Vasuti és Közlekedési Közlöny, 14. évf. (1883)
1883-05-04 / 52. szám
52 szám. Budapest, 1883. Május 4. Vasuti és közlekedési közlöny. TArTALOM. A közlekedési intézetek és a közlekedési utakra vonatkozó törvényhozási intézkedések Francziaországban 1879—1881-sor. (Folytats.) — A m. kir. államvasutak üzletfölöslegének beszállítása a m. kir. központi pénztárba. — Irodalom.— Különfélék. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesiések. Szerkesztői Iroda: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) 11. f" Előfizetési dl): Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » » fél évre fi » Kiadó hivatal: VI., váczi körút 21. sz. (ipar-udvar) 11. i-u.. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. A közlekedési intézetek és a közlekedési utakra vonatkozó törvényhozási intézkedések Francziaországban 1879-1881-ig. *) Az 1879 julius 17-én kelt törvény 181 egyénileg megnevezett vonalat klasszifikál Chemins d'intérét général-lá, s azok fokozatos kiépítését az egyes vonalak hadászati és kereskedelmi fontossága, úgyszinte a départements-ok, községek és az érdekeltség által nyújtandó hozzájárulás mérvéhez képest elrendeli, ezen pályáknak közhasznú vállalatokul való kinyilatkoztatását rendeleti utasításnak vagy a szokásos törvényhozási intézkedésnek tartva fenn. Az ezen építkezésekre megkívántató költségösszegek az egyes évek rendkívüli költségvetésébe (Budget sur ressources extraordinaires) voltak felveendők olyformán, hogy a szükséges fedezet mindannyiszor külön törvény által jóváhagyandó 3 százalékos járadék kibocsátása útján nyújtandó. A törvényt egy év oly alapos, mint amennyire gyorsan keresztül vitt előkészület előzte meg. A javaslat átvizsgálását (a hat nagy vasúttársulat vidékének megfelelőleg) hat, elismert műszaki egyénekből alkotott u. n. regionális bizottság teljesíté. Ezen vizsgálatok eredményét aztán a Conseil général des ponts etchaussées foglalta össze, s véleményes nyilatkozásra megadták azalkalmat a départements-ek főtanácsainak is. A tervezet indokai mint legfőbb szempontokat, melyek a közérdekű hálózatba való beosztásnál mérvadók voltak, a következőket említik fel: az osztályozandó útvonalnak vagy 1. az ország védelmére előnyösnek kell lennie ; vagy 2. egy hálózatnak két kiterjedt részét kell összeköttetésbe hoznia; vagy 3. egy kisebb fontosságú központot a vasúti vonalak rendszerével összekötnie; vagy 4. a politikai és közgazdasági összeköttetést könnyítenie. Azon gondolatot, hogy a vonalak kiépítések sürgősségének mérvéhez képest több, a kiépítés sorrendjére nézve irányadó csoportokba osztassanak be, ismét elejtették. A pályák kiépítése czéljából szükséges előmunkálatok teljesítésére ad hoc számos u. n. speciális építési hivatalokat, illetőleg építési igazgatóságokat állítottak fel. F re y c i n e t-nek 1879 deczember havában tett jelentése szerint körülbelöl 50 ily építési igazgatóság (vagy a mint nálunk mondanák, épitési felügyelőség) rendeztetett be, s azokban körülbelöl 1000 segédmérnököt alkalmaztak. Az épitési és előmunkálati anyagok beszerzése és átvételének szabályozására és gondozására, egy külön központi hivatalt léptettek életbe, mely mellett közvetlenül a közmunkák ministerének alárendelt műszaki tanácsadó-bizottság fungált. De Freycinet úgy számította, hogy az újonnan osztályozott pályák kiépítése által a közérdekű vonalak összes hossza mintegy 18,000 kilométerrel fog gyarapodni, úgy, hogy ekként azok hossza 42,000 kilométerre emeltetnék. Az általa foganatba vett munkálatok kezdeményeire érdekes világot vetnek a következő adatok: 1879 deczember 31-én az u. n. Chemins de fer d'intéret général, vagyis a közérdekű pályák hossza 22,777 kilométer volt, míg ugyanazon hálózat összes hossza 1880 végén elérte a 23,747 kilométert. A következő években még inkább igyekeztek a vasúti hálózatot kiterjeszteni; erre mutat az is, hogy a beruházások rendkívüli költségvetésébe (Budget sur ressources extraordinaires) 1882 évre az állam által