Napló, 1970. november (Veszprém, 26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

~s / Palesztin gerillaszervezetek egyesülési tárgyalásai Napi külpolitikai kommentárunk Változatlanul a nemzet­­kő» érdeklődés homlok­te­rrében áll az amerikai ag­­resszorok újabb háborús cse­lekménye: az a tény, hogy a múlt hét végén ismét bom­bázták a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságot. A nemzetközi visszhang jelentős része megegyezik a magyar reagálással: miként népünk, úgy a világ közvé­leményének többsége is el­ítéli a bombázások felújítá­sát. Nehéz felderíteni, milyen szándék, elképzelés, politikai elhatározás vezette Nixont, amikor a bombázásra paran­csot adott. (Mert személyesen ő hozta ezt a döntést az USA nemzetbiztonsági tanácsának múlt csütörtöki ülésén.) Laird hadügyminiszter most ame­rikai hadifoglyok kimentését célzó akcióról beszél, de ez nem módja a fogolyszabadí­­tásnak. Más megfigyelők szerint Nixon ezzel az újabb „ke­mény” politikával akar nyo­mást minkra. gyakorolni a vietna­Ha csakugyan ez volt a cél, máris megbukott, hiszen Xuan Thuy, a Párizs­ban tárgyaló VDK-küldött­­ség vezetője rögtön azzal vá­laszolt, hogy ezen a héten nem hajlandó megtartani a szokásos csütörtöki ülést. Egy­ébként is: a VDK, a DNFF, a DIFK és Vietnam népe az agresszió fokozódá­sára sohasem békülékenység­­gel válaszolt, ellenkezőleg: mindig akkor mutatott tár­gyalókészséget (amikor pél­dául Johnson elrendelte a VDK elleni bombázás meg­szüntetését, amikor bejelen­tette, hogy hajlandó a pári­zsi tárgyalásoknak a DIFK delegációjával való kibőví­­tésére, stb.), amikor Wa­shington álláspontja is józa­nabbá, reálisabbá vált. Nemcsak a világ közvéle­ménye, hanem sok amerikai vezető politikus is elítéli Nixonnak ezt az újabb lépé­sét. „A jelek arra mutatnak, hogy a washingtoni kormány tényleges politikája az indo­kínai katonai győzelemre és nem a tárgyalásos rendezés­re irányul” — nyilatkozott Fulbright szenátor. A legta­lálóbban Edward Kennedy szenátor fejezte ki magát: <zA leggyorsabb megoldás az amerikai k­atonák kisza­badítására az lenne, ha az USA bejelentené, hogy min­denestől kivonul Indokíná­­ból”. S az Indokínába haj­szolt amerikai katonák túl­nyomó többsége — akár ha­difogságban, akár harcoló alakulatban vannak — meg a hozzátartozóik is, ezzel az állásponttal értenek egyet. N­A­P­L 0 Ludvik Svoboda 75 éves udvik Svoboda had­­seregtábornok, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke ma 75 éves. Ezen a napon isme­rői és tisztelői nagy szeretet­tel köszöntik a kiváló em­bert, politikust és katonát.— Csehszlovákiában és az or­szág határain túl is. Életének eddigi háromnegyed évszáza­da olyan nagyszerű életmű, amely csak az igazán nagy vezető személyiségek sajátja. Paraszti környezetben nőtt fel, a monarchia katonája­ként került az első világhá­borúba, de nem volt hajlan­dó a Habsburg-ház hatalmi érdekeiért harcolni. Átállt az orosz csapatokhoz és amikor lehetősége nyílt, 1920-ban, sietve visszatért az időköz­ben függetlenné vált hazájá­ba. Svoboda hivatásos katona­tisztként is megőrizte de­mokratikus gondolkodásmód­ját, progresszív életszemlé­letét. Amikor a hitleri hor­dák lerohanták emigrációba ment­és hazáját, előbb Lengyelországban, majd a Szovjetunióban ,hozzáfogott a csehszlovák hazafiak ka­tonai szervezéséhez. S mi­után a szovjet kormány le­hetővé tette, megalakították az önkéntesekből álló I. zász­lóaljat. Ebből a magból nőtt ki az