Vas Népe, 1999. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-02 / 1. szám

1999. január 2. SZOMBAT Óvodai süllyedésvizsgálatok (Folytatás az 1. oldalról) Borhy Ferenc továbbra is az általuk megbízott statikus állás­pontját osztja. A szakember sze­rint a problémát az okozza, hogy a hatalmas esőzések alámosták a hatvan centiméteres alapot. Az önkormányzat a rekonst­rukcióhoz a természeti kataszt­rófák okozta károk enyhítésére szolgáló keretből kért támoga­tást a megyei területfejlesztési tanácstól. Pénzt azonban nem kapott, éppen a független szak­értői vélemény miatt. A község­nek azonban jelenleg nincs több, mint harmincmillió forint­ja a munkálatok elvégeztetésé­re. A polgármester azért még bí­zik abban, hogy sikerül meg­menteni az épületet. Erre egy­millió forintért már készül is a terv. Borhy Ferenc reméli, hogy az egymillió forint nem lesz ki­dobott pénz. Két elbocsátás decemberben (Folytatás az 1. oldalról) Ezt attól a hentestől tudtuk meg, aki öt év munkaviszony után maradt állás nélkül. A férfi elmondta: a takarításért száz­­százalékos túlórát fizet a tulaj­donos. Korábban évente egy­szer, majd havonta volt kifi­zetés. Mivel háromműszakos munkarendben dolgoznak, ezért mindig a szombat délelőtt dol­gozók feladata másnap kitakarí­tani az üzemet. A már említett dolgozóra és három társára ugyan december 24-én került volna a sor, ám a megszokott rend felborult azzal, hogy de­cemberben egy munkahelyi ün­nepség miatt elmaradt az éjsza­kai műszak, ezért kivételesen szombaton volt takarítás. (A szokásos karácsony előtti, ezút­tal pénteken este rendezett bulin is értékelték az évet, majd meg­vendégelték a dolgozókat.) Már az összejövetel előtt fel­merült a kérdés: ki fog másnap takarítani? Az üzemvezető a három műszakvezetőre bízta a probléma megoldását, akik kö­zül a legfiatalabb kijelölte a ké­sőbb munka nélkül maradt hen­test és három társát. Szombaton délelőtt azonban egyikük sem ment be az üzembe. A Csepre­­gen lakó hentes arra hivatkozott, hogy ittasan nem akar kocsiba ülni, három társát pedig telefo­non sem tudta elérni a műszak­vezető. A négy dolgozó közül háromnak megvonták a féléves mozgóbérét, a hentes pedig állás nélkül maradt. Az üggyel kapcsolatban az állateledelt gyártó kft. tulajdo­nosa nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit fűzött a történtek­hez, hogy az illetőnek közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonya. Egyoldalú, ám jogszerű volt az elbocsátás Rádóckölkeden. A tisztítóeszközöket gyártó üzem német tulajdonosa nem tette kötelezővé a karácsonyi túlmunkát, a dolgozók közül többen nem is jelentek meg. A hiányzók közül kettőt másnap elbocsátottak. Az egyik asszony elmondta: mivel munkaszerző­désében az áll, hogy az első három hónapban mindkét fél indoklás nélkül felmondhat, az elbocsátás jogszerű volt, ám nem kis keserűséget érez, mivel a harmadik hónap utolsó nap­jaiban kapta meg a levelet, és nem gondolta volna, hogy nin­csenek megelégedve a munká­jával. Több mint félmilliárd a foglalkoztatás támogatására • Erős Z. Jövőre több mint félmilliárd forint áll a megyei munkaügyi tanács rendelkezésére a mun­kanélküliek elhelyezkedési esélyeinek növelésére. A leg­többet, csakúgy mint az idén, a képzésre költik, de több mint százmillió forint jut a köz­hasznú munkák elősegítésére. Jövőre a tervek szerint 503 millió 483 ezer forint áll a me­gyei munkaügyi tanács rendel­kezésére a foglalkoztatás előse­gítésére. Az összeg több mint 50 millióval haladja meg az idei ke­retet. A testület idei utolsó ülé­sén meghatározta azokat a célo­kat, amelyekre a pénzt fordítani kívánja. 