Napló, 1968. szeptember (Veszprém, 24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-11 / 213. szám
Wift A Hazafias Népfront országos elnökségi ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége kedden Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. Meghallgatta Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront elnökének beszámolóját az időszerű hazai és nemzetközi kérdésekről. Megtárgyalta és a vitában felmerült kiegészítésekkel elfogadta „A szocialista demokráciáról” című anyagot, amelyet Bugár Jánosné főtitkárhelyettes terjesztett elő Elfogadta a Hazafias Népfront kongresszus utáni időszakra szóló mozgalmi programját, amelyet Erdei Ferenc főtitkár terjesztett elő. Az elnökség ezt követően Baratt József titkár előterjesztésére megtárgyalta és elfogadta az 1918—19-es forradalmi események 50., valamint a felszabadulás 25. évfordulójával kapcsolatos népfronttennivalókat. Menyitották az esti egyetemet Zircen Tegnap délután ünnepélyesen megnyitották a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem zirci, kihelyezett osztályát. Sipos László, a járási pártbizottság osztályvezetője beszélt a hallgatók előtt álló 3 éves feladatról. Az első évfolyamnak 29 hallgatója van, és ennek mintegy fele a járás községeiből látogatja a járási székhelyen működő kihelyezett tagozatot. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem zirci 3 éves tagozatának összesen 82 hallgatója van, a legkülönbözőbb foglalkozású dolgozók köréből. Mint azt a járási pártbizottságon elmondották, a tagozat hallgatói lelkiismeretesen és szorgalommal sajátítják el az anyagot és lemorzsolódás nincs. ■ mg proletárjai, egyesüljetek » XXIV. évfolyam 213. szám SZERDA 1968. szeptember 11. Ára 70 fillérNAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSAGfI ÉS A MEGYEI TIlRÜCS LAPJA l* intést . Hasznos ellenőrzés — társadalmi úton Tanácskozás a NEB munkájáról a megyei pártbizottságon A megyei pártbizottság és a megyei népi ellenőrzési bizottság tegnap délelőtt Veszprémben, a pártszékházba hívta össze a megyei, városi, járási népi ellenőrzési bizottságok, szakcsoportok, munkacsoportok elnökeit, legjobb aktivistáit, a vizsgált szervek képviselőit, valamint a járási és városi pártbizottságok titkárait, a járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit. Az aktívaülésen megjelent és felszólalt dr. Dobronoki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is A tanácskozáson résztvevőket Ábrahám Ferenc, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte. Rövid köszöntőjében utalt arra, hogy egy évtizedes fennállása alatt a NEB nagyon értékes munkát végzett. Sok segítséget adott a megyei és területi pártbizottságok, illetve tanácsok gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkájához. A népi ellenőrzés — amely elsősorban társadalmi eszközökkel lép fel a torzítások ellen — hasznos tevékenységet fejtett ki a vizsgált intézményeknél, vállalatoknál is. Ezt a munkát a megyei pártbizottság nevében köszönte meg Ábrahám elvtárs a több száz népi ellenőrnek. Németh István, a Veszprém megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a megyében tevékenykedő népi ellenőrzési bizottságok munkájának eddigi tapasztalatairól, valamint a Politikai Bizottság 1968. május 14-i határozatából adódó feladatokról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Többek között — a népi ellenőrzés tíz év alatt elért fejlődésének illusztrálására — elmondotta, hogy a megye területén 22 szakcsoport, 141 népi ellenőri csoport működik, amelyek révén községekig terjedően kiépítették szervezetüket, biztosítják a gyors információáramlást. A vizsgálatok hatékonysága javult, a minőségi változást jól érzékelteti, hogy az utóbbi években a vizsgált szervek szinte kivétel nélkül elfogadták a népi ellenőrök megállapításait. Amin viszont változtatni kell: előfordul hogy egyes vezetők csak késedelmesen és többszöri felszólítás után szüntetik meg az ellenőrzés során feltárt hibákat. Utalt az előadó arra, hogy eredményes tevékenységüket nagyban segíti jó munkakapcsolatuk a pártszervezetekkel, tanácsokkal, tömegszervezetekkel. A segítségnyújtás formái változatosak: helyszíni ellenőrzések, bizottsági üléseken való részvétel, beszámoltatás, tanácsadás. Példaképpen említette Pápát, ahol a járási, illetve városi tanács külön üléseken tárgyalta meg több fontos, közérdekű vizsgálat tapasztalatait. Az együttműködés szükségességét és hasznosságát hangsúlyozta