Vegyipari Dolgozó, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
Versenycél: a kifogástalan minőség a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatnál Az ipar átszervezése során a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat 1967. október 1-ével az Élelmezésügyi Minisztériumtól a Nehézipari Minisztériumhoz, szakszervezeti vonatkozásban pedig a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetéhez került. Vállalatunk a különböző kozmetikai vállalatok 1962- ben történt egyesülése óta öt alkalommal nyerte el az életem címet és egy alkalommal a SZOT és a Minisztertanács vörös vándorzászlaját. Ebben része volt a jól szervezett munkaversenynek. A gyáregységek között pontozásos versenyt indítottak. A verseny pontjai között szerepelt a termelés, a termelékenység és az önköltség mutatóinak megjavítása. A pontozásos versenyben elért eredményeket a nyereségrészesedés felosztásánál is figyelembe vették. A verseny nyilvánossága érdekében a gyáregységek között elért eredményeket, a helyezések számát, a főbb mutatók teljesítését versenytáblán tartották nyilván, és a termelési tanácskozásokon is ismertették az eredményeket. A különböző gyáregységeknek különböző adottságai vannak. Az ebből eredő hiányosságokat igyekeztek az évek során a versenyfeltételek módosításával kiküszöbölni. Ha ez nem is sikerült teljesen, mégis általános volt a megállapítás, hogy az időközben felvetődött gyáregységi kifogások ellenére ez a versenyforma bevált és ösztönzően hatott a vállalat gazdasági eredményeinek elérése szempontjából. 73 szocialista brigád A valóban helyes munkaverseny-formáinak — az általános nézettel egyezően — a vállalat is a szocialista brigádmozgalmat tartotta. Ennek fejlesztésére törekedett. A számszerű eredményen felül cél volt a szocialista brigádok munkájának megjavítása. A kedvező számszerű eredmény megvalósult azzal, hogy míg az egyesülés idején, 1962-ben csupán 12 szocialista brigád működött, addig ez a szám 1965-ben 51-re, 1966-ban 57- re és 1967-ben 73-ra emelkedett. S ha a szocialista brigádtagok számát a vállalat összlétszámához viszonyítjuk, akkor elmondható, hogy 1967- ben a vállalat minden negyedik dolgozója szocialista brigádtag volt. Újszerű vonás a vállalat szocialista versenymozgalmában, hogy nem egy elvi osztály is (termelési, technológiai, terv stb.) szocialista brigádokba tömörültek. Önmeózás, felelősségvállalás Az I. sz. üzem (BIP) szocialista brigádjai felhívták a nagyvállalat valamennyi szocialista brigádját, hogy tegyenek felajánlást — a többi között — arra, hogy az 1967. harmadik negyedévi tervlemaradást behozzák, ezen túlmenően pedig a szovjet exportot határidőre teljesítik. A vállalat vezetősége elismerte a brigádok jó munkáját: november 7-én 165 000 forinttal jutalmazta meg a brigádokat, illetve azok tagjait. A vállalat termékeinek minél jobb minőségéért több szocialista brigád bevezette az „önmeózást”. Ilyen vállalást tett az Előre I. üzem, az Alkotmány és a Május 1. szocialista brigád. Ez annyit jelent, hogy ezek a szocialista brigádok felelősséget vállalnak munkájuk kifogástalan minőségéért, s ez úgy jut kifejezésre, hogy csomagolt gyártmányaikat szocialista brigádjuk bélyegzőjével látják el. K. D. Jól zárták az 1967-es évet az ÁFOR-nál Az ÁFOR Vállalatnál a munkaverseny-mozgalomnak sok éves hagyományai vannak. Szocialista versenyformáink elsősorban a gazdaságos