Vasuti és Közlekedési Közlöny, 14. évf. (1883)

1883-01-05 / 2. szám

19 3. a kivételes és különbözeti díjszabások engedélyezése vagy felmondására vonatkozó rendeletek ; 4. az üzletszabályzat és a pályafelügyeleti szabályzat álta­lános megváltoztatására vonatkozó javaslatok, a­mennyiben műszaki határozmányokat nem érintenek. Ezenkívül minden fontosabb, a vasúti közforgalom ügyét érintő kérdésekben is az országos vasúti tanács van hivatva a közmunkák ministerének kívánságára véleményt adni. Az országos vasúti tanács az említett ügyekben önálló javas­latokat is tehet a közmunkák ministerének s tőle értesítést kívánhat. 15. §. A­z országos vasúti tanács összehívása. Az országos vasúti tanácsot a szükséghez képest, de legalább két­szer évenként a közmunkák miniszere Berlinbe hívja össze. A tanácskozások napirendje, a­mennyiben az a 14. § ban meg­jelölt tárgyakra vonatkozik, legalább 8 nappal előbb az elnök által közhírré teendő. 16. §. Az országos vasúti tanács és bizott­sághoz intézendő utólagos értesítés az állam kormány megelőző intézkedéseiről. Az államkormáyy által a késedelemből származható veszély esetében az országos vasúti tanács előzetes meghallgatása nélkül a 14. §-ban felsorolt ügyekben tett rendelkezések a bizottság és az országos vasúti tanácscsal leg­közelebbi összejövetelük alkalmával közlendők. 17. §. Ü g­y v i t e 1. Az ügymenet az országos vasúti tanács üléseiben általa tervezendő és az általa kormány által jóváhagyandó szabályzattal rendeztetik. A bizottság ügyrendjét önállólag szabályozza. 18. §. Előtanulmányok. A­mennyiben az országos vasúti tanács vagy a bizottság előtanulmányoknak szükségét látja, azokat a közmunkák miniszere szolgáltatja. 19. §. Az országos v­a­s­ú­t­i tanács tárgyalá­sairól való jelentés az országgyűléshez. Az országos vasúti tanács tárgyalásairól az eredmény és a hozott határozatok át­nézeti összeállításának csatolása mellett, valamint a személyek és árukra vonatkozó szabványszerű szállítási illetékekről a közmunkák miniszere az országgyűlésnek rendszeresen jelentést tesz. 20. §. A szabványszerű szállítási illetékek megállapítása. Épségben hagyva a birodalmat alkotmányo­san megillető befolyást a vasúti díjszabási ügyre, a törvény kihir­detése idejében fenálló szabványos (maximál) szállítási illetékeknek a díjszabási minta egyes osztályaira vonatkozó emelések, a­mennyiben azok nem a díjszabás egyformaságának helyreállítása czéljából vagy a díjszabási minta megváltoztatása következtében történnek, csak törvény útján eszközölhetők. 21. §. Szabadutazás és napidíjak. Az országos vas­úti tanács tagjai és a közmunkák ministere által meghívott szakértők (11. §.) az ülésezés helyére és visszateendő utazásaik, úgyszintén az ülésezés ideje alatt naponkint 15 márkát kapnak, a­mennyiben már egyébként is napdíjakat nem húznának az államkincstárból. Ezenkívül ugy ezek, mint a kerületi vasúti tanácsok tagjai is az üléseken való részvétel czéljából az ülésezés helyére és vissz­a­teendő utazásaik alkalmával szabad menetet nyernek a tetszés szerinti kocsiosztályban. 22. §. A kerületi vasúti tanácsok és az orszá­gos vasúti tanács tagjai tagsági állásának meg­szűnése. Minden a kerületi vasúti tanács vagy országos vasúti ta­nács tagjának (10. §. b. és c.) személyében beálló körülmény, mely által az a közhivatal viselésére tartósan vagy időlegesen képtelenné válik, valamint az ily tag vagyona elleni csődnyitás, a tagság meg­szűnését vonja maga után. Ha ezen okból, vagy ha halálozás vagy lemondás következté­ben egy tag azon időszak leforgása előtt, melyre választatott vagy kineveztetett, állásától megválik , a hátralevő időre új tag választandó, illetőleg nevezendő ki." Ezen törvény 1883. január 1-én lép hatályba gyakorolják, ha azok erre esetről esetre átruházott hatáskörben külön megbízást nyernek. Az ily külön megbízatásokról a t. igazgatóság saját vasutját érdeklőleg esetről esetre külön fog értesíttetni. A kir. orsz. középítészeti felügyelők által felügyelt és ellenőrzött munkálatok műtanrendőri vagy műszaki megvizsgálásá­nak megejtése iránti intézkedést azonban magamnak tartom fenn, miért is az ilyen munkálatok befejezésekor azok műtan­rendőri vagy műszaki megvizsgálásának elrendelése közvetlenül nálam lesz szorgalmazandó. Budapest, 1882 deczember 29. Kormányrendelet. A közmunka és közlekedési m. kir. minis­terium­n­a­k körrendelete valamennyi hazai vasutválla­lathoz. 