Vegyipari Dolgozó, 1971 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
Az 1971. évi verseny irányelvei Vegyipari dolgozók! Szocialista brigádtagok! A központi vezetőség kéri, hogy — tárgyalják meg közvetlen feladataikat — az MSZMP X. kongresszusa határozatának, a IV. ötéves terv irányelveinek figyelembevételével — az 1971. évre vonatkozóan. Tegyenek kötelezettségvállalásokat az eredményesebb munka érdekében, növeljék a követelményeket önmagukkal szemben, mind a vállalások kialakítása, mind a teljesítés során, — munkájukkal segítsék elő — mint termelőit -t—, hogy gazdaságosan, a minőségi követelményeknek és igényeknek megfelelően termeljenek. Ezzel hozzájárulnak az életszínvonal emelkedéséhez, amiben — mint fogyasztók — közvetlenül érdekeltek — a vállalások teljesítéséhez követeljék meg a műszaki—gazdasági feltételek biztosítását. Fokozzák felkészültségüket a szervezeti oktatásban való részvételre vagy az (Folytatás az 1. oldalról) A terv legyen alapja a szocialista munkaversenynek, , egyéni tanulásra készüljenek fel arra — ebben segítsék a vezetés munkáját —, hogy a piaci igények kielégítése érdekében munkájuk más területen, üzemben, műhelyben is igénybe vehető legyen, a munkájukat, vállalásaikat, emberi, politikai magatartásukat időközönként, rendszeresen értékeljék, ismertessék eredményeiket és problémáikat, igényeljék a gazdasági és politikai vezetőiktől a következő időszak feladatainak meghatározását, a vállalások kialakításánál vegyék figyelembe a vél- flalati feladatokat, a technikai, technológiai, munkaszervezeti stb. feltételeket, valamint a brigádtagok szakmai és más irányú képzettségét, érdeklődését és hajlamait, amelyek alapján fokozottabb követelményt lehet támasztani — a hármas jelszó alapján — az egyénnel és a kollektívával szemben, s melynek feladatai és céljai mozgósítóak és iránymutató- sak. — vegyenek részt a kiadott feladatok, a kialakított vállalások megvalósításának ellenőrzésében, a végzett munka elemzésében, a munkaverseny értékelésében és anyagi-erkölcsi elismerés alkalmazásában, — segítsék elő a gazdasági feladatok ismertetését, tudatosítását, végezzenek a teljesítés érdekében mozgósító, szervező tevékenységet, — következetesebben képviseljék a dolgozók érdekeit, gyűjtsék össze véleményeiket, javaslataikat, — követeljék meg, hogy a gazdasági vezetők gondoskodjanak a munkakörülmények, a szociális, egészségügyi és munkabiztonsági helyzet állandó javításáról, — akadályozzák meg azt a tendenciát, hogy a munkaverseny keretén belül „önkéntesség és felajánlás” alapján „fekete” túlórákkal vegyék igénybe az egyének és kollektívák munkáját, — vegyék figyelembe, hogy a dolgozók jelentős hányada nő és fiatalkorú, ezért minden szinten fokozottabban működjetnek együtt a nőbizottsággal és a KISZ megfelelő szervezeteivel, fordítsanak nagyobb figyelmet a nők és a fiatalok munkájának segítésére, — segítsék a gazdasági vezetést abban a munkában, hogy a szocialista brigádokkal szemben — a hármas jelszó alapján — magasabb követelményeket támasszanak a vállalás kialakításától az értékelésig, — nagyobb aktivitást biztosítsanak a termelési propaganda és a munkaverseny tartalmas nyilvánossága területén, — a munkaversenyt és a termelést segítő tevékenységet értékeljék a vezető testületek és ennek alapján határozzák meg a további feladatokat. A központi bizottság bízik a vegyipari dolgozók, a szocialista brigádok további lelkes odaadó munkájában, a munkaverseny keretében tett vállalások eredményes teljesítésében. A központi vezetőség úgy véli, hogy a dolgozókkal való tanácskozás után válik az 1971. évi tervfeladat véglegessé és teljessé, azzá, amivé lennie kell: a vegyipari dolgozók kollektívájának saját és közös ügyévé. Nehézipari Minisztérium Vegyipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége Termelő munkát irányító műszaki-gazdasági vezetők! A központi vezetőség szükségesnek tartja, hogy: — a vállalat központi szervei által kialakított elképzeléseket a vállalat kollektívájának tapasztalataival támasszák alá. Ezért — a vállalati, az üzemi verseny-célkitűzésekkel együtt termelő munkaterületenként a dolgozókkal, szocialista brigádokkal vitassák