I. csehszlovák hadtest, amely Svoboda parancsnok­sága alatt, a szovjet hadse­reg hadrendjében 1943 után bekapcsolódott a harcokba. Svoboda tábornok neve összefüggött Csehszlovákia felszabadításával és az új, demokratikus megteremtésével. népi hatalom Honvédel­mi miniszterként vett részt a csehszlovák védelmi erők újjászervezésében, s ebben a minőségében személyes ma­gatartása nem kis mértékben járult ahhoz, hogy 1948 feb­­­ruárjának kritikus napjaiban burzsoá erők ver­eséget szenvedtek és megnyílt az út Csehszlovákia­­ szocialista át­alakulása felé. Ebben az időben lett tagja a kommunista pártnak, és a CSKP Központi Bizottságába is beválasztották. Később, a személyi kultusz idején igaz­talan vádakat emeltek elle­ne, súlyosan megrágalmaz­ták, s megfosztották tisztsé­geitől. Emberségét­, politikai meggyőződését, kommunista becsületét azonban a legne­hezebb években sem lehetett beárnyékolni. 1955-től fokozatosan ismét visszatért a közéletbe. A ka­tonai akadémia parancsnoka volt egészen 1959-ig, nyugdíj­ba vonulásáig. Nem egészen tíz évvel később, 1968 már­ciusában azonban az öreg katona új „behívót” kapott: az ország elnökévé választot­ták, s e tisztséget azóta is betölti.­öztársasági elnöki te­vékenysége méltóan tetézi be életművét: olyan politikusként áll Cseh­szlovákia élén, ak­i a legne­hezebb helyzetben, a legbo­nyolultabb feltételek között is mindig megtalálta a rea­litásokat figyelembe vevő, helyes megoldásokat. 75. születésnapján forró jókí­vánságainkat küldjük, jó egészséget, munkában és al­kotásokban gazdag hosszú életet kívánunk a testvéri szocialista Csehszlovákia nagyrabecsült elnökének L K Egyesülési tárgyalások Am­man­ban A 11 legfontosabb gerilla­­szervezet egyesüléséről ta­nácskozik Ammanban a Pa­lesztinai ellenállás központi bizottsága. A MENA egyiptomi hír­ügynökség forrásai szerint az egyesülést kimondó határo­zat szerdára várható. Jasszer Arafat, a központi bizottság elnöke nemrég tért vissza az arab államokban tett körútjáról, s Ammanba érkezése óta a központi bi­­­­zottság folyamatosan ülése­­­zik, hogy döntsön az egyesü­­­­lés kérdésében. Portugál tengeralattjárók Guinea felségvizein A conakry-i rádió kedden délután megszakította az in­dulók sugárzását és bejelen­tette: a harmadik meghiúsí­tott partraszállási kísérlet után Guinea felségvizein még mindig portugál tenger­alattjárók cirkálnak. A rádió ugyanakkor felszólította guineai lakosságot, hogy ké­­­szüljön fel további támadá­sokra. A fegyver«» agressziót a fasiszta portugál kormány tervezte, szervezte és hajtot­ta végre — fűzte hozzá a rádió Pénteken folytatódik az NDK—NSZKI eszmecsere Pénteken délelőtt Berlin­ben folytatódnak a megbe­szélések a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság kormányának képviselői kö­zött —­ jelentette be kedden Rüdiger von Weh­mar bonni kormányszóvivő. Az NDK­­ delegációját Michael Kohl m­iniszt­erelnökségi államtit­kár, az NSZK küldöttségét Egon Bahr, a kancellári hi­vatal államtitkára vezeti. Egyesült Államok között a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról folytatott tár­gyalások harmadik szakaszá­nak 7. munkaülését tartották a szovjet nagykövetség épü­letében. A keddi ülés háromnegyed óra hosszat tartott és azt szovjet küldöttség által adott a ebéd követte. A következő­­ munkaülést a helsinki amerikai nagykövet­ség épületében pénteken magyar idő szerint 10 órakor tartják. A trabzoni bíróság döntése A törökországi Trabzon város