kiépítendő vasútépítési munkálatokra 260.000,000 frankot; ezen kívül az 1878-iki törvény által kijelölt vonalak megvásárlásának bevégzésére 27.450.000 frankot vettek fel, végre további vasutak megvételére 5.000.000 frankot. De hogy azon vonalak körét, melyek a közforgalom érdekében fontosaknak voltak tekintendők, Francziaországban a fentebbi klasszifikáczionális törvény által bezártnak nem tekintették, kitűnik az időközben létrejött specziális törvényekből, melyekben további osztályozásokat rendeltek el. Az 1879 július 17-én kelt törvény tehát a helyi érdekű vasuti vállalatokat a nagyobb forgalomnak szolgáló vállalatoktól felismerhetőleg és határozottan elkülöníti. A helyi érdekű pályák egy részének közérdekű pályákká való beosztása által ellen hárítva egy része a bajoknak, melyek számos esetben abból származtak, hogy a helyi érdekű pályák engedélyezése és kiépítésénél az ily fajta vállalatoknak megfelelő különös előfeltételek figyelmen kívül hagyattak. De a fent említett törvény által még távolról sem tettek eleget a helyi érdekű vasutakra vonatkozó törvényhozás reformálása iránti szükségnek, melynek hiányossága volt az oka a legtöbb visszásságnak. Hogy ezen hiányokon segítsen, a kormány 1878 április hó 29-én törvényjavaslatot terjesztett elő a helyi érdekű vasutakról, mely megfelelt egy másik a közúti vaspályák (tramways) szabályozását czélzó törvényjavaslatnak. A tárgyalások folyamán mindkét törvényjavaslat a képviselőház javaslatára egybeolvasztatott. Az ehhez képest 1880 június 11-én kihirdetett törvénye szerint két fejezetre oszlik, melyek közül az egyik a helyi érdekű, a másik, a közúti vasutakat tárgyalja. Ezen, a törvényhozó testek által ismételten tárgyalt két törvényben a leglényegesebb kérdésekre nézve eddigelé tett tapasztalatok által nyújtott eredmények teljesen figyelembe vétettek. A korábbiakhoz hasonlóan az új törvény is mellőzi a helyi érdekű pályák pontos definitióját. Az a feltétel, hogy a départements-ok vagy községek az érdekelt birtokosok hozzájárulásával, vagy a nélkül építsék ki e pályákat, az új törvényben is világosan fenn lett tartva (lásd a törv. 1. §-át). Ellenben az ilynemű engedélyezéseknek a helyi érdekű pályák természetének megfelelő esetekre való korlátozása iránt az által gondoskodott a törvény, hogy elrendelte, miszerint a megyei vagy községi tanácsok ily engedélyezésekre vonatkozó határozatai a Conseil général des ponts et chaussées és az államtanács által bírálandók meg, és a közérdekűvé nyilvánítás, valamint az építési engedély jóváhagyása azon felülvizsgáló hatóságok véleménye alapján e részben kibocsátandó külön törvénynek len fentartva. A megyei főtanácsnak, illetőleg amennyiben valamely vasat egy község határán belül építtetik ki, a községtanácsnak az üzlet vitelét és biztonságát illető előzetes határozatai az államtanács által megállapított feltétfüzet alapján akkér hozandók meg, hogy az esetleges eltéréseket ettől, akár szerződésileg, akár az engedélyezési törvényben világosan ki kell fejezni. A jóváhagyás megadása után a kiviteli (részlet-) terveket a megyei főtanács, vagy a községtanács véglegesen megállapítja. Az állami befolyás csupán arra szorítkozik, hogy a közmunkák ministere a próféták előterjesztésére és a Conseil des ponts et chaussées meghallgatása után a perczentekre nézve a megyei főtanácsot, illetőleg a községi tanácsot újabb határozathozatalra utasíthatja. Ha egy pálya több département-on halad át, szükséges, hogy mielőtt az engedélyezési törvény előterjesztetnék, az összes érdeklett megyei főtanácsok egyetértő határozatot hozzanak. Ha pedig ezen főtanácsok közt a részlettervek későbbi tárgyalása alkalmával nézeteltérések állanának be, ez esetben a közmunkák ministere dönt. Vállalatok egyesítése, úgyszinte az engedély minden fontosabb megváltoztatása esetén az államfőnek az államtanács tárgyalásai alapján kibocsátandó jóváhagyó decrétuma eszközlendő ki; és *) Lásd lapunk 1. évi 9., 16., 19., 22., 24. és 28. számait.