meg a minden részleget érintő általános tennivalókat és a termelőegységet érintő skokrét feladatokat, — állítsák a munkaverseny előterébe a termelés gazdaságosságát, a termelőeszközök optimális kihasználását, az anyaggal és energiával való takarékosságot, a minőségi követelményeket, a határidők betartását, a munka szervezettségét, stb., — mutassanak rá, hogy a nyereség a munkahelyen jön létre. Alapvető követelménynek tartják, hogy a dogozók tisztán lássák a nyereség létrejöttének útját, azt, hogy miként lehet elérni a legjobb eredményeket, a lehető legkisebb ráfordítás mellett, saját munkájukkal segítsék a műszaki, gazdasági fejlődésit, ehhez igényeljék a dolgozók véleményét, javaslatait, kiemelve azokat a konkrét problémákat is, melyek megoldásában a kollektíva segítségét várják, — biztosítsák a felajánlások teljesítéséhez a személyi, anyagi és technikai feltételeket, a folyamatos és objektív tényeken alapuló értékelést, az elemzést és a végzett munkával arányban álló anyagierkölcsi elismerést, valamint a folyamatos versenynyilvánosság feltételeit. Szakszervezeti vezető testületek! A központi vezetőség elvárja, hogy: — agitációs propaganda, szervező, nevelési, művelődési és kulturális munkát, a feladatok konkrét meghatározása útján, az elvtársi segítségnyújtás és kölcsönös együttműködés kibontakozásával segítsék az 1971. évi feladatok helyi meghatározását és végrehajtását. Adminisztrátorok a szocialista címért TELJESÍTETTE VÁLLALÁSÁT A „MÁRCIUS 21" BRIGÁD 4 brigádot nem szükséges bemutatni, különösen nem a zalai olajfinomító dolgozóinak. Többségükben nők, családanyák, könyvelési és bérszámfejtési dolgozók. Alig két éve vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban, és az első évben máris helyezést értek el. Természetesen, megérdemelten. A brigád naplóját olvasgatva, végiglapozva, az a meggyőződésem, hogy a brigád tagjai a gazdasági vezetéssel együtt igen komolyan veszik munkájukat, és ami a legfontosabb, egy emberként vállalják, hogy a szocialista brigádversenyben való részvételük jelentős mértékben megkönynyíti gazdasági munkájukat. Mint mondják, szocialista brigádmozgalom nélkül nehezebb lenne dolgozni. Milyen könnyebbség részükre a szocialista verseny? — ezt próbálom kideríteni a csinosan vezetett naplóból, Ligeti Jenőné brigádvezető segítségével. — Először is azt említeném meg — mondja a brigádvezető —, hogy a 16 tagból csak kettő a férfi, a többi nő. Nem akarok magunknak rossz propagandát, de azért azt el kell ismerni, hogy ahol sok nő van együtt, ott óhatatlan, hogy kisebb-nagyobb nézeteltérés ne adódjék. Nos, a szocialista brigádmozgalomnak igen nagy a jelentősége, hogy az ilyen ütközési felületeket simára csiszolja, más szóval: a szocialista brigádfegyelem megvalósítja azt az elvet, hogy egy mindenkiért, mindenki egyért. Tehát megteremti a kollektív szellemet. Vagy említhetek más példát is — folytatja Ligetiné. — Valamennyien politikai szemináriumra járunk. Előadónk az egyik brigádtagunk. (Azt csak zárójelben mondom, hogy a propagandistánk nem nő, hanem férfi.) Merem állítani, ha nem szocialista brigád lennénk, a fele sem járna szemináriumra. De így ez egyik brigádvállalásunk, hát hogy is maradna el bárki is, hacsak kivételesen valamilyen elkerülhetetlen akadály nem jön közbe. És az eredmény, a politikai fejlődés, nem marad el. A mozgalomnak, a politikai fejlődésnek milyen hatása van a gazdasági munkára? — kérdezem. — Itt van a naplónk. Ebben van jó egynéhány gazdasági vállalás, köztük nem is egy, hogy úgy mondjam: rázós. Itt van mindjárt az első pont: a jelenlegi létszám nem teszi lehetővé, hogy az éves leltár ellenőrzése a leltárt követően. időben megtörténjék Mi vállaltuk, hogy ebben a munkában olyan segítséget adunk, amely biztosítja az időben történő ellenőrzést Teljesítettük. Egy másik vállalásunk: a bizonylati szabályzat elkészítésében közreműködünk. Teljesítettük. És így folytathatnám még. Egyszóval: minden vállalásunkat időben teljesítettük, és már most készülünk jövő évi vállalásainkra. De kiderült, a naplót nézegetve, még több is. Patronálják egy nyugdíjas munkatársukat. Három alkalommal aktuális politikai és gazdasági kérdésekről, meghívott előadókkal, előadást szerveztek. Aktívan részt vettek a társadalmi szervek munkájában. Valamennyi közül csak egykét ilyen társadalmi munkát említsünk: újságfelelős, szakszervezeti bizalmiak, pártpropagandista, KST-ügyintéző, KISZ ágit.