f­ellebbviteli bírósága megerősítette azt a korábbi elsőfokú bírósági végzést, amely szerint a két légika­­lóz, akik október 15-én Tö­rökországba térítették az Aeroflot szovjet légitársaság egy utasszállító gépét. ..poli­tikai indokból” cselekedett s ezért Törökországban nem állítható bíróság elé a gép egyik légikisasszonyának meggyilkolásáért, a pilóta és a rádiós megsebesítéséért. Török hivatalos források szerint a fellebbviteli bíró­ság határozata tovább csök­kenti annak valószínűségét­, hogy a 46 éves Branziskas Korejevet és fiát, a Szovjet­unió követelésének megfe­lelően, kiadják a szovjet igazságügyi szerveknek. A gyilkos géprablók sorsa ezek után a török kormány­tól függ. Ugyanis most már csak a kormánynak van joga fellebbezni a Legfelső Bíró­sághoz.I Liu Hszien-csuan, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (balról) átnyújtja megbí­zólevelét Moszkvában Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének. KA Napló képtávírója) A hetedik SALT ütés Helsinkiben A finn fővárosban kedden l oélelőn a Szovjetunió és a? Szerda, 1910 november 25. A Központi Ellenőrző Bizottság Jelentése Brutyó János elvtárs beszéde (A kongresszus első napján, hétfőn este hangzott el Brutyó János elvtárs beszéde — a Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentése —, amelyet az alábbiak­ban kisebb rövidítésekkel közlünk.) Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyoz­ni: a Központi Ellenőrző Bizottság tapasz­talata is az, hogy pártunk eszmeileg, poli­tikailag és szervezetileg egységes, a pártfe­gyelem szilárd. A párt a lenini elvek szel­lemében tölti be hivatását. A párttagok be­tartják a szervezeti szabályzat előírásait, a kommunista erkölcs normáit. A párt egé­szét tekintve ez az általánosan jellemző, amely akkor is igaz, ha a párttagok között akadnak fegyelemsértők és rendbontók. A pártfegyelem megsértésének okait vizs­gálva, azt látjuk, hogy még sok ember tu­datában és életfelfogásában jelen vannak, sőt esetleg újratermelődnek a polgári er­kölcs egyes vonásai: az önzés, a harácsolás, a protekcionizmus és más egyebek. A párt nevelő erejével arra törekszünk, hogy az ilyen jelenségek megszűnjenek. Ne­velőmunkánk fő eszköze a meggyőzés, a kö­zösség példamutatása, de amikor szüksé­ges, felelősségrevonást is alkalmazunk. A hatalmon levő párt tagjainak önkéntes és tudatos fegyelme a proletárdiktatúra vé­delmének, a szocialista viszonyok erősödé­sének egyik fontos feltétele. Ezért a párt semmiféle engedményt sem tehet a fegye­lem tekintetében. A két kongresszus között pártszerveink a tagság 2,9 százalékát vonták felelősségre a pártfegyelem megsértése miatt. Ez az arány a párttagság létszámához képest csekély, de az már elgondolkoztató, hogy ez szám­szerűleg csaknem 20 000 párttagot jelentett, akiket felelősségre kellett vonni. Nem is be­szélve arról, hogy hány fegyelemsértés ma­radhatott büntetlenül, mert nem derült ki, vagy mert szemet hunytak felette. Különö­sen tanulságos az a tény, hogy több mint ötezer párttagot el kellett távolítani soraink­ból. Mindez arra int bennünket, hogy fordít­sunk nagy gondot a párt fegyelmi helyzeté­re. Szüntelenül küzdeni kell a pártfegyelem további szilárdításáért, éberen őrizve a párt egységét, erkölcsi tisztaságát. A szocialista erkölcsi követelmények fo­galomkörét gyakran helytelenül leszűkítik a családi erkölcsre, a magánéletre. A szocia­lis­ta erki­l­ es ennél többet jelent, önzetlen odaadást követel a párt és a