Napló, 1969. november (Veszprém, 25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

2 Véget ért az angol KP kongresszusa Nagy-Britannia Kommunista Pártjának 31. kongresszusa kedden befejezte munkáját. A záróülésen határozatot hoztak a nemzetközi kommunista mozgalomról. A határozat egyebek között leszögezi: a kongresszus üdvözli az imperializmus elleni harcban elért nagyfokú egységet, de úgy véli, hogy ezt a harcot csak akkor lehet a leghatékonyabban folytatni, ha lépések történnek azoknak a nézeteltéréseknek a leküzdésére, amelyek világmozgalmunkban a szuverén kommunista pártok közötti kapcsolatok elveinek gyakorlati alkalmazásával összefüggésben merültek fel, s ha helyreáll az egység. A Skócia és Wales nemzeti jövőjéről hozott határozat NAPLÓ 11 helsinki tárgyalások esti műnké itése Általános sztrájk Olaszországban Humphrey támadja a Nixon-kormányt A hétfői ünnepélyes megnyitó után kedden sor került a stratégiai fegyverkezés korlátozásával kapcsolatos szovjet-amerikai tárgyalások első munkaülésére — ezúttal az Egyesült Államok helsinki nagykövetségén. A megállapodás szerint ugyanis a tanácskozásokat felváltva a szovjet és az amerikai nagykövetségen tartják és az elnök személye is hasonlóképpen változik. Ennek megfelelően az első ülésen Gerard C. Smith, az amerikai delegáció vezetője énökölt. Urho Kekkonen finn köztársasági elnök egyébként fogadta a két küldöttség vezetőit és tagjait. A vendéglátó ország államfője ezzel a gesztussal is kifejezte azt a meggyőződését, milyen jelentős esemény a két nukleáris nácskozás a szuperhatalombaa legpusztítóbb és egyben legköltségesebb fegyverek gyártásának és alkalmazásának korlátozásáról. Itália kék ege alatt politikai értelemben is meleg volt az ősz és most, a télbe átcsapó időjárás hideg szele sem hűtötte le a forró indulatokat. A világ nagy hírügynökségei és rádió- valamint televízióállomásai nagy szenzációként jelentették, hogy az olasz szakszervezetek november 1íra, szerdára általános munkabeszüntetést hirdettek. Régóta tartó és egyre súlyosbodó szociális feszültség öltött ilyen komoly méreteket Olaszországban. Az olasz dolgozók hatalmas tömegei úgy érzik, messze nem megfelelő arányban részesülnek a vállalkozók profitjának növekedéséből, miközben a megélhetési költségek gyorsan növekednek. A nyugatnémet kereszténydemokrata unió, a CDU kongresszusának második és utolsó napja az elsőnél is jobban tükrözte a kormányzástól két évtizede először párt idegességét. megfosztott Bár, mint várható volt, újra Kiesingert választották országos elnökké, a parlamenti fő frakció vezére, Barzel, félreérthetetlen támadást intézett az exkancellár ellen, amikor a párt „hibás választási taktikájáról*” beszélt. A jelek szerint a választási kudarcból legalább egy tanulságot levont a CDU: azt, hogy a felnövekvő új nemzedékre teljesen hatástalan a vaskalapos régi gárda frazeológiája. Kiesingert meg kellett választani, mert a CDU nem engedhette meg magának azt a fényűzést, hogy a folyamatosságnak legalább ezt az illúzióját félredobja, így ellenjelöltet nem is állítottak. A szűkebb pártvezetés személyi összetétele ugyanakkor meglehetősen pontosan tükrözi a választók csömörét: az öt alelnök közül mindössze Schröder maradt meg a nagy befolyást biztosító székben, négy helyre viszont új, az ifjúság számára relatíve elfogadhatóbb személyiségek kerültek. üdvözli azt a mozgalmat, amely skót és walesi parlament létrehozását, a nem angol országrészek demokratikus önkormányzatának fokozását tűzik ki célul. Humphrey vádja A szólásszabadság korlátozására tett kísérletekkel