Vesevilág, 1988 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1988-04-01 / 1. szám

Elégtelen , mesével , teljes életet Pályázatot hirdetünk azok számára, akik nem adják fel, akik betegségük ellenére sem mondanak le a boldog­ságról, az örömről, arról, hogy szépen éljenek, tevékenyen és hasznosan to­vábbra is. Szeretnénk, ha mások erőre kapná­nak példájukból és tapasztalataikat, si­keres módszereiket a maguk javára for­díthatnák. Teljes életet? Még egészségesen, munkabírón, fia­talon, jól felkészülten és sikeresen sem könnyű. Hát még vesebetegséggel! A munkavégzésben korlátozva, túl az ifjúságon, esetleg pályamódosításra kényszerülten, kudarcok között, vagy éppen egyedül, talán magányossá vál­va, anyagi gondokkal küzködve foly­tatni vagy újra kezdeni: testi-lelki megpróbáltatás. A betegség puszta el­viselése, a velejáró megterhelés és az orvosi tilalmak éppen eléggé igénybe­veszik lelkierőinket, semhogy még bár­mit is tegyünk. Mégis vannak, nem is kevesen, akiknek sikerült. Hogyan? Kérjük írják meg a VESEVILÁG- nak, pályázzanak vele! A pályázat témakörei 1. Együttélni a betegséggel, tevéke­nyen. 2. Vesebeteg a családban 3. Eredményes egyesületi élet. A pályaműveket megérkezésük sor­rendjében közöljük a VESEVILÁG- ban, ha alkalmasak. A legjobbak dí­jazását szaktekintélyekből álló zsűri állapítja meg, közjegyző jelenlétében. Eredményhirdetés a decemberi VESE­­VILÁG-ban: a díjakat folyóiratunk júniusi számában tesszük közzé. A pályaművek terjedelme, műfaja korlátlan. Beküldési határidő 1988. október 1. Pályázni lehet névvel vagy jeligével és mellette zárt borítékban névvel és lakcímmel. Csak egyesületi tagoktól fogad el pályázatokat és kíván hozzá sikert. a VESEVILÁG Bp. 1051 Arany J. u. 31. (a Magyar Vöröskereszt székháza) Szociális- és Egészségügyi Miniszter A Vesebetegek Országos Egyesületének Pályázat KEDVES SZÖVETSÉGESEIM! Önök azzal, hogy megalakították egyesületüket, megteremtették a be­teg-orvos viszony számára az új, a megszervezhető partneri kapcsolatot. A gazdagabban szerveződő együttmű­ködés megnöveli közös céljuk, az élet, az egészség esélyeit. Tudomásom van róla, hogy a vese­betegek orvoslását szolgáló egészség­­ügyi dolgozók, az orvosok, a tudósok milyen megbecsüléssel fogadták egye­sülési szándékukat és közös céljaik el­érésének reményében egyesületük mel­lé álltak. Nem kevesebb megértéssel és együttműködési készséggel karolták fel egyesületük első lépéseit a társada­lompolitikai, mozgalmi szervezetek. Vállalkozó kedvük kézzelfogható ér­deklődéssel találkozott a gazdaságban dolgozó vezető szakemberek részéről is. Alig jutottak túl az egyesületi vajú­dáson és máris mennyi jóakaratot nyertek meg céljaik számára. Hát hogyne vállalnám egyesületük öntevé­keny tagjaival a szövetséget! Államunk szocialista rendje arra kö­telez, hogy munkatársaimmal megte­remtsük a bajba jutottak, a betegek védelmét minden szükséges eszközzel. Ám, ha annyira bővében volnánk kü­lönösen a pénznek, mint amennyire nem vagyunk, akkor sem lennénk ké­pesek az Önök baján Önök nélkül úgy segíteni, ahogyan azt mindnyájan szeretnénk. Ugyanis csak pénzzel és csak főhatósági munkával nem lehet helyi öntevékenységet, kedvező társa­dalmi befolyást és megfelelő szemléle­tet úgyszólván előállítani. Ezért mint szövetségest nagyra becsülöm egyesü­letük tagságát és azt a társadalmi ösz­­szefogást, amely a VESEVILÁG-ban is szerveződik. Bízom benne, hogy a va­lamennyi illetékes - betegek, ápolók, orvosok, tudósok, politikai munkások, gazdasági-műszaki szakemberek - fo­lyóirata hozzáértő nyilvánosságot te­remt a betegek védettsége érdekében. Tudom, hogy nagyon nehéz. Elégte­len vesével munkás életre törekedni, helytállni a családban, olyan önfe­gyelemmel élni, amelyről a kívülálló­nak fogalma sem lehet és mégis a teljes élet vágyával lelkesen munkálkodni az egyesületi sorstárak érdekében, külö­nösen nehéz. Kérem, fogadják tisztelő üdvözlete­met és örülnék, ha szövetségesüknek tekintenének.­­ DR. CSEHÁK JUDIT Köszönjük a hitét Harmatiné! Harmati Gáborné 15 éve folytatja a mű­­vesekezelést. A 2250. kezelése után beszél­gettünk. - Hogyan emlékszik az első kezelésekre? - Annak idején, másfél évtizede, egyet­len kezelés 8 órát vett igénybe, csekély hatékonysággal. Egy-másfél kilogrammot is csökkent a testsúlyom egy-egy ilyen kezelés alkalmával. Jóval kevesebb beteget tudtak ellátni akkoriban. A ma használatos kapillá­ris szűrőket nem ismertük. A kezelőszemély­zet sem volt ilyen rutinos mint napjainkban. Azokban az időkben egy kezelés, a szúrás a fisztula, az érkatéter mind-mind több gon­dot okozott. Hiszen az orvosok és a nővérek is csak akkor ismerkedtek meg a kezelés technológiájával. - Betegsége milyen változást hozott az életébe? - Teljesen megváltoztatta az életem. Férjem elhagyott. A két gyermekkel magam­ra maradtam. Szerencsémre a barátok, az igaz barátok mellém álltak. Ma már mindkét gyermekem családos. Van három gyönyörű unokám, övék a szabadidőm. - Kezelések-szabadidő-család hogyan hangolhatok össze? - Most egy héten háromszor jövök 50 km távolságból kezelésre a Debreceni Kli­nikára. Általános állapotom kielégítően jó, nem panaszkodhatom. Ritkán vagyok nef­­rológiai osztályon fekvőbeteg. A jelenlegi 4 órás kezelések több szabadidőt hagynak, így sokkal több idő jut a családra. A nagyob­bik lányommal élek közös háztartásban, so­kat tudok segíteni a házimunkában. - A Vesebetegek Országos Egyesületé­nek megalakulása óta tagja. Mit vár az Egye­sülettől? - Segítsen gondjainkon! Örülök az Egye­sületnek. Legyen jó fóruma a betegeknek. Járjon el az érdekünkben. - Mit tanácsol azoknak a betegtársak­nak, akik most kezdik a művesekezelést? - A legfontosabb, hogy betartsák az or­vos utasításait. Ne lépjék túl a diéta, a folya­dék- és gyümölcsfogyasztás korlátait. - Mint beteg, sohasem szegte meg a tilalmakat? - Soha! Ezt a szövő­dménymentes másfél évtized is bizonyítja. Elfogadtam az orvosok utasításait. Bíztam bennük és hittem az éle­temben.­­ Köszönjük a hitét Harmatiné. EÖLYÖS ISTVÁN VESEVILÁG 3

Next