szocializmus ügye iránt, megköveteli a szocialista haza javára végzett becsületes munkát, a szo­cialista tulajdon védelmét gyarapítását, a párt határozatainak végrehajtását. Mindemellett a kommunistákat a magán­életben is kötelezi a párthoz való tartozás. A kommunistáknak nem kell aszkétáknak lenniük, de a párthoz való tartozás józan mértéktartásra, az emberi ösztönök és szen­vedélyek öntudatos fékentartására, a kis­polgári felelőtlenség és gátlástalanság taga­dására, elutasítására kötelez. Elvtársak! A mi ügyünknek mindenekelőtt azok a párttagok ártanak, akik a párt esz­mei, politikai és cselekvési egységét gyen­gítik, akik frakcióznak, pártellenes tevé­kenységet folytatnak. Ezt a legkeményeb­ben elítéljük, és szigorú pértbüntetéssel sújt­juk azokat, akik ilyen magatartást tanúsí­tanak. Amint írásos jelentésünkben is beszámol­tunk róla, a párt politikájával szembefordu­ló párttagok száma csekély. Ilyen ügyben alig valamivel több mint 200 párttag ellen jártunk el. Maga a probléma azonban je­lentős és nagy figyelmet érdemel, annál is inkább, mert egyes pártszervezetekben az ilyen természetű vétségeket vagy nehezen ismerik fel, vagy nem tulajdonítanak annak kellő jelentőséget. Előfordul, hogy a párt­­szervezetekben félreértik a pártdemokráci­át, egyes párttagoknak rendszeresen lehe­tőséget adnak arra, hogy a taggyűlésen, vagy a párt valamelyik testületében kifejt­hessék a párt politikájával szembenálló né­zeteiket, és ezzel zavart keltsenek, kárt okoz­zanak. Alapelvünk szerint minden párttag, bár­melyik pártfórumon kifejtheti nézeteit, még akkor is, ha azok többé vagy kevésbé el­térnek a párt po­liti­­­ai vonalától. De az ilyen nézetekkel azonnal vitába kell szállni, vis­­­sza kell utasítani. Az ilyen vitának elsőd­leges célja, hogy a helytelen nézetet kép­viselő párttagot a többség meggyőzze. Ha azonban valaki ismételten a párt politikájá­val ellentétes álláspontot foglal el, és azok­hoz ragaszkodik, akkor nem maradhat el a fegyelmi felelősségrevonás. Azt, hogy valakivel meddig lehet vitat­kozni és mikor szükséges felelősségre vonni, elvi szigorral kell megítélni. Ugyancsak el­vi szigorral kell differenciálni abban a te­kintetben is, hogy valaki azért magyaráz­za-e félre a párt politikájét, mert nem érti, vagy azért, mert bomlasztani akar. Egyes párttagok tisztánlátását megzavar­ták a nemzetközi kommunista- és mun­kásmozgalomban mutatkozó nehézségek és ellentmondások, ebből fakadtak illetve tevékenységük. A csekély nézeteik­ száma ilyen esetet alaposan tanulmányozva azt a következtetést vontuk le, hogy ezek az em­berek elszigetelődtek, azok akikre befolyást akartak gyakorolni a leghatározottabban el­ítélték a párt egységére törő, kártékony te­vékenységüket. A párt­ egységének és politikájénak vé­delmében a jövőben is két fronton harco­lunk mindazokkal szemben, akik akár jobb, akár „bal­ oldalról kísérlik meg a párt so­rainak bomlasztását. A Központi Ellenőrző Bizottság javasolja a kongresszusnak: hívja fel pártszerveink, pártszervezeteink, a kommünikék figyel­mét, hogy ne tűrjék el egyes párttagok jól­­értesültségének felelőtlen fitogtatását, fe­csegését, a párt belső ügyeinek illetéktelen helyen és körökben való vitatgatását, mert az ilyesmi csak zavart kelthet és a párt­ellenes tevékenységnek adhat tápot. Elvtársak! Az együk leggyakoribb vétség, amit pártfegyelem szempontjából vizsgál­nunk kell, a népgazdaságnak okozott kár elkövetése; a két kongresszus között eltelt