Középdunántúli Napló, 1958. február (Veszprém, 2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

______ /­N­REK 195$. február 1, szombat Kalendárium Vap­kel 7 óra 12 perckor, nyug­­at 16 óra 44 perckor. Hold kel 13 óra 52 perckor, nyug­at 4 óra 27 perckor. Mai névnap: IGNÁC. Időjárás jelentés Várható időjárás szombat estig. Felhős, párás idő. Gyenge légáram­lás. A hideg gyengül. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet szom­baton: plusz 2,mínusz 5 fok között. HÉTKÖZBEN Mégiscsak a KIK-re vár a feladat... Jó lenne, ha a KIK tetői nemcsak felír­­’■ a házmesterek be­ütéseit, hanem in­­idik­nek is ,a hibák­­ n­yitása érdekében. legtöbb esetben m a KIK vezetőit id­ják a lakók, ha nem a heteket, keresztül a­­ Viang a lépcsőházban, mgy rossz a vízveze­ték az emeleten és földszinti lakás men­­­n wyezete beázik , ha­nem a házfelügyelőket, mert azok tartják a közvetlen kapcsolatot a lakókkal, velük közlik a panaszokat. A lakók úgy vélekednek, bizo­nyára elmulasztotta be­jelenteni a hibát a ház­mester a KIK illetéke­seinél. Hiába bizony­gatja szegény, hogy személyesen beszél­tem az igazgatóval, a műszaki vezetőv­el, fel is írták, meg is ígér­ték, hogy még ma meg­javítják.“ Eltelnek hetek, hó­napok, az őszi bejelen­tések kirügyeznek a KIK illetékeseinek fiókjaiban, mert meg­jön a tavasz. De ettől sem lesz világos a Kiss­­ Lajos lakótelep 12 ftt épületének a lépcsőhá­za, nem javul meg a vízvezeték, sőt a tava­szi szellő sem fújja le azt a sok téglát is egyéb építési törmelék­anyagot a padlásról, amit az építők a ház tatarozásakor ottfelej­tettek. Éppen ezért javasol­juk: javíttassa meg a hibákat, hordássa el a törmeléket a KIK. Ha ők, akikre tartozik, nem teszik, más még úgy sem törődik ezzel. (Tno) — Vezetőségválasztó taggyűlést tart február 3-án, hétfőn a Pápai T­extilgyár II. számú üzemének Vöröskereszt szervezete. — Csiky Gergely: „Ingyenélők” .tv színdarabjának bemutatásá­ i készül a bakonybéli színjátszó­­cs­oport. Az előadást rövidesen­­ meg­tartják. J * • — A herom KISZ ifjúság részére a tártai művelődési ház és a KISZ ve­­.■•Elesége 10 előadásból álló if­­júsági előadássorozatot indított. Az tröadtíssorozatban ilyen előadások is vannak, hogy „Parasztmozgalmak a­z jrdő vidékén". Egy másik előadás azt ismerteti, miért vándorolt ki 106 dolgozó paraszt Amerikába az első és második világháború előtt. * — 13 röpgyűlést tartottak­­ Péti Nitrogénműveknél, amelye­­­ken mintegy ezer résztvevő dol­­gozóval az országggyűlés jelentő­ségét ismertették. — Szabó-varró tanfolyamot in­dított a balatonfüredi nőtanács. Az első foglalkozást tegnap dél­­­után tartották a községi tanács helyiségében. — Ifjúsági klubestet rendeztek csü­törtökön este Veszprémben a Kisfa­ludy sask­órházban. * — A kéthónapos szabó-varró tanfolyam befejezéséül február E-án du. 6 órai kezdettel „cérm­­!­t” rendez a karakószörcsöki­s tanács. A bevételt a kultúrház javára ajánlották fel. — Nagyszabású bált rendez feb­ruár 2-án, vasárnap este Marcal­ién a földművesszövetkezet. — Goldoni a „Két úr szolgája” című háromfelvonásos vígjátékot mu­tatja be február 9-én Veszprémben, az SZMT kultúrotthonban a fózső­úrtelepi színjátszó csoport. * — A „Játék a kastélyban” cí­mű 3 felvonásos vígjáték kerül rövidesen bemutatásra a veszpré­mi városi színházban. Gondatlanságból majdnem leégett egy erdészlak Keszthelyen A hirtelen beállott éjszakai fa­gyok sok nehézséget okoztak a víz­vezetékeknél. A keszthelyi erdőgaz­daság vállusi külteleki