Napló, 1970. február (Veszprém, 26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
OLVADÁS Fotó: Péterfay Endre „Szolgálják még jóban a lakosságot a kisperi szövetkezetek!“ A választmány elfogadta a KISZOV új alapszabálytervezetét és az elnöki beszámolót A Kisipari Szövetkezetek Veszprém megyei Szövetsége tegnap, a KISZÖV székházában kibővített választmányi ülést tartott, amelyen részt vettek: Tóth István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kardos Géza, az OKISZ elnökhelyettese, dr. Spilák Antal, a megyei pártbizottság ipari osztályának, vezetője, Farkas Tamás, a megyei tanács ipari, osztályának vezetője, Levitusz Károly, a MESZÖV elnöke, Römer Pál, a Bakonytáji Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, a KISZÖV választmányának tagjai, a vezetőség és a szövetkezetek elnökei. A választmány először elfogadta azt a javaslatot, hogy kooptálással kibővítse sorait és a legközelebbi küldöttközgyűlésig annak jogkörét gyakorolva intézkedjék egy sor fontos tennivaló elvégzésében. Ezután a részvevők megvitatták és a javaslatokkal, valamint kiegészítésekkel elfogadták azt az új alapszabályzat tervezetet, amely, a közgyűlések határozatai alapján a szövetségbe tömörült 20 szövetkezet törvénye lesz, s amelynek alapján a jövőben működni, gazdálkodni fognak, s a KISZÖV ellátja érdekképviseletüket. Az új alapszabály tervezetet a KISZÖV szerkesztő bizottsága a szövetkezetek véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembevétele után dolgozta ki, s most a választmányi ülés után a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztik jóváhagyásra. Patkós Albert, a KISZÖV elnöke beszámolt a választmánynak a szövetségbe tömörült szövetkezetek és a megyei érdekképviseleti szerv 1969-ben végzett munkájáról. Rámutatott, hogy bár a megyei pártbizottság nemrég pozitívan értékelte a megyei kisipari szövetkezetek tevékenységét, a lehetőségeket még koránt sem használták ki. Mind a gazdasági, mind pedig a politikai munkában sok még a tennivaló. Dr. Kardos Géza, az OKISZ elnökhelyettese főként azt hangsúlyozta, hogy a kisipari szövetkezetek olyan termékeket készítsenek, amelyek megfelelneka piaci igényeknek, a lakosság kívánalmainak. Tóth István,a megyei pártbizottság titkára elmondotta, hogy a pártbizottság nagy figyelemmel kíséri a megyei szövetkezetek fejlődését. Nemcsak azért, mert igen szerves a kapcsolatuk a lakossággal, hanem, mert jelentős részt vállalnak a párt gazdaságpolitikájának megvalósításából, többek között a lakásprogram teljesítéséből, a foglalkoztatottság növeléséből. Nyereséges gazdálkodásukkal több ezer dolgozó életszínvonalának emelését segítik. A megye szövetkezeteire is jellemző az az erőteljes átrendeződés, amely a gazdasági reform óta az egész népgazdaságban végbemegy. A megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a jövőben jobban kell koordinálni a munkát a termelő, a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek között, lényegesen többet kell áldozni a fejlesztésre, a korszerűsítésre, a politikai munka erősítésére, a szolgáltatások bővítésére. Ez utóbbi olyan tartalmi eleme a munkának, amely nélkül nem lehet dolgozni. A szövetkezet vezetőinek állandóan figyelniök kell a lakosság új igényeit, s igyekezzenek ezeket mielőbb kielégíteni. Elismeréssel szólt az eddigi munkáról, s hangsúlyozta: az új alapszabály elfogadásával lényegében új típusú szövetség alakult, amelynek kötelessége, hogy a törvény segítségével felelősséggel oldja meg a jövőbeni nagyobb feladatokat. . Világ proletárjai egyesüljetek! Szerda, 1970. február 25. Arami fillér XXVI. évfolyam — 47. szám Továbbra is szükség van Veszprém megye szénbányáira NÖVEKVŐ IGÉNYEK, GYARAPODÓ GONDOK — 250 EZER TONNA SZÉN TERVEN FELÜL — BÉRFEJLESZTÉSRE 3 ÉS FÉL MILLIÓ FORINT — KÖSZÖNET A SZABAD SZOMBATOK S A VASÁRNAPOK FELÁLDOZÁSÁÉRT — ÜLÉST TARTOTT A SZAKSZERVEZETEK VESZPRÉM MEGYEI TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE Tegnap délelőtt Veszprémben az SZMT székházában ülést tartott a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának Elnöksége. Első napirendi pontként a