kereskedelmi, szállítási, építési, ipari és egyéb vállalati gazdálkodás szempontjából jelentős feladatok sikeres megvalósításának eszközei, s egyben leghatékonyabb elősegítői a dolgozók szocialista tudatformálásának. Jelenleg az ÁFOR Vállalatnál a legelterjedtebb munkaversenyforma a tájegységi munkaverseny, amelyben ma már körülbelül kétezer dolgozó vesz részt. Munkájukat rendszeresen az éves gazdasági mérleg elkészítése után értékeljük, mivel versenyvállalásaik szorosan kapcsolódnak az általános gazdasági feladatokhoz. Különböző munkahelyeinken jelenleg 25 brigád küzd a szocialista címért. Közülük 13 kollektíva már elérte e kitüntető címet három brigád harmadszor, hat brigád másodszor, négy pedig először nyerte el. A vállalati brigádmozgalom sikerére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az ÁFOR egyik legnagyobb telephelyén, a Csepel II. számú telepen a dolgozók 80 százaléka szocialista brigádtag. Közülük a Béke és az Egyetértés kétszeres szocialista brigád például az éves kiszerelési tervet 1967. november 24-ével teljesítette. A másik két brigád még csak küzd a szocialista címért, de eddigi eredményeik alapján a cím elnyerése biztosítottnak látszik. A telep dolgozói elhatározták, hogy küzdenek a szocialista üzem címért. A 80 százalékos brigádtagság és eddigi munkasikereik alapján vállalatunknál első ízben kerülhet sor ilyen cím adományozására. A rendszeres éves munkaverseny-felajánlások mellett élenjáró gazdasági egységeink 1966-ban és 1967-ben rendkívüli vállalásokat is tettek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére az ÁFOR saját kivitelező részlegének, a főépítésvezetőségnek dolgozói vállalták, hogy a Konsumturist kútoszlopok technológiai, elektromos és építési munkáit határidő alatt elvégzik, a Szeged Brüsszeli körúton felépülő töltőállomást az idegenforgalmi szempontból fontos szabadtéri játékok idejére átadják, a szarvasi töltőállomás alvállalkozói munkáit pedig november 7-re elkészítik. A főépítésvezetőség dolgozói mindhárom vállalást határidő előtt teljesítették, s ezzel igen komoly segítséget nyújtottak a vállalatnak. Természetesen hálózatunk korszerűsítése, bővítése a vállalati hasznon túlmenően elsősorban a fogyasztók, a vevők jobb ellátását célozza. A csepeli ÁFOR-műhely dolgozói is november 7 tiszteletére tettek felajánlást. Nem kis jelentőségű a műhely kollektívájának felajánlása sem. Négy töltőállomás elektrifikálását, nyolc telep vezetékrendszerének bővítését, öt alsó szivattyús keverőfejes kútoszlop üzembe helyezését és 1000 zsíroshordó javítását vállalták. Mindezt határidő előtt teljesítették. A vállalások teljesítése és elvégzett munkánk eredményei közvetlenül elősegítették a vállalat aktuális gazdasági feladatainak megoldását. Hozzájárultak ahhoz, hogy most, az év végén, de még csak 11 hónap eredményeit figyelembe véve, megállapíthatjuk: eredménytöbbletünk vállalati szinten máris 10 millió forintot jóval meghaladó összeg. Árbevételi tervünket 2,3 százalékkal túlteljesíettük, gépkocsiszállítási tervünket 10 százalékkal haladtuk túl. 1968-ban, az új gazdaságirányítási reform első évében az ÁFOR-nál is tovább fejlesztjük a munkaversenymozgalmat. Feladata a mozgalomnak most elsősorban az, hogy az átállás természetes nehézségeit ellensúlyozva, az eredmények növekedését továbbra is segítse. Császár Lászlóné vállalati munkaversenyfelelős 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ Működik a Kőbányai Gázgyár A főváros gázellátásának javításához jelentősen hozzájárul az új Kőbányai Gázgyár, amelyben december 15-én három bontóegység megkezdte működését A gyár átlagosan naponta 350—360 000 köbméter gázt szolgáltat, azonban ez a kapacitás még tovább növelhető. A kőbányai gázforrás és a jövő évben megépítésre kerülő további bontóegységek lehetővé teszik, hogy ez évben újabb 10—14 ezer fogyasztót kapcsoljanak be gázfűtésbe, mely iránt az igény az utóbbi években igen megnövekedett. A korszerű, automatikus vezérlőterem A Budalakk a fogyasztókért Szinte országos viszonylatban is ismeretes, hogy az ipar valamennyi ága a festékipar gyártmányai nélkül termékeit forgalomba hozni nem tudja. Ismeretes az is, hogy a festékek részben esztétikai, nagyobbrészt korrózióvédelmi célokra kerülnek a felhasználók rendelkezésére, és e két tény együttesen ad jelentőséget a festékipar gyártmányainak. A legszebben kivitelezett gépkocsi, autóbusz, vagy egyéb ipari cikk nyers állapotában nem mutatja azt a megjelenési formát, mint festett állapotban. Például az Ikarus világhírnévnek örvendő autóbuszai. Sok hasonlóan fontos iparág termékét sorolhatnánk, melyek mind hazai, mind exportcélokra készülnek, és maguk a felhasználók, a fogyasztók is tudatában vannak, hogy a gépeik, berendezések külsejét milyen nagy mértékben emeli az ízléses festés,, fényezés. Természetesen ennek egyik alapfeltétele, hogy a BUDALAKK öt gyáregysége is a felhasználó vállalatokat, s a belkereskedelmen keresztül a fogyasztókat, időben, megfelelő minőségű és választékú festékanyaggal lássa el. I. gyáregységünket is ilyen jó szándék vezette mindenkor, s az év folyamán is. Meg kell azonban mondani, hogy a termelés vonalán sok olyan nehézség mutatkozott, különösen az I. félévben, mely óhatatlanul termelési lemaradáshoz vezetett. Ilyen akadály volt például a csomagolóeszközellátásban bekövetkezett hiányosság, késői szállítások, az alapanyagellátások folyamatosságának megszakadása, különösképpen az importanyagok behozásában, melyek részben szállítási, részben egyéb nehézségekből álltak elő. Természetesen az ilyen anyag- és csomagolóeszközhiány nem lehetett akadálya annak, hogy a felhasználót kielégítsük, ezért a gyáregység gazdasági vezetői és társadalmi szervei közös összefogással mindent megtettek az igények kielégítéséért, és segítségül hívták a kezükben lévő egyik legnagyobb lehetőséget is, a szocialista brigádokat. A gyáregység brigádjai — megértve a cél fontosságát — szinte egy emberként sorakoztak fel vezetőik mögé, és önként nyújtottak az év folyamán több esetben is olyan pluszteljesítményt, amely kétségtelenül bizonyítja a jó munkaszellemet, a becsületes, odaadó hozzáállást így a gyáregység lemaradása az év utolsó napjáig szinte minimálisra csökkent. A brigádok értékelése során igen nehéz volt eldönteni a sorrendet mert a IV. helyezett is közel állt az első három helyhez. Egyes iparágakban — és ez különösképpen a festéseiparra vonatkozik — egy-egy brigád nem tud produkálni olyan kimagasló eredményt, amilyenre vállalkozik. A termelés ugyanis vertikálisan van felépítve, és amenynyiben a „végállomásit” képező brigád el tudja nyerni az első helyezést, annak egyik legfontosabb feltétele, hogy az előttük dolgozó munkaterületek ugyancsak munkájuk legjavát nyújtsák. Például a technológiai sorrendből kiindulva, egy jó eredmény elérése