Vas Népe, 1997. december (42. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-01 / 280. szám

1997. december 1. HÉTFŐ Önkormányzatok kontra külföldiek (Folytatás az 1. oldalról) Ebbe a kategóriába tartozik például a lakóház, a nyaraló és a telek. Nyilván nem véletlen, hogy Budapest és a Balaton kör­nyékét leszámítva az ország több nyugati megyéje, így a ter­málvizekben gazdag Vas megye évek óta az élen szerepel a kül­földiek ingatlanvásárlásairól ké­szült statisztikákban. Az ingat­lanszerzés 1996. január 1-jét megelőzően az azóta megszün­tetett Pénzintézeti Központ hoz­zájárulásával történhetett. Azóta ezt a jogot a közigazgatási hiva­talok gyakorolják. 1997 júliusá­ig az ingatlan helye szerint illeté­kes polgármesteri hivatal—sze­mély szerint korábban a jegyző, majd pedig a polgármester — tulajdonszerzést támogató nyi­latkozata alapján adtak hozzájá­rulást az adásvételhez. Ameny­­nyiben elutasító nyilatkozat ér­kezett a hivatalhoz arra való hi­vatkozással, hogy a külföldi ingatlanszerzése önkormányzati érdeket sért, az adásvétel nem jöhetett létre. Ez a szabályozás az idei év közepétől a vonatkozó kormányrendelet módosítása nyomán úgy változott meg, hogy a polgármesternek alapos indo­kot kell felhoznia annak igazolá­sára, miszerint valóban sérelmet szenved az önkormányzati ér­dek, ha a külföldi megveszi a kiszemelt ingatlant. Dr. Tömböly Tamás, a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője néhány esetről tud a jogszabály-módosítást megelő­ző időből, amikor a polgármes­terek elutasító nyilatkozatot tet­tek. Egy alkalommal a külföldi vevő emiatt a bírósághoz for­dult, az ügy azóta sem zárult le. Más kérdés, hogy a kiválasztott ingatlant így is megszerezte egy barátja segítségével, aki kettős állampolgárságú, ezért őt nem lehetett megakadályozni a vá­sárlásban. Az idei esztendő közepétől alapos indok kell ahhoz, hogy a polgármesterek megtagadhas­sák a szükséges nyilatkozatot. Erre dr. Tömböly Tamás egy nemrégiben megtartott jegyzői értekezleten fel is hívta a hivatal­vezetők figyelmét. Az elutasító nyilatkozatban megfogalmazott elfogadható indokokat firtató kérdésünkre azt válaszolta: az önkormányzati érdeket sértő in­dokként legföljebb azt tudja el­képzelni, ha az adott ingatlannal kapcsolatban határozott, rende­zési tervben szereplő elképzelé­se van a helyhatóságnak. Például építkezni, beruházni szeretne a területen. Az alapos indok meg­léte azért szükséges, mert az adásvételi szerződés jóváhagyá­sának megtagadása a tulajdonosi jogok gyakorlásának jelentős korlátozásával jár, vagyis alkot­mányos alapjogokat érint. A külföldiek ingatlanvásár­lását ellenző, vagy korlátozni igyekvő polgármesterek szerint bizonyos esetekben inkább hát­rány, mint előny, ha külföldi há­zat vesz a falujukban. Az állami támogatás, az úgynevezett fej­kvóta nem jár a külföldiek után, ráadásul többségük évente csak 4-5 hetet tölt Magyarországon, emiatt nem gondoskodnak a házuk előtti terület rendbentartá­­sáról és a hóeltakarításról. A község ügyeiben általában nem vesznek részt, de elvárják, hogy a szolgáltatásokhoz hozzájussa­nak. Sokan a legnagyobb problé­mának azt tartják, hogy a külföl­diek megjelenésével olyan ma­gasra szöktek az ingatlanárak, amelyek a falubeli vagy betele­pülni szándékozó fiatalok szá­mára megfizethetetlenek, így a külföldiek mintegy elveszik az életteret honfitársaink elől. Hozzá kell tenni: számos vasi településen továbbra is áldásnak tartják, ha házat vesznek a kül­földiek. Főleg azokat segítik az