erdészházá­ban is befagyott a vízvezeték. A be­fagyott csövet január 29-én reggel Kálóczi György vállusi lakos lám­pával melegítette fel. Az égő lámpá­ból kisugárzó hő meggyújtotta a te­tő faszerkezetét. A tűz továbbter­jedt és az erdészház födémszerke­zeti részéből 60 négyzetméter te­rület égett el, mire a keszthelyi tűz­oltóságnak sikerült a tüzet lokali­zálnia. A kár így is meghaladja a 9000 fo­rintot. A felelősség Kálóczi Györ­gyöt terheli, aki ellen az eljárás megindult. * * * * Ügyeletes gyógyszertárak Veszprém, 7/43. sz. Rákóczi u. 8. sz. pápa, 7/27 sz. ró u. 8. sz. Várpalota, 7,39. sz. Szt. István u. 52/c. Hűtlen kezelésért­­— félévi börtön Fábián Lajos káptalanfai lakos, devecseri állami erdőgazdaság erdésze a az ellenforradalom idején megengedte a fakitermelést végző munkásoknak, hogy az egyébként 5 cm vastagságig terjedhető ágfa járandóságuk helyett 10 cm vastagságig vihetnek haza fát az erdőről, így 24 008 forint kárt oko­zott a társadalmi tulajdonban. A bí­róság Fábián Lajost hűtlen kezelés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért 6 hónapi börtönre ítélte.­­ Az ítélet nem jogerős. Börtönre ítélték a kocsmai verekedőket A zalagyömörői italboltban szórako­zás közben Rátosi Zoltán tréfából ki akarta húzni a széket Lampert Béla alól. Vita támadt, melybe beleavatko­zott Varga Árpád és Varga Endre is. Nekiestek Lampertnek és bántalmaz­ták, amelyből kifolyólag 20 napon be­lül gyógyuló sérülést szenvedett.­­ A bíróság a Varga fivéreket súlyos testi sértés bűntette miatt 3—3 hónapi bör­tönbüntetésre ítélte. KÖZÉPDUNÁNTÚLI napló Ma csak jót! Nem vesézek én ma senkit, Nem szurkálok tollal, Vitriolba­ mállás helyett Koccintok ma borral! Ügy­elik, hogy Sajtó Napján Keblemet kitárjam, És az egész világot ma A szivembe zárjam! Ezen elvtől vezérelve Feltettem magamban. Csak dicsérni fogok én ma Mindenkit e lapban. Megdicsérem hát a nyomdát, Mely a lapot nyomja, S dicsérem a kritikust, ki Versem rossznak mondja. Dicsérem A-t, dicsérem B-t, Epszilont és Ikszel. Ma a múzsám kizárólag Dicsérésre ihlett.a« Dicsérek hát bárkit, kire Gondolni sem mertem, S legfőképp az Olvasót, hogy Eltörte e versem!. M • *.) A Lottó nyerőszámai: 13, 41, 17, 80, 87 Könyvtárak nyitvatartási ideje Ma a megye valamennyi könyvtára szünnapot tart. 1958. február 1 Megválasztották az üzemi tanácsot a Szigethy József Faárugyárban A dolgozók nagyrésze jelenlétében tartották meg az üzemi tanács vá­lasztási gyűlést, a veszprémi Szi­gethy József Faárugyárban. Galabár elvtárs, a szakszervezeti bizottság elnöke ismertette a tanács megválasztásának jelentőségét, fel­adatait és jogkörét. Majd ismertette az üzemrészekben történt jelölése­ket. Ezután Weingartner István, Gombos Antal, Papp Lajos, Máté Kálmán, Spengler Mihály, Jordán Károlyné, Salamon Ferenc, Bárdos­­ey Kálmán, Strak Sarolta, Rusz Pál­­né és Szűcs Gyula elvtársakat vá­lasztották meg egyhangúan a jelen­lévők. A választás után az üzem dolgo­zóinak hozzászólásaira került sor. Máté Kálmán, a Komszomol üzem­ dolgozója javaslatot tett az üzemi tanácson belül a társadalmi bizott­ság létrehozására. — Erre szükség van — hangsúlyozta —, mert az utóbbi hetekben történt lopások és visszaélések azt bizonyítják, hogy a társadalmi vagyon megóvása érde­kében a legerélyesebben kell fel­lépni. Csonka elvtárs utalt arra, hogy a most megválasztott üzemi tanács nem azonos a régi, rosszemlékű munkástanáccsal. Ez az üzemi ta­nács a dolgozók érdekeit fogja kép­viselni és segíteni fog