-prop. titkár, könyvterjesztő, üdülési felelős, KISZ-bizalmi stb. Az csak természetes, hogy a beteg brigádtagokat rendszeresen látogatják, és ajándékokkal kedveskednek. Nagyon jól sikerült brigádkirándulást is szerveztek: autóbusszal Sopronba. A kirándulásról Winkler István brigádtag faliújságcikket írt. És végül még egy vállalás teljesítéséről. A brigád életéről, munkájáról a sajtóban két tudósítást jelentettek meg, ez már a harmadik. Az első a megyei lapban, a Zalai Hírlapban jelent meg, és hírül adta, hogy a megyében elsőnek a „Március 21.” szocialista brigád kezdeményezte, hívta fel a figyelmet az árvízkárosultak megsegítésére. Mint tudjuk, nem kis jelentőségű kezdeményezés volt ez. A második cikk ugyanezzel a témával foglalkozott a „Dunántúli Olajmunkás” május 31-i számában. Dr. Szalay Gyula A X. pártkongresszus tiszteletére rárkttuk — túlteljesítet Dolgozóink kezdeményezései alapján 1970. június 5-én tettük meg vállalati munkaverseny-vállalásainkat, az MSZMP X. kongresszusa tiszeletére, az árvizek okozta nemzeti jövedelem kiesésének lehetőség szerinti pótlására. E vállalásunk szerint: 1969-hez viszonyítva a tervezett 120 m Ft-os termelésnövekedésen felül további 75 m Ft-os termelésnövekedést céloztunk meg, a növekvő belföldi és exportigények kielégítésére. Az 1969. évi 2230 m Ft-os tényleges termelési értékkel szemben az 1970-re tervezett és vállalt termelési érték 2350 m. Ft, illetőleg 2425 m. Ft volt. Eredeti éves tervünket december derekán teljesítettük és előzetes értékelés szerint a vállalással növelt termelési értéket is elértük decemberig. Év végéig tehát a vállalásoknál is több lesz a teljesítményünk. Vállalásunkban 1970-re a hazai gyógyszerellátás céljaira 10 százalékkaltöbb terméket kívántunk biztosítani, mint amennyit 1969-ben adtunk. Előzetes értékelés szerint az év közbeni többletigények (influenzajárvány, árvízi gyógyszerigény, GYÓGYÉRT készlet kiegészítése stb.) alapján a vállalás lényeges túlteljesítését biztosítottuk, amennyiben 25 százalékkal többletet adtunk át a belföldi gyógyszerellátás, elsősorban a Gyógyáru Értékesítő Vállalat részére. A növekvő exportigények kielégítésére megcéloztuk az 1969. évi exportértékesítés 130 m. Ft-os növelését 1970-ben. E vállalásunkat december 23- ig teljesítettük. A szükségletek kielégítése érdekében egyes fontosabb gyógyszer-alapanyagaink túlteljesítését célozzuk meg. Biochemia III. üzemünk Szteroid többszörös szocialista brigádja Prednisolon gyógyszer-alapanyagból a tavalyi termeléssel szemben 51,5 százalékkal vállalt többet. E vállalást a mai napig 55 százalékra teljesítették a jelentős tőkés importanyag-megtakarítás mellett. A termelésnövekedés 70 százalékát a termelékenység javulása útján kívántuk biztosítani, mintegy 20 m. Ft vállalati nyereség növelése mellett. 1970. november 25-én táviratban jelentettük az MSZMP X. kongresszusának, hogy a 20 m. Ft-os többletnyereséget teljesítettük. Előzetes értékelésünk szerint többlettermelésünket úgy biztosítottuk, hogy 1970-ben az előző évhez viszonyíva a termelés több mint 95 százalékát a termelékenység növekedésével, tehát létszámnövekedés nélkül biztosítottuk. A szocialista munkaversenyben részt vevő brigádok túlnyomó többsége teljesítette vállalásait A kongresszusi vállalások teljesítésében — különösen a II. félévi igények alakulásának megfelelően — élen jártak a kikészítő és kiszerelő üzemek brigádjai. Kiszerelő üzemünkben 35 brigád vesz részt a munkaversenyben és a kiszerelt gyógyszerek lényegében az ő munkájuk eredményeként kerülhettek nagyobb mennyiségben határidő-előrehozással úgy belföldre, mint exportra. Tablettázó üzemünk brigádjai igen nagy feladatot teljesítettek, mivel úgy a belföldi, mint az exportigények jelentős része tabletta, illetőleg drazsé formájában jelentkezett. Termelésünk mintegy 200 millió darabbal lesz több ez év végéig, mint volt 1969-ben. Injekcióüzemünk brigádjai a változó összetételben