Vasuti és Közlekedési Közlöny, 2. évf. (1871)

1871-05-04 / 18. szám

148­ 0 dalmát vámterület forgalma is majdnem teljesen­­ egybehangzik az átalános vámterület forgalmával. Az összes kereskedelmi forgalom tett 1869 ben 15.982.838 ftot, 1870-ben 15.313.442 ftot vagyis a forgalom 669.396 fttal kisebbedett. A bevitel itt is nagyobbodott, ugyanis a bevitt áruk értéke tett 1869-ben 8.088.981 ftot, és 1870-ben 8,571.255 ftot vagyis 482.274 fttal többet; ezen be­viteli többlet a czukor, kávé, heringek, nyersbőrök és irhák, sör, közönséges kenyér, gyapot és gyapjukatlan és gyapotáruk, fémek, bőr, üvegáruk és rövidáruk, valamint a külön meg nem nevezett vegyanyagok bevitelének na­gyobbodásából magyarázható ; — habár másrészt vannak tárgyak, melyeknél a bevitel tetemesen kisebbedett, e tár­gyakhoz tartoznak következők: — dohánygyártmányok, gabna-, lisztörlervények, kő- és faszén. A kivitel­­tett 1869-ben 7,893.857 ftot, és 1870-ben 6,742.187 ftot, vagyis 1,151.670 fttal kevesebbet..A kivi­tel különösen következő áruknál kisebbedett: gabna, gyümölcs, elkészített halak, ökrök, juhok, lovak, sózott­h­us, sajt, méz, nyers börök és irhák, szeszes italok, közön­séges bor, olaj, gyapjú, faáruk, kőáruk, konyhasó és ron­gyok. Ellenkezőleg nagyobbodott a kivitel következő áruknál, közönséges és középfinom gyógy- és fűszeráruk­nál, továbbá a vas- és fémáruknál. A vámbevételek a dalmát vámterületnél a bevitelnél tettek 1869-ben 256.725 ftot és 1870-ben 266.923 ftot vagyis 10.198 fttal többet; — az összes bevételek 1869-ben* 254.949 ftt, és 1870-ben 265.572 ftra vagyis 10.623 fttal többre rúgtak. A fiumei kikiötő kiépítéséről s eczélra IST- re megajánlott póthitelről szóló törvényjavaslat.­ ­ . 1 S. A fiumei kikötő kiépítésére nézve előterjesztett terven elfogadtatván, s az e czélra szükséges összes költség 13,120,000 forintban megállapittatván, — az építkezési kiadások fedezésére Г87l-re póthitelképen 1.000,030 forint szavaztatik meg. 2- §. Ezen póthitelként megajánlott összeg az 1871. évi tör­vényczikk rendkivüli kiadások V. fejezet 3. czime alatt lesz el­számolandó. 3. §. Ezen törvény végrehajtásával a közmunka- és közle­kedési, s a pénzügyi miniszter bizatik meg. E törvényjavaslathoz a közlekedési miniszter ur ő nagy mél­tósága igen érdekes jelentést mellékelt, melynek lényege kö­vetkezőkben vonható össze. Hazánknak a tengerrel való össze­köttetése századok óta óhaja és törekvése volt. Már a harminczas években a közvélemény a Fiumében fölépítendő kikötő kérdésé­vel foglalkozott, az 183­6/c XXV. t. sz. kijelölte a vasúti főirányo­kat, melyek a kiépítendő kikötőt az ország szívével és részeivel összekössék. Midőn tehát a kormány e javaslatot előterjesztette, egy az ország minden részeiben viszh­angra találó köz­hajtást teljesített. A vasúti összeköttetés Fiume felé végre főirányaiban biz­tosítva van. A sz.-péter-fiumei vasút 1872 tel­­­én, a Károly­vá­ros-fiumei vonal és ezzel a Fest és Fiume közötti egyenes össze­köttetés 1873. au­gustus hóban adandó át a forgalomnak A kormány azon szempontból indulván ki, hogy a fiumei vasút és kikötő munkálatai közt természetes összefüggés létezik, a kikötőre vonatkozó tárgyalásokat még 1867 végén a károly­város-fiumei vasút vonatozásával együttesen megindította. A vasúti és k­ikötőmunkálatok közötti összefüggés legtü­zetesebben a pálya­udvar és kikötőmunkálatok elhelyezése, körü­l nyilvánult. A kor­mány a pályaudvar helyéül az új kikötő közvetlen szomszédságát jelölte ki, amely javasolt elhelyezés egy 1868 febr. 5-én tartott helyszíni tárgyalás alkalmával is legczélszerűbbnek mutatkozott; e tárgyalás következtében lehetővé vált a kikötőmunkálatok fek­vését és fővonalait meghatározni. Időközben a kormány a ter­vezetet közegei által kidolgoztatta, miután azonban ily nagymérvű tengeri építkezésről volt szó, a kormány egy általános elismert szaktekintély meghallgatását szükségesnek találta. Ily tekin­télyt a kormány Pascal úrban, a franczia kormánynak a m­ar­seillei kikötőépítés vezetésével megbízott főmérnökében talált fel, és megtette a lépéseket, hogy e jeles szakember közreműködését megnyerje. Pascal vizsgálata eredményét egy kimerítő jelentésbe foglalta, melynek benyújtásával azonban a kitört háború és csa­ládi szerencsétlenségek miatt késett. Az általa végre benyújtott jelentésben egy-két módosítás foglaltatik, és a kormány a terve­ket ezen alapos módosítások szellemében meg is változtatta s most a ház­ elé terjeszti a terveket és az arra vonatkozó költség­vetéseket. E kikötőépítés indokolására felhozatik kereskedelmi