Napló, 1970. november (Veszprém, 26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
~s / Palesztin gerillaszervezetek egyesülési tárgyalásai Napi külpolitikai kommentárunk Változatlanul a nemzetkő» érdeklődés homlokterrében áll az amerikai agresszorok újabb háborús cselekménye: az a tény, hogy a múlt hét végén ismét bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A nemzetközi visszhang jelentős része megegyezik a magyar reagálással: miként népünk, úgy a világ közvéleményének többsége is elítéli a bombázások felújítását. Nehéz felderíteni, milyen szándék, elképzelés, politikai elhatározás vezette Nixont, amikor a bombázásra parancsot adott. (Mert személyesen ő hozta ezt a döntést az USA nemzetbiztonsági tanácsának múlt csütörtöki ülésén.) Laird hadügyminiszter most amerikai hadifoglyok kimentését célzó akcióról beszél, de ez nem módja a fogolyszabadításnak. Más megfigyelők szerint Nixon ezzel az újabb „kemény” politikával akar nyomást minkra. gyakorolni a vietnaHa csakugyan ez volt a cél, máris megbukott, hiszen Xuan Thuy, a Párizsban tárgyaló VDK-küldöttség vezetője rögtön azzal válaszolt, hogy ezen a héten nem hajlandó megtartani a szokásos csütörtöki ülést. Egyébként is: a VDK, a DNFF, a DIFK és Vietnam népe az agresszió fokozódására sohasem békülékenységgel válaszolt, ellenkezőleg: mindig akkor mutatott tárgyalókészséget (amikor például Johnson elrendelte a VDK elleni bombázás megszüntetését, amikor bejelentette, hogy hajlandó a párizsi tárgyalásoknak a DIFK delegációjával való kibővítésére, stb.), amikor Washington álláspontja is józanabbá, reálisabbá vált. Nemcsak a világ közvéleménye, hanem sok amerikai vezető politikus is elítéli Nixonnak ezt az újabb lépését. „A jelek arra mutatnak, hogy a washingtoni kormány tényleges politikája az indokínai katonai győzelemre és nem a tárgyalásos rendezésre irányul” — nyilatkozott Fulbright szenátor. A legtalálóbban Edward Kennedy szenátor fejezte ki magát: <zA leggyorsabb megoldás az amerikai katonák kiszabadítására az lenne, ha az USA bejelentené, hogy mindenestől kivonul Indokínából”. S az Indokínába hajszolt amerikai katonák túlnyomó többsége — akár hadifogságban, akár harcoló alakulatban vannak — meg a hozzátartozóik is, ezzel az állásponttal értenek egyet. NAPL 0 Ludvik Svoboda 75 éves udvik Svoboda hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke ma 75 éves. Ezen a napon ismerői és tisztelői nagy szeretettel köszöntik a kiváló embert, politikust és katonát.— Csehszlovákiában és az ország határain túl is. Életének eddigi háromnegyed évszázada olyan nagyszerű életmű, amely csak az igazán nagy vezető személyiségek sajátja. Paraszti környezetben nőtt fel, a monarchia katonájaként került az első világháborúba, de nem volt hajlandó a Habsburg-ház hatalmi érdekeiért harcolni. Átállt az orosz csapatokhoz és amikor lehetősége nyílt, 1920-ban, sietve visszatért az időközben függetlenné vált hazájába. Svoboda hivatásos katonatisztként is megőrizte demokratikus gondolkodásmódját, progresszív életszemléletét. Amikor a hitleri hordák lerohanták emigrációba mentés hazáját, előbb Lengyelországban, majd a Szovjetunióban ,hozzáfogott a csehszlovák hazafiak katonai szervezéséhez. S miután a szovjet kormány lehetővé tette, megalakították az önkéntesekből álló I. zászlóaljat. Ebből a magból nőtt ki az I. csehszlovák hadtest, amely Svoboda parancsnoksága alatt, a szovjet hadsereg hadrendjében 1943 után bekapcsolódott a harcokba. Svoboda tábornok neve összefüggött Csehszlovákia felszabadításával és az új, demokratikus megteremtésével. népi hatalom Honvédelmi miniszterként vett részt a csehszlovák védelmi erők újjászervezésében, s ebben a minőségében személyes magatartása nem kis mértékben járult ahhoz, hogy 1948 februárjának kritikus napjaiban burzsoá erők vereséget szenvedtek és megnyílt az út Csehszlovákia szocialista átalakulása felé. Ebben az időben lett tagja a kommunista pártnak, és a CSKP Központi Bizottságába is beválasztották. Később, a személyi kultusz idején igaztalan vádakat emeltek ellene, súlyosan megrágalmazták, s megfosztották tisztségeitől. Emberségét, politikai meggyőződését, kommunista becsületét azonban a legnehezebb években sem lehetett beárnyékolni. 