vádolta meg a Nixon-kormányt Hubert Humphrey volt alelnök. A demokrata párt tavalyi elnökjelöltje kijelentette: A kormány a legalantasabb ösztönökre igyekszik apellálni a hírközlő szervek ellen indított kampányban és meg akarja gátolni az ellenvélemény szabad kifejtését. Humphrey most kijelentette, hogy a kormány átfogó, előre kitervelt kampányt kezdett a szólásszabadság korlátozására, s ebbe beleillik az a magatartás is, amelyet a háborúellenes tömegmozgalommal szemben tanúsít. A volt alelnök azt mondotta, hogy Agnew és társai „kinyitották Pandora szelencéjét, amely az elnyomáshoz és a reakcióhoz vezethet az országban”. Humphrey kezdeményezésére a demokrata párt országos bizottsága megfigyelő csoportot hozott létre „a szólásszabadság korlátozásának ellenőrzésére”. Nixonnak tűzszünetre kell törekednie, mivel — fűzte hozzá Humphrey — ez az egyetlen út, amely politikai megoldásra vezet. Hrbek nyilatkozata Jaromir Hrbek cseh közoktatásügyi miniszter prágai újságíróknak a művelődésügy és a közoktatás fontosabb feladatairól nyilatkozott. A miniszter hangoztatta hogy a feladatok között jelenleg az első helyen a politikai nevelőmunka szerepel. A pedagógusoknak a szülők segítségével meg kell szüntetniük a tanulók fejében uralkodó zűrzavart, elejét kell venniük az ellentmondásos befolyásolásoknak. Az öreg Kennedy halála Hyannisport-i otthonában kedden meghalt Joseph Patrick Kennedy, a világ egyik leghíresebb dinasztiájának alapítója. A 81 éves Kennedy szombaton szívrohamot kapott s ez okozta kedden bekövetkezett halálát. Az ír bevándorló családból származó Kennedy édesapjának Bostonban kocsmája volt. Joseph Patrick tanulmányai befejeztével — amelyeket a Harvard egyetemen végzett el — banktisztviselő lett, majd a hajóépítő-iparba került. Mint üzletember nagy sikereket ért el a filmiparban és különböző ipari beruházásokkal. Huszonötéves korában ő volt az Egyesült Államok legfiatalabb bankelnöke. A II. világháború idején szerepet játszott a politikai életben is Roosevelt elnök 1938-ban az Egyesült Államok londoni nagykövetévé nevezte ki. Az üzleti életben aratott sikereivel ellentétben magánéletében egyik csapás a másik után érte. Legidőseb fia, Patrick Joseph 1944-ben elesett a II. világháborúban. John Fitzgerald, az Egyesült Államok volt elnöke 1963-ban, Robert pedig 1968- ban politikai gyilkosság áldozata lett. Négy fia közül csak egy van életben: Edward Kennedy szenátor, öt lánya közül egy, Kathleen egy repülőgépszerencsétlenség alkalmával vesztette életét A CGT elnökének felszólalása A CGT 37. kongresszusának keddi tanácskozásán Andre Berteloot, a CGT titkára előterjesztette a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó javaslatot. A vitában felszólalt Benoit Frachon, a CGT elnöke. Hosszú éves tapasztalatai alapján indokolta meg, hogy miért utasítják el azt a javaslatot, amellyel egyesek meg akarták tiltani, hogy a CGT aktivistái és vezetői a szakszervezeten kívül funkciót töltsenek be politikai pártokban, különösen a Francia Kommunista Pártban. A javaslatok felvetésének egyetlen célja az erősödő egység aláásása. A pártfunkció és a szakszervezeti funkció nem összeférhetetlen — mondotta. — Nem lehet a szakszervezeti vezetőknek azt a demokratikus jogát korlátozni, hogy választott tisztséget töltenek be a munkásosztály politikai pártjában. A keddi ülésen szólalt fel a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség képviselője. Ez az első eset hogy az NDK szakszervezeteinek küldöttsége engedélyt kapott az illetékes francia hatóságoktól, hogy a CGT kongresszusára Kranciaországba