elsődlegesen múlik a Műgyanta üzemeit termelési eredményén. Ezután a Zománc üzemeik helytállásán, s végül ahhoz, hogy a készáruraktárba és onnan a felhasználóhoz kerüljön az áru, a kiszerelő részleg gyors és hatékony munkája kell. Természetesen meg kell itt mondani azt, hogy a három munkaterület csakis akkor ütőképes, ha a karbantartási részleg a mindenkori üzemzavarokat, a váratlan hibákat gyorsan helyreállítja. Ilyen megfontolások alapján került sor a brigádok felajánlásainak teljesítését követően az értékelésre és állapította meg a bizottság, hogy a gyáregység kiszerelő részlegének Béke szocialista brigádja lelkes, odaadó és eredményes munkájával méltó az I. helyre. Ez annál inkább jelentőséggel bír, mert ez a brigád teljes egészében női munkaerőkből tevődik össze. A IX. helyezett Bánki Donát karbantartó brigád a gyártó terület valamennyi gépét, berendezését naprakészen üzemiképes állapotban tartotta annak ellenére, hogy sok esetben különböző alkatrész- és anyaghiány is jelentkezett, szinte az egész év folyamán. A Speciális brigád jobb helyezését csupán az gátolta, hogy a második negyedévtől kezdődően állandó létszámhiánnyal küzdött, és ez teljesítményét emeli, a harmadik negyedév végéig a teljes lemaradást behozni nem tudta, és ebből kifolyólag a kiszerelő részlegnek sem állt rendelkezésére megfelelő mennyiségű késztermék. Fentiek mutatják, hogy a vertikális termelést folytató területek szocialista brigádjai egymásra vannak utalva, és egy-egy brigád jó vagy rossz teljesítménye nem kizárólag a hozzáállásán múlik, hanem a közös összefogáson. Meg kell még jegyeznünk, hogy I. sz. gyáregységünk félkész áruval nemcsak saját magát, hanem másik két gyáregységünket is ellátja például műgyanta-oldatokkal, ami nélkül a IV. és az V. számú gyáregység nem tudná teljesíteni saját folyamatos termelését. A gyárrészleg termelése — az előző évben értékelve — 25 százalékkal, termelékenysége pedig 23 százalékkal emelkedett. Termelési felfutását teljes egészében termelékenység-növekedéséből éri el Breier György SzB termelési felelős Szocialista módon dolgoznak, tanulnak a brigádok a Tatabányai Alumíniumkohóban 24 MUNKACSOPORT 349 FŐVEL kötött szerződést 1967-re a szocialista brigádverseny mozgalomban való részvételre. Előző évi adatokhoz viszonyítva ez jelentős mértékű fejlődés, mivel 1966-ban még csak 11 brigád 200 fővel versenyzett. A vállalatnál kialakult versenymozgalom kettős eredménnyel jár. Jól jár a vállalat, mert gazdasági eredményének fokozása egységes, előre meghatározott elveik szerint, társadalmi összefogással is biztosítható. Jól jár a versenyben részt vevő munkacsoport is, mert a vállalat az élenjárókat anyagi elismerésben is részesíti. A szocialista brigádversenyben részt vevők célkitűzése és munkája — különösképpen az idősebb munkacsoportoké, hagyományokkal rendelkezőké — megalapozott, rendszeres, tartalmában nívós. A brigádok jelentősebb tevékenységüket brigádnaplóban rögzítik. A naplók vezetése, annak formája, tartalma, rendszeretete is versenymozgalommá fejlődik. Kiemelkedő, szép naplóvezetést végez a „Táncsics brigád”, vagyis a szerelőcsoport és a villamosüzem szocialista brigádja. Nem maradnak el a kohócsarnoki és a gépészeti TMK szocialista brigádjai sem. A NAPLÓKAT LAPOZVA szinte minden brigádnál megállapítható, hogy a vállalt gazdasági kötelezettségeiket teljesítették, egyes tényezőit pedig túlteljesítették. Szakmai