1955-től fokozatosan ismét visszatért a közéletbe. A katonai akadémia parancsnoka volt egészen 1959-ig, nyugdíjba vonulásáig. Nem egészen tíz évvel később, 1968 márciusában azonban az öreg katona új „behívót” kapott: az ország elnökévé választották, s e tisztséget azóta is betölti.öztársasági elnöki tevékenysége méltóan tetézi be életművét: olyan politikusként áll Csehszlovákia élén, aki a legnehezebb helyzetben, a legbonyolultabb feltételek között is mindig megtalálta a realitásokat figyelembe vevő, helyes megoldásokat. 75. születésnapján forró jókívánságainkat küldjük, jó egészséget, munkában és alkotásokban gazdag hosszú életet kívánunk a testvéri szocialista Csehszlovákia nagyrabecsült elnökének L K Egyesülési tárgyalások Ammanban A 11 legfontosabb gerillaszervezet egyesüléséről tanácskozik Ammanban a Palesztinai ellenállás központi bizottsága. A MENA egyiptomi hírügynökség forrásai szerint az egyesülést kimondó határozat szerdára várható. Jasszer Arafat, a központi bizottság elnöke nemrég tért vissza az arab államokban tett körútjáról, s Ammanba érkezése óta a központi bizottság folyamatosan ülésezik, hogy döntsön az egyesülés kérdésében. Portugál tengeralattjárók Guinea felségvizein A conakry-i rádió kedden délután megszakította az indulók sugárzását és bejelentette: a harmadik meghiúsított partraszállási kísérlet után Guinea felségvizein még mindig portugál tengeralattjárók cirkálnak. A rádió ugyanakkor felszólította guineai lakosságot, hogy készüljön fel további támadásokra. A fegyver«» agressziót a fasiszta portugál kormány tervezte, szervezte és hajtotta végre — fűzte hozzá a rádió Pénteken folytatódik az NDK—NSZKI eszmecsere Pénteken délelőtt Berlinben folytatódnak a megbeszélések a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányának képviselői között — jelentette be kedden Rüdiger von Wehmar bonni kormányszóvivő. Az NDK delegációját Michael Kohl miniszterelnökségi államtitkár, az NSZK küldöttségét Egon Bahr, a kancellári hivatal államtitkára vezeti. Egyesült Államok között a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról folytatott tárgyalások harmadik szakaszának 7. munkaülését tartották a szovjet nagykövetség épületében. A keddi ülés háromnegyed óra hosszat tartott és azt szovjet küldöttség által adott a ebéd követte. A következő munkaülést a helsinki amerikai nagykövetség épületében pénteken magyar idő szerint 10 órakor tartják. A trabzoni bíróság döntése A törökországi Trabzon város fellebbviteli bírósága megerősítette azt a korábbi elsőfokú bírósági végzést, amely szerint a két légikalóz, akik október 15-én Törökországba térítették az Aeroflot szovjet légitársaság egy utasszállító gépét. ..politikai indokból” cselekedett s ezért Törökországban nem állítható bíróság elé a gép egyik légikisasszonyának meggyilkolásáért, a pilóta és a rádiós megsebesítéséért. Török hivatalos források szerint a fellebbviteli bíróság határozata tovább csökkenti annak valószínűségét, hogy a 46 éves Branziskas Korejevet és fiát, a Szovjetunió követelésének megfelelően, kiadják a szovjet igazságügyi szerveknek. A gyilkos géprablók sorsa ezek után a török kormánytól függ. Ugyanis most már csak a kormánynak van joga fellebbezni a Legfelső Bírósághoz.I Liu Hszien-csuan, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (balról) átnyújtja megbízólevelét Moszkvában Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének. KA Napló képtávírója) A hetedik SALT ütés Helsinkiben A finn fővárosban kedden l oélelőn a Szovjetunió és a? Szerda, 1910 november 25. A Központi Ellenőrző Bizottság Jelentése Brutyó János elvtárs beszéde (A kongresszus első napján, hétfőn este hangzott el Brutyó János elvtárs beszéde — a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése —, amelyet az alábbiakban kisebb rövidítésekkel közlünk.) Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni: a Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata is az, hogy pártunk eszmeileg, politikailag és szervezetileg egységes, a pártfegyelem szilárd. A párt a lenini elvek szellemében tölti be hivatását. A párttagok betartják a szervezeti szabályzat előírásait, a kommunista erkölcs normáit. A párt egészét tekintve ez az általánosan jellemző, amely akkor is igaz, ha a párttagok között akadnak fegyelemsértők és rendbontók. A pártfegyelem megsértésének okait vizsgálva, azt látjuk, hogy még sok ember tudatában és életfelfogásában jelen vannak, sőt esetleg újratermelődnek a polgári erkölcs egyes vonásai: az önzés, a harácsolás, a protekcionizmus és más egyebek. A párt nevelő erejével arra törekszünk, hogy az ilyen jelenségek megszűnjenek. Nevelőmunkánk fő eszköze a meggyőzés, a közösség példamutatása, de amikor szükséges, felelősségrevonást is alkalmazunk. A hatalmon levő párt tagjainak önkéntes és tudatos fegyelme a proletárdiktatúra védelmének, a szocialista viszonyok erősödésének egyik fontos feltétele. Ezért a párt semmiféle engedményt sem tehet a fegyelem tekintetében. A két kongresszus között pártszerveink a tagság 2,9 százalékát vonták felelősségre a pártfegyelem megsértése miatt. Ez az arány a párttagság létszámához képest csekély, de az már elgondolkoztató, hogy ez számszerűleg csaknem 20 000 párttagot jelentett, akiket felelősségre kellett vonni. Nem is beszélve arról, hogy hány fegyelemsértés maradhatott büntetlenül, mert nem derült ki, vagy mert szemet hunytak felette. Különösen tanulságos az a tény, hogy több mint ötezer párttagot el kellett távolítani sorainkból. Mindez arra int bennünket, hogy fordítsunk nagy gondot a párt fegyelmi helyzetére. Szüntelenül küzdeni kell a pártfegyelem további szilárdításáért, éberen őrizve a párt egységét, erkölcsi tisztaságát. A szocialista erkölcsi követelmények fogalomkörét gyakran helytelenül leszűkítik a családi erkölcsre, a magánéletre. A szocialista erkil es ennél többet jelent, önzetlen odaadást követel a párt és a szocializmus ügye iránt, megköveteli a szocialista haza javára végzett becsületes munkát, a szocialista tulajdon védelmét gyarapítását, a párt határozatainak végrehajtását. Mindemellett a kommunistákat a magánéletben is kötelezi a párthoz való tartozás. A kommunistáknak nem kell aszkétáknak lenniük, de a párthoz való tartozás józan mértéktartásra, az emberi ösztönök és szenvedélyek öntudatos fékentartására, a kispolgári felelőtlenség és gátlástalanság tagadására, elutasítására kötelez. Elvtársak! A mi ügyünknek mindenekelőtt azok a párttagok ártanak, akik a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét gyengítik, akik frakcióznak, pártellenes tevékenységet folytatnak. Ezt a legkeményebben elítéljük, és szigorú pértbüntetéssel sújtjuk azokat, akik ilyen magatartást tanúsítanak. Amint írásos jelentésünkben is beszámoltunk róla, a párt politikájával szembeforduló párttagok száma csekély. Ilyen ügyben alig valamivel több mint 200 párttag ellen jártunk el. Maga a probléma azonban jelentős és nagy figyelmet érdemel, annál is inkább, mert egyes pártszervezetekben az ilyen természetű vétségeket vagy nehezen ismerik fel, vagy nem tulajdonítanak annak kellő jelentőséget. Előfordul, hogy a pártszervezetekben félreértik a pártdemokráciát, egyes párttagoknak rendszeresen lehetőséget adnak arra, hogy a taggyűlésen, vagy a párt valamelyik testületében kifejthessék a párt politikájával szembenálló nézeteiket, és ezzel zavart keltsenek, kárt okozzanak. Alapelvünk szerint minden párttag, bármelyik pártfórumon kifejtheti nézeteit, még akkor is, ha azok többé vagy kevésbé eltérnek a párt politiai vonalától. De az ilyen nézetekkel azonnal vitába kell szállni, vissza kell utasítani. Az ilyen vitának elsődleges célja, hogy a helytelen nézetet képviselő párttagot a többség meggyőzze. Ha azonban valaki ismételten a párt politikájával ellentétes álláspontot foglal el, és azokhoz ragaszkodik, akkor nem maradhat el a fegyelmi felelősségrevonás. Azt, hogy valakivel meddig lehet vitatkozni és mikor szükséges felelősségre vonni, elvi szigorral kell megítélni. Ugyancsak elvi szigorral kell differenciálni abban a tekintetben is, hogy valaki azért magyarázza-e félre a párt politikájét, mert nem érti, vagy azért, mert bomlasztani akar. Egyes párttagok tisztánlátását megzavarták a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomban mutatkozó nehézségek és ellentmondások, ebből fakadtak illetve tevékenységük. A csekély nézeteik száma ilyen esetet alaposan tanulmányozva azt a következtetést vontuk le, hogy ezek az emberek