időszakban emiatt mintegy 4100 párttagot kellett felelősségre vonni. Vezető beosztásban dolgozó párttagjaink­ról elmondhatjuk, hogy becsületes, áldozat­kész emberek, akik odaadással, fáradhatat­lanul, gyakran még egészségüket sem kímél­ve dolgoznak a pártért, a nép ügyéért, a szo­cialista rendszerért. A dolgozók megbecsü­lik ezeket az osztályukhoz és pártunkhoz hűséges funkcionáriusokat, de rájuk is ár­nyék vetődik, ha közülük egyesek visszaél­nek tisztségükkel, becstelenekké válnak és erkölcstelen életmódot folytatnak. Ezért szi­gorúan és igazságosan kell eljárni mind­azokkal szemben, akik megsértik a párt fe­gyelmét, tekin­tet nélkül funkciójukra. Van olyan elmélet, amely szerint a pártfegyelmi büntetés lejáratja a vezetőt. Ez nem igaz, ezzel az elmélettel szembe kell fordulni. So­hasem a jogos büntetés járat le valakit, ha­nem a vétkes cselekedet, amit elkövetett. Visszatetszést szül, mert igazságtalan, ha egyszerű párttagokat súlyos pártfegyelmi büntetéssel sújtanak, miközben azonos jel­legű vétségekért a magasabb funkciót be­töltőkkel szemben mellőzik a megfelelő szi­gort. A fegyelemsértők megbüntetésétől ak­kor sem lehet eltekinteni, ha korábban ér­demeket szereztek az illetők. Hiba, ha a vezető beosztású párttagok pártfegyelmi felelősségre vonását állami vonalon nem követi a megfelelő következte­tések levonása. Azt az elvet sértetlenül be kell tartani, hogy a pártbüntetés nem jár­hat együtt az állampolgári jogok, így munkához való jog megvonásával. De van­a­­ak olyan esetek, amikor nem helyes meg­hagyni az illetőt az eredeti funkciójában, mert arra méltatlan. Előfordult olyasmi is, hogy valaki a leváltása és új funkcióba he­lyezése révén jobb anyagi helyzetbe került. Olykor ártatlanul intrikálnak egy-egy ve­zető beosztású kommunista ellen. Az intri­kák tartalmát és hátterét minden esetben alaposan meg kell vizsgálni, a rágalmazó­kat, intrikusokat pedig szigorúan meg kell büntetni. Arra azonban vigyázni kell, ne­hogy a jogos bírálatot minősítsék intrikának. Pártszerveinknek a jövőben fokozott fi­gyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a bírá­lat kedvező és egészséges légkörben fejlőd­hessék, és fel kell lépniük a bírálat elfoj­tása ellen. A pártmunka sok területén támaszkodha­tunk a pártfegyelmi munkában szerzett ta­pasztalatokra. Külön is felhívjuk a figyel­met a tagfelvételi és a kádermunkára. Nem ritka az olyan eset, amikor egy párt­­tagot fegyelmi úton felelősségre vonnak és akkor derül ki, nem is tudta, hogy amit el­követett, az pártfegyelmi vétség. Ezért már a tagfelvételnél helyes meggyőződni arról, hogy a pártba lépő elvtárs ismeri-e a Szer­vezeti Szabályzatot. Nem tágíthatunk attól, hogy a tagfelvé­telek során csak minden szempontból fedd­hetetlen emberek kerülhetnek a párt­ sorai­ba, megakadályozva, hogy méltatlan vagy kártevő elemek furakodhassanak közénk. Az utóbbi időben is előfordult, hogy olyan sze­mélyeket vettek fel a pártba, akik korábban köztörvényes bűncselekményeket követtek el, vagy a felszabadulás előtt az akkori ha­talom elnyomó szerveinek tagjai voltak, má­sok pedig részesei voltak az 1936-os ellen­­forradalmi cselekményeknek. Ezeket később természetesen ki kellett zárni a pártb­ól A IX. kongresszus kibővítette a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörét­zzal, hogy megbízta a Központi Bizottság pénzgazdál­kodásának ellenőrzésével is. A Központi El­lenőrző Bizottság teljesítette ezt a feladatot

Next