Vas Népe, 1997. december (42. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-01 / 280. szám
1997. december 1. HÉTFŐ Önkormányzatok kontra külföldiek (Folytatás az 1. oldalról) Ebbe a kategóriába tartozik például a lakóház, a nyaraló és a telek. Nyilván nem véletlen, hogy Budapest és a Balaton környékét leszámítva az ország több nyugati megyéje, így a termálvizekben gazdag Vas megye évek óta az élen szerepel a külföldiek ingatlanvásárlásairól készült statisztikákban. Az ingatlanszerzés 1996. január 1-jét megelőzően az azóta megszüntetett Pénzintézeti Központ hozzájárulásával történhetett. Azóta ezt a jogot a közigazgatási hivatalok gyakorolják. 1997 júliusáig az ingatlan helye szerint illetékes polgármesteri hivatal—személy szerint korábban a jegyző, majd pedig a polgármester — tulajdonszerzést támogató nyilatkozata alapján adtak hozzájárulást az adásvételhez. Amenynyiben elutasító nyilatkozat érkezett a hivatalhoz arra való hivatkozással, hogy a külföldi ingatlanszerzése önkormányzati érdeket sért, az adásvétel nem jöhetett létre. Ez a szabályozás az idei év közepétől a vonatkozó kormányrendelet módosítása nyomán úgy változott meg, hogy a polgármesternek alapos indokot kell felhoznia annak igazolására, miszerint valóban sérelmet szenved az önkormányzati érdek, ha a külföldi megveszi a kiszemelt ingatlant. Dr. Tömböly Tamás, a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője néhány esetről tud a jogszabály-módosítást megelőző időből, amikor a polgármesterek elutasító nyilatkozatot tettek. Egy alkalommal a külföldi vevő emiatt a bírósághoz fordult, az ügy azóta sem zárult le. Más kérdés, hogy a kiválasztott ingatlant így is megszerezte egy barátja segítségével, aki kettős állampolgárságú, ezért őt nem lehetett megakadályozni a vásárlásban. Az idei esztendő közepétől alapos indok kell ahhoz, hogy a polgármesterek megtagadhassák a szükséges nyilatkozatot. Erre dr. Tömböly Tamás egy nemrégiben megtartott jegyzői értekezleten fel is hívta a hivatalvezetők figyelmét. Az elutasító nyilatkozatban megfogalmazott elfogadható indokokat firtató kérdésünkre azt válaszolta: az önkormányzati érdeket sértő indokként legföljebb azt tudja elképzelni, ha az adott ingatlannal kapcsolatban határozott, rendezési tervben szereplő elképzelése van a helyhatóságnak. Például építkezni, beruházni szeretne a területen. Az alapos indok megléte azért szükséges, mert az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadása a tulajdonosi jogok gyakorlásának jelentős korlátozásával jár, vagyis alkotmányos alapjogokat érint. A külföldiek ingatlanvásárlását ellenző, vagy korlátozni igyekvő polgármesterek szerint bizonyos esetekben inkább hátrány, mint előny, ha külföldi házat vesz a falujukban. Az állami támogatás, az úgynevezett fejkvóta nem jár a külföldiek után, ráadásul többségük évente csak 4-5 hetet tölt Magyarországon, emiatt nem gondoskodnak a házuk előtti terület rendbentartásáról és a hóeltakarításról. A község ügyeiben általában nem vesznek részt, de elvárják, hogy a szolgáltatásokhoz hozzájussanak. Sokan a legnagyobb problémának azt tartják, hogy a külföldiek megjelenésével olyan magasra szöktek az ingatlanárak, amelyek a falubeli vagy betelepülni szándékozó fiatalok számára megfizethetetlenek, így a külföldiek mintegy elveszik az életteret honfitársaink elől. Hozzá kell tenni: számos vasi településen továbbra is áldásnak tartják, ha házat vesznek a külföldiek. Főleg azokat segítik