elszigetelődtek, azok akikre befolyást akartak gyakorolni a leghatározottabban elítélték a párt egységére törő, kártékony tevékenységüket. A párt egységének és politikájénak védelmében a jövőben is két fronton harcolunk mindazokkal szemben, akik akár jobb, akár „bal oldalról kísérlik meg a párt sorainak bomlasztását. A Központi Ellenőrző Bizottság javasolja a kongresszusnak: hívja fel pártszerveink, pártszervezeteink, a kommünikék figyelmét, hogy ne tűrjék el egyes párttagok jólértesültségének felelőtlen fitogtatását, fecsegését, a párt belső ügyeinek illetéktelen helyen és körökben való vitatgatását, mert az ilyesmi csak zavart kelthet és a pártellenes tevékenységnek adhat tápot. Elvtársak! Az együk leggyakoribb vétség, amit pártfegyelem szempontjából vizsgálnunk kell, a népgazdaságnak okozott kár elkövetése; a két kongresszus között eltelt időszakban emiatt mintegy 4100 párttagot kellett felelősségre vonni. Vezető beosztásban dolgozó párttagjainkról elmondhatjuk, hogy becsületes, áldozatkész emberek, akik odaadással, fáradhatatlanul, gyakran még egészségüket sem kímélve dolgoznak a pártért, a nép ügyéért, a szocialista rendszerért. A dolgozók megbecsülik ezeket az osztályukhoz és pártunkhoz hűséges funkcionáriusokat, de rájuk is árnyék vetődik, ha közülük egyesek visszaélnek tisztségükkel, becstelenekké válnak és erkölcstelen életmódot folytatnak. Ezért szigorúan és igazságosan kell eljárni mindazokkal szemben, akik megsértik a párt fegyelmét, tekintet nélkül funkciójukra. Van olyan elmélet, amely szerint a pártfegyelmi büntetés lejáratja a vezetőt. Ez nem igaz, ezzel az elmélettel szembe kell fordulni. Sohasem a jogos büntetés járat le valakit, hanem a vétkes cselekedet, amit elkövetett. Visszatetszést szül, mert igazságtalan, ha egyszerű párttagokat súlyos pártfegyelmi büntetéssel sújtanak, miközben azonos jellegű vétségekért a magasabb funkciót betöltőkkel szemben mellőzik a megfelelő szigort. A fegyelemsértők megbüntetésétől akkor sem lehet eltekinteni, ha korábban érdemeket szereztek az illetők. Hiba, ha a vezető beosztású párttagok pártfegyelmi felelősségre vonását állami vonalon nem követi a megfelelő következtetések levonása. Azt az elvet sértetlenül be kell tartani, hogy a pártbüntetés nem járhat együtt az állampolgári jogok, így munkához való jog megvonásával. De vanaak olyan esetek, amikor nem helyes meghagyni az illetőt az eredeti funkciójában, mert arra méltatlan. Előfordult olyasmi is, hogy valaki a leváltása és új funkcióba helyezése révén jobb anyagi helyzetbe került. Olykor ártatlanul intrikálnak egy-egy vezető beosztású kommunista ellen. Az intrikák tartalmát és hátterét minden esetben alaposan meg kell vizsgálni, a rágalmazókat, intrikusokat pedig szigorúan meg kell büntetni. Arra azonban vigyázni kell, nehogy a jogos bírálatot minősítsék intrikának. Pártszerveinknek a jövőben fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a bírálat kedvező és egészséges légkörben fejlődhessék, és fel kell lépniük a bírálat elfojtása ellen. A pártmunka sok területén támaszkodhatunk a pártfegyelmi munkában szerzett tapasztalatokra. Külön is felhívjuk a figyelmet a tagfelvételi és a kádermunkára. Nem ritka az olyan eset, amikor egy párttagot fegyelmi úton felelősségre vonnak és akkor derül ki, nem is tudta, hogy amit elkövetett, az pártfegyelmi vétség. Ezért már a tagfelvételnél helyes meggyőződni arról, hogy a pártba lépő elvtárs ismeri-e a Szervezeti Szabályzatot. Nem tágíthatunk attól, hogy a tagfelvételek során csak minden szempontból feddhetetlen emberek kerülhetnek a párt soraiba, megakadályozva, hogy méltatlan vagy kártevő elemek furakodhassanak közénk. Az utóbbi időben is előfordult, hogy olyan személyeket vettek fel a pártba, akik korábban köztörvényes bűncselekményeket követtek el, vagy a felszabadulás előtt az akkori hatalom elnyomó szerveinek tagjai voltak, mások pedig részesei voltak az 1936-os ellenforradalmi cselekményeknek. Ezeket később természetesen ki kellett zárni a pártból A IX. kongresszus kibővítette a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörétzzal, hogy megbízta a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzésével is. A Központi Ellenőrző Bizottság teljesítette ezt a feladatot