Középdunántúli Szénbánya és a Várpalotai Szénbánya Vállalat igazgatója megyénk szénbányáinak helyzetéről és a zavartalan tüzelőellátás érdekében tett intézkedésekről adott számot. Mindkét szénbánya vállalat az elmúlt esztendőben rendkívül nehéz körülmények között teljesítette a reá háruló feladatokat, amelyek jelentősen meghaladták a tervezett célkitűzéseket. Az ország energiafogyasztása ugyanis nagyobb mértékben növekedett 1969-ben, mint azt tervezték, késlekedett néhány import tüzelőanyag megérkezése és a szénhidrogénprogram megvalósításába is akadályok keletkeztek, ezért a tervezettnél több szenet kellett kitermelnie a Várpalotai és a Közép-dunántúli Szénbánya Vállalatnak egyaránt. A KDX bányáinak termelési programja 1969-ben 2,7 millió lott, e helyett az igények kielégítésére 2,9 millió tonna , szenet termeltek, s még ezzel sem tudták teljes mértékben ellátni az ipart és a kereskedelmet. A Várpalotai Szénbánya Vállalatnál ugyan csökkent a nyerslignit-termelés az előző évhez képest, de a minőségileg magasabbra értékelt, s a piacon keresettebb a hydrált lignitből, s a brikettből fokozták termelésüket. A brikettgyár például 1968-hoz képest másfélszeresére növelte termelését. A fokozottabb minőségi követelményeknek kívánt eleget tenni a KDT is, amikor növelte durvaszén termelését és programon felül közel 180 ezer tonna durva szénnel is igyekezett kielégíteni a kereskedelem igényét. A beszámoló és mindkét vállalat igazgatójának szóbeli kiegészítése hangsúlyozta, hogy e megnövekedett termelési feladatok megoldásához igen nagy anyagi erőfeszítéseket kellett tennie a vállalatoknak. Az energiahordozókban történt változás térhódítása a köztudatban nagyarányú munkaerőfluktuációt okozott a KDT- nél és Várpalotán egyaránt. Az utóbbinál például 1969- ben 1141-en léptek ki, s mindössze 958 volt a felvettek száma. Az előző évihez viszonyítva mintegy 200 bányász hiányzott a tervezett létszámból. Hasonló volt a helyzet a Közép-dunántúli Szénbánya Vállalat üzemeiben. 2116-an léptek ki egy esztendő alatt, míg a belépettek száma 1835 volt. A munkaerővándorlás a jelek szerint folytatódik, és például a KDT-nél januárban a 135 belépővel szemben 188-an léptek ki. A létszámhiány ellensúlyozására kénytelen volt elsősorban a Várpalotai Szénbánya Vállalat feladatainak teljesítése érdekében pótműszakot bevezetni és sok szabad szombaton és vasárnap is dolgoztak a bányászok. Gyakorlatilag minden bányász tíz műszakkal dolgozott többet az évi rendes mnkaidejénél. A túlórák magas száma természetesen jelentős bérszínvonaltúllépést okozott, amely Várpalotán összességében megközelítette a 4 millió forintot. Ugyanakkor mintegy 3 és fél millió forint bérfejlesztéssel is igyekeztek a hatékonyabb munkára ösztönözni. A KDT bányáiban a bérszínvonal 3,3 százalékkal emelkedett, nem számítva a termelő vasárnapok bérét. A különböző, s nem kis összegű jutalmakkal is igyekezett mindkét vállalat kifejezni megbecsülését, elsősorban a törzsgárdatagok iránt. A várpalotai bányáknál például 2 és fél millió forint jutalmat fizettek ki 1969- ben. A KDT-nél pedig a több mint háromhetes nyereségrészesedés szolgálja az eredményes munka elismerését. A bérjellegű anyagi juttatások mellett mindkét vállalat nagy figyelmet fordított szociális, kommunális ellátásának fejlesztésére, a munkásszállítások korszerűsítésére, a munkásszállók modernizálására. Nem kis erőfeszítéseket tettek a műszaki fejlesztés érdekében, amely hatékony eszköznek bizonyult a létszámhiány pótlásakor. A Közép-dunántúli Szénbánya Vállalat üzemei felszereltségüket tekintve ma már az ország legkorszerűbb bányái közé tartoznak. De túl a különböző műszaki, szociális, kommunális fejlesztéseken a létszámhiány pótlásának, illetve a létszám megtartásának leghatékonyabb útja — hangsúlyozták a beszámolók, s az SZMT elnökségének határozata — erőteljesebb propagandával megértetni a közvéleménnyel, a bányászokkal, hogy Veszprém megye bányáira szükség van, e bányák szenét igényli a népgazdaság. Az energiahordozókban történt változás csak fokozatosan és a perspektivikus távlatokban érinti a szénbányászatot, de