az ilyen ügyletek mielőbbi lebonyolításában, akik elhanyagolt portákat kívánnak lakhatóvá tenni, s akiktől támogatások is várhatók a falu számára. A közigazgatási hivatal vezetője a polgármesteri kifogásokkal kapcsolatban leszögezte: ma már ezek egyike sem megalapozott indok az ingatlanszerzés elutasításához. Hivatalának olyan határozatot kell hoznia, amely a bíróság előtt is megállja a helyét. Ehhez viszont igazolni kell az önkormányzati érdek sérülését. Léteznek jogi eszközök arra, hogy a külföldi tulajdonossal megfizettessék azokat a költségeket, amelyek a közszolgáltatásként elvégzett munkákért megilletik az önkormányzatot, tehát mondjuk a hóeltakarítás várható elmaradása nevetségesnek tűnik egy ingatlanügylet megakadályozására. KRÓNIKA A Nyugat elismer bennünket Dr. Fazakas Szabolcs lakossági fóruma Szombathelyen • Erős D. Zoltán Magyarországnak már nem kell bizonygatnia, hogy jó úton halad a gazdaság, állapította meg dr. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter Szombathelyen, az MMIK-ban tartott lakossági fórumán. Ezt a véleményt ma már a nemzetközi szervezetek fogalmazzák meg, így például az OECD, ahol már nem megtűrnek bennünket, hanem valódi tagként tevékenykedünk. Fontos jelzés az ország számára NATO-meghívásunk is. A miniszter megelégedettségét fejezte ki azért, hogy elsőként kezdhetjük meg a tárgyalásokat az EU-val, s várhatóan az új tagok sorában is elsők között leszünk. Ebben fontos szerepe lehet annak, hogy az utóbbi időben gyökeresen megváltozott az EU-országokba irányuló exportunk. Kivitelünk 52 százalékát teszi ki a gépek, berendezések aránya, s csupán 7 százalék a mezőgazdasági termék. A magyar gazdaság fejlődésére kedvező hatással lehet a beszállítói program. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a hazai kis-és középvállalkozások beszállítói legyenek a nálunk megtelepedett multinacionális társaságoknak. Ehhez megfelelő hátteret jelenthet a most elindult iparipark-program is. Kérdésekre válaszolva az ipari miniszter elmondta, hogy a magyar gazdaságban a rendszerváltás nagy vesztese a könyynyűipar volt. A keleti piacok összeomlása után a hazai könynyűipar előtt ma csak egy lehetőség látszik: minőségi termeléssel csatlakozni a márkás cégekhez. A hazai bérviszonyokról szólva a miniszter kitért arra, hogy vannak területek, ahol jelentős a lemaradásunk a Nyugathoz viszonyítva, ám vannak olyan pénzügyi területek, ahol már elértük a nyugati bérszínvonalat. Ahol lemaradás van, ott nem megy máról holnapra a felzárkózás, de a folyamat abba az irányba hat. Az ipari miniszter szerint a bérek növekedése nem fogja elriasztani a komoly befektetőket. Az energiaárak kapcsán Fazakas Szabolcs rámutatott, hogy ezen a téren elmaradt a sokkterápia, ez az oka a jelentkező feszültségeknek. Előbbutóbb azonban elkerülhetetlen, hogy a lakossági tarifák fedezzék a költségeket. Ennek megoldása bizonyosan kemény feladat lesz, s jövőre még nem várható a tarifarendszer gyökeres átalakítása. „Szenvedve élem meg Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke lakossági fórumon járt a hét végén Vas megyében. Répcelakon, a művelődési házba főleg nyugdíjasok jöttek el a politikai fórumra. Az MSZP alelnöke vitaindítóját „1998: választások és ígéretek” címmel tartotta meg. Elemezte a kormányzó párt négyéves gazdasági ciklusát, elmondta, hogy a Bokros-csomag megszorító intézkedései főleg a nyugdíjasokat és a gyermekes családokat sújtották, az „emberarcúbb