utazzon. Ma lesz a Hold-séta Hold körüli elliptikus pályára állt az Apolló–12 űrhajó. A kritikus manőverre magyarországi időszámítás szerint röviddel hajnali öt óra előtt került sor, amikor az űrhajó a Hold emberi szem számára láthatatlan oldalán haladt s így rádióösszeköttetés sem állt fenn vele. Az űrhajósok megfigyeléseket végeztek a Hold felszínéről, beleértve a tervezett leszállóhelyet a ,,Viharok Óceánja” néven ismert viszonylag sík területet. Conrad, Bean és Gordon a szükséges vizsgálatok elvégzése után 8 és fél órás pihenőt kapott. — a holdraszállás előtt utoljára. A Hold-séta ma déli 12 óra előtt kezdődik meg. Kedden magyar idő szerint 18 óra után a NASA űrhajózási hivatal képviselői bejelentették, hogy napkitörést észleltek. Hozzáfűzték, hogy az információk szerint ez nem veszélyezteti az űrhajósok biztonságát ESEMÉNYEK VARSÓ sorokban Varsóban megkezdte tanácskozásait a KGST vegyipari állandó bizottságának 33. ülésszaka. Az állandó székhellyel Berlinben működő bizottság a népi Lengyelország negyedszázados jubileumi évében a gyors ütemben fejlődő lengyel vegyipar kimagasló eredményei elismerésének jeléül tartja mostani ülésszakát Varsóban. AMMAN Kedden reggel tűzharc bontakozott ki a Jordán folyó két partján állomásozó izraeli és jordániai alakulatok között. Ammani katonai szóvivő szerint az izraeliek tüzet nyitottak a Turkmanijah közelében tartózkodó jordániai csapatokra. Jordániai részről a tüzelést viszonozták. PEKING A Kínai Népköztársaság idén igen jó termést takarított be. Mind nyáron, mind ősszel kiváló gabonatermést arattak az országban. Gyapotból, teából és dohányból ugyancsak igen jó volt a termés. vatikánváros VI. Pál pápa hétfőn ismét szót emelt a vietnami háború befejezéséért, az igazi és tartós béke megteremtéséért gyors tárgyalások útján. KAIRÓ Az Egyesült Arab Köztársaság a soron következő öt év alatt csaknem 1 milliárd egyiptomi fontot fordít az ipar fejlesztésére. GAZA Izraeli katonák keddre virradó éjjel a nyílt utcán agyonlőttek két arabot a gázai övezet déli részén fekvő Rafah városban. A hivatalos szóvivő szerint az éjszaka lemészárolt arabok „megsértették a kijárási tilalmat”. BRAZZAVILLE Ngouabi, Brazzaville Kongó elnöke kedden rádióbeszédben jelentette be, hogy külön forradalmi bíróságot alakítanak katonai és polgári jogászokból az országban nemrég leleplezett összeesküvés egyes vonatkozásainak kivizsgálására. Az összeesküvők ügyében katonai bíróság ítélkezik. Sovány vigasz a kancellári szék elvesztéséért: az immár ellenzékbe szorult Keresztény Demokrata Unió kongresszusa ismét Kiesingert választotta elnökévé. Képünkön az exkancellár (jobb oldalt) Barzellal, a parlamenti frakció vezetőjével. (A Napló képtávírója) Szerda, 1969. nw«nb» 19, A szovget—amerikai párbeszéd A Szovjetuntív és az Egyesült Államok képviselői november 17-én találkoztak Helsinkiben hogy egyeztessék a fegyverkezési hajsza megállítására összehívandó értekezlet kérdéseit. A találkozót az előzetes jókívánságok özönével nalmozták el. Sok állam kormánya, az ENSZ , U Thant személyében, a Béke Világtanács és a világsajtó üdvözölte a két nagy párbeszédét. A New York Times október 27-i számában így írt: „az előzetes helsinki tárgyalások fordulópontot jelenthetnek az emberiség történelmében.” Természetesen nem mindenki ért egyet ezzel a találkozással. Katonai nyelven szólva „megelőző akciót” folytatnak a hadiipari komplexum emberei. Pedig ebben az esetben az USA nemzeti érdekeinek megfelelően, presztízsveszteség nélkül jelentősen csökkenthetnék a hadikiadásokat és a fennmaradt összeget a