Napló, 1964. augusztus (Veszprém, 20. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
4 Elkészült a veszprémi színházkert távlati terve Elkészült a veszprémi színházkert átalakításának és nagyszabású rendezésének programterve, illetve tanulmányterve. A terv kiterjed a végleges szabadtéri színpad, illetve kertmozi építésére, s egy egységbe foglalja a majdan könyvtár céljaira szolgáló — Ifjúsági Házat, a színészotthont és a színházat. Beletartozik a tervbe a 8. számú főközlekedési útvonal egy szakaszának korrekciója is. A színházkert újjávarázsolása az említett létesítményekkel együtt körülbelül öt millió forintot igényel. Veszprém-Eger vetélkedő a TV-ben Két város fiataljainak vetélkedőjét rendezi meg október hónapban, sokoldalú, érdekes formában a televízió. Mind a tv-ben, mind pedig a két városban megkezdték a vetélkedőhöz szükséges előkészületeket. A vetélkedőn részt vesznek Veszprém és Eger ifjúsági énekkarai, zenekarai, tánczenekarai, tánccsoportjai, irodalmi színpadai, megfelelő munkáikkal a fiatal képzőművészek és vizsgadarabjaikkal az ipari tanulók. Mindez azonban a vetélkedőnek a kevésbé izgalmasabb, mondjuk így: szokványosabb részét jelenti. Ezek mellett a „versenyszámok" mellett ugyanis ilyen, új színfoltot jelentő programpontjai is lesznek a vetélkedőnek: 1. Ki tud jobb kisfilmet készíteni saját városáról? A kisfilm legfeljebb 5 perces lehet, akár 1, akár 16 milliméteres szalagon, bár technikai okokból az utóbbi változatok megfelelőbbek. — 2. Hol, melyik városban van szebb kert? A fiataloknak ezt fényképekkel vagy ugyancsak kisfilmekkel kell dokumentálniuk. — S végül: 3. Melyik város ifjúsága végez több és jobb társadalmi munkát? Ennek bizonyítása is — a hivatalos és ellenőrzött adatok mellett — szintén fényképekkel, vagy kisfilmekkel történik. A határidő mindhárom említett versenyfeltételt illetően: szeptember 1. A vetélkedőn részt vehető fiatalok korhatára: 16-tól 26 évig terjed. Megyeszékhelyünkön a vetélkedőt az ifjúsági szervezet és a városi művelődési ház készíti elő, illetve szervezi meg. A művelődési ház segítséget, tanácsot ad a kisfilm elkészítéséhez is. NAPLÓ Fuzionál a veszprémi ifjúsági és művelődési ház A napokban megkezdődött a veszprémi Jankovics Lajos Művelődési Ház és az Ifjúsági Ház szervezeti egyesítése, illetve fúziója. A művelődési ház átveszi a rajkózenekart és az ifjúsági irodalmi színpadot, amely eddig az Ifjúsági Házban működött. Az ifjúsági és gyermekkönyvtár viszont marad a helyén, hiszen az Ifjúsági Ház épülete a távolabbi tervek szerint egyébként is könyvtár lesz: ebben helyezik el a jelenleg a Bakonyi Múzeum épületében működő Megyei Könyvtárat. Műterem Csopakon A MEGYÉNKBEN ÉLŐ képzőművészek utóbbi tárlatainak katalógusaiban egy-egy festőművészünk nevét hiába kerestük. Az okot, hogy a keszthelyi Mikus Gyula például miért nem szerepelt egyetlen képével sem éppen a Keszthelyen megnyitott kiállításon, ma sem ismerjük. Ugyanennek a nyári tárlatnak az anyagából Gulyás Jenő képei is hiányoztak. Miért? — kérdeztük akkor, hajlamosan arra, hogy elkedvetlenedésükre, megtorpanásukra gyanakodjunk. Nincs szó megtorpanásról. Hinnünk kell a bizonyítékokban amelyeket a csopaki virágoskert és ódon ház gazdája felsorakoztat. Előkerülnek a dokumentumok: tájképek, portrék, vázlatok. Az az idő, amíg Gulyás Jenőről nem hallottunk, nem volt üresjárat, nem telt el tétlenül. A képek — összesen 36 — most térnek vissza az országjárásról: egyikük-másikuk vándorlás közben gazdára is talált. A fővárosban vándoroltatott anyagot Csepel után a vasasok művelődési házában, a XX. kerületi „Csík”-nek becézett művelődési házban, majd pedig a MOM termeiben látták a dolgozók. A BUDAPESTI képkiállításai során Gulyás Jenő ugyanolyan emberekkel találkozott, mint a peremartoniak, ajkacsingeriek, a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt dolgozói, akikkel évek óta kapcsolatot tart. Jellemző erre a kapcsolatra, hogy csupán Peremartonban 22 Gulyás-kép szól a művészi szándékról: közelebb, egyre közelebb kerülni a valósághoz. Ilyen szándékból fakad, hogy a szak- és segédmunkások, vezetők és nem vezetők egyforma eséllyel jelennek meg a művész vásznain. Ezek közül is kiemelkedik a művezetőt ábrázoló kép, a Soós-portré, Gulyás sokszor és igen magas fórumokon megdicsért teljesítménye. — Persze, nem lehetünk elégedettek. Mindig az embereknek van igazuk, akik őszintén ítélik meg alkotásainkat. Erről győződtem meg — mondja Gulyás Jenő — Budapesten is, amikor az SZMT vezető titkára, Keszél György elvtárs kiállításomat megnyitotta. A rokonszenv mellett éreznem kellett, hogy a számonkérő szigorúság is felém fordul. Ha adtam eddig jót, ez csak még inkább adósságaimra figyelmeztet. Dolgozom. — Az újabb tervek? — Nem látleleteket akarok festeni... Nem érdekelnek a jó értelemben vett absztrakción túl a formai lehetetlenségek. A gondolatszerűt szeretném minél változatosabb festői eszközökkel tömören kifejezni. NEM URALKODIK elkeseredés a csopaki kertben. A harminchat kép — köztük a Művelődésügyi Minisztérium által a Magyar Nemzeti Galéria számára megvásárolt „Műterem” című is — bizonyít, hogy Gulyás Jenő dolgozik. Témának nemcsak a kert, a táj és a Balaton kínálkozik, hanem az élet a maga gondjaival és vidámságával. Éppen most a balatonfüredi Annák báljának vidámságától másnapos a festő, aki a csopaki kislányok gardérozójaként „mulatozott”. Profitált az átvirrasztott éjszakából. „Másnaposságában” is úgy érem tetten őt, hogy nem a hajnalban felhajtott limonádétól, hanem az emlékezetében felskiccelt arcoktól, a látványtól mámoros. Vázlatait rendezgeti. Cserhát József Soós Lajos művezető Peremartonból 1354. augusztus 1. s* Üdülőhelyi könyvtárak - nyáron Ráérünk-e olvasni? — Az örök csábító: a Balaton — Sok múlik az adottságokon! Csúcsforgalmat hoz a nyári idény a Balaton parton idegenforgalomban, vendéglátóiparban, kereskedelemben. Naponta számol be a sajtó, a rádió újabb és újabb „csúcsokról”. Hírek érkeznek, plakátok harsognak színházi bemutatókról, hangversenyekről, újonnan bemutatott filmekről is. Szezon van tehát a tó körül a kultúrmunkában is. Az egyik csendesebb „ágat”, a könyvtárakat kerestük fel: nagyobb forgalmat, több munkát jelent-e számukra is a nyár? A balatonalmádi községi könyvtár vezetőhelyettese, Veres Hubáné sem tűnődik sokáig a válaszon, de a balatonfüredi községi könyvtár helyettes vezetője, dr. Jánossy Gáborné hamarabb válaszolt: — Alighal — Annak ellenére, hogy idén július 27-ig túlhaladtuk a tavalyi egész évi olvasólétszámot, azt kell mondanom: a nyár nem hozott nagyobb forgalmat a balatonfüredi könyvtárban. A törzsgárda, a helybeliek, kevesebbet olvasnak nyáron, a kerti munka, vagy éppen a strandolás nem hagy rá időt. Nem is szólva a gyerekseregről: nyaralás és strand — mégha szünidő van is, sajnos, kevés jut belőle olvasásra. — Bizonyára a helyi adottságok is „beleszólnak” a forgalomba. — Feltétlenül. Tavaly például működött a Tagore-sétányon fiókkönyvtárunk. Sajnos, csak hat hétig, s noha nem is az idényben, mégis meglehetősen sok olvasót vonzott. Ez is bizonyítja: kellene a fürdőtelepen egy fiókkönyvtár. Kétségtelen, hogy télen itt nagyobb a forgalom, hiszen az állandó lakosság zöme itt lakik, fent, a faluban. De nyáron a „telepen” sokkal nagyobb a „népsűrűség”, s ezzel könyvtári ellátottság szempontjából is számolni kellene. Nyáron ott lenne nagyobb forgalom. A törzsolvasókon kívül mindössze 20 új, „nyári olvasónk" van. Ez persze nem jelenti azt, hogy nyaralás idején csak ennyi ember ér rá olvasni: valamennyi nagyobb üdülőnknek jelentős, jó állományú, saját könyvtáruk van, ezekből tehát senki sem jön a községi könyvtárba. Könyvállományunkra mi sem panaszkodhatunk: 8612 kölcsönözhető