költségvetés” jövőre nekik kedvez. • Treiber M. Személyes élményével kezdte beszámolóját Kósáné Kovács Magda. A Mikroszkóp Színpadra, élő kabaréműsorba hívta a napokban Selmeczi Tibor, az ismert humorista. Miközben „élőben feltálalta” a közönségnek, vissza-visszatért egyetlen kérdéshez, na de mit ígérnek a kilencvennyolcas választásokra? A Mikroszkóp Színpadon és Répcelakon is ugyanazt tudja csak mondani, hogy megpróbálják irányíthatóvá tenni az ország sorsát és költségvetését. Gyakran éri a kormányzó pártot az a vád, hogy „választási kampányköltségvetést készít”. Erre a vádra csak Medgyessy Péter pénzügyminiszter érveivel tud felelni; az a párt, amely esélyt lát a következő választás megnyerésére, nem engedheti meg magának, hogy megalapozatlan ígéretekkel álljon elő. Az idén reális a szerény, háromszázalékos növekedés, jövőre nem elérhetetlen álom már a négyszázalékos sem. Ez az a kritikus határ, amikor már nem lehet kérdés, lesznek-e új munkahelyek, és mi lesz a forrása a nyugdíjak kifizetésének. Az adósságunk kamatainak fizetése jövőre 100 milliárd forinttal csökken, lélegzethez jut a gazdaság. A Bokros-csomag lépéseit nem lehetett kihagyni, az 1995—96-os két szűk esztendő után szolid növekedés várható. A gazdaság egyensúlya biztos, exportunk növekszik, még ha nem is sokkal. További takarékos gazdálkodással elérhető, hogy jövőre „emberarcú költségvetés szülessen”. Előbbre sorolják a mezőgazdaság támogatását, a közbiztonság javítását, s az elmúlt két évben a legsanyarúbb helyzetbe jutott rétegek, főleg a nyugdíjasok, a két- és többgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelők helyzetének javítását. Hiszen kimutatható, hogy azok a legsérülékenyebbek, legszegényebbek, akik egyedül maradnak. Az idős emberek életminőségét szeretnék javítani azzal is, hogy bizonyos korhatáron felül ingyen kaphatnák a gyógyszert. Már nincs elérhetetlen meszszeségben az az álom, hogy hazánk csatlakozhat az EU-hoz. Magyarország mindig is Európa szívében volt, gazdaságilag, politikailag elvárható, hogy a NATO-csatlakozás után a közösség tagja lehet. Mennyire hisznek a választók a szocialista pártnak? — tette fel a kérdést Kósáné Kovács Magda. Felróják a pártnak a késlekedést, büntethetik a közbiztonság romlásáért, a korrupcióért, a közvagyon kiárusításáért, az összefonódásokért. A hibák és botlások ellenére a Szonda Ipsos legújabb felmérése szerint, ha november végén lettek volna a választások, a biztos szavazók harmincöt százaléka, a választásra jogosultak tizenkilenc százaléka az MSZP-re voksolna. Lapunk kérdésére, hogyan vélekedik az alelnök a kilencvennégy óta sokasodó korrupciós ügyekről, Kósáné Kovács Magda azt válaszolta, a magyarországi magánosítás valójában kilencvennégytől érte el azt a kritikus tömeget, amikor óhatatlanul megnövekedhetett az ilyen ügyek száma. Ez korántsem jelenti azt, hogy a Hornkormány idején a korrupció erősebb, mint az előző kormány idején volt. A gazdaság átalakítása, az állami vagyon magánkézbe adása felkavarta az állóvizet, és sok hordalékot, szennyet is a felszínre hozott. Politikusként ő maga is szenvedve éli meg ezeket az ügyeket, amelyek — egyébként nagyon helyesen — a sajtóban is nyilvánosságra kerülnek. Nem a párt korrupt, hanem egyes politikusai. Fontosnak tartja, hogy aki bűnös, a törvény szerint bűnhődjön, egyetlen ügyet sem akarnak eltussolni, kiadják az érintetteket. Nem hiszi, hogy az alvilág és a politika összefonódna. „Aki ilyen dolgokba belemegy, számolhat a súlyos következményekkel.” A politikusok megítélését nagyon rontják ezek az ügyek, mivel az emberekben azt a képzetet erősítik, a politikus az csak olyan gazember lehet, aki milliókat vág zsebre. „Szenvedve élem meg ezt, mintha piszkos lennék, és magyarázkodnom kell.” Holott a milliárdokat, a gazdságban az olajszőkítők, a borhamisítók vágták zsebre. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Tervezi-e a Vasi Volán a pótdíj emelését? • VN-információ Ha a szombathelyi közgyűlés is elfogadja a Vasi Volán Rt. áremelési javaslatát, január 1-jétől 17,8 százalékkal kell többet fizetniük az autóbusszal közlekedőknek. Benkő Tibort, az rt. személyforgalmi üzletág igazgatóját arról kérdeztük, milyen mértékben emelik a pótdíj összegét? — Januártól nem változik jelentősen a pótdíjak összege. Továbbra is 2 ezer 500 forintot kell fizetni a jegy, illetve bérlet nélkül utazóknak. Elképzelhető viszont, hogy kismértékben emelkedni fog a bérletbemutatás díja. • Szigorítják-e az ellenőrzést a buszokon? Néhány évvel ezelőtt hét-nyolc fővel bővült a létszám, most húsz ellenőr dolgozik a helyi és a helyközi járatokon. A szombathelyi autóbuszokon általában 12 munkatársunk végzi a jegyek és a bérletek ellenőrzését. Elmondhatom, hogy az ország más megyéihez és a fővároshoz viszonyítva megyénkben nagyobb a fizetési hajlandóság, kevesebb a bliccelő. • A szombathelyi buszokon csak az első ajtónál lehet felszállni. Meghozta-e a kívánt eredményt ez a szigorítás? Elégedettek vagyunk, és úgy tűnik, a polgárok is hozzászoktak már az új rendszerhez. Ez azt hiszem, hogy a fokozatos bevezetésnek is köszönhető, hiszen először csak hétvégenként, hétköznap pedig este hat óra után kellett felszálláskor bemutatni a jegyeket, illetve a bérleteket. Továbbra is lehet majd jegyet vásárolni a buszvezetőnél, igaz, itt többet kell fizetni érte. GLOSSZA Egy kis matematika Bizonyos vagyok abban, hogy sokan furcsállják azokat a tényeket, melyek szerint a közüzemi díjak és a szolgáltatások árának jövő év kezdetére jelzett emelkedése erőteljesen meghaladja az egész esztendőre tervezett infláció mértékét. A sorból jóformán már csak a gázra vonatkozó adatok hiányoznak. Erről—nehogy hiányérzeteink legyenek — nyilatkozott is az egyik illetékes. Momentán, mondotta gondterhelten, egyetlen ember sincs, aki nyugodt lelkiismerettel meg tudná mondani, mennyivel emelkedik a gáz ára jövőre. Eme megnyilatkozásra reflektálva jegyezte meg kedves ismerősöm, Erzsi néni, hogy vajon a gáz jövőbeni árának ismeretében mitől nyugszik majd meg az illetékes lelkiismerete, amikor a jelenlegi ár is elég nyugtalanító. (Csak megemlítem: Erzsi néniben mindig is túltengett a kritikai hajlam.) Jómagam, bízván a matematika megdönthetetlen törvényeiben, derűlátóan ítélem meg a helyzetet. Ugyanis ha — mint ez már most is látható — ilyen sokszor és ilyen sokkal lépjük át egyes áruféleségeknél az infláció jövőre előírt és kívánatos 13 ,5 százalékos határát felfelé, akkor más cikkeknél ugyanilyen sokszor és ugyanilyen sokkal alatta kell maradnunk. (Lásd: matematikai törvényszerűség). Feleségemmel ennek tudatában már be is terveztük 1998-as étrendünkbe a régóta mellőzött bélszín és rövidkaraj fogyasztását. Reméljük ugyanis, hogy most inkább ilyesmiknek és nem megint a rágógumi, a játékkártya, no meg a hajháló és az árvalányhaj árának csökkentésével hozzák majd egyenesbe az infláció megbillenni tűnő százalékos egyenlegét. B. B. Alapos fejmosás