belső problémák rendezésére fordíthatnák. Az ellentámadás négy irányba indult: Az első irány, hogy igyekeznek elültetni egy gondolatot: a Szovjetuniónak nem szabad hinni, ismételgetik, és amerika biztonságát csak katonai erejének szüntelen növelése garantálhatja. A Pentagon különböző katonai intézkedéseket, megbeszéléseket tervezett, mit meghiúsíthat a helsinki megbeszélés. Ha abból indul ki valaki, hogy a partner nem hisz neki, akkor ő sem hihet a partnerének: ez a bizalmatlanság láncreakciója. Ebben az esetben a megbeszélés sikertelensége biztosított. Másodszor, javasolták, hogy a megbeszélés sorsa kössék össze más nemzetközi kérdésekkel. Ez azt jelentené, hogy az egyéb kérdésekkel terhelt tárgyalás elsüllyedne a mélybe. Az amerikai adminisztráció véleménye szerint ugyanis a gyakorlatban elválaszthatatlanok egymástól az egyes nemzetközi kérdések.., ilyen jelzés magyarázat maga is magyarázatra szorul. Magától értetődő, hogy világunkban szinte minden kölcsönös kapcsolatban áll egymással. Az ilyen dialektikus szemlélet nem nyomhat el egy másik dialektikus szemléletet, hogy a konkrét kérdéseket konkrétan kell vizsgálni. Jelen esetben a megbeszélésekről csak úgy eshet szó, ha nincsenek előzetes kikötéseink. Ebben az esetben számíthatunk a sikerre. Harmadszor, olyan híreket szellőztetnek, amely szerint Washington és Moszkva között megegyezés készül harmadik országok feje felett és azok bőrére. Most ne is beszéljünk arról, hogy a Szovjetunió ilyen megállapodást sohasem hajlandó kötni, egyszerűen állapítsuk meg, hogy a szovjet—amerikai megállapodás a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról a világ többi országainak is érdeke. Végül negyedszer, a nyugati sajtóban pesszimista jóslatok jelennek meg az akadályokról, amelyek egyesek szerint leküzdhetetlenek. Kétségtelen, hogy a megbeszélés közelről sem hétköznapi, de ha a kívánság megvan, a siker nem marad el, így nyilatkozott Harrimann ismert amerikai diplomata is, aki talán a legtöbbet tárgyalt a szovjet kormányképviselőkkel. „Természetesen az atomfegyver elterjedését megakadályozó szerződés elkészítése során is voltak gyanakvó pillanataink, mégis, két hét alatt sikerült tető alá hozni Moszkvában a megállapodást” — mondotta Harrimann. Ami a Szovjetuniót illeti, álláspontja a helsinki tárgyalások tekintetében félreérthetetlen. Mi az általános és a«»jós leszerelés mellett vagyunk, idevonatkzó javaslataink listája egymagában is tekintélyes. Mi olyan komolysággal és felelősséggel mentünk Helsinkibe, amilyent ez a kérdés megérdemel. G. Geraszimov Az út Helsinkiben. Budapesttől Prágáig Időben is, földrajzilag is fontos annak az útnak vizsgálata, amelynek végén a finn fővárosban össze kell ülni földrészünk valamennyi országa képviselőinek, hogy megvitassák az európai biztonság oly időszerű kérdéseit. 1969. március 17-én hozták nyilvánosságra a Varsói Szerződés tagállamai az Európa országaihoz szóló Budapesti Felhívást. Ez a tömör, földrészünk jövőjéért érzett, felelősségtől áthatott okmány leszögezi, hogy a történelem akaratából egymás mellett kell élnünk; az azonban, hogy ez az egymás mellett élés békés, jószomszédi legyen, a kormányok és a népek akaratától függ. A Varsói Szerződés tagállamai ezért javasolták, hogy mielőbb üljenek egy asztalhoz Európa különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és nagyságú országai, s az egyenjogúság, jószándék és a tények tiszteletben tartása szellemében vitassák meg az európai biztonság megszilárdításának kérdéseit. A márciusi budapesti felhívást általában pozitív visszhang fogadta A