háromszor nagyobb Vasnál, a földhivatalnál is kétszer annyian dolgoznak, ott 1800 ezer aranykoronát jelöltek ki kárpótlásra, akkor érzékelheti, mennyivel több a munkánk. És ez nem a sima Alföld, ahol ráadásul kevés a település. Vasnak a domborzata tele van töréspontokkal, 217 település szabdalja. Ezért bosszant: kitűnő szakembergárda, fiatal, jól képzett mérnökök dolgoznak itt — egy év alatt 20, csúcstechnológiával dolgozó földmérőt vettünk föl —, mégis le vagyunk maradva. — És a szabadságok? Azért ki tudta adni? — Gondjaink vannak, de valahogy megoldjuk. A földmérők jórésze ha szabadságot vesz ki, akkor is dolgozik. Mind fiatal, kell nekik a pénz. (némethy) Eltérő iskolatípusok , más-más taneszközök Bealkonyodik a füzetcsomagoknak Az iskolai füzetcsomagok fölött is eljárt az idő, hiszen az egymástól eltérő iskolatípusokban más-más segédeszköz kívántatik meg a diákságtól. Arról nem is szólva, hogy azonos tantervi követelmények mellett is előfordulhatnak különböző igények, amelyekről az első osztályba induló nebulók szülei még mit sem sejtenek. Néhány boltban még árusítanak füzetcsomagokat, de hogy valóban azt tették-e a zacskóba, amire szükség lesz, arról majd csak egy jó hónap múlva bizonyosodhatunk meg. A szombathelyi Fő téri papírboltból olyan információkat kaptunk, hogy a hagyományos füzetekre — vonalas, négyzetrácsos, hangjegy-, szótár — minden bizonnyal valamennyi iskolatípusban szükség lesz, így ezeket érdemes betenni a csomagba. Az alsótagozatosoknak szánt taneszközök közül a bolt vezetője szerint továbbra sem hiányozhat a technikacsomag és a pontrács, az elsősöknek biztosan kell néhány színes ceruza, így náluk ezek is megtalálhatóak a füzetcsomagokban. Az önkiszolgáló bolt a zsúfoltságot is szeretné csökkenteni azáltal, hogy a szülőknek előre elkészített tasakban adja oda a füzeteket, bár azt mondják, július utolsó napjaiban még bőven volt idejük az eladóknak, hogy akár egyenként válogassák össze a tanszereket. Spirálfüzetet — ami egyébként 80—90 forint — csak külön kérésre mellékelnek a füzetcsomaghoz. A füzetek ebben a boltban a tavalyihoz képest átlagosan egy forinttal drágábbak. Iskolatáskát viszont ezer forint alatt már csak a hátizsákok közül tudnak kínálni. A valamirevaló táskák ára 1200 forint körül van, és még ezekből sincs elegendő. A Borostyánkő Áruházban is vannak füzetcsomagok, bár kevesebbet készítettek, mint az előző években. Lehet, hogy a szülők a fizetésnapot várják, hiszen még alig-alig vásároltak az iskolai eszközökből. Nyilatkozónk szerint a csomagokat az előző évek tapasztalatai alapján állították össze. Felmerült, hogy az idén már felhagynak ezzel, de úgy tapasztalták, a szülők jelentős része ragaszkodik ahhoz, hogy előrecsomagolt tanszert vigyen haza a gyermekének. Ha később kiderül, hogy nem a megfelelő füzet vott a csomagban, szó nélkül kicserélik. Általános tapasztalat, amit a Borostyánban hallottunk: a vásárlók nem visznek annyi tartalékot sem füzetből, sem ceruzából, mint a korábbi években. A Cannabis Rt. papírboltjában úgy tudják, náluk a legolcsóbb a füzet a városban, a legkevésbé drága csomag így is 268 forint 50 fillérbe kerül, egyébként az első osztályosoknak készült. Ebben a boltban is összeállítottak csomagokat, miután az eladók tájékozódtak a (Folytatás a 3. oldalon) Korai magyar magánvár nyomai Górban Egy korai magyar magánvár nyomait találták meg a régészek a Górban végzett ásatások során. Dénes József, a Savaria Múzeum régésze elmondta, hogy a Dunántúl egyik legjelentősebb őskori település öt éve tartó feltárása közben bukkantak a fából épült kisebb vár maradványaira. Az 1060—70 körül épített hat és fél méter átmérőjű, nyolcszög alakú torony tartószerkezete, facölöpjei kerültek napvilágra. A tornyot palánk vette körül, négy sarkán egy-egy háromnegyed kör alaprajzú fa védőtoronnyal. Mindezt öt méter mély száraz árok övezte fahíddal. A kutatók azt is megállapították, hogy a várat már a XIII. században nem használták. Érdekes, hogy az egykori erődítmény hasonmásai csak Normandiában és Angliában fordulnak elő, a XIV. században. Az ásatásokon különböző korszakok lakott településeit elemezhették. Az új kőkorból találtak edényégető kemencét, a későbronzkorból és vaskorból iparszerű bronzöntő leletek kerültek elő, a kelta korból faszerkezetes védősánc, a VI. századból pedig longobárd sír. A feltárás — amelyet Dénes József és Ilon Gábor, a pápai Esterházy Kastély és Múzeum igazgatója vezetett —az Árpádok idejéből való várlelettel történelmi bizonyítékkal szolgál arra, hogy Szent László korában is lehettek magánvárak Magyarországon, eddig ugyanis nem feltételezték, hogy az ispáni székhelyeken, a királyi közigazgatás központjain kívül, másutt, birtokosoknak is lehettek váraik.