ilyen ügyletek mielőbbi lebo­nyolításában, akik elhanyagolt portákat kívánnak lakhatóvá tenni, s akiktől támogatások is várhatók a falu számára. A közigazgatási hivatal veze­tője a polgármesteri kifogások­kal kapcsolatban leszögezte: ma már ezek egyike sem megalapo­zott indok az ingatlanszerzés elutasításához. Hivatalának olyan határozatot kell hoznia, amely a bíróság előtt is megállja a helyét. Ehhez viszont igazolni kell az önkormányzati érdek sé­rülését. Léteznek jogi eszközök arra, hogy a külföldi tulajdonos­sal megfizettessék azokat a költ­ségeket, amelyek a közszolgál­tatásként elvégzett munkákért megilletik az önkormányzatot, tehát mondjuk a hóeltakarítás várható elmaradása nevetséges­nek tűnik egy ingatlanügylet megakadályozására. KRÓNIKA A Nyugat elismer bennünket Dr. Fazakas Szabolcs lakossági fóruma Szombathelyen • Erős D. Zoltán Magyarországnak már nem kell bizonygatnia, hogy jó úton halad a gazdaság, állapította meg dr. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter Szombathelyen, az MMIK-ban tartott lakossági fó­rumán. Ezt a véleményt ma már a nemzetközi szervezetek fogal­mazzák meg, így például az OECD, ahol már nem megtűr­nek bennünket, hanem valódi tagként tevékenykedünk. Fon­tos jelzés az ország számára NATO-meghívásunk is. A mi­niszter megelégedettségét fejez­te ki azért, hogy elsőként kezd­hetjük meg a tárgyalásokat az EU-val, s várhatóan az új tagok sorában is elsők között leszünk. Ebben fontos szerepe lehet annak, hogy az utóbbi időben gyökeresen megváltozott az EU-országokba irányuló ex­portunk. Kivitelünk 52 százalé­kát teszi ki a gépek, berendezé­sek aránya, s csupán 7 százalék a mezőgazdasági termék. A magyar gazdaság fejlődé­sére kedvező hatással lehet a be­szállítói program. Ez lehetősé­get nyújt arra, hogy a hazai kis-és középvállalkozások beszállí­tói legyenek a nálunk megtele­pedett multinacionális társasá­goknak. Ehhez megfelelő hát­teret jelenthet a most elindult iparipark-program is. Kérdésekre válaszolva az ipari miniszter elmondta, hogy a magyar gazdaságban a rend­szerváltás nagy vesztese a könyy­nyűipar volt. A keleti piacok összeomlása után a hazai köny­­nyűipar előtt ma csak egy lehe­tőség látszik: minőségi terme­léssel csatlakozni a márkás cé­gekhez. A hazai bérviszonyok­ról szólva a miniszter kitért arra, hogy vannak területek, ahol je­lentős a lemaradásunk a Nyu­gathoz viszonyítva, ám vannak olyan pénzügyi területek, ahol már elértük a nyugati bérszínvo­nalat. Ahol lemaradás van, ott nem megy máról holnapra a fel­zárkózás, de a folyamat abba az irányba hat. Az ipari miniszter szerint a bérek növekedése nem fogja elriasztani a komoly be­fektetőket. Az energiaárak kap­csán Fazakas Szabolcs rámuta­tott, hogy ezen a téren elmaradt a sokkterápia, ez az oka a jelent­kező feszültségeknek. Előbb­­utóbb azonban elkerülhetetlen, hogy a lakossági tarifák fedez­zék a költségeket. Ennek megol­dása bizonyosan kemény fel­adat lesz, s jövőre még nem vár­ható a tarifarendszer gyökeres átalakítása. „Szenvedve élem meg Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke lakossági fórumon járt a hét végén Vas megyében. Répcelakon, a művelő­­dési házba főleg nyugdíjasok jöttek el a politikai fórumra. Az MSZP alelnöke vitaindítóját „1998: választások és ígéretek” címmel tartotta meg. Elemezte a kormányzó párt négyéves gaz­dasági ciklusát, elmondta, hogy a Bokros-csomag megszorító intézkedései főleg a nyugdíjasokat és a gyermekes családokat sújtották, az „emberarcúbb költségvetés” jövőre