41,847 szám. Kételyek merülvén fel arra nézve, váljon a kir. országos középítészeti felügyelőknek, mint a műszaki tanács tagjainak, ellenőrzési és felügyeleti hatásköre az üzlet­ben levő vasutakon foganatba veendő építkezésekre is kiterjed-e vagy sem? A jövőbeni miheztartás végett szükségesnek tar­tom a t. igazgatósággal a következőket tudatni: Elvileg a k. országos középítészeti felügyelőket az Üzletben levő vasutak építkezései felett csak annyiban illeti meg a fel­ügyeleti és ellenőrzési jog, a­mennyiben az üzletben levő vasúti vállalatok egészen új vonalat építenek, ellenben az üzletnek már átadott vonalakon foganatba veendő átalakítások és épít­kezések kivitelének felügyelete és ellenőrzése, nemkülönben a végrehajtott átalakítások és építkezések műtanrendőri vagy műszaki megvizsgálása a részére kibocsátott utasítás értelmé­ben a m. kir. vasúti főfelügyelőség hatáskörébe tartozván, az ily építkezések és átalakítások felügyeletét és ellenőrzését a kir. országos középitészeti felügyelők csak kivételesen, vagyis akkor különfélék. A magyar kir. államvasutak vágvölgyi vonalai az 1882-dik évi XLV. t.-czikk alapján 1883. évi január l-jével a szab. osztrák-ma­gyar államvasut-társaság tulajdonába menvén át, a pálya üzletének vezetését mondott nappal a nevezett társaság igazgatósága vette át. A magyar kir. államvasutak pozsonyi forgalmi főnöksége pedig 1883. január l-jével feloszlattatott. A m. kir. államvasutak budapest-zimonyi uj vonalának budapest­szabadkai és kiskörös kalocsai részei mentén, Soroksáron, Taksony­ban, Laczházán, Dömsödön, Kun-Szt.-Miklóson, Nagyálláson, Szabad­szálláson, Fülöpszálláson, Csengődön, Kis-Kőrösön, Vadkerten, Ha­lason, Kisszálláson, Kelebián, Keczelen, Öreg-Csertőn és Kalocsán felállított vasúti üzlettávirda-állomások állami- és magántáviratok ke­zelésére is felhatalmaztattak és ebbeli működésüket megkezdették. Vasúti értekezlet. Esztergomban deczember hó 29-én igen népes vasúti értekezlet tartatott, melyen a város és megye előkelőségei kö­zül igen nagy számban voltak jelen. Az értekezleten Burány Já­nos ügyvéd elnökölt.­­ Az értekezletet megnyitván, előadja, hogy Esztergom várost és megyét a vasúti építéseknél ez ideig sohasem vették komoly combinatióba, pedig Esztergomnak oly temérdek nyers termése van, hogy valóságos hiba a figyelmet ide nem fordítani. Egy nagy gonddal szerkesztett kérvényt terjeszt az értekezlet elé. A kér­vény megdönthetetlen argumentumokkal mutatja ki, hogy az osztrák vaspálya nánai indulójától, a Dunán át Esztergom-Naszályig vezetendő vonal kiépítése a város és megyére életkérdés. — Horánszky Nándor, mint e város országgyűlési képviselője, kizárólag a város és megye érdekét tartja szem előtt és oly vasúti összeköttetést óhajt, a­mely az országos érdekeknek is megfelel. — Brozovád Rezső birtokos Mogyorósról, melegen pártolja a Nána-Esztergom Naszályig a Dunán át vezetendő vasúti tervezetet. Fuchs Miksa nagybirtokos és vasúti igazgató engedelmet kér, hogy németül be­szélhessen : szive, úgymond a magyar nyelvhez sokkal közelebb van, mint nyelve s így kénytelen németül beszélni. Erős érvekkel tá­madja meg a Buda-Esztergom-féle vasúti tervet. Szerinte ily vasút nem felelne meg Esztergom érdekének. Erősen hiszi, hogy a miniszer alapos információ után engedélyezni fogja a Nána-Esztergom-Naszályig építendő vonalat. A Budával összekötő vonal három pályával érint­kezne s ez az itteni nyerstermés hátrányára volna. — Mészáros Károly primacziális főügyész előre bocsátja, hogy a mit mondana, az privát nézete és azért kéri az értekezletet, hogy szavait kizárólag így értelmezze. Meghallgatandónak véli a bányatulajdonosokat és bérlőket, addig pedig a kérdés eldöntését elnapoztatni kéri. Fuchs Miksa azt hiszi, hogy a bányatulajdonosoknak meghallgatása ha szükségesnek mutatkozik is, azoknak érdekeik nem oly kiválóan veendők figyelembe, mint Esztergom város és megye érdekei. Mert a nagy­ban fejlődő bányaipar rendkívüli jövedelmet biztosítana a városnak a vidéknek a munkadíjak emelkedése által. Horánszky Esz­tergom és vidéke érdekeit az ország érdekeivel összeegyeztethetőnek találná a kérvényezett vasúti engedély megadása által. Azon faktorok meghallgatását, a­melyekről Mészáros említést tett, ő is szükségesnek találja. Mert hihető, hogy a herczegprímás a tervezett építést szintén pártolná, noha egy alkalommal a direct összeköttetést óhajtotta. A Majthényi-féle vaspálya-tervtől nem sokat vár, ehhez nincs bizalma, mert ha tovább nem vezettetik, a kőszén maga is nagyon erős konkurren­cziára találna,­­ a csonka vasút által a vidék érdeke nem lenne kielégítve. Az esztergomi szén nyugat felé nem találna konkurrencziára. A­n­d­r­á­s­y Gyula országgyűlési képviselő szerint nyugat felé kell a mi nyers­terményeinkkel gravitálni, a nána-naszályi tervet pártolja. R­é­d­­­y Gyula az összes prímási javadalmak főintézője egyenesen és kizá­rólag a Dunán áthidalt vasút mellett lehet. A kérvényt egész terje­delmében elfogadja. Helcz Antal városi főügyész szerint Esz­tergomot a Dunán átvezető vasút boldogítaná.­­ Takács Géza városi főjegyző a folyamodvány indokait kielégítőnek nem tartja.

Next