1999-ben csakúgy, mint az idén, a legtöbbet képzésekre költik. Erre 160 millió forintot terveztek. Ez az ideihez hasonló mértéket jelent. A közhasznú munkások foglalkoztatásának támogatására szánt keret húsz százalékkal növekszik. Erre a testület 1999-ben 110 millió fo­rintot szán. Az elképzelések szerint ezzel a lehetőséggel részben a hátrányos helyzetben lévő települések élhetnek majd. Ők a hagyományos közhasznú foglalkoztatáshoz is kaphatnak segítséget. Míg a másik formát az értékteremtő közhasznú munkák jelentik. A beruházók terheit csökkentő támogatásra viszont nem csak a hátrányos helyzetű önkormányzatok pá­lyázhatnak. Növekszik a tartósan munka nélkül levők foglalkoztatásának támogatására fordítható keret is. Jövőre erre 75 millió forint áll rendelkezésre. Az ideihez ké­pest változás, hogy ezzel a tá­mogatási formával jórészt azok­nak a negyven éven felüli mun­kanélkülieknek kívánnak elhe­lyezkedési esélyt teremteni, akiket életkoruk miatt már nem szívesen alkalmaznak a mun­káltatók. Tavalyhoz képest je­lentősen növekszik a munka­helymegőrző támogatásokra szánt összeg is. A jelenleg mun­kaviszonyban álló, de bizonyta­lan helyzetben lévők munkanél­külivé válásának megelőzésére 25 millió forintot szánnak. A kedvező tapasztalatok alapján az előző évi szinten ter­vezik az önfoglalkoztatás támo­gatását. A 30 millió forintos ke­retből a munkanélküliek vállal­kozásuk elindításához szüksé­ges feltételek megteremtéséhez kaphatnak dotációt. További 19 millió forint jut a vállalkozóvá válás támogatására. A pályakezdő munkanélkü­liek alkalmazását 43 millió fo­rint munkatapasztalat-szerzési támogatással segítik. Viszony­lag csekély azoknak a végzett szakmunkásoknak a száma, akik gyakorlati helyükön dol­gozhatnak tovább, ezért az ő foglalkoztatásuk elősegítésére 7 millió forintot szán a munka­ügyi tanács. A munkahelyteremtő beruhá­zások támogatására az előző évihez hasonló mértéket, 10 millió forintot terveztek. Erre azok pályázhatnak, aki hátrá­nyos helyzetű térségben, illetve településen létesítenek új mun­kahelyeket. Ugyanekkora ösz­­szeg áll rendelkezésre a foglal­koztatási projektek finanszíro­zására. Batthyány­emlékgyűrűk ! Öten vehették át a Bat­thyány Társaság arany em­lékgyűrűjét a Batthyány- Strattmann László születé­sének 128. évfordulója al­kalmából rendezett szom­bathelyi megemlékezésen az ünnepek előtt. A díjakat Vermes Péter, a társaság elnöke adta át. Aranygyű­rűt vehetett át Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács elnöke, aki­nek a magyar és a környező államok jogtörténetének feldolgozása terén végzett munkáját ismerték el. Wolf­gang Hinterberger profesz­­szor, a bécsi Donauspital igazgatója a magyar hema­tológiai betegek külföldi gyógykezelésében nyújtott segítségéért kapta az aranygyűrűt. Monoszlóy Dezső professzor nemzet­közi irodalmi tevékenysége elismeréseként részesült a díjban. Brooser Gábor pro­fesszor, a Haynal Imre Egészségtudományi Egye­tem nyugalmazott klinika­igazgatója a Batthyány szellemi hagyaték tovább­viteléért és a szemészeti be­tegek gyógyítása érdeké­ben kifejtett tevékenységé­ért vehette át a gyűrűt. Hel­mut Gadner, a bécsi Szent Anna Kórház professzora a magyar gyermekek külföldi gyógyíttatásában végzett munkájáért kapta az emlék­gyűrűt. A Batthyány-Stratt­­mann Arany Emlékgyűrűt 1992-ben adták át először. A díjat a szegények gyógyí­tójaként ismertté vált orvos születésének évfordulóján adják át évről évre. KRÓNIKA Új vezetők a falusi turizmusban Új elnökséget választott a kö­zelmúltban a Falusi Turizmus Országos Szövetsége. A tiszt­újító közgyűlésen a tagság az el­következő két évre dr. Kovács György Zoltánt választotta meg elnöknek. Személyében nagy idegenforgalmi tapasztalatok­kal rendelkező szakember foly­tatja az elődök munkáját. Dr. Kovács György Zoltán a Komá­­rom-Esztergom megyei köz­gyűlés elnöke volt, szerepet vál­­­­lalt a helyi falusi turizmus szö­vetség munkájában, s tevékeny­kedett az Európai Régió közgyűlésében is. Egyik alel­­nöknek Sipos Jánosáét, a Veszprém megyei egyesület el­nökét választotta a szervezet. A közgyűlésen elhangzott: az el­nökség nagyobb mértékben kí­ván támaszkodni a területi szer­vezetek munkájára. Patyi Ele­mér, a Falusi Turizmus Vas Me­gyei Szövetségének elnöke szerint a vezetőváltás kedvező­en hathat megyénk szerepére az országos szervezeten belül. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Kik vesznek részt a doni megemlékezésen? • Némethy M. Az idén újra nagyszabású megemlékezést rendeznek a doni hősök emlékére Szom­bathelyen. A január 10-ei ün­nepség részleteiről a fő szer­vezőt, vitéz Both Béla nyug­állományú ezredest kérdez­tük. - A második világháború­ban a hadműveletek során 536 ezer magyar katona vesztette életét, 447 ezren pe­dig hadifogságba estek. A doni katasztrófa okairól, tör­ténéseiről többen is írtak könyvet, így Szabó Péter Don-kanyarja, Horváth Mik­lós Doni mementója és Ne­­meskürty István Requiem egy hadseregért című műve em­líthető.­­ Kik rendezik a mostani ün­nepséget? - Szombathely Megyei Jogú Város, a Nyugat-Du­nántúli Recski Szövetség ka­tonai tagozata, a szombathe­lyi püspökség, a Savaria lak­tanya együtt tartja fontosnak a megemlékezést, mely a szé­kesegyházban püspöki szent­misével kezdődik. A mise vé­gén a jeles hadtörténész, dr. Szakály Sándor tart előadást a Don-kanyarban történtek­ről. Azután a Március 15. té­ren lévő Hősi emlékműhöz vonulunk. • Nyilván várják a harcok túlélőit, családtagjaikat, az egykori bajtársakat is.­­ Ez így igaz. A templom­ban az első sorokat nekik tart­juk fenn. De emellett nagyon szeretnénk, ha minél több diák is részt venne az ünnep­ségen. Minden szombathelyi középiskolának küldtünk meghívót. Nagyon reméljük, hogy 10-15 diák, s történel­met tanító tanáraik eljönnek a megemlékezésre. Fontos, hogy a fiatalok többet tudja­nak a Donnál történtekről. _______GLOSSZA Euroforint Új év, célegyenesben az ezredforduló. Igazándiból még fel sem fogtuk a nagy dátum közelségét, mint ahogy a tegnaptól már létező új EU-valuta, az euro jelentőségét sem. Bevezetése ugyan még nem kötelezi az uniós országok polgárait napi használatra, de a bankközi elszámolásokban már döntő a súlya. Az egységes európai valuta jelentősége messze túlmu­tat önmagán. Ugyanis két esztendő múlva megszűnik a márka, a schilling, a frank, a font, a líra. Ezáltal egy olyan erős pénz születhet, amelynek csak egyetlen vetélytársa lehet szép új világunkban: a zöldhasú dollár. Mindez nagyon szép és jó - de mi lesz a mi kis kuporgatott forintjainkkal? Milyen sors vár a középkelet-európai, nemzeti valutákra? A mongol tugrik ugyan még nem ugrik, de a zloty, a kuna bizonyosan. És a forint is. Igaz, csak azután, hogy befo­gadtattunk az Európai Egyesült Államokba (USE). Ez ■■ még úgy négy-öt év. Sokan azonban már most félnek az euró­­tól. Hogy miként kell majd átvváltani, mibe kerül ez a művelet, ki garantálja a kettős pénzrendszer egyensúlyát, mit értékel­nek le, vagy fel, és mihez képest? Egyszóval csupa-csupa kér­dés, és egyelőre alig-alig tájékoztatás. Pedig tegnaptól már nálunk is euróznak: azok, akik valutában tartják pénzüket, akár át is válthatják a sokcsillagos érmére... Nos, 2000 üze­nete már elért hozzánk. Nincs mese, alkalmazkodnunk kell. Bármennyire is szeretjük forintunkat, az rövidesen el fog tűnni az új pénzügyi világ olvasztótégelyében. Hacsak... Hacsak a ránk jellemző, fantasztikus szívóssággal Brüsszel­ben el nem érjük: legyen az új valuta neve euroforint! kozma Staféta Lakatos Ferenc karikatúrája

Next