nekik kedvez. • Treiber M. Személyes élményével kezd­te beszámolóját Kósáné Kovács Magda. A Mikroszkóp Színpad­ra, élő kabaréműsorba hívta a napokban Selmeczi Tibor, az is­mert humorista. Miközben „élő­ben feltálalta” a közönségnek, vissza-visszatért egyetlen kér­déshez, na de mit ígérnek a ki­­lencvennyolcas választásokra? A Mikroszkóp Színpadon és Répcelakon is ugyanazt tudja csak mondani, hogy megpróbál­ják irányíthatóvá tenni az ország sorsát és költségvetését. Gyak­ran éri a kormányzó pártot az a vád, hogy „választási kampány­költségvetést készít”. Erre a vádra csak Medgyessy Péter pénzügyminiszter érveivel tud felelni; az a párt, amely esélyt lát a következő választás megnye­résére, nem engedheti meg ma­gának, hogy megalapozatlan ígéretekkel álljon elő. Az idén reális a szerény, há­romszázalékos növekedés, jö­vőre nem elérhetetlen álom már a négyszázalékos sem. Ez az a kritikus határ, amikor már nem lehet kérdés, lesznek-e új mun­kahelyek, és mi lesz a forrása a nyugdíjak kifizetésének. Az adósságunk kamatainak fizetése jövőre 100 milliárd forinttal csökken, lélegzethez jut a gaz­daság. A Bokros-csomag lépé­seit nem lehetett kihagyni, az 1995—96-os két szűk esztendő után szolid növekedés várható. A gazdaság egyensúlya biztos, exportunk növekszik, még ha nem is sokkal. További takaré­kos gazdálkodással elérhető, hogy jövőre „emberarcú költ­ségvetés szülessen”. Előbbre sorolják a mezőgazdaság támo­gatását, a közbiztonság javítá­sát, s az elmúlt két évben a legsa­nyarúbb helyzetbe jutott réte­gek, főleg a nyugdíjasok, a két- és többgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelők helyzetének javítását. Hiszen kimutatható, hogy azok a legsé­rülékenyebbek, legszegényeb­bek, akik egyedül maradnak. Az idős emberek életminőségét szeretnék javítani azzal is, hogy bizonyos korhatáron felül in­gyen kaphatnák a gyógyszert. Már nincs elérhetetlen mesz­­szeségben az az álom, hogy ha­zánk csatlakozhat az EU-hoz. Magyarország mindig is Európa szívében volt, gazdaságilag, po­litikailag elvárható, hogy a NA­­TO-csatlakozás után a közösség tagja lehet. Mennyire hisznek a válasz­tók a szocialista pártnak? — tet­te fel a kérdést Kósáné Kovács Magda. Felróják a pártnak a kés­lekedést, büntethetik a közbiz­tonság romlásáért, a korrupció­ért, a közvagyon kiárusításáért, az összefonódásokért. A hibák és botlások ellenére a Szonda Ipsos legújabb felmérése sze­rint, ha november végén lettek volna a választások, a biztos szavazók harmincöt százaléka, a választásra jogosultak tizenki­lenc százaléka az MSZP-re vok­solna. Lapunk kérdésére, hogyan vélekedik az alelnök a kilenc­vennégy óta sokasodó korrupci­ós ügyekről, Kósáné Kovács Magda azt válaszolta, a magyar­­országi magánosítás valójában kilencvennégytől érte el azt a kritikus tömeget, amikor óhatat­lanul megnövekedhetett az ilyen ügyek száma. Ez koránt­sem jelenti azt, hogy a Horn­­kormány idején a korrupció erő­sebb, mint az előző kormány idején volt. A gazdaság átalakí­tása, az állami vagyon magán­kézbe adása felkavarta az állóvi­zet, és sok hordalékot, szennyet is a felszínre hozott. Politikus­ként ő maga is szenvedve éli meg ezeket az ügyeket, amelyek — egyébként nagyon helyesen — a sajtóban is nyilvánosságra kerülnek. Nem a párt korrupt, hanem egyes politikusai. Fon­tosnak tartja, hogy aki bűnös, a törvény szerint bűnhődjön, egyetlen ügyet sem akarnak el­tussolni, kiadják az érintetteket. Nem hiszi, hogy az alvilág és a politika összefonódna. „Aki ilyen dolgokba belemegy, szá­molhat a súlyos következmé­nyekkel.” A politikusok megíté­lését nagyon rontják ezek az ügyek, mivel az emberekben azt a képzetet erősítik, a politikus az csak olyan gazember lehet, aki milliókat vág zsebre. „Szenved­ve élem meg ezt, mintha piszkos lennék, és magyarázkodnom kell.” Holott a milliárdokat, a gazdságban az olajszőkítők, a borhamisítók vágták zsebre. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Tervezi-e a Vasi Volán a pótdíj emelését? • VN-információ Ha a szombathelyi köz­gyűlés is elfogadja a Vasi Volán Rt. áremelési javasla­tát, január 1-jétől 17,8 száza­lékkal kell többet fizetniük az autóbusszal közlekedőknek. Benkő Tibort, az rt. személy­­forgalmi üzletág igazgatóját arról kérdeztük, milyen mér­tékben emelik a pótdíj össze­gét? — Januártól nem változik jelentősen a pótdíjak össze­ge. Továbbra is 2 ezer 500 fo­rintot kell fizetni a jegy, illet­ve bérlet nélkül utazóknak. Elképzelhető viszont, hogy kismértékben emelkedni fog a bérletbemutatás díja. • Szigorítják-e az ellenőr­zést a buszokon?­­ Néhány évvel ezelőtt hét-nyolc fővel bővült a lét­szám, most húsz ellenőr dol­gozik a helyi és a helyközi járatokon. A szombathelyi autóbuszokon általában 12 munkatársunk végzi a je­gyek és a bérletek ellenőrzé­sét. Elmondhatom, hogy az ország más megyéihez és a fővároshoz viszonyítva me­gyénkben nagyobb a fizeté­si hajlandóság, kevesebb a bliccelő. • A szombathelyi bu­szokon csak az első ajtónál lehet felszállni. Meghozta-e a kívánt eredményt ez a szigo­rítás?­­ Elégedettek vagyunk, és úgy tűnik, a polgárok is hozzászoktak már az új rend­szerhez. Ez azt hiszem, hogy a fokozatos bevezetésnek is köszönhető, hiszen először csak h­étvégenként, hétköz­nap pedig este hat óra után kellett felszálláskor bemutat­ni a jegyeket, illetve a bérle­teket. Továbbra is lehet majd jegyet vásárolni a buszveze­tőnél, igaz, itt többet kell fizetni érte. GLOSSZA Egy kis matematika Bizonyos vagyok abban, hogy sokan furcsállják azokat a tényeket, melyek szerint a közüzemi díjak és a szolgáltatások árának jövő év kezdetére jelzett emelkedése erőteljesen meg­haladja az egész esztendőre tervezett infláció mértékét. A sor­ból jóformán már csak a gázra vonatkozó adatok hiányoznak. Erről—nehogy hiányérzeteink legyenek — nyilatkozott is az egyik illetékes. Momentán, mondotta gondterhelten, egyetlen ember sincs, aki nyugodt lelkiismerettel meg tudná mondani, mennyivel emelkedik a gáz ára jövőre. Eme megnyilatkozásra reflektálva jegyezte meg kedves ismerősöm, Erzsi néni, hogy vajon a gáz jövőbeni árának ismeretében mitől nyugszik majd meg az illetékes lelkiismerete, amikor a jelenlegi ár is elég nyugtalanító. (Csak megemlítem: Erzsi néniben mindig is túl­tengett a kritikai hajlam.) Jómagam, bízván a matematika megdönthetetlen tör­vényeiben, derűlátóan ítélem meg a helyzetet. Ugyanis ha — mint ez már most is látható — ilyen sokszor és ilyen sokkal lépjük át egyes áruféleségeknél az infláció jövőre előírt és kí­vánatos 13 ,5 százalékos határát felfelé, akkor más cikkeknél ugyanilyen sokszor és ugyanilyen sokkal alatta kell marad­nunk. (Lásd: matematikai törvényszerűség). Feleségemmel ennek tudatában már be is terveztük 1998-as étrendünkbe a régóta mellőzött bélszín és rövidkaraj fogyasztását. Reméljük ugyanis, hogy most inkább ilyesmiknek és nem megint a rágó­gumi, a játékkártya, no meg a hajháló és az árvalányhaj árá­nak csökkentésével hozzák majd egyenesbe az infláció meg­billenni tűnő százalékos egyenlegét. B. B. Alapos fejmosás

Next