Állami főreáliskola, Versec, 1901
I. Kirándulás az Aldunán le Herkulesfürdőre. A verseczi főreáliskola fennállása óta többször rendezett több napra szóló kirándulásokat, hogy növendékei az iskola falai között elsajátított elméleti tanulmányaikat a gyakorlati alkalmazásban észlelve, ismeretük bővüljön s tiszta képpé fejlődjék. Előbbi években kirándultak a növendékek Steierdorf Aninára, Resiczára, voltak a milleniumi kiállítás alkalmával Budapesten, elmentek a tornaversenyre Nagyváradra. Az idei programoiba felvettünk egy kirándulást az Aldunán le Herkulesfürdőre , ezen kirándulásról fogok rövid pár sorban beszámolni. Május 17-én reggel gyülekeztünk a vasúti indóháznál, hol Janell József collegám — ki a jegyváltás, elszállásolás és étkezésre vonatkozó ügyek elintézését magára vállalta — a megjelent 30 növendék fölött rövid szemlét tartott; kis várakozás után megindult a vonat, a tanulók kürtöse harsogó trombitaszóval rágyújtott az intézet tornaindulójára, vig kedélylyel, tele a legvérmesebb reménynyel hagytuk el a várost. Hullámzó zöld vetések, gondosan művelt szőlők s virágos rétek között robogott a vonat, s alig másfél órai utazás után a Karas és Nera liget szegélyezte völgyein áthaladva, megérkeztünk Báziásra. Báziás, ezen fontos forgalmi góczpont, áll egy nagyobb vendéglőből, a vasúti és gőzhajózási helyiségekből s egy pár, a hegy oldalához fecskefészek módra odatapasztott viskóból. Bámulatba ejtette a fiukat a módfelett megdagadt Duna, melynek szőke, ez alkalommal bizony piszkos habjai, elhagyva medrüket, messze beáradtak a rétekbe. Midőn hosszú vajúdás után a kezdő pénztárosné kiadta az utazási jegyeket, 10 órakor felszálltunk a már várakozó hajóra, s ennek megindultával elkezdtük utunkat a híres Al-Dunán. Báziástól lefelé a Duna jobb partján a szerbiai határon eleinte lankás, a folyamtól beljebb eső hegyek láthatók, míg a magyar parton mindjárt Báziás alatt emelkednek fel a hegyek a folyam medre mellett. Nemsokára elértük Osztrova szigetét, mely Szerbiához tartozik s körülbelül 7 km. hosszú. A sziget alsó végén a jobb parton látható Gradistye nevű szerb község, mely onnét nevezetes, hogy a rómaiak idejében égetett »VII. Claudia legio« feliratú téglákból épült a házak nagy része.