sokasodó helyeslő visszhang közepette foglalt állást hivatalos, nemzetközi érvényű kezdeményezéssel a budapesti felhívásra május ötödikén a finn kormány bejelentette, hogy közre kíván működni az értekezlet előkészítésében és megtartásában. Finnország ezzel a lépéssel bekapcsolódott az előkészítés munkájába: vendéglátó fővárosként az összeurópai biztonsági értekezlet jövendő színhelyéül is ettől az időponttól emlegette a világ Helsinkit. A finn diplomácia a maga lehetőségeivel szélesítette tovább a szocialista országok március 17-e után megkezdett diplomáciai akcióit. S ma már a budapesti felhívásban foglalt megállapítás — „egyetlen európai kormány sem emel szót az összeurópai értekezlet gondolata ellen” — a tények alapján így realizálható: harminchárom európai ország közül huszonkettő lényegében igenlő feleletet adott a felhívásra, támogatja az értekezlet gondolatát. (Novemberig a finn kormány 28 országnak küldte el az értekezlet-javaslatot, tehát az arány igen jó. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az eddig meg nem kérdezett országok többsége is igennel felel majd.) Nem lenne persze teljes a kép, ha nem említenénk meg: vannak, akik a legkülönbözőbb ürügyekkel szeretnék a végtelenségig kitolni az értekezlet egyébként indokolt és szükséges előkészítőszakaszát. Ilyen állásfoglalása volt a legutóbbi időben Brasio NATO-főtitkárnak és Healey angol külügyminiszternek is. A nyugati sajtó nagy része — a hidegháborús lapok és rádió, tv-állomások — szintén fanyalogva s az állítólag áthidalhatatlan nehézségeket emlegetve „óv a sietségtől”. (Hallatszottak ilyen hangok a legutóbbi brüsszeli NATO-tanácskozáson is.) Pedig már a budapesti felhívás emlékeztetett rá, hogy a második világháború immár negyedszázaddal történt befejezése óta még nem ültek le egy asztalhoz az összes európai országok, így hát nagyon is időszerű, egyáltalán nem elsietett a konferencia mielőbbi kezdete. Éppen ezért javasolta most, a szocialista országok külügyminisztereinek prágai tanácskozása: legyen az időpont 1970 első felének valamelyik napja. Érdemes egy pillanatra megállni a második világháború óta eltelt negyedszázad említésénél. Ez alatt a negyedszázad alatt ugyanis nemcsak kialakult, meg is szilárdult Európa mai rendje; véglegessé és megváltoztathatatlanná lettek a német militarizmus és nácizmus szétzúzásának pillanatában kialakult társadalmi viszonyok, bennük a határok is. Ma minden józan ember tudja Európában, hogy a biztonság alapvető feltétele az európai határok — köztük az Odera—Neisse-határ és az NDK és az NSZK közötti határ — sérthetetlensége. Ha Európában, annak nyugati felén valaki ma értelmesen végiggondolja az elmúlt 25 év politikai történetét, csak közveszélyes, a békét fenyegető gyújtogatóknak nevezheti azokat, akik a kialakult realitások elismerése helyett a földrész térképének átrajzolásáról szőnek gonosz álmokat. A Varsói Szerződéshez tartozó országok külügyminiszterei, amikor prágai értekezletükön most kétpontos, világos napirendet javasoltak a Helsinkibe összehívandó összeurópai értekezlet számára, a realitások, a status quo elismerésére és tiszteletben tartására gondolva ajánlották első napirendi pontként az európai biztonság megteremtését, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondást az európai országok kapcsolatában. A budapesti felhívástól a prágai javaslatokig eltelt időben jelentősen közelebb kerültünk az értekezlet megvalósulásához, túl az időbeni közeledésben, a földrész politikai köreiben kialakult pozitív állásfoglalások területén is. Gárdos Miklós (Folytatjuk)