a feladatok minél jobb megoldásában, abban, hogy a jövő évben még nagyobb nyereségrészesedésről beszélhessünk, Rágalmazásért börtönbüntetés Még a nyáron történt, hogy He­­gyesd községben a községi tanács v. h. megállapította a cséplés sor­rendjét. Szita József hegyesdi la­kosnak nem tetszett a megállapított sorrend, mert — mivel a falu végén lakott — soká került hozzá a gép. Ezért nekitámadt a v. h. elnöknek, szidalmazta, és azt­ állította, hogy lekenyerezték és ezért kezdték a fa­lu másik végén a cséplést. A v. h. elnök, aki a végrehajtó bi­zottság határozatát hajtotta végre, és így szabályszerűen járt el, nem tette zsebre a rágalmazást, hanem feljelentette Szita Józsefet. A bíróság felhatalmazásra hivatal­ból üldözendő rágalmazás bűntetté­ben mondotta ki bűnösnek Szita Jó­zsefet és ezért 2 hónapi börtönbün­tetésre ítélte. A vádlott enyhítésért jelentett be fellebbezést, de a megyei bíróság el­utasította és a járásbíróság ítéletét jogerőre emelte. dkßmit söhmmi műik... JLT egy az Ember az utcán. Ügy kora reggeltájt. Siet. Egy­­egy kirakat tükrében — csak úgy sebtében végigméri termetét: rendben vom-e minden? Tehát siet, mert az idő — a köztudattal ellentétben — nem ólomlábakon jár, s megtorlás nélkül az ágyban lustálkodni reggelenként nem le­het. S ez az Ember, ez a siető, tenni, alkotni vágyó Ember te vagy Kedves Olvasó! Bizony, hogy te vagy! A nagy sietségben mégis akad annyi időd, hogy a boltíves kapu alatt az öreg néninél, vagy az utcasarokra állított asztalka előtt fél percnyi időre megtor­panj, és újságot vásárolj. Minden nap így cselekszel, amíg a visszajáró pénzt elteszed, s belelapozol az újságba, elolvasod a címeket, s azzal az elhatározás­sal, hogy majd otthon, munkaidő után a kényelmes, csendes szobá­ban megismerkedsz a világ sorsá­val, talán nem is gondolsz azokra, akik azt a hat, vagy vasárnapon­ként nyolc oldalnyi terjedelmű újságot , akik a színes riportokat, a harcos, a jobb érdekében szer­kesztett glosszákat, vagy akár az­­apró, „mínuszos“ híreket írják. udomásul veszed, hogy újság van, hetenként hat megjelenik, s te elolvasod, napon mert tudni akarod, hogy h­ol történik ebben az országban, a világ meg­annyi táján, a nemzetközi politi­kában, és nem utolsó sorban sző­kébb hazádban, ebben a megyé­ben. Az újság hozzád tartozik, mindennapi életedhez, éppen úgy, a mint a mozgás, az étkezés, vagy bármi köznapi dolog, mert minden iránt érdeklődő, korszakunkkal együtt haladó ember vagy. Talán furcsa, hogy most erről kerül a szó. Furcsa, hogy azok mellett szól az írás és azokról, akik mindig csak írnak, de róluk sohasem ír senki. Amikor elolvasod az újságot, Kedves Olvasó, nem is gondolsz arra, hogy az a hat-nyolc oldalnyi írás, az a néhány százezernyi betű nemcsak a szedők és tördelők, nyomdászok és expedíciósok mun­kájának eredménye, hanem a ri­portereké is, akik mindezt a né­hány százezernyi betűt leírták, akik bejárták a vidéket, akik meg­ismerték az embereket. Érdemes egy gondolatnyi időre megállni. Nem pihenni, mert pi­henésre mindig kevés idő marad. T­ajon tudod-e Kedves Olva­­­só, hogy a Középdunántúli Napló munkatársai egyenként egy esztendőben hozzávetőlegesen 28— 30 000 sort írnak meg. Ez csak az a mennyiség, amely meg is jele­nik. S mennyi azon soroknak száma, amelyek helyszűke miatt a kiszorudnak az újságból? Vajon tudod-e Kedves Olvasó, hogy riporter egy esztendő alatt hoz­­­závetőlegesen 25— 30 000 kilomé­tert utazik? Ugye milyen sok? Ugye mennyi tájat bejár ez a mo­dern