forgalmunk önállósítása. A vasutak minden előnyeik mellett sem nyújtják azon biztosságot, milyennel egy kikötő mellett birondunk, mert e kiviteli útnál nem leszünk alávetve — mint más össze­köttetési vonalainknál — a politikai esélyeknek, a forgalmi tor­lódásoknak, a viteldíjak változatainak. Vasutaink egész hálózata már­is Fiume felé irányul, a sz­péter fiumei és egyéb a Dunát érintő vonalaink mindannyian azon c­élzattal vannak építve, hogy a fiumei kikötőbe tereljék­ át az ország kiviteli czikkeit s az ország e vonalak, kiépítésére azért hozott áldozatokat,­­ hogy e kikötőben a nemzetközi érintkezéseknek megfelelő pontot é­rtsen. N­a e vasútépítésekkel karöltve a kikötő át­építéséről nem gondoskodnánk : a szárazon való kiviteltől majd­nem elválaszthatlan árutorlódást és forgalmi zavarokat itt is ta­pasztalni fognak, mert a kikötési nehézségek miatt még a ren­delkezésre álló tengeri járműveket sem lehetne kellőkép felhasz­nálni, arról pedig szó kém­ lehetne, hogy ezek kiviteli fejlődésük­höz aránylag szaporítassanak. A p­á­l­y­a­u­d­v­a­r és a kikötő közt levő és fellebb emlí­tett ö­s­s­z­e­f­üü­g­g­é­s­b­en­l fol­yólag a kormány terve,szerint e pá­lyaudvar a mostani új kikötő közvetlen szomszédságába ér­vén nem külön kikötő építése , hanem a mostani kikötő­művek tervszerű fejlesztése szükséges. S e mellet a pályaudvar a kikötővel egy színvonalban közvetlenül lesz eszközölhető. Az át­rakodási költségek ez­által a minimumra szállanak le, mi külö­nösen a liszt­, gabona stb. kivitelére nézve megbecsü­lhetlenü­l előnyös Firlinének jelenleg két kikötője van. A r­é­g­i /vagyis Fi­um­ár a csatorna neve alatt ismeretes kikötője 33 m. szélesség­­gel, 500 m­. többé kevésbé használható hosszas­sággal és mintegy­­ 1000 rakparttal és egy hektárnyi (2779 négyszög­öl víz­us/4 katasz. hold) vízfelülettel. — és az új kikötő, melyet a tengerhab­zás ellen egy a tengerbe keletről nyugatnak épült 280 méter hosszú hullámgát véd. E kikötő 500 m. rakparttal és 5 heetrányi­­ víztartalommal bír. " -.­..-. A­ kormány fősúlyt fektetett e két kikötő összeköttetésére és­­ elfogadta Pascal azon­ javaslatát, mely amn áll, hogy a­­régi kik­­kötő keleti szárnytöltése részint a mostani irányban, részint a­­ parttal párhuzamosan megtörve a hullámgát 100 m­ közeléig m­­egnyu­ttatnék , ennek megtörténtével a hullámgáton egy a köz­lekedés­­fentartása czéljából forgó híd­dal ellátandó nyitás alkal-l maztassék; e terv szerint nemcsak a két kikötő összeköttetése, h­anem­ a kettő közt aránylag csekély költséggel egy a rég­i kikö-I­­őnél nyolczszor nagyobb pótmedenc­e éretik el. Ezenkívül az új kikötő kiépítésére nézve kiemelendő, hogy­­ a nyugati vagyis főbejárásnál 175 méterrel felvett átkelési­­ szélesség a kikötő belsejéig terjeszkedő habzajlás gyengítése czél­jából 100 méterre leszállíttatott. Az építési terveket, melyek a megállapított kikötő fejlesztésére vonatkoznak, a jelentés körül­ményesebben írja le. E szerint a régi kikötő keleti szárnytöltés­e nyugat felé 540 méterrel meghosszabbittatik, és fennálló rak­partja 2 ül­ni. hosszúságban 29 méterrel szélesbittetik A két ki­­­kötő közti közlekedés eszközlésére az új kikötő hullámgátja erre­­ alkalmas helyen kivágandó lesz és e nyíláson forgó hid épü­l az I összeköttetés fentartására. Az uj kikötő hullámgátja 400­ méter-­­nyire a mostani irányban meghosszabbíttatik, a parton három új í révtöltés épül a hajók kikötésére, és a csa kir tengerészeti aka-­­démiától a pályaudvar számára elfoglalt csónakrév helyett egy I uj h­asonrendeltetésű­ kikötő is ép 1: 1590 • négyszög méter víz felülettel. E munkálatok költségei tesznek 13,120,000 frtot. Azonban a kormány a bemutatott, tervet nem akarja egyszerre kivinni, ha­nem azt a" maga részéről programm­szerűleg megállapított teendők keretének kivánja tekintetni, melyen belül az építési munkálatok az ország pénzügyi viszonyaihoz és a forgalom igényeihez mérten, fokozatosan végeztetnének, eleinte a kormány legsürgősb feladata csak oda­ terjed ki, hogy mire a vasutak megnyílnak, a kikötő már oly terjedelemmel­­ bírjon, mely a szállítmányok reményez­hető mennyiségének akadálytalan átrakodását lehetővé tegye. E munkálatok költségvetései következő összegeket tüntet­nek fel: Feltöltési és kotrási munkálatok: 8,523,125 frt, feltöltés 5,607,250 köbméter 1 frt 50 kajával. Kotrás: 3,500 köbm. 3 frt 50 kr. A burkolatfalazatok összege: 3,486 840 frt. A többi munká­latok költségeivel és egyéb előre nem látott költségekkel (1,120,785 frt) együ­tt az összes költségvetés tesz: 13,122,000 frtot.

Next