továbbfejlődésük érdekében rendszeresen hallgatnak szakmai jellegű előadásokat Az előadók vállalaton belüli vezetők, mérnökök és technikusok. Az előadások megtartásában kiemelkedtek Szabó Sándor főmechanikus, Steiner István, Szabó László, Vörös Csaba és Galamer Béla mérnökök. Különösen látogatott volt a Vörös Csaba által rendezett, a „vállalaton, belüli szállítás” tárgyával foglalkozó és filmvetítéssel egybekötött előadássorozat. A különféle munkarendekből kifolyólag vállalatunknál nehezen lehetett meghatározni a politikai továbbképzés időpontját. Megállapodás jött létre a brigádokkal, hogy a politikai napokon tartják a szakmai megbeszéléseket is, így a munka befejezését követő szabadidőt is hasznosan töltik ki. Ezen szervezésiben kiemelkednek a váltószakos és a 6 órás munkaidőben dolgozó kohócsarnoki brigádok, különösképpen Molnár István csoportja. A szocialista brigádok rendszeres társadalmi munkát is végeznek. Különösen fellendült a munka a Tatán épülő hétvégi víkendiházaiknál, amihez a vállalat csak az anyagot adta és olyan munkafolyamatot végzett el, amely szakipari jellege miatt már nem végezhető el társadalmi munkában. A társadalmi munkában kitűntek a kohócsarnoki brigádok. Kiemelkedő volt a „Táncsics brigád” Sámuel Ferenc és a villamosüzemi brigád, Zsajnovits Ferenc vezetése mellett. A DOLGOZÓK ÖSSZEFOGÁSÁT munkaidőn kívül is fejleszti a mozgalom. Olvasható a brigádnaplóból, hogy a nyugdíjba vonuló dolgozókat elbúcsúztatták és emléktárggyal ajándékozták meg. Különösen a „Táncsics-brigád”-nál vált szokásossá a családias kirándulás, évente több alkalommal. Program futóban szerepelt a műemlékek, múzeumok megtekintése, természetjárás. A villamosüzem brigádja saját erővel, szakmával egybevágó erőműi üzemlátogatást szervezett. Akad a versenymogalomnak árnyas oldala is. Előfordul Lemorzsolódás. Sőt, az öntő 2. brigád működése megszűnt. Problémát jelent a brigádfeladatok műszaki tartalmának és annak mércéjének meghatározása. Bízunk abban, hogy a vállalat vezetőségének az elmúlt időszakban tanúsított segítőkészségét továbbiakban is megkapja a brigádmozgalom és az esetenként fennálló problémák rendezést nyernek. Balogh Lajos stb. termelési felelős MŰSZAKI KISLEXIKON 1968. január 2-án, 120 éve (1848) készült el az első távíró-összeköttetés Bécs és Pozsony között. 1968. január 4-én, 325 éve (1643) született Isaac Newton, angol természettudós és matematikus (meghalt 1727), aki úttörő munkát végzett a fizika, matematika és asztronómia terén a differenciál- és integrálszámítás felfedezésével. Nevéhez fűződik a gravitáció, a tömegvonzás és a fény spektrumának felfedezése is. 1968. január 15-én, 65 éve (1903) adták át a forgalomnak a 6763 kilométer hoszszú transzszibériai vasútvonalat. Gubányi Károly, magyar mérnök alkotását. 1968. január 24-én, 130 éve (1838) mutatta be Samuel Morse, első elektromos távíróját. Gyors ütemben épül az új műanyaggyár Két évvel ezelőtt kezdték meg Debrecenben a Hungária Műanyaggyár debreceni telepének építését. Ez év végére az Állami Építőipari Vállalat dolgozói a nagyobb szabású munkálatokon már túl vannak. Két év alatt felépült már a 10 000 négyzetméteres óriás csarnok, a kétemeletes irodaház a 400 személyes konyha, a kazánház és már csak a hűtőtorony, a csőraktárfelépítés van hátra. Januárban a tervek szerint megkezdik a próbaüzemelést, melyhez a gépek felállítása már megkezdődött.