Veszprém megyében még nagyon sokáig szükség lesz minden gazdaságosan és korszerűen dolgozó bányára. Az SZMT elnöksége, miután jóváhagyta és elfogadta az előterjesztett beszámolókat, köszönetét fejezte ki megyénk szénbányászainak azért az áldozatos munkáért, amelyet az elmúlt esztendőben fejtettek ki, s a különböző nehézségek ellenére is túlteljesítették feladataikat. Így sikerült megakadályozni, hogy jelentősebb zavar keletkezzék megyénk szénellátásában. A bányászok szabad szombatjainak és vasárnapjainak feláldozásáért külön is köszönetet mondott az SZMT elnöksége a megye lakosságának nevében. Ezt követően a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának Elnöksége meghallgatta a Bakony Művek jubileumi munkaversenyéről szóló tájékoztató jelentést, megvitatta, az üzemi demokrácia helyzetét, a szakszervezetek ez évi feladatait a demokrácia fejlesztésében, majd vegyes ügyeket tárgyalt. A. A. Ünnepélyes gyűlést tartott a keszthelyi Úttörő Honvédelmi Zászlóalj A Honvédelmi Zászlóalj úttörői és parancsnokai a Fegyveres Erők Klubjában ünnepi gyűlés keretében megemlékeztek a szovjet hadsereg megalakulásának 52. évfordulójáról. Emlékbeszédet mondott Marton Jenő, a KISZ KB nevelési tanácsának tagja. Részt vettek az ünnepségen • Járási Úttörő Elnökség tagjai, a tanács vezetői, a honvédség képviselői, és a testvéri szovjet pionírszervezet 15 pajtása A szovjet és magyar úttörők ajándékokkal kedveskedtek egymásnak. Az elmaradhatatlan jelvénycsere, a közös játék, sakkverseny, és az ezt követő tánc felejthetetlenné tette ezt a napot az úttörőknek. A szovjet pajtások nevében P. V. Valentyina úttörővezető köszönte meg a meghívást, megígérte, hogy a keszthelyi Úttörő Honvédelmi Zászlóalj névadó és zászlóavató ünnepségén ugyancsak részt vesznek a szovjet pajtások. MJ. Választék, színvonal, árak Tegnap délelőtt a Hotel Veszprém nagytermében ünnepi eseménnyel folytatódott a Veszprém megyei farsang rendezvénysorozata. Az ünnepi rendezvényen megjelent Síró Tibor, a Bel- kereskedelmi , Minisztérium főosztályvezetője. Patkós Lajos, a megyei tanács vb osztályvezetője, valamint a vendéglátóipari vállalatok vezetői is. Mintegy kétszáz hallgató előtt Sivó Tibor tartott értékes előadást a vendéglátóipar és idegenforgalom ez évi feladatairól, a távlati fejlesztési tervekről. A vendéglátóipar 1969-ben sikeres évet zárt,s várható, hogy 1970-ben még nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Az év első hónapjában, a tavaly januárihoz képest 10— 72 százalékkal emelkedett éttermeinkben és egyéb szórakozóhelyeinken a forgalom. Ez a 10 százalék sejteti, hogy az év folyamán további emelkedésre számíthatunk, az idegenforgalom növekedésével párhuzamosan. Ahhoz azonban, hogy a megnövekedett igényeket maradéktalanul ki tudja elégíteni a vendéglátóipar, növelni kell a választékot, olyan árrendszert kell kialakítani, amely a közönség minden rétegének megfelel. Javítani kell a kiszolgálás színvonalát, folyamatos tájékoztatásra, propagandára van szükség. A továbbiakban egy „elveszett korosztályról"– beszélt az előadó. — Az óvodások teljes ellátást kapnak napközben, az egyetemisták számára ott a menza. De hol étkeznek az általános és középiskolások, s ezen kívül milyen szórakozási lehetőséget nyújtottunk nekik? Hattól tizenhét éves korig nem mindenhol tud megfelelő ellátást biztosítani a gyermekélelmezés. Feladatot és lehetőséget is jelent ez egyben.” Sivó Tibor felhívta a figyelmet a csökkentett munkaidőből adódó „hosszított hétvégére” arra az igénynövekedésre, amit mindenképpen ki kell elégíteni. Előadása végén a főosztályvezető a vendéglátóipart és az idegenforgalmat egyaránt érintő témákra hívta fel a szakemberek figyelmét. Az érdekes előadást izgalmas vetélkedő követte. A megye legjobb cukrászai és hidegkonyhai szakácsai mérték össze tudásukat és „főzőkanalukat”. A cukrászok versenyében Módos Árpád (a közelmúltban mutattuk be a Naplóban) a bakonyszentlászlói cukrászat vezetője, a hidegkonyhai szakácsok versenyében Palotás Rudolf, a Hotel Veszprém konyhafőnöke szerezte meg az elsőséget. Munkában a zsűri Fotó: Péterfay Endre