igényelt növekvő szükségleteket korszerű körülmények között, jól szervezett munkával, a nehézségeket leküzdve (injekciós üvegek és ampullák minőségi hiányosságai) hozták előre termelésüket 1971. évi fontosabb fő feladataink. Az értékesítés és a termelés legalább 8 százalékkal történő növelése, a termelés növelése, elsősorban a termelékenység növekedésével és az 1971 évi 80 százalékos termelékenységi részarány biztosítása, további új gyógyszerek forgalomba hozatala belföldre és exportra, a termékek önköltségének további csökkentése, az export-versenyképesség biztosítása, a közvetlenül termelő üzemek 1971. évi és I. negyedévi tervfeladatai alapján brigádértekezleteken az üzemek, illetőleg a brigádok legfontosabb teendőinek ismételt megvitatása és az 1971 évi brigádverseny-vállalások mielőbbi megszervezése, 1971. I. negyedévében a növekedő éves termelés időarányos részének teljesítése. Ennek érdekében többek között a téli időjárás okozta gondok, nehézségek megoldása, importanyagok ütemes beérkezésének biztosítása, szükség szerinti munkaerő átcsoportosítása stb. Az SZB termelési bizottsága a lebontott feladatokat már megbeszélte, a műszaki fejlesztési intézkedések, folyamatban levő beruházások gyorsított ütemű megvalósítása és a munka biztonságának tovább javítása. A kialakított feladatok eredményes teljesítéséhez igényli a vállalat vezetése a szocialista munkaversenyben részt vevő dolgozók és szocialista brigádok segítségét. Miklósi István Kőbányai Gyógyszerár ügyár A versenyben élen jártak a kikészítő és kiszerelő üzemek brigádjai Új öltözékben a Brigádélet A szocialista brigádvezetők III. országos konferenciájának elhatározása alapján látott napvilágot az elmúlt évben a „Brigádélet” c. folyóirat, amely a szocialista brigádmozgalom elvi és gyakorlati kérdéseinek megvitatását, a jó tapasztalatok terjesztését tekinti alapvető feladatának. Egy év alatt a „Brigádélet” a szocialista brigádtagok kedvelt lapja lett, bátran mondhatjuk, a mozgalom fórumává vált a kiadvány. A Táncsics Könyvkiadó által megjelentetett kiadvány az elmúlt év végén színes borítólappal, szebb formátumban jelent meg, méltóbbá vált társadalmunk építésében élenjáró szocialista brigádmozgalomhoz. Ezúton is felhívjuk a vegyiparban tevékenykedő szocialista brigádok figyelmét a „Brigádélet”-re, amely ez évben is a brigádokat legjobban foglalkoztató kérdésekkel kíván foglalkozni, elő kívánja segíteni a brigádok vállalásainak kialakítását, teljesítését. A folyóirat évi előfizetési díja 36 Ft. Megrendelhető a szakszervezeti bizottság útján, illetve közvetlenül a Táncsics Szakszervezeti Könyvkiadónál, a 215—11866 számú csekkszámlára történő befizetéssel. Milyen jövedelem alapján számítják a nyugdíjat? Az utóbbi időben több dolgozó — aki mostanában készül nyugdíjba menni — kérdezte, hogy a törzsnyugdíj kiszámításához milyen jövedelmet, illetve milyen időszak alatti jövedelmet vesznek alapul. Ami a nyugdíjalapul szolgáló jövedelmet illeti, ebbe minden bérjellegű jövedelem beleszámít, tehát a bér, prémium, nyereségprémium, nyereségjutalom, valamint az év végi részesedés is. Nem számít bele a nyugdíjalapba az a jövedelem, amelyet második állásban, mellékfoglalkozásban szerez meg a dolgozó, ide az alkalmi munka útján szerzett jövedelmet is értjük. Beleszámít a jövedelembe a bérkiegészítés (például bányászoknál a szénjárandóság értéke, havi 23 forinttal számítva). Ami a nyugdíj alapját képező időszakot illeti, a 60, illetve 55 éves kort megelőző öt év (négy év és töredék év), illetőleg az ezt megelőző öt év, illetve nem öregségi nyugdíj esetében a nyugdíjesedékesség előtti öt év (négy év és töredékév), illetve ezt megelőző öt év képezheti a nyugdíj alapjául szolgáló időszakot, havi átlagösszegre számítva, melyek közül a kedvezőbbet lehet választani. Ami a nyugdíjkiegészítést (törzsnyugdíj megfelelő százaléka a nyugdíjalapul szolgáló szolgálati évekkel egyenes arányban) illeti, az alapul szolgáló munkaviszonyokat egybe kell számítani, függetlenül attól, hogy van-e és mennyi megszakítás közöttük, kivétel ez alól az a munkaviszony (időszak), amelyet valamilyen körülményre tekintettel végkielégítettek. Dr. Burián László !