kötetünk van, jól válogatott, elég gazdag állomány. Évente 25 ezer forintot kapunk fejlesztésre, ebből 7 ezer forintot a községi tanács ad községfejlesztési alapból. És Balatonalmádiban? — A naponta kölcsönzött kötetek száma nagyon ingadozó: in. 66, 143... — mutatja a statisztikát Veres Hubáné könyvtáros. — Állományunk elég szerény: 4643 kötet. Ez talán még nem is lenne olyan nagy baj, mint az, hogy az alapállomány nagyon gyenge. És felfrissítésre nem is gondolhatunk, hiszen évente mindössze 20 ezer forintból gazdálkodunk. Ez éppenhogy elég az új kiadású, jobb könyvekre. A községfejlesztési alapból nem kapunk segítséget, azt az új kultúrház építési költségeihez tartalékolják. (Közbevetőleg: lehet, hogy a könyvtárosok ezt már csendes rezignációval mondják. Mi viszont túl szokatlannak tartjuk a Balatonalmádi Községi Tanács álláspontját. Annál is inkább, mert az a kultúrház csak 1967-ben készül el. Nem kellene ezt az álláspontot újraértékelni? — a szerk.) — Az új kötetek viszont elég kapósak — folytatja a gondolatsort Veres Hubáné. — Ezt egy statisztikai adat segítségével bizonyíthatnám: januárban, a bizonyos „hosszú, téli érték” idején 2351 kötet volt a forgalom, júniusban pedig 1929. Nyár ide, nyár oda, ez nem vészesen nagy ingadozás. Amellett, hogy csak 19 új olvasónk van... Nem sorolhatjuk tehát az üdülőhelyi könyvtárak szezonbéli „csúcseredményeit”, noha nem kell félreverni a harangokat sem. De annyi tanulságul mindenesetre megmarad: segítségre itt is, ott is szükség van. Mert akárhogy nézzük is, a kisebb forgalomnak nemcsak a nyár és a vendégcsábító Tó az oka. (P. Szűke) Kőszeg és Szombathely ünnepi műsorain Mozart opera az Isis szentélyben, a Psalmus Hungaricus Hitszegen Savaria karnevál történelmi jelmezekben Nyugatdunántúl két városa, a műemlékekben gazdag Kőszeg és a 2000 éves városi múltra visszatekintő Szombathely változatos, gazdag műsorokkal, rendezvényekkel várja vendégeit augusztusban. A szombathelyi műsorok közül kiemelkedik Mozart Varázsfuvola című operájának szabadtéri bemutatója az Isis szentélyben. A néhány éve feltárt és helyreállított műemlék az egyetlen olyan Isis szentély Európában, amely méltó keretet, természetes környezetet nyújthat a Varázsfuvola előadásának a nagy zeneköltő elképzelése szerint. Az Állami Operaház művészei augusztus 18-án, vasárnap mutatják be a művet a szombathelyi Erkel kórus és a városi szimfonikus zenekar közreműködésével, Kóródy András vezényletével. Az immár hagyományos Savaria karnevált augusztus 23-án rendezik Szombathelyen. A kétezer éves város történelmi múltját idézik és az egyes korszakokat jelképezik a felvonulók színes csoportjai, amelyek római, szláv, török korabeli ruhákban, jelmezekben érkeznek a Berzsenyi térre. A két nagyszabású rendezvényen kívül nagy érdeklődésre tarthat számot a Derkovits Gyula festményeiből álló kiállítás amelylyel szülővárosa adózik a nagy festőművész emlékének halála 30. és születésének 70. évfordulója alkalmával. A kiállítást a Savaria Múzeum termeiben augusztus 15-én nyitják meg. Ugyancsak e napon nyílik Gorka Lívia keramikus művész kiállítása. Augusztus 20-án a HVDSZ Központi Bihari János táncegyüttese ad műsort a szabadtéri színpadon. Kőszegen augusztus 22- én Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus és Sugár Hősi ének (Hunyady) című kórusművét mutatja be a Budapest Kórus Dunszt Mária, Ilosfalvy Róbert, Jámbor László, Radics Magda, valamint a szombathelyi Rákóczi úti általános iskola gyermekkórusának közreműködésével. A nagyszabású kórushangversenyt Forrai Miklós Kossuth-díjas karmester vezényli. Az ország minden részéről érkező vendégek számára augusztus 1-től 31-ig érvényes meghívót bocsátott ki a kőszegi városi tanács. Az IBUSZ és idegenforgalmi irodákban kapható, névre kiállított meghívó ezúttal határsáv belépő engedély is. Kőszeg Jurisich vár. Várrészlet.