garabonciás, aki nem állhat meg akkor sem, ha fú e vad ba­konyi szél, ha útját elállja a hó­vihar, s még akkor sem, ha ép­pen az autó elromlik. Mennyi-mennyi eset bennema­­rad a riporter jegyzetfüzetében és emlékeiben. Soha nem íródik meg az újságíró sokszor nehéz, körül­ményes, fáradságot követelő helytállásai persze, ezt nem is lehet. Ugyan nem megírni meg­mosolyognák-e azt a riportert, aki megírná, hogy a vad szélvihar­ban, a Bakony völgyeiben több mint tizenkét kilométert gyalo­golt, hogy egy tanya lakóinak éle­téről hírt adjon az olvasóknak? Vajon megírja-e, hogy éppen az egyik hegy tetején fogyott el a benzin az autóból a sötét éjszaká­ban, s a hajnal vetette haza? reggel asztalhoz iut, hogy a ripor­­­tot megírja? Megírja-e, hogy egy­­egy faluban óraszámra járja az embereket, a hivatalokat, hogy a valósághoz hűséges képet írjon az olvasóknak? Megírja-e, hogy sok­szor barátságtalanul fogadják, és inkább az okvetetlenkedőt látják benne, mint a segíteni kívánó elv­­társat, barátot? S meddig sorolhatnám még? Nagyon sokáig. Sok ív terjedelmű papírt kitenne az újságíró műhely­titka, mindaz, ami egy-egy riport megírását kíséri. Az újságíró — mint ahogyan az élet — nem állhat meg a maga ünnepén, a Sajtó Napján sem. S nem is áll meg. Mindenhová sze­retne eljutni, hírt akar vinni min­denről. Társadalmunk szép ered­ményeiről, a bányákról, az üze­mekről, a földek dolgos művelői­ről, a színházak, mozik nézőteré­ről, mindenről, ami mögött ott áll az Ember. Nagy feladat ez, nehéz hivatás, de szent és szép. S ez a szent hivatás vezéreli az újságírót. Azt az újságírót, akit te is ismersz a lapok hasábjairól, akinek írásait olvasod. V­an-e szorosabb kapcsolat,­­ mint az újságíró és az ol­vasó között? Ismered őket. Ha egy-egy cikk alá nem is írja oda a nevét, mégis észreveszed, hogy ezt ő írta. Ismered a stílusát, is­mered a gondolatszövését. Talárt személyesen még sohasem láttad, csak önmagad elé képzeled, hogy ilyen vagy olyan lehet. De a kap­csolat nagyon erős közöttetek. Olyan közel kerültök egymáshoz, mintha ott ülnétek az asztal kö­rül, szemtől-szemben. Az újságíró a hétköznapok eseményeit meg­eleveníti számodra. Te az ő szemé­vel nézel, az 5 gondolatainak se­gítségével jársz-kélsz a megyé­ben, az országban, a világban. Szoros, láthatatlan, és mély emberiességgel átitatott ez a kap­csolat. S mindaddig eltéphetetlen, dirrúg az újságíró előtt elsősorban a hivatás jár. Ha egy gondolata és szándéka mindenre kiváncsi embert — jegyzetfüzet­tel és tol­lal a kezében — váratlanul fel­bukkanni látsz az üzemben vagy a termelőszövetkezetben, vagy meg­húzódva látod az ünnepségeken a hallgatóság között, vagy valame­lyik hivatalban az akták útvesz­tőiben talán éppen a te panaszod után nyomoz, gondolj arra a gon­doskodásra, féltésre, amellyel té­ged és társadalmunkat figyeli. Amilyen sokszínű, amilyen gonddal, örömmel, szüntelen ha­ladással átszőtt és telített az élet, olyan az újságíró munkája is. Olyan, mert az újságíró minden­kor a saját tükrödet állítja éled, akár dicsér, akár kárhol. A mi mindennapi életünkhöz tartozik ő is, harcos pártosságával, mély humanizmusával, azzal a sokat emlegetett tollal, és mindazzal, ami jogot és lehetőséget teremt számára, hogy nevelője legyen az embereknek, a szocialista társada­lomnak. r­alán mégsem tűnik szerény­telenségnek ez ez írás. Ez az írás, amely az élet szakadatlan menetének egyik apró szünetében megállt az újságírók előtt, s sz­egyszer róluk emlékezett. Thiery Árpái,

Next