több felszólaló is, és egyben azokra a „tartalékokra” is utaltak, amelyeket a jövőben ki kell használni. Az utóbbi időben Veszprém megye területén évenként több mint 2 ezer népi ellenőrt, 500 szakértőt vontak be a népi ellenőrzés vizsgálataiba A népi ellenőrök igényesek munkájukban, s felkészültségük is megvan megbízatásuk teljesítéséhez — állapították meg a beszámolóval egyetértően a vitában résztvevők. Néhány, tíz éve tevékenykedő népi ellenőr arról is beszélt ezen a tanácskozáson, hogy a vizsgálatok végzése közben igen sokat tanult. Jóleső érzéssel tapasztalták, hogy népi ellenőri munkájukon keresztül maguk is részeseivé váltak a jogalkotásnak: javaslataikkal nem egyszer rendelet formájában találkoztak (legutóbb például a takarmányellátással kapcsolatban). Dr. Dobronoki Gyula felszólalásában utalt a Politikai Bizottság májusi ülésére. Ezen vitatták meg a népi ellenőrzés munkáját, s azt pozitívnek értékelték; az elhangzott dicséretet ez alkalommal tolmácsolta a Veszprém megyei népi ellenőröknek. A jövő feladatairól szólva többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgálatoknak is igazodniuk kell az új gazdasági mechanizmushoz. Befejezésül Vándor József, a megyei tanács vb elnök-helyettese köszönte meg a népi ellenőrök munkáját, s közülük a 60 legrégibbnek és legjobbnak átnyújtotta a „Veszprém megyéért” emlékérmet. 30 ezer hold nyárfa Országos bemutató Devecserben 30 ezer hold nyárfa telepítésére készültek fel az állami gazdaságok. Az új intenzív erdők helyét már kijelölték. Értékes gazdaságossági számítások bizonyítják, hogy nemcsak az ipari termelésben pótolja a drága import alapanyagot, hanem többszörösére növeli a mezőgazdasági termelési értéket is. Ezzel a gondolattal kezdődött kedden Devecserben az állami gazdaságban az országos nyárfahasznosítási bemutató és tanácskozás, amelyen az Alföld és a Dunántúl mezőgazdasági üzemeinek, erdőgazdaságainak és kutató intézeteinek több mint száz képviselője vett részt. Az országos cellulóz program megvalósításának több mint felét az állami gazdaságok vállalták magukra. Ebből 3000 holdon a Devecseri Állami Gazdaság telepíti el a papírnyár szaporítóanyagát. Eddig nyolcszáz holdon már földbe kerültek az értékes csemeték, amelynek sajátos agrotechnikáját, gépesítését a helyszínen tanulmányozták a szakemberek. Itt találkozhattak először a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár új konstrukciójával, amelynek segítségével a telepítés folyamatát gyorsíthatják meg. A gödröket fúró berendezés igen nagy érdeklődést váltott ki. Itt mutatkozott be a nyárfák permetezésére alkalmas speciális berendezés, amely a Devecseri Állami Gazdaság szakembergárdájának az érdeme. A résztvevők azonban több megoldatlan problémát is felvetettek, így például gondot okoz, hogy az intenzív nyárfatelepítésekhez még mindig nincsen alkalmas szelektív gyomirtószer. Az eddig használatos más vegyszerek nem alkalmazhatóak. Nehézséget okoz még a nyárfa kitermelésének gépesítése, amelyre nincs megfelelő hazai konstrukció. A megoldást a kereskedelemtől várják. Az érdekes eszmecsere második napján különböző módszertani kérdésekkel foglalkoznak majd. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese Pozsonyban folytatta tárgyalásait. Képünkön: Kuznyecovot (jobbról) Ondrej Klokoc, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke (balról) fogadja. Középen Cservonyensko, a Szovjetunió prágai nagykövete. (Rádiótelefoto — CTK, CP) A nagyvázsonyi várudvarban (Fotó: Ruttkay Géza) Iparjogvédelmi hetek Szakszervezet az újítókért Szabályok és szabályzatok Mit mond a Találmányi Hivatal? Ma kezdődik a Szakszervezetek Megyei Tanácsának veszprémi székházában az az előadás- és konzultációsorozat, melyet a rendező szervek Iparjogvédelmi hetek néven hirdettek meg. Az SZMT és az Országos Találmányi Hivatal közös kezdeményezése tulajdonképpen a megyei iparvállalatok és mezőgazdasági nagyüzemek újítóit, újítási témákkal foglalkozó szakembereit hivatott tájékoztatni az új újítási rendelet kapcsán jelentkezett helyzetről. A következő hetekben, a megye más városaiban rendezik meg ezeket az előadásokat és vitákat. A rendezvénysorozat egyben egy régebbi igényt is kielégít, hiszen a rendeleteket helyenként félreértették. 37 megyei vállalatnál igyekeztek a vállalatnak megfelelő szabályzatokat kialakítani, mégis szembetűnő differenciák jelentkeztek többek között a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek újításainak értelmezésében. A 15. sz. AKÖV-nél összesen 47 olyan munkaterületet jelöltek meg, ahol az újítás kötelesség, míg a tanácsi építőkőfejtőnél csak hármat. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetekben a rendelkezések félremagyarázásáról van szó. Az iparjogvédelmi keteit másik fontos célja és feladata megvitatni az újítások benyújtásában és elfogadásában 1968. első félévében tapasztalt visszaesés okait, a megoldást találni azok orvoslására. Kevesebb a munkaügyi vita a vállalatoknál Értekezlet a döntőbizottságok tevékenységéről Tegnap délelőtt a szakszervezetek megyei tanácsának székházában mintegy 300 résztvevővel tartották meg a munkaügyi döntőbizottságok megyei értekezletét. Az értekezleten — melynek elnökségében helyet foglalt Szabó Kálmán, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának titkára, Kurbel Sándor, az SZMT vezető titkára, dr. Budai István a SZOT, dr. Zsiga László a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetői, dr. Pap János megyei főügyészhelyettes, dr. Tihanyi István megyei bíró, valamint Hauser János, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője — az 1968. január elsején életbe lépett új Munkatörvénykönyv kapcsán jelentkezett munkaügyi és munkajogi problémákat vitatták meg. A meghívott vendégek — a járási ügyészségek vezetői, megyei ügyészek, vállalati döntőbizottsági tagok, elnökök és vállalati igazgatók — első napirendi pontként dr. Kis Margitnak, a területi döntőbizottság vezetésével megbízott munkaügyi döntőbírónak beszámolóját hallgatták meg -nagy figyelemmel. A beszámoló rövid történeti áttekintés után rátért az utolsó három év munkájára. Utoljára három évvel ezelőtt találkoztak ugyanis ilyen nagy plénumon a döntőbizottsági ügyekben érdekelt szakemberek. 1965-ben a Munkatörvénykönyv módosítás hatását kellett elemezniük, most még nagyobb feladat hárult az értekezlet résztvevőire. Örvendetes tényként kell kiemelnünk a beszámolóból azokat az adatokat, melyek a szakszervezetek és döntőbizottságok jó munkáját igazolják, s azt a munkaügyi konszolidációt, melyet épp az új Munkatörvénykönyvvel kívánunk megvalósítani. Az utóbbi évek átlagában évente 8000 ügyet tárgyalnak a megyében a vállalati és területi döntőbizottságok. A legutóbbi hónapokban az ügyek száma csökkenő tendenciát mutat. S ez jó jel, mert bizonyítja, hogy egyre kevesebb vita, per jelentkezik a munkáltatók és dolgozók között. A megye 266 döntőbizottsága, s azok mintegy kétezer tagja átérzi munkájának, megbízatásának felelősségét, és a törvényesség maximális szem előtt tartásával igyekszik dönteni. A vállalati döntőbizottságok ítéleteinek helyességét igazolja az a tény is, hogy a vállalatoknál tárgyalt ügyeknek mindössze tíz-tizenöt százaléka kerül fellebbezés folytán másodfokon is tárgyalásra. Érdekes megvizsgálni, hogy a döntőbizottságok elé került ügyek milyen témák szerint csoportosíthatók. Az ez évi ügyek zöme — harminc-harmincöt százaléka — kártérítéssel kapcsolatos. A beszámoló itt megemlítette, hogy e vonatkozásban sok esetben túl enyhe ítéleteket hoznak a vállalati döntőbizottságok. Az ügyek mintegy egynegyede fegyelmi vétség, s csupán 10—13 százalékuk kapcsolatos felmondással. Ez a tavalyi gyakorlathoz képest erős csökkenést jelent, s feltehetően a reform szabályozó szerepének — és a megyében tapasztalható munkaerőhiánynak is — köszönhető. Részletesen foglalkozott a beszámoló a döntőbizottságok, vezetőinek és tagjainak szakmai továbbképzésével. Dr. Kis Margit beszámolóját élénk vita követte. Szabó Kálmán hozzászólásában a döntőbizottságok szerepét emelte ki társadalmunkban, hiszen ezek a választott szervek megtestesítői többek között demokratizmusunknak is. Másik jelentőségük abban rejlik, hogy mintegy összekötő kapocsként biztosítják a hármas érdekeltség, azaz a népgazdasági-társadalmi, a vállalati és az egyéni érdekek egységének érvényesülését. A sok hozzászólás közül még dr. Somlai Hilda, a Veszprémi Járásbíróság képviselőjének gondolatait emelnénk ki. Többek között a baleseti viták eldöntése után a rehabilitációk elhanyagolásáról beszélt. Az értekezlet végén Sturbel Sándor, az SZMT vezető titkára több járási és vállalati döntőbizottsági elnöknek ,,Kiváló szakszervezeti munkáért” elnevezésű, arany és ezüst fokozatú plakettet adott át. Az értekezlet résztvevői végül megválasztották azt a 15 küldöttet, akik majd október végén képviselik a megyét a döntőbizottságok országos évtkérletén.